Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 24., csütörtök , | |il " í. ’ 3. A választás Bizony, nem könnyű választani. Nap mint nap találkozunk olyan helyzetekkel, amelyeknél döntenünk kell, méghozzá késlekedés nélkül. A múltkór is paradicsomot akartam vásárolni. A standok és bódék között sétálva alig győztem kapkodni a fejemet. A választék igencsak lenyűgöző volt. Az árak 16 és 30 forint körül mozogtak. És nekem rengeteg körülményt kellett figyelembe venni: az egyik helyen olcsó volt, de kissé puha, máshol kemény, de drága, megint máshol meg minden jó volt, áz ár is, a termék is pompásan nézett ki, csakhogy rengeteg ember állt sorban. Szóval nehéz dolgok ezek. Talán ettől az őrjítő és nagy energiákat fölemésztő mozzanattól, a döntéstől, és annak keserveitől próbálta megszabadítani embertársait az Egri Épületkarbantartó Szövetkezet. Mert mi is történt, nem is olyan régen? Egy egri nyugdíjas házaspár gondolt egy merészet, és elhatározta: kimeszelteti, kimázoltatja 48 négyzetméteres kétszintes — strandra néző — harmadik emeleti lakását. Utoljára néhány évvel ezelőtt szánták rá magukat a felújításra, akkor ötezer forintjukba került ez a művelet. A nyugdíjas házaspár nem volt járatlan a közgazdaság tudományában, úgy gondolták, hogy azóta ez az összeg már kétszer annyi lehet, tehát körülbelül tízezer forint. Egy kisiparosnál érdeklődtek, aki közölte velük a valós tarifát — a 15 ezer forintot, ök persze sokallták ezt, s — biztos, ami biztos — felhívták az' Egri Épületkarbantartó Szövetkezetét, hátha ők olcsóbban vállalják ugyanazt a munkát. A szövetkezet embere hamar a helyszínre sietett, mért. méricskélt, aztán távozott. Néhány nap múlva postán megjött a tervezett költségvetés, amely egyébként hat oldalból állt. Mellette egy négysoros levélke. melyet bűn lenne nem közreadni. Igv szól: ..Csatoltan megküldjük T. Címnek festő-mázoló munkákról készült 37 860 forint összegű költségvetésünket négy példányban. melyből 2 példányt jóváhagyásuk után kérünk szövetkezetünkhöz visszaküldeni.” Pecsét, aláírás stb. Az ügyfelek nemigen hittek a szemüknek, s elmondásuk szerint reklamációjuk alkalmával igen éles és kíméletlen kérdést szegeztek nekik: „Kérik vagy nem...!?” A választ ugye nem nehéz kitalálni. A házaspár természetesen az előbbi * — 15 ezer forintos — ajánlatnál maradt. Én azonban a szövetkezet emberétől nem titkolt kíváncsisággal kérdeztem meg: vajon miért ez a csekélynek nem mondható különbség? A szakember készségesen és udvariasan tudatta, hogy ők bizony a ÉVM 1984-ben kiadott árgyűjteményét vették alapul. így tehát minden a legnagyobb rendben van. És különben is neki fenntartásai vannak a 15 ezer forintos árral szemben. És hogy ők azért a 37 ezer- 860 forintért garantáltan minőségi munkát végeznek, majd hozzátette: mi még mindig olcsóbbak vagyunk, mint a Tanép, vagy a Háév. A nyugdíjas házaspár azóta már elvégeztette a festést és a mázolást. Velük együtt mindannyian köszönetét mondhatunk az Épületkarbantartó Szövetkezetnek, amiért oly egyszerűvé teszi számunkra a választást. Ezt a gyötrő momentumot, ezt a kínzó kényszert, amibe állítólag már többen is béleőrültek. Bonyolult, összetett és feszültségekkel teli világunkban mindenképpen meg kell becsülni ezt a gesztust. A gesztust, amely szinte adománynak tűnik manapság, mert egyszerű, tiszta és olyan egyértelmű ... Havas András Vízágyúval a szárazság ellen A Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet — 15 millió forint beruházással — öntözési programot valósított meg. A sóderbánya vizét hasznosítja a Bauer Rainstar-cég által gyártott „vízágyú” hat egysége, amely a zöldségtermelő földterületeket — mintegy 800 hektárt — lát el éltető vízzel a szárazabb napokban. ... a szórófejekhez (Fotó: Szabó Sándor) ÉPÍTJÜK, VÉDJÜK, A MIÉNK! Katonák a szántóföldeken, az építkezéseken A harckészültségi feladatok teljesítése az ifjúság szocialista szellemű nevelése, a népgazdaság segítése — ez az a hármas követelmény, amely alapvetően meghatározza a Magyar Néphadsereg feladatát. Három közül a népgazdaság segítése fölött tartsunk most rögtönzött szemlét. 80 milliárd forint értéket termeltek A közelmúltban, a Magyar Nők Országos Tanácsának a Parlamentben tartott ülésén ^Horváth István altábornagy, miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöke tájékoztatójában így fogalmazott: „Országunk gazdasági helyzete évtizedek óta megköveteli, hogy tevőlegesen is részt vegyünk a gazdasági építőmunkában. Katonáink huzamos ideje dolgoznak a nagy népgazdasági beruházásokon, részesei a kiemelt kormányprogramok megvalósításának, évente több mint 80 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Olyan alkotások dicsérik közreműködésüket, mint a metró, a Paksi Atomerőmű, az utak, vasutak építése, felújítása, a fővárosi és a vidéki nagy •lakótelepek. A mezőgazda- sági betakarítás nehéz és szervezett munkájából is részt vállalnak katonáink. Ezen túlmenően népünk mindig számíthat katonafiataljaink helytállására, segítőkészségére a természeti csapások, elemi károk elhárításában. A rendkívüli helyzetekben kenyeret, élelmet visznek a hó elzárta településekre, a földrengést követően sátrat építenek a rászorulóknak, szülő anyát juttatnak el a kórházba, árvízből mentenek ki embert, anyagi javakat...” Aratás idején A katonák népgazdaságot segítő tevékenységének két legfontosabb ága a mezőgazdaság betakarítási munkáiban, illetve a kiemelt nagy ipari beruházások megvalósításában való részvétel. A nyári hőség napjait élvén, a galbonaérlelő melegben elérkezett az aratás ideje. Ilyenkor a laktanyákban is felkerekednek azok a munkacsapatok, amelyek részt vesznek a kenyér- és takarmánygabona betakarításában. A sorkatonai idejüket töltő kombájnosok ilyenkor ismét felkapaszkodnak a munkagépek nyergeibe. s nagyon sok helyen a friss terményt a hadsereg hatalmas szállítójárművei juttatják el a szárítókba, a tárolókba. S aztán ősszel mindez megismétlődik: a katonák ismételten munkatársai lesznek a termelőszövetkezetek, az állalmi gazdaságok dolgozóinak, velük együtt serénykednek a kukorica-, a burgonya-, a cukorrépaföldeken. A méreteket jelzi, hogy a legutóbbi őszi betakarítási munkákban is csaknem 5000 katona, mintegy 500 gépjár. művel, több mint 300 ezer munkanapot teljesített a szántóföldeken szeptember, október, november hónapokban. Fegyelmezett magatartásukkal, magas munkateljesítményükkel elismerést szereztek önmaguknak, s valamennyi fegyveres szolgálatot teljesítő társuknak. Az is nyilvánvaló, hogy legnagyobb ipari beruházásaink, avagy az országos lakásépítési program nem valósulhatott volna meg katonáink aktív közreműködése nélkül. Segítségükkel épült a beremendi, a bélapátfalvi cement- és mészmű; a dunaújvárosi papírgyár, és a kon- verteres acélmű; Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat még napjainkban is egyre terjeszkedő üzeme és a hőerőmű, a váci Forte Gyár, a leninvárosi olefinmű, valamennyi autópálya, sok száz kilométer vasút, és postai vonal. A fővárosnak nincs olyan lakótelepe, ahol az épületek ne viselnék magukon a katonák keze nyomát, s számos vidéki település is a katonáknak köszön, heti lakásainak gyarapodását. A paksi alakulat Az egyik építőalakulat mú. zeumában — talán nem túlzás — egész országunk gyarapodása, népgazdaságunk, fejlődése is tükröződik. Az 1965. február 15-én létrehozott alakulat építőműszakjai 21 esztendő alatt az ország 11 nagyberuházásán dolgoztak. Valamennyi között a leghosszabb ideig tart a legjelentősebb — jelenlegi munkahelyként is szolgáló —. a Paksi Atomerőmű építkezése. Két érdekes adat, amelyek a munkateljesítmények, az elvégzett munkák mennyiségé, nek növekedését is illusztrálják: amíg 1965-ben az alegységnél az egy főre jutó havi bérbevétel 1059 forint volt, jelenleg már megközelíti — olykor meg is haladja — az 5000 forintot. Ennek az egyetlen építőalakulatnak' az évi teljes bérbevétele több mint 50 millió forint. Ahogy a parancsnok mondotta: „Amikor Székesfehérváron, a könnyűfémmű fejlesztésekor azt mondták, hogy építenünk kell egy 507 méter hosszú csarnokot, először elgondolkodtam. Ezt a távolságot elég oda-vissza le. futni. Aztán megcsináltuk. 1965-ben, Bánhidán azzal lelkesítettem a katonákat, hogy próbáltam nekik megmagyarázni: mit jelent az országnak az új, 100 megawattos erőmű építése. És most Pakson 1760 MW-os erőművön dolgozunk. De ez is elkészül...” K. T. I. „Iparkodó” fogyasztási szövetkezet Tizennégy község mintegy tizenötezer lakójának ellátásáról gondoskodik a pétervásári áfész. A hatvan üzletben és harminckét vendéglátó egységben a környék apraja-nagyja megtalálja a napi legszükségesebb árucikkeket. A kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó fogyasztási szövetkezetben azonban nem elégszenek meg ennyivel! Elvégre a vállalkozások korát éljük. Mikor Czene Györgyné elnökkel az ipari melléküzemágakról beszélgetünk, dehogy is vallaná be, hogy van összefüggés az ő ide- kerülése és a melléküzem-, ági tevékenység fellendülése között. Pedig a varroda, a használtautó-értékesítés, a faszénégetés az utóbbi három évben lett jövedelmező melléktevékenység. Czene Györgyné 1983-ban került az áfész élére. Divatos holmik — bérmunkában — A legrégebbi ipari jellegű vállalkozásunk a szeszfőzde — kezdi az elnöknő. Ez korábban is jól jövedelmezett. Amikor 1984 őszén a varrodát létrehoztuk itt, Péterváiáfán, a helybeli asszonyokra gondoltunk. Nem volt elegendő munka- lehetőség, a környékre jártak dolgozni vagy maradtak a háztartásban. — Nyilván ehhez megfelelő partnerre is szükség volt... — A Budapesti Sikk Ruhaipari Szövetkezettel kötöttünk megállapodást. A betanítás időszakában még nem voltak korszerű gépeink. A Hungarotex külkereskedői az anyavállalat megbízásából a holland Fa- shion-céggel egyeztek meg. A gépeket is külföldről kaptuk lízing formájában. A korszerű Seiko-gépekkel ma már asszonyaink a legdivatosabb női kosztümök, szoknyák, farmerok összeállítását végzik. A külföldi anyagokat kiszabva kapjuk, itt csak varrják. Mintegy 45 dolgozónak ad tisztes megélhetést ez az üzemág. Nógrádi kapcsolat... A Nógrad megyei biztosító totálkáros kocsijait nádújfalui autóbontó üzemünk vásárolja meg — folytatja a beszámolót az elnöknő. — Az elbontott autók alkatrészeit aztán a környéken értékesítjük. Nádújfaluban, Pé- - iervásárán, Salgótarjánban: van ilyen használtalkatrész- boltunk. — Miért nem Heves megyében kereskednek? — Több okból is. Nádúj- falu a közelben van. No és Nógrád megyében ez a terület — 1984-ben, amikor indítottunk — kiaknázatlan lehetőségeket rejtett. — Mennyire „jött be” az üzlet? — A múlt évi három és fél millió forintos árbevétellel elégedettek lehetünk. A biztosítóval kötött ötéves szerződésünk további reményekkel kecsegtet. Emellett persze foglalkozunk használt autók felvásárlásával és eladásával is .,. A „boksakirály" és társai A faszénégetésnek ezen a környéken már hagyománya van- S Ibár már a tüzes vasalók nincsenek divatban. a faszénre, erre a kurrens cikkre szép számmal akadnak vevők külföldön. — Még Arafatnak is szállítottunk! — mondja nevetve Czene Györgyné. — Ivád község mellett már régebben is égettek faszenet — folytatja. Mi egyszerűen csak felkaroltuk ezt a tevékenységet. Bárdos Benjámint, e mesterség régi ismerőjét, akit tréfásan „boksakirálynak” is hívnak, megnyertük e vállalkozásnak. Hattagú brigádunk égeti a környékbeli tsz-ektől, magántermelőktől megvásárolt rönkfát. Ezt a melléküzemágat is 1984-ben indítottuk, s már 85-ben 13 vagonnal szállíthattunk külföldre faszenet 5—10 kilogrammos csomagokban. Főként a háztartásokban használják fel. Ausztriában, NSZK-ban, Hollandiában nagy keletje van. Ez az egyik „legolcsóbb beruházásunk”, hiszen kevés eszköz, és néhány dolgos kéz kellett hozzá... Pétenvásárán tehát iparkodnak. Rugalmas szervezéssel, jó ötletekkel jutnak tisztességes haszonhoz. S bár a tavalyi 350 millió forintos árbevételnek csak egy kicsiny része származott a melléküzemágakból, a helybeliek úgy gondolják, megérte. Nemcsak anyagiakban', hiszen hírük-nevük túlnőtt a megyehatáron .. Jámbor Ildikó A soderbanya vize » csővezetéken jut. ..
