Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 171. szám ARA: 1986. július 22., kedd 1,80 FORINT A fa Az utcában a fa nem túl népszerű. Pedig nem ő tehet róla, hogy nyár elején hosszú sorokban ^megindultak róla a hernyók, hogy ellepjék a szomszédság kertjét.. Egyszerű, öreg szilvafa, tudja a dolgát, virágba borul, amikor kell, fogadja a szorgos méheket, gyümölccsel ajándékozná meg gazdáit, ha beköszönt a koraősz. Csakhát nem ápolják, nem gondozzák, nem metszik és nem permetezik. Már szóltak a házigazdának, már figyelmeztet, ték. De ő nem hallgatott ' a szép szóra, elhanyagolja a kertjét, s úgy mondja: nem is lehet kötelezni erre. Nincs érkezése foglalkozni vele, van egyéb dolga. Igaz, ami igaz, szorgoskodik, hétszámra vállal még túlmunkát is. Úgy tűnik, a kör bezárult. Hatósági eszközökkel nem lehet megoldani a problémát, az emberi hang nem használ, s végül ölre sem lehet menni, mert annak nem lesz jó vége. így hát az ott élők elkeseredetten vizsgálgatják tavaszelőn a fát, s majd később is, amikor a „termés” megindul az ő gyümölcsösük felé. Morgolódnak egymás között, de úgy tekintik, mint valami jóvátehetetlen csapást. Valahogy így vagyunk más dolgokban is. Hiába próbálkozunk egy-egy szűk körben példaszerű körülményeket teremteni, ha máshol, — nem messze kísérletünktől — akad egy olyan rossz példa, amely megakadályozza a javulást. Nemrég olvastam egy olyan vállalatról, ahol az igazgató vállalkozó szellemmel fel akarta forgatni az eddig bevált szokásokat, s némi kockázattal járó üzletbe fogott. Sehogysem sikerült felrázni környezetét, állandóan falakba üt- j között. Először azt hitte, hogy valamilyen titkos ősz- • szeesküvés akadályozza meg törekvéseit. A közömbösség később nyílt ellenkezéssé változott, többen ki is léptek a cégtől. Amikor végül kudarcot vallott, az egyik hűséges embere megsúgta: koránt- sincs itt szó semmilyen el- lendrukkerségről, „csupán” ragaszkodnak a megszokáshoz, a kényelmességhez a munkatársak, s félnek attól, hogy belebuknak a kezdeményezésbe. Jövedelmük nem függ eredményességüktől, s kis világukat túlságosan is felkavarja a terv. Ezért aztán elmennek máshová, ahol csendesen tölthetik mindennapjaikat. Amíg ilyen „menedékhelyek” akadnak, addig nehezen lehet előrelépni gazdaságunkban és társadalmunkban. A példában idézett utcában még egy fa is óriási károkat okoz, de ugyanígy mindennapi életünk más területein is a hanyagság, a nemtörődömség más „kertjét” is elfertőzheti. Ha előre akarunk jutni — csak együtt tehetjük! Gábor László ; - } v 7 - - . . ' V ÜNNEPSÉG VISONTÁN II magyar-lengyel barátság egyre erősebbé válik Lengyel munkások az ünnepségen Marian Bosowski, a varsói Energomontaz Pólríoc Vállalat visontai kirendeltségének vezetője ismertette azt a munkát, amit az építésben végeznek. (Erről részletes beszámolót közlünk 3. oldalon található riportunkban.) Az ünnepségen szót kért Barta Alajos is. Elmondta egyebek között, hogy a történelem során nem ez az egyetlen kapocs, amely ösz- szeköti népeinket. A hagyományosan jó lengyel—magyar barátság gyökerei a honfoglaláshoz, az államalapításhoz, Nagy Lajos uralkodásához nyúlnak vissza. Ezek a gyökerek mindig megújultak, sőt egyre erősebbé váltak az évek folyamán. Ékes bizonyítéka ennek, hogy ha ismeretlenül találkozik egy lengyel és egy magyar, a világ bármely tájékán, gyorsan kialakul közöttük a barátság és a rokonszenv, az együvé tartozás érzése. Egymás örömeiben és gondjaiban, mély együttérzéssel tudunk osztozni. A továbbiakban arról szólt, hogy az erőmű rekonstrukciója során a vállalat vezetői elégedettek a lengyel munkások teljesítményével, munkájával. Kedves színfoltja volt hozzászólásának a LEMP X. kongresszusán szerzett személyes tapasztalatokról szóló beszámoló. Kérte a lengyel munkásokat: legyenek büszkék arra, hogy Magyar- ország legnagyobb hőerőművének felújításában vesznek részt, felhívta a figyelmet arra, hogy annak az erőműnek az újjászületésén dolgoznak, amely kevesebb mint egy forintért képes előállítani egy kilowattóra villamos energiát. Végezetül pedig reményét fejezte ki, hogy ez az újabb együttműködés tovább gazdagítja a lengyel—magyar barátságot. Az ünnepség az erőművi rekonstrukciós vizsgálatok megtekintésével ért véget. „A népi demokratikus Lengyelország állampolgárai számára különös jelentőségű történelmi esemény, hogy az újjászületés ünnepének előestéjén itt találkozunk. Negyvenkét esztendővel ezelőtt szabadította föl a szovjet és a lengyel hadsereg a lengyel föld első darabját, a majdnem hat évig tartó német megszállás alól.” — mondta tegnap, a Visontán megtartott ünnepi beszédében Szbigniew Misinski, a* Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójában részt vevő lengyel munkások pártalapszer- vezetének titkára. Ezt követően így folytatta: Kollektívánk most a honi tájaktól távol tiszteleg július 22-nek, de bennünk él az a tudat, hogy olyan országban dolgozunk, melyhez a barátság nagy múltra visz- szatekintő szálain túl —, néhány évtizede már politikai érdekközösség is erősen ösz- szefűz minket. Nap mint nap a megértés és a jóindulat jeleivel találkozunk a helybéli magyar társadalmi és politikai szervezetek részéről. Az országaink közti szimpátia és közvetlen kapcsolatnak bizonyítéka az is, hogy szerény ünnepségünket magyar politikai, gazdasági és társadalmi szervezetek magas rangú képviselői tisztelték meg részvételükkel. A Gagarin Hőerőmű rekonstrukcióján dolgozó lengyelek tevékenységükkel mindkét ország javát szolgáló nemzetközi munkamegosztás elvét megvalósító feladatot látnak el. Az igen nehéz körülmények ellenére minden bizonnyal eleget teszünk a szerződésben vál- ilalt kötelezettségeinknek. — mondotta Szbigniew Misinski. Az ünnepségen részt vevő magyar, lengyel párt-, állami és társadalmi vezetők között köszöntötték Barta Alajost, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárát, valamint Zdzislaw Paprockit, a Lengyel Nép- köztársaság Budapesti nagykövetsége Pártbizottsága első titkárát, megbízott nagykövetét. A vendégek megtekintették a rekonstrukció munkálatait (Fotó: Perl Márton) Kádár János és Szufanuvong találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Szufanuvongot, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagját, aki hazánkban üdül. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón részt vett Rosta László, Magyarország vientianei nagykövete. Lázár György fogadta Enrique Iglesiast Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Enrique Iglesiast. A megbeszélésen áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, ezek további fejlesztésének lehetőségeit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Várkonyi Péter, jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. Magyar vezetők távirata Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából WOJCIECH JARUZELSKI elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének ZBIGNIEW MESSNER elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének VARSÓ Tisztelt Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén, Lengyelország újjászületésének 42. évfordulóján, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből jövő üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a testvéri lengyel népnek. Népünk ismeri és nagyra becsüli a lengyel népnek a szocialista vívmányok megszilárdításában elért eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásával újabb sikereket érnek el a szocialista Lengyelország társadalmigazdasági fejlődésének meggyorsításában, nemzetközi tekintélyének növelésében. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy országaink sokoldalú kapcsolatai gyümölcsözően és dinamikusan fejlődnek népeink és a szocialista közösség javára. Közös eszméink és céljaink szellemében a jövőben is együttműködésünk bővítésére, népeink barátságának elmélyítésére fogunk törekedni. Nemzeti ünnepükön őszintén kívánunk Önöknek, a testvéri lengyel népnek további sikereket szocialista hazájuk felvirágoztatásáért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott tevékenységükben. Budapest, 1986. július 22. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Lengyelország újjászületésének 42. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Roman Malinowskit, a Lengyel Népköztársaság Szejm- jének elnökét. Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte partnerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ KB, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Magyar Vöröskereszt. Sikeres vágatlyukasztás Lencsehegyen — Fontos állomásához érkezett a Dorogi Szénbányák új lencsehegyi bányájának építése: több száz méter mélységben összelyukasztották a vízakna és a légakna között kialakított vágatrendszert. A két irányból egymás felé közeledő elő- vájócsapatok több mint háromezer méter hosszú vágat kiépítése után találkoztak, s az előre megtervezett ponton robbantották át a szénfalat. A Dorogi Szénbányák és az Aknamélyítő Vállalat brigádjai több hónapot dolgoztak a vágat kialakításán. A különféle geológiai és anyagszállítási nehézségek ellenére előrehaladási sebességük többször is meghaladta a havi száz métert. A sikeres vágatlyukasztás a bányamérnök pontos munkáját is dicséri. Abban az esetben ugyanis, amikor a vágatot két irányból indítják, a méréseknél néhány centiméteres pontatlanság is azt okozhatja, hogy méterekkel eltérnek a kijelölt találkozási ponttól. Az összelyukasztásos vágatok építése a bányászatban az egyik legnagyobb figyelmet követelő munka. A lencsehegyi bányában a 3000 méteres vágat kiépítésével megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy biztonságos legyen a mélyebben rejlő széntelepek kitermelésére is. Ezen a vágaton vezetik majd el a karsztvizet a termelő bányamezőtől a vízaknáig, ahol búvárszivattyúkkal nyomják a külszínre. Itt percenként 160 köbméter víz külszínre szállítására alkalmas vízvédelmi rendszert létesítenek. így lehetővé válik a széntermelés fokozatos növelése. Az új lencsehegyi bányában az idén 340 000, jövőre 600 000. 1988^ban pedig, amikor elérik a teljes kapacitást, egymillió tonna szenet termel nek.
