Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 19., szombat 9 Tarnaszentmária Árpád-kori temploma A noszvaji De la Motte-kastély A hatvani Grassalkovich. kastély homlokzata idor) Az egri Ráctemplom híres ikonosztázsa HHHHHHBHHHHHHHHHHBHHHHHHHHBI Gyöngyöspata helyreállított temploma Hogyan óvjuk a régészet hagyatékát? — Külföldi előadók — A hallgatók fóruma — Tanulmányi kirándulás — Július 24- én, csütörtökön délután 3 órakor nyílik a Hevesi Szemle Galériájának IV. kiállítása a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán 1986. Július 28-Augusztus 6. Az Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozata az elmúlt esztendők során nemcsak a hazai, hanem a külföldi szakemberek elismerését is kivívta. Az idei program július 28- tól augusztus 6-ig tart, a résztvevők arra keresnek, illetve kapnak választ, hogy miiként kell óvnunk a múlt régészeti hagyatékát. E témakörben szót kapnak nemcsak a honi hozzáértők, hanem az országhatárainkon túlról érkezett tudósok is. Nem marad el a hallgatók fóruma, amelynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy gyümölcsöző konzultációk, viták formálódjanak. A tanulmányi kiránduláson Kisnána, Gyöngyöspata, Pásztó nevezetességeivel ismerkedhetnek meg az érdeklödők, akik megnézhetik mindazokat a kincseket, amelyekre joggal vagyunk büszkék. Emellett ízelítőt kaphatnak a helyreállítás európai hírű magyar eredményeiből is. Erre az alkalomra számi- tott a Hevesi Szemle Galériája is, s az Országos Műemléki Felügyelőséggel, a Megyei Művelődési Központtal, a TIT Heves Megyei Szervezetével rendezi mea a Műemlékvédelem — ma című tárlatát, amelyet július 24-én délután 3 órakor nyit megr— a megyei párt bizottság oktatási igazgatóságán — Mendele Ferenc, az OMF igazgatója. Ezt követően vele beszélget Pécsi István, a sajtóorgánum felelős szerkesztője. A változatos anyagot augusztus 6-ig tekinthetik meg a művészetbarátok. tok lapít el, Csukás régi (majdnem 20 évi) szolgálata tekintetéből maradjon bent az épületben, az utcára néző lakásban, szintúgy a matézis-tanár is. A könyvnyomda át lesz helyezendő a megyeházára vagy más alkalmas helyre. A filozófiai tanárok a szemináriumban kapnak szállást. Kimerítő jelentés lesz intézendő az egész tényállásról a nádorhoz és a kir. személynökhöz. Körlevélben lesznek felkérendők az összes megyék alispánjai, hogy a tanulóifjúság ne fáradjon hiába Egerbe a következő 1762/63-as tanévre.” Eszterházy Károly nem tétovázik, hanem a felsőbb helyhez fordul, gyors segítséget kérve: „...Nádor gróf úr ónagyméltóságának! Kevéssel azután, hogy egri székhelyemre érkeztem, a Foglár György által alapított jogi iskola épületéről jelentették nekem, azok, akik láttáik, hogy az épületnek minapában épített fő-traatusa annyira megrepedezett és megdőlt, hogy oda az ifjúság állandó életveszély nélkül bejárni nem tud és bár az építészek tanácsára ezt az épületrészt a faliba helyezett kapcsokkal és más támasztékokkal újaibban többízben is megerősítették, mégis az egész épülettömeg lassan annyira megdőlt, hogy a tantermeket a félelem miatt már egészen ki kellett üríteni és a boltíveket gerendáikkal alátámasztani. Saját szememmel is látni akartam a helyzetet. ezért az egész épületet magam is átvizsgáltam és láttam, hogy a főfalakon igen sok helyen repedések láthatók, a boltívek leszakadással fenyegetnek, úgy. hogy ha az épület ezen része el nem tátvolíttatik, akkor az alatta levő részeket (tractus) is agyonnyomja. Hogy véleményemben ne csalatkozzam, Bécsiből elhívtam az építőmestert, aki az összes repedéseket átvizsgálva megállapította, hogy már a fali kötővasak is elszakadtak és a főfalak eredeti helyükről már annyira elmozdultak, hogy még ezen az őszön egy nagyobb szélnek nem tudnak ellenállni, a sérült épületrész összedől, s. magával rántja azt a szomszédos tractust is, amelyet most még használni lehet. Látva a sürgős nagy veszélyt, összehívtam a megyéből és a káptalanból azokat, akik az 1741; 44. t.c. értelmében a jogi iskola ügyeiről gondoskodni hivatottak. A megbeszélés egyhangú véleménye az volt, hogy a collegium juridicum azon részét, mely összedőléssel fenyeget, minél hamarabb le kell bontani.. o Ugye ismerős a helyzet? A hiba tény, s az érintettek érzékelik, összeülnek, tanácskoznak, intézkedést terveznek, közben még az se derül ki pontosan, hogy melyik az a vétkes szárny. Az egyik fél a belsőt, az udvarit emlegeti, a másik épp ellenkezőleg vélekedik. Csak következtethetünk a valószínű igazságra. Azt azonban senki sem kutatta, hegy ki a felelős, hogy történhetett mindez. Hát ami azt illeti a ködösítést jól megtanultuk őseinktől, kár, hogy előnyösebb vonásaikat nem örökítettük át ilyen szorgalmatosán. kezű művésze ajtóvasalásokkal és ablakrácsokkal bíbelődik. Később itt renovál — erről építési naplója tanúskodik — Francz József püspöki építész is. II. József feloszlatta a jezsuita rendet. Apparátusa működésbe lépett, s megkezdődött a javak elkobzása. Ám a legprecízebb hivatalnok is tévedhet. Ilyesmi történt ekkor is. Megjelentek az illetékesek, a kincstár számára birtokba vették ezt az épületet is. Csak később derült ki, hogy összetévesztették Foglár György saját házával, amelyet tényleg a jezsuitákra testált. A korrekció, a helyreigazítás azonban elmaradt. A kalapos király regnálása idején itt kapott otthont a görögkatolikusok papneveldéje. 1786-ban a Helytartótanács a katonatisztek gyermekeinek nevelőintézetét helyezte ide. 1802-től 1807-ig katonai kórházként hasznosították, majd elemi iskolákat költöztettek ide. Fischer érsek 1808-ban fiúnevelőintézet nyitásának reményében 3000 forintért új- jávarázsoltatja. Óhaja azonban nem teljesül csak 1816-ban. 1827-ben Bartakovios érsek 80 ezer pengő- forintot költ a tatarozásra, ő húzatja az utcai szárnyra a hiányzó második emeletet. Ennek homlokzatán romantikus ízlésre valló rozettasort mintáztál, s az épületet átadja az Angol kisasszonyoknak, akik lánynevelőként hasznosítják. 1927-től 30-iig a nevezetes ház a Klapka György utca felé L-alakú szárnnyal bővül. Wind István terveinek megfelelően. Jelenleg a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói készülnek itt a felnőtté válásra, a kápolna pedig házasságkötő terem. Más szóval ez az utcavonalban álló négyzetes udvarú kétemeletes barokk épület, a hozzátoldott romantikus és XX. századi részekkel épp úgy a tudásszerzést szolgálja, mint az alapító, a holnapokra is gondoló Foglár György idejében. Pécsi István Líceum — a filozófiai tanszék hallgatói is ebben az intézményben gyarapították ismereteiket. Azt tervezték, hogy az univerzitás elkészültével csák lakótanyája legyen ez az épület a Foglár- és a Telekessy-féle kon- viktoroknak, azaz a tantermeket fel óhajtották száimoLni, tanárok lakásaival együtt. Az okos ötletből azonban egyelőre semmi sem lett, mert váratlan gondok tornyosultak. Udvardy László Az egri joglíceum története című 1898-ban Egerben megjelent könyvében így érzékelteti a gyors orvoslásra váró bajokat: „A bécsi építész a líceum dolgában itt járván, körül nézte a Foglár-intézetet is, s azt a jelentést tette felőle, hogy le kell bontani belső, vagyis udvari, imént épült szárnyát mielőbb, mert az oly roskatag, hogy minden pillanatban összedülhet. Elhatároztatott tehát az 1762. október 13-i consistorialis ülésben, melynek éppen ez az ügy volt a tulajdonképpeni tárgya, hogy az. épület átépítése haladéktalanul munkába vétessék, s minthogy egyéb költségalap nincs rá, a jogtanárak fizetése fardítassék az építkezésre, a jogiskola pedig az építkezés tartalmára beszüntettessék, kivételével a matematikai előadásoknak. Péchy jogtanár, aki még csak egy éve működik, az iskola beszüntetésének idejére bocsáttassák o 1763-tól mindenesetre megindult a határozott ütemű helyreállítás, amely a következő esztendőben be is fejeződött, úgy hogy az elsőéves hallgatók számára megkezdődött a tanítás. S ha már benne voltak a munkálatokban, akikor nem is hagyták abba azokat. Kápolnát is emelték. 1768-ban már mindenki itt gyarapítja ismereteit. A november 10-i rendelkezésből értesülünk arról, hogy a patvaristák „otthonául” a két kisebb termet jelölték ki, ahol könnyebben elviselik a téli hideget. Ha pedig fáznának, akkor maguk kötelesek gondoskodni fűtőanyagról, a püspök csak a kályhát biztosítja. 1773- iban a főpap bizonyítja előrelátását, gyakorlati érzékét: bevezetteti a rajztanítást. Az oktatással Tischler Antalt bízza meg. 1774- ben a leendő jogászok már a Líceumban hallgatták az órákat. Mindennel persze nem lehettek kész, mert az apróbb feladatokat menet közben oldották meg. A kivitelezés irányítója Povolni János főpallér volt. 1767-ben az ácsok számára adnak stukatórozásra használandó anyagot. Ugyanékkor itt dolgozik Artner Vitus. Molcz Fülöp asztalos, Viltinger Illés ács és Fazola Henrik lakatos. A vas ügyes
