Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
A KÉK FÉNYBEN LÁTTUK Amikor felszáll a „lila kőd..." 4. A világot járja — a Világjáró Űj kiadvány került az újságárusokhoz: a Világjáró! A tetszetős színes borítóval, száz oldalon száz színes képpel megjelent magazin azoknak a kedvében szeretne járni, akik kíváncsiak a világra, szeretnek utazni, kedvelik az útleírásokat — és az utazók titkait. Többet szeretnének tudni a távoliban élő emberek szokásairól, hétköznapjairól. A világ nagy földrajzi magazinjainak legjobb hagyományaiból igyekeztek meríteni a Világjáró szerkesztői és szerzői. Fiatalóknak és idősebbeknek, az országot és a külföldet járóknak éppúgy ajánlhatjuk a Világjárót, mint akik otthon, a fotelből nézve a televíziót, szeretnek ismerkedni a távoli földrészekkel, s persze szomszédjainkkal. ízelítőül néhány írás, képriport, összeállítás a Világjáró első számából: A csokoládé, Indián nyár Kanadában, Utazás a transz szibériai vasúton, Óceánia — Egy magyar a Húsvét-sziget fogságában — Amerikai rockföldrajz, avagy az amerikai zenevárosok, Jünnanban — ahol Marco Polo is járt, Nemo kapitány örökösei, A Szíri- usz-őrjárat Grönlandon, Chamorro lakodalom Guamon, Egyedül az óceánon, Világjáró-lexikon, Űtivicc-múzeum. Ki volt Baedekker, Thomas Cooc és Kogutovicz Manó? — ezekre a kérdésekre is választ ad a Világjáró. És két rejtvény: az egyikkel bármely MALÉV-járatra repülőjegyeket és MALÉV Airtours-utazást nyerhetnek, a másikra mm w VIIQ Ní rtjv' vasutak í óceánia Húsvét-szájét A ixóokoiikkt regén1 A viíág autógyára Arr«nka! rockíddraj? nagy világatlaszokat sorsolnak azok között, akik a meghosszabbított határidőre, augusztus 30-ig beküldik a megfejtést! Méhek o „virág- tengerben” A virágzó napraforgótáblákra költöztették méhcsaládjaikat a méhészek. A zsámbéki szakcsoport elnöke László Lajos negyven méhcsaládot „legeltet”. A kis állatok a méhésznek hasznot hoznak, de elősegítik a virágok gyorsabb beporzását is. (MTI-fotó: Kerekes Tamás) BORSTÓL SZÉKELYUDVARHELYIG Erdélyben jártunk NÉPÚJSÁG, 1986. július 19., szombat A határátlépés mindig ad egy kis izgalmat, még ha ugyanott már többször is megfordult az ember. így voltunk ezzel Borsnál is. A kérdés mindig az ilyenkor: mennyi időt kell eltöltenünk várakozással és az ekkor szokásos eljárás lefolytatásával. Szerencsénkre nem sok autó várakozott a sorompó előtt. Nem tellett bele két óra, és már Nagyvárad irányában haladhattunk előre. Természetesen előbb beváltottuk a csekkünket benzinjegyre. Nagyváradon még tankolnunk nem kellett, és ezért könnyeden elsilklottunk a benzinkút előtt várakozó hosszú-hosszú autósor mellett. Kolozsvárra igyekeztünk. Az út műszaki állapota? Nem mondható egységesnek. Egészen kitűnő szakaszokat váratlan változások követnek. Lmitt-amott „lépésben” kell haladnunk — javítás, behor- padás miatt. A legkülönbözőbb járművekkel találkoztunk: bivalyfogattól kezdve kamionokig. Sokan kerékpároznak, de sokan csak gyalog mennek át az egyik településről a másikba, olykor gyerekkocsit tolva maguk előtt. Itt a stop magától értetődő. Nagyon csúnyán néznek arra az autóra, amely az intésre nem áll meg. A stoppos természetesnek tartja, hogy megfizesse a viteldíjat. Az autósok is természetesnek tartják, ezért, ha a kérdésre az a válasz érkezik, hogy „semmivel sem tartozik, csak egy köszönömmel” — ugyancsak tanácstalanná válnak az alkalmi utasok Az első napion meg tellett állapítanunk, hogy óránként átlagban ötven-hatvan kilométernél többet nem tudunk megtenni. Ennek egyik fő oka az, hogy egymást követik a hosszan elnyúló települések. A másik: az utak (Vonalvezetése még a valamikori szekerezéshez igazodik. Rengeteg a kanyar és rengeteg a cammogó mezőigazdasági gép. A 'kombájnok szinte teljesen elfoglalják az úttestet, annyira széles a vágóasztaluk. Az utasnak a haladás mellett a legfőbb gondja még: hol ehet és hol alhat. Az út mellett helyenként nagyon szép, és modern fogadók is találhatók. Az árak ..., a helytől függ. Szonátán ettünk néhány micset annyiért, hogy máshol egy teljes menü nem került volna többe. ... vagyis, amikor tisztulni kezd a fej és az ember rádöbben, hogy nem is volt igazán az eszénél, mert a „lila köd" elöntötte az agyát... Ugye, hányszor vannak így emberek? A „lila köd” — szlengben: a pumpa — befolyásolja a tudaötot, vagyis az indulat elhomályosítja a tudatot, s ez gyakran bűn- cselekmény forrása. Szinte mégis jelölhetők azok a bűn- cselekményeök, amelyeknél az emberi indulatoskodás szerepet játszhat. Ilyen a garázdaság, a testi sértés és persze a legveszedelmesebb: az emberölés. Miért beszélek erről ilyen körülményesen, messziről közelítve, a „balatoni” Kék fényben látott veszprémi kettős gyilkosságot? Azért, mert bármennyire is elborította az agyát a vér ennek a gyilkos fiatalembernek, mégis csak úgy ölt, hogy kegyetlenségének egy teljesen vétlen ember is áldozatul esett. Talán emlékeznek az olvasók a Kék fényből Végh Istvánra, akivel Borenich Péter beszélgetett. Végh nemcsak a vetélytársát ölte meg, hanem egy számára ismeretlen embert is. Pusztán azért, mert az útjába akadt, és első szire-szóra nem teljesítette a kérését. Ez a gyiLkossá lett fiatalember udvarolt egy lánynak, valószínűleg szerette. Féltékeny volt rá, mint a legtöbb ember, ha szerelmes. De ettől még az emberek túlnyomó többsége nem lesz gyilkos. — Mikor határozta el, hogy bosszút áll? — kérdezte tőle Borenich. — Ezt nem határoztam el, csak jött. Jött a „lila köd”, amikor megtudta, hogy a lány, akit szeret, mással jár. Mással, a barátjával. És akkor mégiscsak felkészült, mert őrjöngésében egy disznóólé kést vett magához — Meg voLtam bolondulva ... — És? — Láttam egy kocsit, ami bejött az utcába, odafutottam, egy férfi ült benne, mondtam neki, hogy vigyen el valahová, azt felelte, nem ér rá, és akkor leszúrtam . . . Amikor elszállt fejéből a „lila köd”, a riporternek ezt mondta: — Elegem volt az életből, azt szeretném, ha felakasztanának .. . Lehet, hogy őszintén gondolta. De mégsem adhat ez Az önkiszolgáló éttermek a nagyobb városokban elég ibő választékot kínálnak aránylag olcsón: néhány lejért adagonként. Jó ízű törökkávét ittunk Bánffyhu- nyadon az új presszóban. Aki ‘ a cukrászsüteményt szereti, kedvére válogathatott a finomságok között a városokban. Előfordult Kolozsvárott, hogy a kenyérért és a zöldségfélékért sorba kellett állni. A benzin . . . ? Majdnem húsz forint litere a 98 oktánosnak. Van, ahol csak külföldiek tankolhatnak jegyre. Hogy milyen településeken, erre szabály nincs. Hargita megyében ilyen megkülönböztetéssel nem találkoztunk. Az óvatosság arra ösztönzött bennünket, hogy tele tankkal induljunk útnak. Pótkannát nem vittünk magunkkal. Hát.. . ? Kempingek. Egy éjszakára, két személynek a faház: 184 lej. Ebben a meleg viz is benne foglaltatik, de Maros- vásárhelyen éppen nem működött ez a csap. Kolozsváerkölcsi felmentést két ember haláláért. Végh olyan családban nőtt fel, ahol nyolcán voltak testvérek — négy mostoha. A családi háttér zavaros volt. Ebben próbálta kivívni Végh István a maga helyét, szerepét. Ha másképp nem ment, elverte a testvéreit, az idősebbeket is, Testi erővel bírta, s ha az akarata másképp nem érvényesülhetett — ütött. Később már az utcán is, a kocsmában is, munkahelyén is ököllel próbált érvényre jutni. Féltek tőle, mert amikor elféhéredett, az ismerősei tudták: rövidesen vér folyik. Végh István sok helyi verekedés „csata” győztese volt, s bár soha senki pénzéhez nem nyúlt, más tulajdona nem kellett neki, de ha a „lila köd” elöntötte az agyát, kíméletlensége nem ismert határt, ö is tudta önmagáról, mihelyt kitisztult a feje. A riporternek mesélte: hányszor és hányszor megfogadta, hogy uralkodni fog magán. Nem tudott. Hogy mi lesz a kettős gyilkosság fölötti ítélet, milyen mértékben veszik figyelembe az indulati elemeket — azt nem lehet előre tudni. Azt viszont igen, hogy az országos bűnözési tabellán az életellenes bűncselekmények sorában az ilyen féllé- kenységi, indulati mozzanatok nagy szerepet játszanak. Az emberölések száma a következőképpen alakult az elmúlt hat esztendő során: 1980-ban 200; 1981-ben 214; 1982-ben 190; 1983-ban 210; 1984-iben 205; 1985-ben 191 ember életét oltották ki bűnös módon, szándékosan vagy erős felindulástól indíttatva. Ez a számsor arra utal, hogy — szemben az összes bűncselekmények statisztikai görbéjével, amely az utóbbi öt-hat esztendő során felfelé ívelt — az emberölési „görbe” csak enyhe kilengést rótt viszont kedvünkre tusolhattunk. A nagyobb forgalom a kempingekben Kolozsvárott tapasztalható, de még az éjfél körüli időkben is lehetett helyet kapni. Marosvásárhelyen az egyik napon mi tetten voltunk a vendégek. De ezeknek a városi kempingéknek van még egy érdekes vonásuk. Tulajdonképpen a helybelieknek szórakozóhelyéül is szolgálnak. Program az, hogy kimenjenek a kertvendéglőbe, vagy a fiatalok a hét végét ott töltsék el diszkózenével, a faház mellett táncolva A -fiatalok ... ? Mint mindenütt: sajátosan öltöznek és viselkednek. A gyerekek pedig nagyon örülnek a rágóguminak. De a reklámszatyrokért és a golyóstollért is hálálkodnak. Szováta. A sós vizű tóban meg kell mártózni. Korond. Nem lehet elmenni a faragott kapus porták mellett: korongozott edényeket kell vásárolni. Székelyudvarhely: már a neve miatt is megkömutat fel és le, vagyis nagyjából egy szinten marad A Kék fény egyik rendőri szakértője, a Veszprém megyei rendőrfőkapitány helyettese említette a „balatoni” adásban, hogy az elmúlt öt év során az összes életellenes bűncselekmények 8— 10 százaléka volt csupán olyan, amit az anyagi haszonszerzés is motivált. Jól tudom, a bicskázás, a félté- kenységi dráma, a bosszú végeredménye — ha ember élete ment rá —, ugyanolyan értékű, mint a rablógyilkosságé. Ám társadalmi veszélyesség szempontjából más megközelítést kell áthámozni. Egy indulatos embernél mégis csak jobban el lehel érni, amikor tiszta a feje. hogy gondolkozzon, uralkodjon önmagán, próbálja látni a következményeket, mint annál, aki minden fondorlatot és eszközt igénybe vesz. ha célját el akarja érni. pénzhez akar jutni. Nyugati nagyvárosok bűnözésének tanulmányozása közben módom volt többször is megfigyelni, hogy a rendőrségek és jogszolgáltató szervek társadalmilag menynyivel jobban tartanak a rablógy Okosságtól, mint mondjuk egy garázda verekedéstől, ahol halottak is lehetnek. Csupán összehasonlításul jegyzem meg, hogy a kilencmilliós New Yorkban tavaly 1924 olyan gyilkosság történt, ahol a rablási szándék egyértelműen kimutatható volt. Társadalmi jelentősége van annak, hogy nálunk az emberölések túlnyomó többségét érzelmi, indulati elemek motiválják. És ha ezekben az esetekben felszáll a „lila köd”, jön a mély felismerés és megbánás, amely oly fontos kelléke a büntető igazságszolgáltatás céljának: az elítélt nevelésének Szabó László vetel egy körülnézést. Farkaslaka: az Ábel írójának szülőháza és sírja kegyeleti hely. Simon Ferenc bátyánk, az író sógora hetyke bajuszával, székelyharisnyás öltözékével maga a regény illusztrációja. Jártunk múzeumban: még egyiptomi múmiát is megcsodálhattunk, és minden a hajdani rómaiakat hangsúlyozta. Mátyás szülőházában ma képzőművészeti főiskola működik. Bemenni a falak közé emiatt nem lehet. Kalotaszeg Kós Károlyt idézte, ahogy rá kellett gondolnunk akkor is, amikor Marosvásárhelyen az új épületek harmonikus egységét és szépségét csodáltuk meg. Ennyi élményt hozmunk magunkkal rövidre szabott utuníkról. Visszafelé alig háromnegyed órát töltöttünk a határon. A csomagtartónkból mindent ki kellett pakolni, majd a vámtiszt közölte, hogy pakoljunk vissza. A magyar hivatalos szervek képviselői pedig jó utat kívánták hazáig. így történt. G. Molnár Ferenc
