Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
Az 1973-as olajárrobbanás után az energiagazdálkodást racionalizáló programokat dolgoztaik ki világszerte és új energiaforrásokhoz fordultak a szakemberek. Ez volt az egyetlen lehetséges megoldás. Mi, magyarok is így tettünk: a Tudománypolitikai Bizottság öt évvel ezelőtti határozatával kezdetét vette az energiagazdálkodás középtávú kutatási-fejlesztési feladatainak megvalósítása. A fő cél a kőolaj-felhasználás csökkentése, a hazai lehetőségek jobb kihasználása volt. Ez magával hozta az ipari háttér korszerűsödését, exportképes termékek, módszerek. eljárások kidolgozását és bevezetését. A program eredményeiről és az új kutatás-fejlesztési elképzelésekről tájékoztatott Papp István, prograimmegbízott, az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója. Egymillió - a sóért Kutatás-fejlesztési programról lévén szó, természetes, hogy végleges mérleget nem lehet készíteni, hiszen elkerülhetetlen, hogy egy-egy — a VI. ötéves tervidőszakban kidolgozott — eljárás, elképzelés csupán ezekben az esztendőkben hozza meg gyümölcsét. Ezzel is magyarázható, hogy az első, az A/l jelű energiagazdálkodási programnak egyenes folytatása lesz az idei esztendőben megkezdett G/4-es feladatsorozat. Persze, azért látni lehet, mire is jutott az A/l-es. Olajegyenértékben számolva 1,2 millió tonna energia - hordozót sikerült megtakarítani az elmúlt tervidőszakban. A továbblépés a népgazdaság valamennyi területén érzékelhetővé vált. Ezek közül néhány példa: sikerült gazdaságosabb távhőveze- ték-fektetési és hővédelmi eljárást kidolgozni. Megszületett a kimerülőben lévő kutak további üzemeltetését elősegítő módszer. Közhelyszámba menő kijelentés: termálvizekben gazdag ország vagyunk, de lehetőségeinket nem használjuk ki. Nos, a szakemberek kidolgoztak egy új eljárást, melynek segítségével a termálvízből kinyerhető a só. Amint megtudtuk: a sárvári termálvíz alaposan megmozgatta a szakembereket. több technikai újítással sikerült a tervet megvalósítani. Jól járt vele a népgazdaság, hiszen a Német. Szövetségi Köztársaság eddig egymilliárd márkáért vásárolt sót Sárvárról. Oj berendezéseket fejlesztettek ki a VI. ötéves tervidőszakban a mező- és az erdőgazdasági termékek és hulladékok eltüzelésére. Közülük többet sorozatban gyártottak. Példaként a napraforgóhéj tüzelésére alkalmas kazánt említhetjük, mert ma már a növényolajipar szinte kizárólag napraforgóhéjjal tüzel. Takarékos gépek Köztudottan a vaskohászat az egyik legenergiaigénye- sebb ágazat. Egy újonnan bevezetett technológiával ezután már kevesebb ener. gia kell a melegen hengerelt termékek alakításához. A közlekedésben új diagnosztikai berendezések kifejlesztésével, a korábbitól eltérő karbantartási technológiák bevezetésével és elektronikus gyújtások alkalmazásával tudták csökkenteni a fogyasztást. Sorolhatnánk tovább a kifejlesztett és bevezetett új eljárásokat, berendezéseket, módszereket, de talán már az eddigiekből is kitűnik: eredményesen zárul az A/l- es program. A VI. ötéves tervidőszakban nyolcmilli- árd forint értékű energiatakarékos berendezést hoztak forgalomba, amelyeknek egy részét exportálták. A termelési szektorban megközelítőleg 14 százalékkal csökkent az energiaigény. Az egyértelmű siker a szellemi befektetésen túl azzal is magyarázható, hogy a teljes innovációs folyamat egy kézben volt, az A/l-es feladatokat összehangolták az ernergiagazdálkodás racionalizálásának kormányprogramjával. ugyanakkor a megvalósításban résztvevők valós önállóságot kaptak. A munkálatokat programiroda fogta össze. Az év elején indult, immár a GÍ4.es jelű, második program is biztató kibontakozást ígér. Egyrészt azért, mert vannak már innovációs tapasztalatok, másrészt azért, mert bizonyos fejlesztések a sorra kerülő években éreztetik igazán hatásukat. Továbbra is a programiroda lesz a gesztor. Papp István tájékoztatása szerint újabb tartalékok felszínre hozását segíti majd az elmélyülő nemzetközi együttműködés. Nem titkolt cél: a hatékonyan működő energiagazdálkodási program továbbfejlesztve és új feladatokkal kiegészítve töretlenül folytatódjék tovább. Arra kell törekedni, hogy a VII. ötéves tervidőszakban az energiaszükséglet évi növekedése ne haladja meg az átlagos egy százalékot. Tehát az energiaigény további csökkentését szabja feladatul a program. Környezetkímélő széntüzelés A környezetkímélő, hulladékhasznosító megoldások mellett a hazai lehetőségek gazdaságos kihasználását, az energiaszerkezet további átalakítását tűzi ki célul az 1990-ben záruló program. Ügy, hogy eközben az energiagazdálkodás javításához szükséges közgazdasági és irányítási módszereit is fejleszti. A teljesség igénye nélkül néhány elképzelés. Ismeretes, hogy milyen komoly környezeti károkat okoz a széntüzelés. Csökkentésén dogozik majd az egyik munkacsoport. Ha csupán tízvagy hússzázalékos mérséklődést tudnának elérni, máris több tízmillió dollárral javulhatna devizamérlegünk. A geotermikus energia hasznosítását szorgalmazó elképzelés több részterületen világszínvonalú megoldásokkal számol. Becslések alapján a melléktermékek energetikai hasznosításának továbbfejlesztésével csaknem másfél millió tonna olajegyenértékű energiahordozó lenne felszabadítható. Horváth Teréz Lapunkból is ismeretes, hogy a Politikai Bizottság határozata alapján — még a XIII. kongresszust megelőző időszakban — kísérleti jelleggel több helyütt végrehajtó bizottság nélküli pártbizottságot hoztak létre. Heves megyében öt ilyen testület alakult. Egyikük az MSZMP Vasúti üzemi Bizottsága, Hatvanban. Nem egészen másfél év után Tóth Károly társadalmi titkárhelyettessel beszélgetünk a mozgalmi próbálkozásról. — Mi tagadás, egy kicsit meglepődtünk, amikor mi is a „jelöltek” közé kerültünk — mondja a pártvezető —, hiszen egy meglehetősen régi szervezet megszokott munkáján, jól bevált mindennapi gyakorlatán kellett változtatnunk. Szokatlan feladat elé állított bennünket nemcsak a vb megszüntetése, hanem az is, hogy például a helyi — csomóponti — négy alapszervezet párt- vezetősége sem volt tovább. Hirtelenjében szinte azt sem tudtuk, hogy ezután milyen legyen a partneri kapcsolat legnagyobb területünkön. Azelőtt ugyanis a „csúcstitkár” és a vasút helyi üzemfőnökének együttműködése a legnyilvánvalóbb volt. Találgattuk, vitatgattuk, hogy mi legyen a megoldás, mígnem végül is úgy döntöttünk, hogy az új pártbizottság titkárhelyettese veszi át a „stafétát”. S ez csak egy a sok közül, nem is a legnehezebb, a legnagyobb azokból a tennivalókból, amelyek ránk vártak. Jellemzőbb a történ, lekből, hogy a korábbi 35 tagú pártbizottság felénél is kisebb testületté szűkült, s ennek a kevesebb tisztség- viselőnek közvetlenül kellett a dolgához látni. Amíg azelőtt úgy foglalkozhatott egy-egy témával, hogy a döntéshez a vb is véleményt formált, a továbbiakban ez a közbülső segítség, vagy ha úgy tetszik kontroll, elmaradt. Ha négy munkabizottságunk meg is van, kétségtelenül jóval több a teendője a pártbizottságnak, s nagyobb a felelőssége, mint régen. — Pótolhatják, pótolják-e a hiányzó vb-t a munkabizottságok? — Ezek a kilenctagú testületek semmiképpen sem a végrehajtó bizottságot helyettesítik, de önállóbbak elődeiknél. Saját munkaterveik alapján egy sor feladaton osztoznak, a legaktuálisabbnak ítélt kérdésekkel foglalkoznak, s rendszeresen tartott üléseiken határozottan előkészítik a magasabb szintű tanácskozásokat. Másrészt a pártbizottságunk irányítása alá tartozó 11 alapszervezet tevékenységének koordinálásában is határozottan segítenek. Amire szükség is van, mert a közvetlen működési területünk ugyan a MÁV hatvani csomópontja, ám voltaképpen Jászboldogházáig, Pécelig és Salgótarjánig szól a „jogosítványunk”. Egyébként a munkabizottságok vezetői pb-tagok, tehát lényegében „első helyről” képviselik legmagasabb testületünket. Ám a legtermészetesebb, hogy nemcsak ők járják a területet, nemcsak ők vesznek részt egy-egy beszámoló taggyűlésen vagy egyéb, fontosabb tanácskozáson, megbeszélésen, hanem a társaik is, akiket éppen megbíznak. Ügy iparkodtunk, hogy ki-ki alkalmas legyen a patronáló szerepére, a segítségadásra, a szükséges információk szerzésére és továbbítására. S úgy érezzük, hogy ez sikerült is. — Milyen más módszerekkel igyekeznek megfelelni o nagyobb követelményeknek? — A szűkebb pártbizottság megválasztásánál eleve azon voltunk, hogy valóban csak a legalkalmasabb, a legmegbízhatóbb, o legál- dozatvállaló bb elvtársaink kerüljenek tisztségbe, olyanok, akikre mindig számíthatunk. Ez a' testület is folytatja azt a gyakorlatot, hogy „kihelyezett üléseken” tárgyal erről vagy arról — legközelebb például Kálban —, s ilyenkor minden alkalommal üzemlátogatással bővíti tájékozódási lehetőségét. S mert rendkívül hasznosak az ilyen találkozások, iparkodunk az eddigieknél is gyakoribbakká tenni. Ugyanekkor még szorosabbá fűztük kapcsolatunkat nemcsak a városi pártbizottsággal, hanem a miskolci igazgatóság párttestületével is, amelynek egyik tagja a vasútigaz- gató helyettese. Élőbb, elevenebb az együttműködésünk a szakszervezettel is. — Hogyan sikerülnek törekvéseik? — Sajnos, nem vagyunk könnyű helyzetben, mivel a feladatokból a kevesebbre jut a több, s a pártmunka hatékonyságának javítása olyankor követel nagyobb áldozatokat a mozgalomban, amikor a gazdasági élet területén is jócskán van elvégzendő. Hogy mást ne mondjak: nyakunkon a vas. úti rekonstrukció gondja, baja, létszámhiány van a mi munkahelyeinken is, ráadásul pedig elég kiterjedt a körzetünk, s szigorú, olykor talán komisz is a szolgálatunk. Jómagam például „civilben" üzemi mozdonyfelvigyázó vagyok, s ha többnyire sikerül is feladataimat pártmegbízatásommal, felelős tisztségemmel egyeztetni, bizony előfordul, hogy vezérigazgatósági kirendelésre akár három napot a Nyugati pályaudvar és Szob között töltök ellenőrzéssel. A mozdonyok műszaki állapotát és a személyzet munkáját ellenőrzőm, miközben talán a mozgalomban keresnek fontos ügyben. Szerencsére még nem volt különösebb hiba ilyesfélékből, a kedvem is megvan a kettős helytálláshoz, s a többi tisztségviselő szintén zokszó nélkül vállalja a hasonló megterhelést. a napjainkban bizony elég sok ember számára nem eléggé vonzó társadalmi munkát. Szóval — körülményeinkhez képest — eredményesnek tartjuk, hogy csupán tavaly 28 témát tárgyalt a vb-nélküli pártbizottságunk, s üléseink minden esetben határozatképesek voltak. Rendszeresek maradtak a testületi tanácskozások, a titkári értekezletek, nem volt különösebb baj a munkabizottságokkal. A 12 fős tagfelvétellel azonban semmiképpen sem vagyunk elégedettek, mert kevésbé szolgálta a fiatalítást, többet, jóval többet kell törődnünk a munkaverseny-moz- galommal, s — egyebek mellett — tovább szükséges javítanunk az információs tevékenységünket is. Nem utolsósorban pedig elengedhetetlen, hogy a pártbizottság elé kerülő témák tárgyalását az eddiginél is jobban előkészítsük a jövőben. A gondok ellenére az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának titkára, Tótpál Jánosné sem elégedetlen a tapasztalatokkal, s testületük nevében is bizakodó a kísérlet folytatását illetően, összességében a felsőbb pártszerv véleménye is kedvező, amit csak tovább javíthat, ha a hatvaniak hasznos ismereteket szereznek további munkájukhoz az ország más területén működő hasonló vb nélküli testülethez tervezett tapasztalatcseréjük során. S a párt megyei végrehajtó bizottságának megítélése általában is pozitív. Az öt pártbizottság tevékenységét elemezve is az a megállapítás, hogy új vonásokkal gazdagodott a mozgalmi munka, csökkentek benne a formalitások, párhuzamosságok, egyszerűbbé vált a felsőbb szintű határozatok megismertetése, s eredményesebbé a végrehajtásuk. Demokratikusabb, átgondoltabb a tervezés, rugalmasabb a kapcsolat az alapszervezetekkel. Végeredményben jó szervezeti formának bizonyul a kísérleti modell, s célszerűnek látszik követése, elterjesztése is. Gyóni Gyula Tiszta munkából — tisztes haszon A Kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezetben csomagoló, részleg működik, ahol a Bublv egri gyárában készülő teleszkópos asztalokat szerelik, csomagolják. Az alkatrészek mozgatását hidraulikus emelővel oldja meg Semperger Antalné (lent). Román Istvánná és Fecz Zsuzsanna szegezőgéppel egyesíti az alkatrészeket (Jobbra) (Fotó: Kőhidi Imre) ENERGIAGAZDÁLKODÁS A megtakarítás: 1,2 millió tonna olaj KOMMUNISTA VASUTASOK A kísérlet tapasztalatai kedvezőek Hatékonyabb pártmunka
