Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVII. évfolyam, 166. szám ARA: 1986. július 16., szerda 1,86 FORINT Jelzőlámpák - autósok Kinek ne lett volna már baja a közúti jelzőlámpákkal? Baj az is, ‘ha nincs, ha túl sok van belőlük, ha éjjel működik, ha nappal villog. Ha kevés időt hagy a gyalogosoknak, ha kevés időt hagy az autósoknak. Ezek a szokásos problémák, de úgy tűnik, Egerben az átlagosnál is több gondot okoz ez az elektronikus szerkezet. A város jelzőlámpáinak jó része — iá vasútállomástól a Vörösmarty úton keresztül a Ráckapu felüljáró irányába — tartozik a Miskolci Közúti Igazgatóság Egri Koordinációs Főmérnökségéhez. Hittel Köztudott, hogy mostanában számtalan olyan click, elemzés látott napvi- * lágot, amely megpróbált valamiféle magyarázatot találni a magyar nemzeti ti- ! zenegy tragikus mexikói szereplésére. Véleményem szerint a sok újságíró közül az a kolléga állt legközelebb az igazsághoz, aki azt fejtegette, hogy a kudarc oka a küzdőszellem hiányában keresendő. Érdekes — j tette hozzá —, hogy ezek a „nyerő típusú emberek” már eleve úgy futottak ki a gyepre, mintha abszolút nem bíznának a sikerben, j a győzelemben. Csoda-e hát az, ami végül bekövetkezett? Igen, az elérendő cél fe- ! - lé vezető úton óriási lendületet adhat, hatalmas energiákat szabadíthat fel a töretlen lelkesedés, a semmilyen körülmények között sem csökkenő hit. Sokszor és sokféleképpen szóltak már a japán „csodáról”, kutatták az ottani „titkot”. Kétségtelen, hogy „a felkelő Nap országának” látványos fejlődésében — sok más egyéb mellett — értelmi, akarati tényezők játszottak közre. Ám nem kevésbé lényeges az a momentum, hogy ez a nép — egy elvesztett háború, egy szétzilált gazdaság, egy korszerűtlen társadalmi berendezkedés ellenére — végig bízott abban, hogy valami újat teremthet. S lám, az ered- ] mény nem maradt, nem maradhatott el! Vitathatatlan, hogy meny- ! nyire fontos a tehetség, a tudás, a szorgalom. De mindez kevésnek bizonyulhat, ha nem párosul a hittel. Azzal, hogy feltétlenül bízunk magunkban, abban, 1 amit csinálunk s abban, ■ hogy képesek vagyunk megoldani a legnehezebb feladatokat is. Ebbén rej- * Ifk az a plusz, ami átsegít bennünket — a már- I már legyőzhetetlen nek tű- , nő — akadályokon, ami a legkétségbeejtőbb helyzeteikben is kihúzhat a baj- ’ bál. Jól tudom persze, hogy ez nem olyasvalami, ami üzletben, gyógyszertárban ; megvásárolható. De mégis mindenki szert tehet rá. Nem kell hozzá más, csak akaraterő, fegyelmezettség, i s olyan — értelmes, okos, I reális — célok, amelyek j eléréséért szívesen fáradó- j zunk. S az sem lenne ha- I szontalan, hogyha azok. | akik már nem szűkölköd- j nek ébben, átadnának f mindebből a társaknak, I barátoknak, egyszóval fiel- ! két öntenének a csüggedők- I be. Sajnos — mostanság — ] mintha egy kicsit dévaivá- ! lódott volna ez a dolog. 1 Divat lett nem hinni. Lehe- j tőleg semmiben. Sőt, azo- < kát, akik nem osztják ezt l a nézetet, kissé különcök- ■ nek, afféle „csodabogarak- | nak", megszállottaknak j tartjuk. Bár ez őket alig- I alig zavarja. Végzik a mun- i kájukat, méghozzá kitar- j tóan, fáradhatatlanul, j Nem dühöngenek, nem ke- resnek mentségeket. Csu- | pán dolgoznak . . . S egy pillanatig sem adják fel a reményt. Nekik van igazuk. Mert a hőn áhított si- is kér így nem sokáig várat jj : magára. Sárhegyi István Talán a minőség? A lámpákat az 1982-es rekonstrukciós munkák — 25. számú főút — alkalmával állítottuk üzembe — kezdi a beszélgetést Kálmán Istián főmérnök. Elöljáróban annyit, hogy a közlekedésbe való mindennemű beavatkozás gátlást jelent, de a biztonság érdekében erre mégis szükség van. Megyénkben csak az állami közutakon (1200 kilométer) tavaly 463 baleset történt, s ennek következtében 47-en vesztették életüket. Sajnos, ez a szám nagyobb az előző évinél. — Az egri autósok rengeteget panaszkodnak a városban felszerelt berendezésekre. Lehetséges, hogy gyenge minőségű termékeket vásároltak annak idején? — Magyarországon igen kis kereslet mutatkozik e cikkek iránt. Ennek folytán a kínálat sem nagy, így a választási lehetőség is szűkre szabott. Végül is az a döntés született — akkor —, hogy a Debrecen típusú konstrukciót vásároljuk meg. Ezt a gyöngyösi Mátravidéki Építőipari Ktsz gyártotta le a város számára. Ezek karbantartását — velünk közösen — is ez a szövetkezet -végzi. Egyetlen egy létrás- kocsi segítségével kell elhárítanunk az előforduló hibákat. (>Kulcs”-kérdés — Ügy hallottam, egy üzemzavar elhárítása igen nehézkes, mert a jelzőlámpák — egyetlen —’ kulcsa Gyöngyösön található ... Ez — legalábbis nálunk — nem fordulhat elő. Ki- rendeltségeinknél , megtalálhatók ezek a bizonyos kulcsok, sőt, folyamatos, éjjel-nappal i szolgálatot is tartunk. — ön szerint mi lehet az oka annak, hogy Egerben az átlagosnál gyakrabban romlanak el ezek a berendezések? — Eleinte az volt a baj, hogy nem állt rendelkezésre a megfelelő elektromos feszültség, aztán a hőmérsékletingadozás is zavarokat okozott. Kis méretű ventilátorok beépítésével próbáltunk javítani a helyzeten. Gond az is, hogy az izzók élettartama rendkívül rövid, még a 100 üzemórát sem éri el. Az állandónak mondható izzócserék pedig természetszerűleg zavart okoznak a forgalom menetében. . — Mindezekből az derül ki — legalább is számomra —, hogy még sem a legkorszerűbb szerkezetekkel van dolgunk ... — A lámpák minősége — a mai anyagi lehetőségeket figyelembe véve — elfogadhatónak mondható. Egyébként a fővárosban is, — ahol Tesla típusú jelzők működnek — hasonló problémák jelentkeznek. Igaz, ott a tervek szerint nyugati technológiát akarnak bevezetni. E beruházás persze, rengeteg pénzbe kerül majd, nekünk pedig nincsenek ilyen lehetőségeink. — Gyakran előfordul, hogy több csomópontnál — sorozatban — villogó fénnyel találkoznak az autósok, a következő kereszteződésnél azonban működik a lámpa. Ez sokakat megtéveszt, hisz a figyelem bizonyos idő elteltével alábbhagy, és mint- e0V „hozzászokik” a villogó sárga fényhez, azaz ahhoz, hogy a szerkezet nem működik. Nem lenne-e jobb, ha egy útszakaszon egységes jelzésekkel találkozna az ember? Tehát: vagy villogjanak sárgán a lámpák, vagy pedig — ez lenne az optimális — a megszokott módon működnének■ — Ezt sajnos nem lehet így megvalósítani. A meghibásodott szerkezet az automatika segítségével azonnal kikapcsol, míg más rendszerek tovább működnek. Tehát, ez az úgynevezett egységesítés nem oldható meg. Mindezen segíteni csak úgy lehet, ha az autósok és a gyalogosok körültekintően, figyelmesen közlekednek az utakon. Első a tömeg- közlekedés — Az autósok szerint Egerben a máshol megszokott — és a forgalom folyamatosságát biztosító — „hullámok” ismeretlenek, igy nem tudják kiválasztani azt az optimális sebességet, amellyel végig tudnának haladni az adott útszakaszon megállás nélkül. — Ennek igen egyszerű oka van. Tudniillik az, hogy a szinkronidőket nem a személygépkocsik sebességére állítottuk be. — Hanem? — A tömegközlekedés mindenkori prioritást élvez, így elsősorban a buszok sebessége volt a mérvadó ebben az esetben. — Mennyit fordítanak ötlök évente a megyében a kezelésük alatt álló lámpák javítására, karbantartására? — A villamos áram költségén felül évi 637 ezer forintot, ám ez az adat csak a mi — állami kezelésű — útjainkra vonatkozik. A tanácsi utak „ára” tovább növeli a közlekedés biztonságára fordított költségek nagyságát. ~ Havas András Kádár János üdvözlötávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban üdvözölte Truong Chinht a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt megválasztása alkalmából. Kihelyezett értekezlet Besenyőtelken Oktatási törvény — bevezetés előtt Élénk érdeklődéssel figyeli a pedagógusok köre, s a közvélemény, hogy milyen módon kerül sor szeptember elsejétől az új oktatási törvény bevezetésére. Nem túlzás, hogy fordulópont ez a magyar közoktatás történetében, bár nem egyetlen nap (alatt válik meghatározóvá a törvény betűje és szelleme. Folyamatos munkát, távlati gondolkodást követelnek az új jogszabályok, melyekben egy szervesen felépülő reformfolyamat testesül meg — ezek a gondolatok határozták meg azt a tanácskozást, amelyet az MSZMP Heves Megyei Bizottságának ,propaganda- és művelődési osztálya szervezett Besenyőtelken. A keddi értekezleten Haff- nerné dr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket: a művelődés párt- és állami irányításának munkatársait. Ezután adta át a szót Lövei Gyulának, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének, aki a VIL ötéves terv közoktatási és közművelődési fejlesztési lehetőségeiről szólt. Mint kiemelte: a Heves megyei társadalmi, gazdasági program kialakult, nincs félni- vagy szégyenkeznivalónk, megfelelő körülményeket lehet biztosítani. Fokozottan kell építeni a helyi erőikre az elképzelések megvalósításában, s ez egybevág az oktatási törvény szellemével is. Részletesen elemezte a következő évek elgondolásait. Ezit követően dr. Kovács János, a megyei tanács osztályvezető-helyettese szólt az oktatási törvény bevezetésének előkészületeiről s a megjelenít végrehajtási utasításokról. Hangsúlyozta, hogy nagy a várakozás, de a jogszabályok nem sarkallnak kapkodásra. A széles körű vita eredményeként az érintettek döntő többsége ismeri a dokumentumokat. Közös feladat, hogy biztonság- és folytonosságtudat alakuljon ki a szakemberekben. Annál is inkább, mivel a so. rokban tükröződik a nagyobb megbecsülés, megteremthetők az önállóság feltételei. Több kihívás érte a művelődéspolitikát, az életbe kilépő fiatalok elé mind nagyobb követelmények , tornyosulnak. A feladatokat csak igényesebben, minőségi javulással lehet megoldani. A vezérlés, az irányítás, a szabályozás megváltoztatásával oktatási rendszerünket kívánják hatékonyabbá, jobbá tenni. Az oktatási törvény keretjellegű, a helyi követelményeknek. lehetőségeknek inkább a végrehajtási utasításokban adnak he. lyet. Az előadó ezután elemezte az újdonságokat, kiemelve a legfontosabb sarkpontokat. Majd rátért a megyei programra. Rendkívül lényeges a megfelelő tájékoztatás, amelyre „menetrend” készült. Végül is minden pedagógus választ kap kérdéseire, problémáira, s mód nyílik arra, hogy fokozatosan megvalósuljanak az elképzelések. Ezután beszélgetésre, vitára került sor. Szót kért többek között Kovács Sán- dorné, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki a képzés és a foglalkoztatás ellentmondásait elemezte. Felszólalt Munkácsi Gyuláné, a Művelődési Minisztérium ősz. tályvezetője is. Kiemelte, hogy idejében rendezték meg e tanácskozást, s jó, hogy egyszerre esett szó a fejlesztési lehetőségekről és az oktatási törvény bevezetéséről. Ezután néhány kérdésben tolmácsolta a minisztérium álláspontját. A következő napirendként Antal Lajos, a füzesabonyi pártbizottság első titkára az általános művelődési központok működésének tapasztalatairól szólt. Az új elképzelések fényében is jónak bizonyult ez a gondolat, az ilyen jellegű intézmények belváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezt erősítette meg Zay Béla, a füzesabonyi művelődési osztály vezetője is. A vendégek megtekintették dr. Bácskai László igazgató vezetésével a Besenyőtelki ÁMK-t, hisz végül Is azért rendezték itt e tanácskozást, hogy helyszínen is meggyőződhessenek a résztvevők e forma előnyeiről. Korszerűsödik az Akadémiai Könyvtár Az elmúlt évtizedekben korszerű tudományos könyvtárrá vált Akadémiai Könyvtár napjainkban továbbfejlődik: restaurálják, illetve bővítik a bibliotéka épületét, s gépesítik a könyvtári munkát. 1866-ban mintegy 10 ezer kötettel várta az érdeklődőket a könyvtár az Akadémia székházában, s egyidőben 70-en foglalhattak helyet az olvasóteremben. A mai sok százezer kötet raktározása már nehézségeket okoz, bár valamit javított a helyzeten, hogy 1984-ben Törökbálinton egy új raktárt helyeztek üzembe. Az olvasótermi helyek száma viszont 120 éve nem gyarapodott. Most az Akadémia székhazával egybeépült, úgynevezett akadémiai bérházat könyvtári célokra alakítják át. A rekonstrukcióra kiírt pályázat díjnyertes tervei alapján 1984- ben kezdte meg az átépítést a Középületépitő Vállalat, a munkálatok befejezése 1988. első negyedévére várható. A rekonstrukció eredményeként megduplázódik a könyvtár alapterülete, s az olvasói helyek száma a mostaninak több mint kétszeresére nő. A nyolcszintes épületben a 18 ezer méter hosszú polcrendszeren mintegy 800 ezer könyvet helyezhetnek maid el. Készülnek a könyvtári munkákkal, illetve az információáramlással kapcsolatos gépesítés tervei is. Fokozatosan automatizálják az évi 14 ezer kötetes gyarapodás teljes bibliográfiai nyilvántartását, a nemzetközi kiadványcserét, a folyóiratnyilvántartást. A könyvtár az idén rátért az új nemzetközi szabvány szerinti katalogizálásra, ez készíti elő a katalógusgépesítést. A fejlesztés fontos tényezője a könyvtár munkatársainak szakértelme. Autók — tilosban .;. (Fotó: Köhidi Imre)
