Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVII. évfolyam, 166. szám ARA: 1986. július 16., szerda 1,86 FORINT Jelzőlámpák - autósok Kinek ne lett volna már baja a közúti jelző­lámpákkal? Baj az is, ‘ha nincs, ha túl sok van be­lőlük, ha éjjel működik, ha nappal villog. Ha ke­vés időt hagy a gyalogosoknak, ha kevés időt hagy az autósoknak. Ezek a szokásos problémák, de úgy tűnik, Eger­ben az átlagosnál is több gondot okoz ez az elekt­ronikus szerkezet. A város jelzőlámpáinak jó ré­sze — iá vasútállomástól a Vörösmarty úton ke­resztül a Ráckapu felüljáró irányába — tartozik a Miskolci Közúti Igazgatóság Egri Koordinációs Főmérnökségéhez. Hittel Köztudott, hogy mosta­nában számtalan olyan click, elemzés látott napvi- * lágot, amely megpróbált valamiféle magyarázatot ta­lálni a magyar nemzeti ti- ! zenegy tragikus mexikói szereplésére. Véleményem szerint a sok újságíró közül az a kolléga állt legköze­lebb az igazsághoz, aki azt fejtegette, hogy a kudarc oka a küzdőszellem hiányá­ban keresendő. Érdekes — j tette hozzá —, hogy ezek a „nyerő típusú emberek” már eleve úgy futottak ki a gyepre, mintha abszolút nem bíznának a sikerben, j a győzelemben. Csoda-e hát az, ami végül bekövetke­zett? Igen, az elérendő cél fe- ! - lé vezető úton óriási len­dületet adhat, hatalmas energiákat szabadíthat fel a töretlen lelkesedés, a semmilyen körülmények kö­zött sem csökkenő hit. Sokszor és sokféleképpen szóltak már a japán „cso­dáról”, kutatták az ottani „titkot”. Kétségtelen, hogy „a felkelő Nap országá­nak” látványos fejlődésé­ben — sok más egyéb mel­lett — értelmi, akarati té­nyezők játszottak közre. Ám nem kevésbé lényeges az a momentum, hogy ez a nép — egy elvesztett há­ború, egy szétzilált gazda­ság, egy korszerűtlen tár­sadalmi berendezkedés el­lenére — végig bízott ab­ban, hogy valami újat te­remthet. S lám, az ered- ] mény nem maradt, nem maradhatott el! Vitathatatlan, hogy meny- ! nyire fontos a tehetség, a tudás, a szorgalom. De mindez kevésnek bizonyul­hat, ha nem párosul a hit­tel. Azzal, hogy feltétlenül bízunk magunkban, abban, 1 amit csinálunk s abban, ■ hogy képesek vagyunk megoldani a legnehezebb feladatokat is. Ebbén rej- * Ifk az a plusz, ami átse­gít bennünket — a már- I már legyőzhetetlen nek tű- , nő — akadályokon, ami a legkétségbeejtőbb helyze­teikben is kihúzhat a baj- ’ bál. Jól tudom persze, hogy ez nem olyasvalami, ami üzletben, gyógyszertárban ; megvásárolható. De mégis mindenki szert tehet rá. Nem kell hozzá más, csak akaraterő, fegyelmezettség, i s olyan — értelmes, okos, I reális — célok, amelyek j eléréséért szívesen fáradó- j zunk. S az sem lenne ha- I szontalan, hogyha azok. | akik már nem szűkölköd- j nek ébben, átadnának f mindebből a társaknak, I barátoknak, egyszóval fiel- ! két öntenének a csüggedők- I be. Sajnos — mostanság — ] mintha egy kicsit dévaivá- ! lódott volna ez a dolog. 1 Divat lett nem hinni. Lehe- j tőleg semmiben. Sőt, azo- < kát, akik nem osztják ezt l a nézetet, kissé különcök- ■ nek, afféle „csodabogarak- | nak", megszállottaknak j tartjuk. Bár ez őket alig- I alig zavarja. Végzik a mun- i kájukat, méghozzá kitar- j tóan, fáradhatatlanul, j Nem dühöngenek, nem ke- resnek mentségeket. Csu- | pán dolgoznak . . . S egy pillanatig sem adják fel a reményt. Nekik van iga­zuk. Mert a hőn áhított si- is kér így nem sokáig várat jj : magára. Sárhegyi István Talán a minőség? A lámpákat az 1982-es rekonstrukciós munkák — 25. számú főút — alkalmá­val állítottuk üzembe — kezdi a beszélgetést Kálmán Istián főmérnök. Elöljáró­ban annyit, hogy a közleke­désbe való mindennemű be­avatkozás gátlást jelent, de a biztonság érdekében erre mégis szükség van. Me­gyénkben csak az állami közutakon (1200 kilométer) tavaly 463 baleset történt, s ennek következtében 47-en vesztették életüket. Sajnos, ez a szám nagyobb az elő­ző évinél. — Az egri autósok renge­teget panaszkodnak a város­ban felszerelt berendezések­re. Lehetséges, hogy gyenge minőségű termékeket vásá­roltak annak idején? — Magyarországon igen kis kereslet mutatkozik e cik­kek iránt. Ennek folytán a kínálat sem nagy, így a vá­lasztási lehetőség is szűkre szabott. Végül is az a döntés született — akkor —, hogy a Debrecen típusú konstruk­ciót vásároljuk meg. Ezt a gyöngyösi Mátravidéki Épí­tőipari Ktsz gyártotta le a város számára. Ezek kar­bantartását — velünk kö­zösen — is ez a szövetkezet -végzi. Egyetlen egy létrás- kocsi segítségével kell elhá­rítanunk az előforduló hi­bákat. (>Kulcs”-kérdés — Ügy hallottam, egy üzemzavar elhárítása igen nehézkes, mert a jelzőlám­pák — egyetlen —’ kulcsa Gyöngyösön található ... Ez — legalábbis nálunk — nem fordulhat elő. Ki- rendeltségeinknél , megta­lálhatók ezek a bizonyos kulcsok, sőt, folyamatos, éj­jel-nappal i szolgálatot is tartunk. — ön szerint mi lehet az oka annak, hogy Egerben az átlagosnál gyakrabban rom­lanak el ezek a berendezé­sek? — Eleinte az volt a baj, hogy nem állt rendelkezés­re a megfelelő elektromos feszültség, aztán a hőmér­sékletingadozás is zavaro­kat okozott. Kis méretű ven­tilátorok beépítésével pró­báltunk javítani a helyze­ten. Gond az is, hogy az iz­zók élettartama rendkívül rövid, még a 100 üzemórát sem éri el. Az állandónak mondható izzócserék pedig természetszerűleg zavart okoznak a forgalom mene­tében. . — Mindezekből az derül ki — legalább is számomra —, hogy még sem a legkor­szerűbb szerkezetekkel van dolgunk ... — A lámpák minősége — a mai anyagi lehetőségeket figyelembe véve — elfogad­hatónak mondható. Egyéb­ként a fővárosban is, — ahol Tesla típusú jelzők mű­ködnek — hasonló problé­mák jelentkeznek. Igaz, ott a tervek szerint nyugati tech­nológiát akarnak bevezetni. E beruházás persze, renge­teg pénzbe kerül majd, ne­künk pedig nincsenek ilyen lehetőségeink. — Gyakran előfordul, hogy több csomópontnál — soro­zatban — villogó fénnyel ta­lálkoznak az autósok, a kö­vetkező kereszteződésnél azonban működik a lámpa. Ez sokakat megtéveszt, hisz a figyelem bizonyos idő el­teltével alábbhagy, és mint- e0V „hozzászokik” a villogó sárga fényhez, azaz ahhoz, hogy a szerkezet nem műkö­dik. Nem lenne-e jobb, ha egy útszakaszon egységes jelzésekkel találkozna az em­ber? Tehát: vagy villogja­nak sárgán a lámpák, vagy pedig — ez lenne az opti­mális — a megszokott mó­don működnének■ — Ezt sajnos nem lehet így megvalósítani. A meghi­básodott szerkezet az auto­matika segítségével azonnal kikapcsol, míg más rendsze­rek tovább működnek. Te­hát, ez az úgynevezett egysé­gesítés nem oldható meg. Mindezen segíteni csak úgy lehet, ha az autósok és a gya­logosok körültekintően, fi­gyelmesen közlekednek az utakon. Első a tömeg- közlekedés — Az autósok szerint Egerben a máshol megszo­kott — és a forgalom folya­matosságát biztosító — „hul­lámok” ismeretlenek, igy nem tudják kiválasztani azt az optimális sebességet, amellyel végig tudnának ha­ladni az adott útszakaszon megállás nélkül. — Ennek igen egyszerű oka van. Tudniillik az, hogy a szinkronidőket nem a személygépkocsik sebessé­gére állítottuk be. — Hanem? — A tömegközlekedés min­denkori prioritást élvez, így elsősorban a buszok sebes­sége volt a mérvadó ebben az esetben. — Mennyit fordítanak ötlök évente a megyében a kezelésük alatt álló lámpák javítására, karbantartására? — A villamos áram költ­ségén felül évi 637 ezer fo­rintot, ám ez az adat csak a mi — állami kezelésű — út­jainkra vonatkozik. A taná­csi utak „ára” tovább növe­li a közlekedés biztonságára fordított költségek nagysá­gát. ~ Havas András Kádár János üdvözlötávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban üdvözölte Truong Chinht a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt megvá­lasztása alkalmából. Kihelyezett értekezlet Besenyőtelken Oktatási törvény — bevezetés előtt Élénk érdeklődéssel figyeli a pedagógusok kö­re, s a közvélemény, hogy milyen módon kerül sor szeptember elsejétől az új oktatási törvény bevezetésére. Nem túlzás, hogy fordulópont ez a magyar közoktatás történetében, bár nem egyet­len nap (alatt válik meghatározóvá a törvény be­tűje és szelleme. Folyamatos munkát, távlati gon­dolkodást követelnek az új jogszabályok, melyek­ben egy szervesen felépülő reformfolyamat teste­sül meg — ezek a gondolatok határozták meg azt a tanácskozást, amelyet az MSZMP Heves Megyei Bizottságának ,propaganda- és művelődési osztá­lya szervezett Besenyőtelken. A keddi értekezleten Haff- nerné dr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte a megjelenteket: a művelődés párt- és állami irányításá­nak munkatársait. Ezután adta át a szót Lövei Gyulá­nak, a megyei tanács műve­lődési osztálya vezetőjének, aki a VIL ötéves terv köz­oktatási és közművelődési fejlesztési lehetőségeiről szólt. Mint kiemelte: a He­ves megyei társadalmi, gaz­dasági program kialakult, nincs félni- vagy szégyen­keznivalónk, megfelelő kö­rülményeket lehet biztosíta­ni. Fokozottan kell építeni a helyi erőikre az elképzelések megvalósításában, s ez egy­bevág az oktatási törvény szellemével is. Részletesen elemezte a következő évek elgondolásait. Ezit követően dr. Kovács János, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese szólt az oktatási törvény bevezetésé­nek előkészületeiről s a meg­jelenít végrehajtási utasítá­sokról. Hangsúlyozta, hogy nagy a várakozás, de a jog­szabályok nem sarkallnak kapkodásra. A széles körű vita eredményeként az érin­tettek döntő többsége isme­ri a dokumentumokat. Kö­zös feladat, hogy biztonság- és folytonosságtudat alakul­jon ki a szakemberekben. Annál is inkább, mivel a so. rokban tükröződik a nagyobb megbecsülés, megteremthe­tők az önállóság feltételei. Több kihívás érte a művelő­déspolitikát, az életbe kilé­pő fiatalok elé mind na­gyobb követelmények , tor­nyosulnak. A feladatokat csak igényesebben, minőségi javulással lehet megoldani. A vezérlés, az irányítás, a szabályozás megváltoztatá­sával oktatási rendszerünket kívánják hatékonyabbá, job­bá tenni. Az oktatási tör­vény keretjellegű, a helyi követelményeknek. lehető­ségeknek inkább a végrehaj­tási utasításokban adnak he. lyet. Az előadó ezután elemez­te az újdonságokat, kiemel­ve a legfontosabb sarkpon­tokat. Majd rátért a megyei programra. Rendkívül lé­nyeges a megfelelő tájékoz­tatás, amelyre „menetrend” készült. Végül is minden pe­dagógus választ kap kérdé­seire, problémáira, s mód nyílik arra, hogy fokozato­san megvalósuljanak az el­képzelések. Ezután beszélgetésre, vi­tára került sor. Szót kért többek között Kovács Sán- dorné, a megyei tanács el­nökhelyettese is, aki a kép­zés és a foglalkoztatás el­lentmondásait elemezte. Fel­szólalt Munkácsi Gyuláné, a Művelődési Minisztérium ősz. tályvezetője is. Kiemelte, hogy idejében rendezték meg e tanácskozást, s jó, hogy egyszerre esett szó a fejlesz­tési lehetőségekről és az ok­tatási törvény bevezetéséről. Ezután néhány kérdésben tolmácsolta a minisztérium álláspontját. A következő napirendként Antal Lajos, a füzesabonyi pártbizottság első titkára az általános művelődési köz­pontok működésének tapasz­talatairól szólt. Az új el­képzelések fényében is jó­nak bizonyult ez a gondo­lat, az ilyen jellegű intéz­mények belváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket. Ezt erősítette meg Zay Béla, a füzesabonyi művelődési osz­tály vezetője is. A vendé­gek megtekintették dr. Bács­kai László igazgató vezetésé­vel a Besenyőtelki ÁMK-t, hisz végül Is azért rendez­ték itt e tanácskozást, hogy helyszínen is meggyőződ­hessenek a résztvevők e for­ma előnyeiről. Korszerűsödik az Akadémiai Könyvtár Az elmúlt évtizedekben korszerű tudományos könyv­tárrá vált Akadémiai Könyv­tár napjainkban továbbfej­lődik: restaurálják, illetve bővítik a bibliotéka épületét, s gépesítik a könyvtári mun­kát. 1866-ban mintegy 10 ezer kötettel várta az érdeklődő­ket a könyvtár az Akadémia székházában, s egyidőben 70-en foglalhattak helyet az olvasóteremben. A mai sok százezer kötet raktározása már nehézségeket okoz, bár valamit javított a helyzeten, hogy 1984-ben Törökbálin­ton egy új raktárt helyeztek üzembe. Az olvasótermi he­lyek száma viszont 120 éve nem gyarapodott. Most az Akadémia székhazával egybe­épült, úgynevezett akadémi­ai bérházat könyvtári célok­ra alakítják át. A rekonst­rukcióra kiírt pályázat díj­nyertes tervei alapján 1984- ben kezdte meg az átépítést a Középületépitő Vállalat, a munkálatok befejezése 1988. első negyedévére várható. A rekonstrukció eredménye­ként megduplázódik a könyv­tár alapterülete, s az olva­sói helyek száma a mostani­nak több mint kétszeresére nő. A nyolcszintes épület­ben a 18 ezer méter hosszú polcrendszeren mintegy 800 ezer könyvet helyezhetnek maid el. Készülnek a könyvtári munkákkal, illetve az in­formációáramlással kapcso­latos gépesítés tervei is. Fo­kozatosan automatizálják az évi 14 ezer kötetes gyarapo­dás teljes bibliográfiai nyil­vántartását, a nemzetközi kiadványcserét, a folyóirat­nyilvántartást. A könyvtár az idén rátért az új nemzet­közi szabvány szerinti kata­logizálásra, ez készíti elő a katalógusgépesítést. A fej­lesztés fontos tényezője a könyvtár munkatársainak szakértelme. Autók — tilosban .;. (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents