Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 16., szerda • Sevardnadze londoni megbeszélései „Sevardnadze lefekteti az együttműködés alapjait” — így összegezik Londonban kedden, a szovjet külügymi­niszter hivatalos látogatásá­nak második napján a hét­főn lezajlott, építő szellemű tárgyalássorozat eredményeit. „Haraso” — jellemezte tö­mören Eduard Sevardnadze egyetlen szóval a tárgyalások légkörét a Downing Street 10. előtt várakozó újságírók­nak, Margaret Thatcher asz- szonnyal folytatott, több mint kétórás megbeszéléseik­ről távozóban. A brit kor­mányfő örömmel vette a szovjetunióbeli látogatásra szpló meghívást, s azt nyom­ban elfogadta. Átvette Mihail Gorbacsov személyes üzenetét, amely, angol források szerint, új elgondolást is tartalmaz a fegyverkorlátozások témájá­ban. Thatcher asszony vála­sza rövidesen várható, fel­tehetőleg azután, hogy Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszter — Sevardnadze londoni látogatását követően — Washingtonba repül, hogy George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel konzultál­jon. Az SZKP főtitkára és a brit kormányfő közötti üze­netváltások angol megfigye­lők szerint jelzik mindkét félnek azt az óhaját, hogy Nagy-Britannia teljes érté­kű szerepet játsszék a kelet —nyugati, kapcsolatok alakí­tásában, a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. öt évre szóló és további öt évre meghosszabbítható, nagyszabású gazdasági és ipari együttműködési meg­állapodást írt alá kedden a londoni Lancaster House-ban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és brit kol­légája, Sir Geoffrey Howe. További megállapodásokat írtak alá a két ország tudo­mányos együttműködéséről, valamint a haditengerészeti egységek tengeri balesetei­nek megakadályozásáról. Egyezményt kötöttek még az 1917-et megelőző időkből származó kölcsönös követelé­sek rendezéséről is. A Szovjetunió és Nagy- Britannia megállapodott ab­ban, hogy kölcsönösen le­mondanak csaknem hét év­tizedes, egymással szemben támasztott pénzügyi követe­léseikről. Nagy-Britannia 900 millió fontot követelt az 1917-es októberi forradalom óta, mert Szovjet-Oroszország megtagadta a cári rendszer háborús adósságainak kifi­zetését, illetve kisajátított an­gol javakat. A Szovjetunió ezzel szemben 2 milliárd font kártérítést követelt London­tól, az 1918—21-es interven­ció miatt. Az ünnepélyes aláírás előtt a két külügyminiszter foly­tatta az előző nap megkez­dett, átfogó eszmecserét a kelet—nyugati kapcsolatok legsürgetőbb kérdéseiről. Ügy tudják, hogy Mihail Gór- bacsovnak az SZKP főtitká­rának Margaret Thatcher kormányfőhöz címzett, sze­mélyes üzenetében foglalta­kat is megvitatta a két kül­ügyminiszter, keddi megbe­szélésein. Angol források tudni vélik, hogy Gorbacsov üzenete, amelyet Sevardna­dze adott át a kétórás meg­beszélésen Thatcher asszony­nak, elsősorban a fegyverzet­korlátozás problémakörével foglalkozik, és új elgondolá­sokat is tartalmaz. A brit külügyminiszter Se­vardnadze látogatását köve­tően, valószínűleg még ezen a héten, Washingtonba repül, hogy George Shultz ameri­kai külügyminiszterrel ta­nácskozzék. Londonban fel­tételezik, hogy Howe haza­térése után várható a brit kormányfő válasza Gorba­csov személyes üzenetére. Ebben a forgatókönyvben londoni megfigyelők annak újabb jelét látják, hogy a brit diplomácia — támasz­kodva a kormányfő és Rea­gan elnök között közismer­ten bensőséges megértésre — kész tevékeny közvetítő sze­repet játszani az újabb Gor­bacsov—Reagan csúcstalálko­zóhoz vezető út egyengeté- sében. Ilyen kézzelfogható jel­nek tekintik a brit kormány által kedden, Genfben elő­terjesztett új javaslatokat. Ezek — hangsúlyozzák Lon­donban — a szovjet és az amerikai álláspont különbsé­geinek „kompromisszumos áthidalására” törekszenek az általános vegyifegyver-ti- lalom ellenőrzésének kulcs- fontosságú mozzanataiban. Eduard Sevardnadze dél­utáni látogatása az angol parlamentben, a maga nemé­ben „történelmet csinált”. A krónikák szerint még nem volt példa rá, hogy ilyen magas rangú szovjet szemé­lyiség jelenlétében nézzen szembe brit miniszterelnök hazai bírálóinak interpellá- ciós kérdéseivel. Az alsóház vendégeknek fenntartott kar­zatáról a szovjet külügymi­niszter szem- és fültanúja le­hetett annak a szópárbajnak, amely Dél-Afrika ügyében immár hetek óta fokozódó hangerővel ismétlődik min­den kedden és csütörtökön, délután, a kormányfőhöz in­tézhető ínterpellációs kérdé­sek félórájában. Margaret Thatcher brit kormányfő, az angol alsóház kedd délutáni Ínterpellációs vitájában, Eduard Sevard­nadze, szovjet külügyminisz­ter jelenlétében erősítette meg: bízik benne, hogy még ebben az évben létrejön Rea­gan elnök és Gorbacsov fő­titkár újabb találkozója. Egy kormánypárti képvise­lő gratulált a miniszterel­nök-asszonynak tervezett moszkvai látogatásához, majd szorgalmazta, hogy érdemi fegyverkorlátozási megállpodások előkészítésé­vel biztosítsák az újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó kedvező feltételeit. A kép­viselőnek válaszolva, Tha­tcher asszony azt a remé­nyét fejezte ki, hogy Gor­bacsov és Reagan találkozója „gyümölcsöző” lesz, s megál­lapodnak a fegyverkorláto­zás „bizonyos kérdéseiben”. Hozzáfűzte, hogy ez egyúttal előkészitője lehet harmadik csúcstalálkozójuknak. Thatcher szerint a vegyi fegyverek betiltásáról folyó tárgyalások területén kedve­ző lehetőség nyílik megálla­podásra, ha a Szovjetunió csatlakozik a brit és az ame­rikai kezdeményezésekhez. Különös nyomatékkai húzta alá, hogy az Európába tele­pített középtávú rakéták té­májában „most nagyon érde­kes javaslatok kerültek a szovjet—amerikai tárgya­lások asztalára", s ezeket „a legnagyobb sürgősséggel for­mába kell önteni, hogy sike­res csúcstalálkozóhoz vezes­senek”. Ezután Sevardnadze kü- lön-külön találkozott a par­lamenti ellenzék vezetőivel, Neil Kinnock munkáspár­ti, David Steel liberális és David Owen szociáldemok­rata pártvezérrel. | Szojuz T—15 Visszatérés-ma Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov szovjet űrha­jósok a' Mir—Szojuz T—15 űregyüttes fedélzetén kedden a mai visszatérésre készül­tek, s az űrállomás fedélze­ti rendszereinek és berende­zéseinek konzerválását vé­gezték. A Szojuz T—15 leszálló- egységébe áthordták feljegy­zéseiket, a telifényképezett filmeket, a spektrogrammo- kat, a mágnesszalagokat és az elvégzett biológiai kísér­leteket, valamint más anya­gokat tartalmazó kazettákat. Tornagyakorlatokat vé­geznek és tv-riportra készü­lődtek, melyben ismertetik űrben végzett munkájuk eredményeit. Kedden este a „Geoex—86” nemzetközi kí­sérlet keretében befejezték az NDK területének fényké­pezését. Az űrhajósok egészségi ál­lapota és közérzete jó. A itávmérési adatok és a le­génység jelentése szerint a Mir—Szojuz T—15 űregyüt­tes fedélzeti rendszerei rendben működnek. Folytatódik a Titanic- kutatás Tovább folytatta munká­ját hétfőn a 74 éve elsüly- lyedt Titanic roncsait kuta­tó amerikai expedíció. Ro­bert Ballard, a kutatócso­port vezetője és két társa hétfőn ismét leereszkedett törpe tengeralattjáróján a négy kilométer mélységben fekvő roncsok közvetlen kö­zelébe. A mélyben töltött négy és fél óra alatt megpillanthat­ták a Titanic bálterméhez és az első osztályú szalon­jához vezető főlépcsőt. Bal­lard elmondta, hogy itt in­dítják útjára kedden robot­kamerájukat, hogy elkészít­se az első képeket a hajó belsejéről. A hely Ballard szerint különösen alkalmas a behatolásra, mert a ka­tasztrófa pillanatában be­szakadt a főlépcső feletti üvegkupola és így a fel­sőbb emeletekre is remél­hetően könnyen fel lehel küldeni a hétfőn már siker­rel kipróbált robotkamerát. ~( Külpolitikai kommentárunk )— Fontos kishír RENDES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, kevésbé bo­nyolult nemzetközi helyzetben talán nem is keltett volna igazán feltűnést, az az amerikai bejelentés, hogy a Fehér Ház beleegyezett: a Szovjetunió javaslatára még e hónapban üljön össze Genfben a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó SALT-szerződések- kel foglalkozó szakértői bizottság.- Most azonban, ami­kor a két nagyhatalom kapcsolatrendszerében a ta­valy őszi csúcs után ismét inkább hullámvölgyről be­szélhetünk, ezt a hírt is jelentősnek kell értékelnünk. Annál is inkább, mert a SALT—II. szerződés be­tartása körüli (amerikai) huzavona, igencsak sötét felhőként takarja el a szovjet—amerikai enyhülés útját. Konkrétan arról van szó, hogy Reagan elnök május végén közölte: az Egyesült Államok a jövőben nem tekinti magára nézve kötelezőnek a hadászati fegyverek mennyiségi korlátozásait. Ezzel összefüg­gésben várhatóan még az idén túllépi a repülőgépekről indítható és hadászati rendeltetésű manőverező robot­repülőgépekre vonatkozó előírásokat. (Különben a szerződés sajátossága, hogy bár már 1979-ben aláír­ták, a washingtoni törvényhozás nem ratifikálta azt — ennék ellenére az amerikai fél eddig betartotta a j á téks zábályoka t.) A LEGSZÉLSŐSÉGESEBB AMERIKAI KÖRÖK — köztük a Pentagon — által támogatott elnöki szán­dék természetesen heves visszhangot váltott ki Moszk­vában, ahol is elutasították az állítólagos szovjet szerződésékre vonatkozó amerikai vádaskodásokat, s az állapotok tisztázására kérték a már említett szak­értői bizottság összehívását. S hagy a hadászati fegy­verek korlátozására vonatkozó SALT-egyezmóny fel­rúgása milyen potenciális veszélyeket rejt magában, jelzi; még az USA leghívebb szövetségesei is a kér­dés felülvizsgálatára szólították fel Washingtont. Az egyelőre nem világos, mi vezérelte legújabb el­határozásában a Fehér Házat: talán a józanabb szem­lélet nyert teret, vagy a még idén esedékes újabb csúcstalálkozóhoz vezető utat igyekeznek egyengetni, vagy esetleg belepillantottak az európai diplomáciai naptárba, és gyorsan a Potomac partján is léptek egyet? Hiszen a bejelentés éppen a szovjet külügy­miniszter londoni látogatása alatt és a nyugatnémet diplomácia vezetőjének moszkvai vizitje előtt hang­zott el, s ebből arra lehet következtetni, hogy Wa­shingtonban is felismerték: a Szovjetunió egyre na­gyobb érdeklődést tanúsít Nyugat-Európa iránt. NOS, AKÁRMI IS LEGYEN AZ INDÍTÉK, túlsá­gosan nagy reményeket azért nem fűzhetünk a szak­értők rendkívüli genfi tanácskozásához, mivel az Egyesült Államok sietve közölte azt is, hogy az ülé­sen mindenképpen foglalkozni akar az állítólagos szovjet szerződésszegésekkel is, azaz máris előzetes feltételeket szab. Pedig egy reális talajon álló ameri­kai hozzáállás kulcsfeltétele lenne a csúcstalálkozó­nak Is. Darócii László Eltemették Le Duant Le Due Tho. a PB tagja, a KB titkára (balról), Truong Chinh. a KB új főtitkára (középen) és Pham Van Dong miniszterelnök katonák segítségével viszik a koporsót a halottaskocsihoz (Népújság-telefotó: ONA — MTI — KS) Gorbacsov a moszkvai nemzetközi tudósfórumon Hanoiban kedden elte­mették Le Duant, a Vietna­mi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának múlt héten elhunyt főtitkárát. A kommunista és nemzeti-fel­szabadító mozgalom kiemel­kedő harcosának temetésén Truong Chinh, a Vietnami KP KB új főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke mondott beszédet. A gyászszertartá­son jelen volt a szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja. a Minisztertanács elnöke vezet. Mint a VNA hírügynökség beszámolt róla, hétfőn Ha­noiban a nemzetgyűlés pa­lotájában a Rizskov vezette szovjet küldöttség megbe­szélést folytatott a vietnami vezetőkkel, élükön Truong Chinh-nel. A megbeszélésen a többi között jelen volt Pham Van Dong - vietnami kormányfő, valamint Anato. lij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. A nemzetközi biztonságról vallott új gondolkodásmódról beszélgetett hétfőn Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a kísérleti atomrob­bantásokról rendezett moszk­vai nemzetközi tudósfórum résztvevőivel. A találkozó a tudósok kérésére jött létre. A résztvevők kifejtették az SZKP főtitkára előtt, hogy a kísérleti atomrobbantások­ra meghirdetett és már két­szer meghosszabbított szov­jet moratórium kedVező ha­tást gyakorolt a nyugati or­szágok közvéleményére. Vál­tozóban van a gondolkodás az amerikai kongresszusban is. Ezért a tudósok szerint az volna kívánatos, ha a Szovjetunió megvizsgálná a moratórium további meg­hosszabbításának lehetősé­gét. Mihail Gorbacsov vála­szában arra helyezte a hang­súlyt, hogy szovjet részről ez a moratórium él, s még van idő ezt a lehetőséget kihasz­nálni. A tudósfórum erre vonatkozó kérését a szovjet kormány természetesen a leggondosabban megvizsgál­ja, döntéséről a résztvevőket értesítik. A döntést azon­ban nagymértékben befolyá­solja majd az, hajlandó-e az Egyesült Államok a leszere­lés kérdésével foglalkozni. Az SZKP főtitkára a to­vábbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió a maga részéről indítványoz­ta az atomfegyverek 15 év alatt történő teljes felszámo­lását; javaslatot terjesztett elő a hagyományos fegyve­rek nagyszabású csökkenté­sére, a vegyi fegyverek meg­semmisítésére; s legutóbb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a genfi tár­gyalásokon. Mihail Gorbacsov elmond­ta, hogy amerikai részről, és egyáltalán, nyugati részről eddig nem kaptak választ leszerelési javaslataikra. Amerikai részről ezzel szem­ben bejelentették, hogy a SALT—2 szerződés „halott”. A főtitkár a továbbiakban az SDI-prograimot bírálta, mondván, hogy azt nyugaton a tudományos-műszaki ha­ladás új csúcsaira vezető mozgatóerőnek állítják be, a dolgokat azonban ezzel a fejük tetejére állítják. Célravezetőbb volna a bé­kés fejlesztési programokra fordítani az erőforrásokat, mondotta Gorbacsov, s a Vega-űrprogramot hozta fel a békés és előrevivő nemzet­közi, együttműködés példá­jaként. A világ népeinek ér­dekei minden egyébnél előbbrevalóak — mondotta. — Vannak rész-, regio­nális vagy csoportérde­kek, a hadiipari komple­xumok érdekei. Egyrészt azonban ezek nem egy nép, s mégkevésbé az emberi ci­vilizáció érdekei, másrészt a katonai kutatások és a ka­tonai termelés leállítása nem okozna károkat a békés ku­tatásoknak. A nemzet- és államközi ügyekben a kapcsolatok új típusának megteremtésén kell fáradozni — mondotta Mihail Gorbacsov. Sem a Szovjetunió, sem pedig az Egyesült Államok nem ural­kodhat a világon. A világ megváltozott. Ha valaki ezt figyelmen kívül hagyja, na­gyot lehet hibázni a politi­kában. Mi ebből indulunk ki. Úgy hiszem, hogy a Szov­jetunió komoly érveket szol­gáltatott e nézőpont alátá­masztására. Végezetül visszatérve a tudósfórum témájára, az SZKP KB főtitkára kijelen­tette. hogy teljes mértékben egyetért a tudósoknak az­zal a véleményével, misze­rint az atomfegyver-kísérle­tek beszüntetése hatalmas előrelépés volna a helyes irányiban — a fegyverkezési verseny megfékezése, az atomfegyverek korszerűsí­tésének megszüntetése, s végsősoron megsemmisíté­sük irányába. Amerikai művészeti kitüntetések Magas kitüntetést nyúj­tott át Reagan amerikai el­nök néhány olyan művész­nek, aki kimagasló módon járult hozzá "az Egyesült Ál­lamok kultúrájának fejlesz­téséhez. A kitüntetettek kö­zött van a világhírű fekete bőrű énekesnő, Marian An­derson, aki annak idején el­sőnek szerepelt a fekete éne­kesek közül a vezető ameri­kai operaszínpadokon — bár például az „Amerikai For­radalom Lányai” nevű kon­zervatív szervezet Roosevelt elnök feleségének személyes közbenjárására sem engedé­lyezte. hogy washingtoni koncerttermében Anderson felléphessen. . Ugyancsak magas kitünte­tést kapott Frank Capra filmrendező, aki az amerikai hangosfilmgyártás kezdetén is már a vezető művészek közé tartozott és akinek több alkotását tekintik a világon filmtörténeti értékű­nek. Ugyancsak megkapta az elnöki elismerést a neves és Magyarországon is gyak­ran játszott amerikai zene­szerző, Aaron Copland is. A nagyhírű amerikai koreográ­fusnő, Agnes De Mille, Eu- dora Welty írónő és több más neves művész is magas elismerésben részesült.

Next

/
Thumbnails
Contents