Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. július 15., kedd Madridi merénylet Hétfőn kora reggel, isméi véres merénylet színhelyt- volt a spanyol főváros: egy rendőrségi buszt robbantot­tak fel a forgalmas Principe de Vergara sugárút egyik terén. Az első — nem hivatalos — jelentések szerint legalább négy halálos áldozata van a merényletnek, s több em­ber megsebesült, tucatnyi gépkocsi megrongálódott. Az anyagi kárt szakértők több­millió pesetára becsülik. Fett ehe tőén parkírozó gép­kocsiba rejtett pokolgéppel hajtották végre az akciót — ezt az egyelőre ismeretlen terroristák távirányítással robbantották fel, amikor arra haladt a rendőrség egyik autóbusza. A merény­letre egy nappal az újjává­lasztott törvényhozás ülé-' sének megnyitása előtt ke­rült sor. Pokolgép robbant egy csendőröket szállító autóbuszban; az utasok közül négyen meghaltak (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Zavargások Észak-írországban A hét végi zavargások után, hétfőn sem csökkent a feszültség Észak-írországban. Belfastban hétfőre virra­dóra két személyt lőtt sebek, kel, súlyos állapotban szál­lítottak kórházba. Vallási hovatartozásukat nem közöl­ték. Rasharkin faluban — Belfasttól mintegy hetven ki­lométerre északra — botok­kal és fejszékkel felfegyver­zett, álarcos protestáns ban­diták katolikusok lakta há­zakba törtek be, szétzúzták a berendezést és sok épületet felgyújtottak. A hét végi zavargások köz­pontjában, Portadown város­ban, hétfőn ismét húszezer protestáns vonult fel az ut­cákon. Délben összecsaptak a kivezényelt rohamrendörök- kel, akik azt igyekeztek meg­akadályozni, hogy a szélsősé­gesek behatoljanak a kato­likus negyedbe. A protestánsok és a kato­likusok között múlt pénte­ken kezdődtek az összecsa­pások, a július 12-i ünnep előestéjén. Ezen a napon em­lékeznek meg a 'protestán­sok annak a győzelemnek az évfordulójáról, amelyet a protestáns Orániai Vilmos aratott 1690-ben a Boyne fo- lyónál II. Jakab katolikus csapatai felett. Az idén a megemlékezéseket összekap­csolták a tavalyi brit—ír megállapodások elleni tilta­kozással. Az északír protes­tánsok árulásnak tekintik ugyanis az egyezményt, amely tanácskozási jogot ad az ír Köztársaságnak Ulster ügyei­ben. Az észak-írországi Portadown varosban a hét végén külön, bözö protestáns szervezetek felvonulásokon emlékeztek meg a katolikusok elleni XVII. századbeli győzelem évfor. dulójáról. A kép tanúsága szerint hevesebb angolellenes megmozdulásokra is sor került (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Űrhajósok Készülődés a visszatérésre A tervek szerint szerdán tér vissza a földre Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolov- jov. akik eddig már csak­nem négy hónapot töltöttek a világűrben. A Mir—Szojuz T—15 űregyüttes lakói az utolsó kísérleteket fejezik most be, s előkészítik az űrállomást az automatikus repülési üzemmódra. A „Geoex—86” elnevezé­sű kísérletsorozat keretében felvételeket készítenek az NDK területéről: ennek cél­ja tökéletesíteni azokat a munkamódszereket, amelyek segítségével a különböző környezeti rendszerek álla­potát tanulmányozzák légi fényképezéssel. A ma befejeződő kísérlet­ben a Mir űrállomásról ké­szített fényképekkel egy­idejűleg a Kozmosz—1602 jelzésű műholdról, valamint repülőgépekről is készítenek légifelvételeket. Ezek segít­ségével tanulmányozzák az erdők és a mezőgazdasági területek állapotát, s készítik elő a szükséges környezet- védelmi ' intézkedéseket a KGST-tagországok terüle­tén. Iráni támadás Teheráni jelentések sze­rint az iráni csapatok hét­főn kétéltű járművekkel si­keres támadást hajtottak végre az iraki állások ellen a Madzsnun-szigeteken. Irak szombaton közölte, hogy alakulatai területeket foglaltak vissza a két ország déli határvidékén levő mes­terséges szigeteken, ame­lyeket a hetvenes években olajkitermelés céljából lé­tesítettek. Az ÍRNA szerint az iráni­ak — akik 1984-ben száll­ták meg az irakhoz tartozó területet — ugyanitt szombat este ellentámadást hajtottak végre. pc Külpolitikai kommentárunk ")—i Fegyverek és népharag A HÍREK EGYRE SZAPORODNAK. Sztrájk sztráj­kot, razzia razziát követ, rendőri és katonai akciók, tömeges letartóztatások zajlanak országszerte. Mind­ez Pinochet chilei diktátor parancsára, aki bejelen­tette, hogy még tizenegy évig, 1997-ig hatalmon akar maradni. Az ellenzéki erők — széles népi támogatás­ra támaszkodva — tiltakoznak ez ellen és azt köve­telik, hogy Pinochet már 1989, vagyis jelenlegi el­nöki periódusának lejárta előtt mondjon le. A tábornok mindent elkövet, hogy elhallgattassa a tiltakozókat. Letartóztatták a július eleji, kétnapos általános sztrájk 14 szervezőjét, köztük az országos polgári gyűlés elnevezésű tömörülés vezetőjét. A bí­róság „a biztonsági törvények megsértésével” vádolja őket. A rendőrök vízágyúkkal és könnygázzal osz­latták szét a letartóztatások ellen tüntetőket. A hét végén több száz fegyveres katona, rendőr és bizton­sági ügynök újabb razziát tartott Santiago egyik nyomornegyedében, s mint már annyiszor, ezúttal is egy labdarúgópályára terelték a negyed valamennyi férfi lakóját, több. mint 1300 személyt. AZ ERŐSZAK, A TERROR ELLENERE, egyre nő a népharag, az ellenállás Chilében. A betiltott bal­oldali pártokat egyesítő népi demokratikus mozgalom újabb sztrájkokat készít elő. A centrista szociálde­mokrata párt vezetői azt hangoztatják, hogy a tár­sadalom minden szintjét mozgósítani kell Pinochet ellen. A kereszténydemokraták „provokációnak” mi­nősítették a tábornok kijelentéseit, és rendkívüli ve­zetőségi ülésen tárgyalták a katonai hatalom kiter­jesztése elleni harc új stratégiáját. Még a juntához leghűségesebb jobboldali csoportosulások is jelezték, hogy nem támogatják Pinochet újabb jelölését az 1989-i elnökválasztásokon. A DIKTÁTORA ELLEN TILTAKOZÓK között hal­latta hangját az egyház is. A chilei katolikus püspö­kök sajtókonferencián jelentették be, hogy szolidári­sak a bebörtönzött ellenzéki vezetőkkel, és támogatá­sukról biztosítják a demokráciáért békés eszközök­kel folytatott harcukat. A püspökök túlkapásokkal, indokolatlan terrorcselekményekkel vádolják a junta fegyveres erőit, elsősorban a rendőrséget. Mindez ar­ra utal, hogy Pinochet felháborító módszerei, ember­telen uralma az eddig megosztott ellenzéket egyre in­kább közös táborba hozza, és ez előrevetítheti har­cuk jövőbeni eredményességét. Gáti István OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Andreotti megbeszélései LEMP-KONGRESSZUS Lengyelországban a követ­kező években mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy fo­kozatosan javuljanak az élet- körülmények, helyreálljon a népgazdaság fejlődésképes­sége, tovább erősödjön a szo­cialista demokrácia, és nö­vekedjék Lengyelország nem­zetközi aktivitása — mond­ja ki a Lengyel Egyesült Munkáspárt június 29. és jú­lius 3. között megtartott X. kongresszusának hétfőn köz­zétett határozata. A kongresszus kiemelte a hat legsürgetőbb gazdasági feladatot, ezek: az élelmi­szer. és iparoifckellátás ja­vítása és a húsjegyrendszer megszüntetése; a lakáshiány csökkentése; az infláció 10 százalék alá szorítása; az egészségvédelem javítása és a környezetvédelmi kiadá­sok növelése; az oktatás, közművelődés és a kultúra anyiagi alapjainak erősítése: a bérek összhangba hozatala a munka termelékenységé­nek növekedésével. A kongresszus jóváhagyta az ötéves terv tervezetét, amely ősszel kerül a parla­ment elé. A gazdasági fejlődés in­tenzitásának növelése érde­kében Lengyelországban be­indítják az 1981-ben meg­hirdetett gazdasági reform második, minőségileg maga­sabb szintet képviselő sza­kaszát. Meggyorsítják a gaz­daság egyensúlyba hozásának folyamatát, rendezik az ár­viszonyokat, korlátozzák a dotációkat. Erősíteni fogják a központi tervezés és irá­nyítás stratégiai szerepét, s egyidejűleg növelik a válla­latok önállóságát és felelős­ségét. A LEMP a szocialista de­mokrácia további fejesztése mellett van, és arra fog tö­rekedni, hogy minden dolgo­zó egyre hatékonyabban ve­hessen részt az állami in­tézmények, a népképviseleti szervek, az igazgatási és el­lenőrzési szervek munkájá­ban. A kongresszusi határo­zat kilátásba helyezi a vá­lasztási rendszer demokrati­zálását, a helyi önkormány­zati szervek, tanácsok hatás­körének bővítését, s külön intézmények létrehozását az állampolgári jogok védelmé­ben. A LEMP a tömegekkel, a pártonkívüliekkel való vi­szonyának javítására fog tö­rekedni. A határozat ennek érdekében feladatul tűzi ki, hogy fontos kérdésekben a párt konzultáljon a lakosság­gal. A külpolitikát illetően a párthatározat aláhúzza, hogy Lengyelország továbbra is a szocialista közösséggel való együttműködés állandó fej­lesztésére fog törekedni, ak­tívabban kíván részt venni a KGST munkájában, hozzá­járul a Varsái Szerződés vé­delmi potenciáljához, kive­szi részét a szocialista or­szágok egyeztetett külpoliti­kájának megvalósításából. A dokumentum a LEMP tel­jes támogatásáról biztosítot­ta az SZKP és Mihail Gor­bacsov főtitkár leszerelési javaslatait, s aláhúzta, hogy Lengyelország a következő években az európai enyhülés visszatérése érdekében fog tevékenykedni. Fontos szakaszához érke­zett hétfőn a több mint két hete húzódó olasz kor­mányválság. Giulio Andre­otti megbízott miniszterel­nök megkezdi tárgyalásait a parlamentben képviselt po­litikai pártok küldöttségei­vel. Először az Olasz Kom­munista Párt, majd az Olasz Szocialista Párt kép­viselőivel, utána a kisebb pártok delegációival ismer­teti a megalakítandó kor­mány számára összeállított programot. Andreotti, a Keresztény- demokrata Párt vezetőségé­nek tagja, a távozó kor­A PRAVDA Ahol elhallgat a bírálat és az önkritika, ahol a valós helyzet mélyreható elemzé­sét a sikerekről való szónok­latokkal helyettesítik, ott a párt egész tevékenysége el­torzul. Olyan, súlyos követ­kezményekkel járó légkör alakúi ki, amelyben mindent eltűrnek büntetlenül, minden megengedetté válik — álla­pítja meg a Pravda hétfői vezércikkében, bírálva az önelégültség jelenségét a pártmunkában. Az SZKP vezetése — mél­tó módon értékelve az el­ért eredményeket — szüksé­gesnek ítélte, hogy nyíltan beszámoljon a pártnak és a népnek az elkövetett téve­désekről. S miből is eredtek alapvetően ezek a hibák? — teszi fel a kérdést az mány külügyminisztere a múlt hét csütörtökén kapott kormányalakítási megbíza­tást Francesco Cossiga olasz államfőtől. A kereszténydemokrata párti politikus kinevezése elkeseredést és heves ellen­állást váltott ki az Olasz Szocialista Pártban. A főtit­kár, Bettino Craxi három évig állt az ország kormá­nyának élén, a szocialisták szerint szilárdságot kölcsö­nözve az olasz politikai élet­nek és megnövelve az or­szág külpolitikai tekintélyét. Bukását pedig egy másodla­SZKP KB központi napilap­ja. Abból a törekvésből, hogy csak az eredmények­ről beszéljenek, s elkenjék a. hiányosságokat. A Pravda hangsúlyozza, hogy a párt és a nép az egész igazságot igényli nagy és kis ügyekben egyaránt. A szovjet lap utal arra, hogy az őszinte, magas követelmé­nyeket támasztó légkör óriási jelentőséggel bír a gyakorlati kérdések megoldá­sában. A párt csak akkor képes megoldani az új idők állította komoly feladatokat, ha maga is fejlődik, meg­szabadul a „tévedhetetlen­ség” komplexusától, kritiku­san értékeli az elért ered­ményeket, s mindúntalan újabb célok elérésére tö­rekszik. gos kérdésben tartott titkos bizalmi szavazás okozta. A kereszténydemokraták válaszul elmondják, hogy a mostani ötpárti koalíció meg­létének hat éve alatt ck csak hat hónapig adtak po­litikust a kormány élére, miközben a Keresztényde­mokrata Párt az ország leg­nagyobb pártja. Az Olasz Kommunista Párt részéről Alessandro Natta, a párt főtitkára va­sárnapi nyilatkozatában is­mét kifejtette, hogy a fel­bomlóban levő ötpárti kor­mánykoalíció felélesztésé­vel való kísérletezés csak A gyorsítás programját meghirdetve az SZKP hatá­rozottan kinyilvánította: nincs és nem is lehet olyan szervezet, amelyre nem ér­vényes az ellenőrzés, ame­lyet nem érhet kritika. Vo­natkozik ez a vezetőkre is. A pártmunkában mindenütt és véglegesen le kell küzde­ni a tehetetlenséget, a for­malizmust, a közönyt, a puszta szócséplést és „az átszervezéshez való alkal­mazkodás” próbálkozásait. A pártmunka átalakításá­nak az a lényege, hogy min­den pártalapszervet küzd­jön aktívan az SZKP XXVII. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáért, keres­se a munkamódszerek és formák megújításának útja­it. Ezt csak minden egyes időpocsékolás, s legföljebb a válság megoldásának halo­gatására jó. Az OKP véleménye sze­rint újfajta megközelítésre, s új többség kialakítására van szükség. Ennek útja az lehetne, hogy a felelős po­litikai vezetők világosan körvonalazott, kötelező ere­jű programot állítanak ösz- sze, s ennek elkészültével kormányt alakítanak prog­ramjuk végrehajtására. Az OKP egyébként már előter­jesztette az ország előtt álló legfontosabb kérdésekről összeállított programját. kommunista közös erőfeszí­tésével, a párton belüli de­mokrácia átfogó fejlesztésé­vel lehet megoldani. A kol­lektív vezetés elveinek meg­valósításával minden szin­ten, a nyilvánosság erejével, a tárgyszerű bírálat kibon­takoztatásával, az ellenőrzés és felelősség erősítésével. A párt azt követeli, hogy minden munkahelyen, min­den dolgozói kollektívában, a vezetés területén, minden párt- és állami szervnél megvalósítsák az átalakítá­sokat. A pártmunka átépíté­se elsősorban azt jelenti, hogy magasabb követelmé­nyeket állítunk önmagunk elé, saját munkánkban — írja a Pravda vezércikké­ben. A pártmunkáról Tegnap tették közzé a határozatot

Next

/
Thumbnails
Contents