Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-14 / 164. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 14., hétfő 3. 25 éves a környezetvédelmi bírság Nem a büntetés - a megelőzés a eél Negyedszázada hirdették ki azt a kormányrendeletet amely lehetővé tette, hogy a vízügyi hatóság szennyvízbírsággal sújtsa a vizeket károsan szennyező üzemeket. Kerek tíz éven át csak ezt, a folyókat, patakokat, tavakat és a talajvíz tisztaságát védő bírságot fizették azok az ipari vállalatok, amelyek szennyezték az életet jelentő vizet. Az elmúlt másfél évtizedben vezették be a csatornabírságot, a légszeny- nyezési bírságot, a veszélyes- hulladék-, a természetvédelmi, valamint a zaj- és rezgésbírságot. Legnagyobb „tekintélye" a „bírságcsalád'’ legidősebb tagjának van: a szennyvízbírság összege az első évi alig kettőszázezer forintról 1984-re 900 millió forintra nőtt. (Ez abból is adódik, hogy mivel sök helyütt a kiszabott türelmi idő már régen lejárt, egyire magasabb a bírságtétel.) A levegő már tisztább A környezetvedelmi bírságnak összegszerűen megszabott felső határa nincs, egyes bírságfajtáknál a nyolc számjegyű bírság sem kelt feltűnést. És jó néhány Olyan vállalat van, amely több bírságfajtában is „érdekért”. mivel határérték felett szennyezi a vizet, a levegőt, s esetleg még a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezéseket is megszegi. Jogos a kérdés hogy mi a hatása a környezetvédelmi bírságnak? Tízesztendős például a levegő szennyezését büntető bírság és 600 ezer tonna évente házónkban a lévegőbe jutó szilárd szennyezés. „Élen jár" ebben a kohászat, a vegyipar és a viWamosenergia- termelés. A VI. ötéves terv során jelentős erőfeszítések történtek a légszennyezést csökkentő környezetvédelmi beruházások érdekében, és a költségek egy részét a légszennyezési bírságból befolyt összeg fedezi. Jelentős változás például a széntüzelésű erőművekben az elektrofil- ter alkalmazása, melynek eredményeként 100 ezer tonnával csökken a szilárd szennyezés. Borsodban a beruházás előtti, évi 40 ezer tonnáról 2500 tonnára csökkent a szilárd légszennyező anyagok tömege. A váci cementgyár korszerűsítésénél szintén éléktrofiltért alkalmaznak, és várható a beruházás támogatása, amelyet részben a környezetvédelmi bírság összegéből fedeznek. Az új levegőtisztaság-védelmi jogszabály 1987. január 1-től lép hatályba. Lényege egyrészt a szigorítás és a progresszivitás, ami azt jelenti, hogy a jelenleginek többszörösére nőhet a bírság az évek folyamán. A másik fontos jellemzője az új jogszabálynak: ösztönzi a vállalatokat a környezetvédő beruházásra azáltal. hogy lehetővé teszi a birság egy részének visszatérítését. A rezgést is mérik A környezetet veszélyes hulladékokkal károsító vállalatokat, szövetkezeteket (ebben a témában a mező- gazdaság .. ve tély társa' az iparnak) gyakorlatilag 1983 óta sújtják bírsággal, amelynek .nagyságrendje meggondolásra készteti az érintett gazdasági egységeket. Mát az első évben 142 millió forintot tett ki a bírság ösz- szege, melyet a nagyvállalatoktól. például a Lenin Kohászati Müvektől, a Borsodi Hőerőműtől és a Salgótarjáni Kohászati Üzemektől hajtottak be. A bejelentés elmulasztását is büntetik. és nem veszi tekintetbe a jogszabály a vállalat helyzetét. A progresszív bírság félévenként kiszabható, illetve ismételhető. Az érintett vállalatok környezetvédő beruházásai bizonyítják, hogy ez a viszonylag fiatal bírság eredményesen ösztönöz. Mig a természetvédelmi bírság alig érinti a vállalatokat. addig a zaj- és rez- gésbirsag elsősorban az ipar „asztala". Ennek a legifjabb bírságnak kiszabása bonyo- ilultalbb előzményekkel jár, mint társaié, hiszen csak pontos, műszeres mérés alapján állapítható meg, hogy a megengedett határértéket túllépte a zaj, illetve rezgés szintje. Attól is függ a bírság. hogy az ártalom hány lakószobát érint. Gyakorlatilag másfél év tapasztalatairól beszélhetünk, de már érződik a bírság hatása keresik a megoldást az érintett vállalatok. — Nem öncél a bírság — hangsúlyozta dr. Szilágyi Pé. tér. az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal jogásza. beszélgetésünk során. — Az a lényeg, hogy javuljon a helyzet. A VII. ötéves terv irányelveit megszabó népgazdasági tervtör- vény alapján, a környezet- védelem a költségvetés önálló fejezete. Azt is megköveteli a törvény, hogy a környezetvédelem érdekeit érvényre kell juttatni, a termelés szempontjait figyelembe véve. Ez feltételezi a jogi és közgazdasági szabályozás összhangját. Gyakorlatilag azt, hogy a termelés ne járjon a környezet károsításával, sem a környezet óvása ne menjen a termelés rovására. Legyenek érdekeltek Vagyis nem a büntetés a cél. hanem az, hogy kialakuljon az aktív és megelőző környezetvédelem; a jogi és gazdasági szabályozók erre ösztönözzék az ipart, tegyék érdekeltté az ipari ártalmak megszüntetésében. Ezeknek a célkitűzéseknek eléréséhez szükség van arra. hogy korszerűsítsék a környezetvédelmi bírság rendszerét. Az állam a környezeti elemek védelmére vonatkozó kötelezettségek megállapítása és a bírságolás mellett, eddig is nyújtott anyagi segítséget a vállalatoknak a környezetvédelmi beruházásokhoz; a bírságokból befolyt összegek bővítik a támogatásra szánl pénzügyi alapokat. A jövőben is folytatják ezt a környezetvédelmi politikát. Ennek eredményességét, sikerességét azon lehet majd lemérni, hogy jobban kibontakozik-e a vállalatok környezetvédelmi érzékenysége, érdekeltsége, mint ahogy az elmúlt negyedszázadban történt. I|tire Erzsébe( VENDÉGSÉGBEN, BARÁTOKNÁL (2/1.) Minőségi tömeglap Voigt Harry a kiadóigazgató cs dr. Heinz-Dieter Krüger főszerkesztő Hagyomány, hogy Ma gyarországrói két szer kesztöseg munkatársai is vendégeskednek Helle megye lapjánál, a Krei. licitnél, amely nyár ele. jén nagyszabású feszti, válón látja vendégül ol. vasóit és kollégáit. Az idén nyolc országból ér. kéziek újságírók a német alapossággal, hallatlanul magas színvonalon meg. rendezett fesztiválra, amelynek kapcsán tér. meszelésen betekinthettünk az NDK hétköz napjaiba is. Or. Heinz-Oieter Krüger főszerkesztő irodája olyan csöppnyi, hogy abból az általa irányított „birodalomra" következtetni dőreség. A Német—Szovjet Bai'itság úton levő szerkesztőség négyemeletes épületében ö az első emeleten, a munkatársaik és a fotósok közvetlen közelében dolgozik. Ám az épületiben nemcsak a „minden munkatársnak külön szoba” elv érvényesítése teremt otthonos munkakörülményeket, de az is, hogy étterem, büfé, kozmetikus, fodrász és még ki tudja mi minden található. A másik épületszárnyat pedig a nyomda foglalja el: szükség is van a közelségére, mert a megye lapja éjszakánként 580 ezer példányban készül. Szervezési bravúr is, hogy utolsó oldala a nyolc járás területén más és más: egy oldalt a csak helyi érdekeltségű információk töltenek meg. — A megyében öt napilap jelenik meg, emellett 95 ezer példányban a Neues Deutschland, és 180 ezer példányban a Neue Welt, az ifjúság lapja a konkurenciánk. A másfél millió lakosra napi 900 ezer—1 millió napilap jut. és van olyan olvasónk is, aki a postánál reklamált, hogy a 13. lapra már nem fogadtak el tőle előfizetést.. Német földön jelent meg az első rendszeres újság, az újságolvasásnak nagyok tehát a hagyományai. A Népújságnál dolgozó újságíró mindenesetre irigykedhet, hiszen megyénkben csak minden kilencedik polgárra jpt egy olvasó . . . — A megyei pártbizottság félévenként dönt arról, hogy milyen politikai kérdéseket keli elsődlegesnek tekintenünk az agitációban. Ez a 25 oldalas munkaterv az alapja a napi munkának: ez ugyanis még az olvasói viták tartalmát is összefoglalja. Központi célunk, hogy minél demokratikusabb újságot csináljunk. Egyszerre 20—25 olyan témát tartunk életben a lapnál, amelyhez az olvasók hozzászólásai adják az alapot — folytatja dr. Krüger.— Most például a szocialista erkölcsről, és arról vitatkoznak olvasóink, hogy az élet különböző területeit hogyan képzelik majd el 2000-ben? Az újságíró számára is váratlan, hogy milyen ötletgazdag és megfontolt hozzászólások érkeznek — kifogyhatatlan forrás a tömegekkel való kapcsolat. Halle megye az NDK iparilag talán legfontosabb körzete, így hát nem csoda, hogy a tömegek érdeklődésében elsősorban a gazdasági és szociálpolitikai kérdések állnak a középpontban. A XI. kongresszus előtt „a legjobb eredményekkel a pártkongresszus sikeréért” jelmondatban megfogalmazott célokért küzdő munkabrigádok 140 nap alatt nem kevesebb, mint 95 ezer (!) olvasói levélben tudósítottak eredményeikről. Nemcsak az újság hasábjain köszöntek vissza a legfontosabb eredmények, gondolatok, hanem a megyei pártbizottság és a tanács is profitált az összegzésékből. — Bármennyire megterhelő. igen megtisztelő feladat ez a munka a mi számunkra is. Hiszen újságunk alapja hármas: a tájékoztatás, a szellemi-kulturális szükségletek kielégítése, és a fórumjelleg biztosítása. Azt hiszem, ha a tudományostechnikai forradalom és a szocializmus előnyeit akarjuk hatékonyan összekapcsolni, másképpen ez nem is lehetséges. Ezért nem teher, hogy bár külön rovatunk dolgozza fel az olvasói leveleket, a szakrovatoknák is teendőt ad közönségünk érdeklődése. Nemcsak SZTK- tanácsadást, jogpropagandát folytatunk, de még olvasói színházkritika is megjelent nálunk. Arról, hogy az újságíró tekintse „szerelmes levélnek” az olvasó bírálatát, ötleteit, párthatározat gondoskodik; mindegyikkel foglalkozni kell 10 nap—két hét határidővel. Emellett a járásokban 23 helyi szerkesztőségünk működik, és ott is 3—5 kolléga tartja a kapcsolatot a lakossággal. Tizennégy hivatásos és öt szabadúszó fotóriporter gondoskodik arról, hogy az újság képileg is friss, helyszínekben gazdag legyen. Az újságíróképzésről a munkatársaktól tudtuk meg, hogy az NDK-ban egyetemen folyik. Ám nemcsak diplomával lehet valaki újságíró. A kiválasztás a szerkesztőségekben történik, ahol a munkásokból politikai alkalmasság alapján választva töltenek egy év próbaidőt a jövő zsurnalisztái. Ha nem az egyetemre kerülnek, de a próbaidő alatt alkalmasnak bizonyulnak a szakmára, akkor politikai iskolára és technikai jellegű szaktanfolyamra küldik a jelölteket. Maga a főszerkesztő, dr. Krüger is villanyszerelő volt eredetileg. Szükség is van a gyakorlattal való kapcsolatra, hiszen a korszerű technika már kopogtat az ajtón! Noha Magyarországon rendkívüli teljesítménynek számítana, és gyakorlatilag nincs is példa rá, de Halle nyomdájában este fél tizenkettőkor még lehet módosítani az újságon. Ennek technikájáról a kiadóvállalat igazgatója, Voigt Harry egykori újságíró tájékoztat: — A magasnyomású nyomdagép az elsők között indult az országban — így igazságosnak tűnik, hogy az ofszetnyomásra és a fényszedésre mj majd az utolsók közt térjünk át. A mai rendszerben a nyolcadik oldalakra minden szerkesztőségünkben kilenc előre tervezett formai változat van. ök tehát úgy írják meg a saját „vidéki” oldalukat, hogy tisztában vannak a megjelenés formájával. A távolság és az idő miatt nincs arra mód, hogy mind a nyolc megyei kiadás oldalait itt bent tervezzék. Nálunk is nagy gond, hogy az ólommal járó szedői munkát nehezen vállalják az emberek. Emiatt mi azt a megoldást választottuk, hogy valamennyi kézirat lyukszalagra készül, és a nyomda azt már nem gépeli újra. A szedőgépek — szovjet gyártmányúak — NDK gyártmányú számítógépről kapják az irányítást, az pedig a lyukszalagok beolvasásával kezdi a munkáját. Ily módon* a kész újságba csak olyan hibák kerülhetnek, amelyeket nem a nyomda követett el. Talán nem hangzik dicsekvésnek, de az újságírók is nagyon vigyáznak arra. hogy kevés hiba legyen az újságban. Azt, hogy az olvasók szeretik az újságot, az 580 ezres példányszám talán bizonyítja. De azt hiszem, az okok között nemcsak az igen jó! szervezett, demokratikus „új- ságcsinálást" sorolhatjuk, de azt is, hogy az 1946. április 16-án megjelenő első Freiheit ára — csakúgy, mint a maié — 15 Pfennig volt.. Kőhidi lm re (Folytatjuk) A nyomda Számítóközpontjában Útépítők nyáron _____. _____________— .—— -------------------------! A z Egri Közúti Építőipari Vállalat évi félmilliárdos termelési értékével nyolcszáz körüli létszámával a közepes kategóriába sorolható. Mint Fehér András főmérnöktől megtudtuk, a három építésvezetőség: Eger, Gyöngyös. Salgótarján az egyre élesebb verseny ellenére szép eredményeket mondhat magáénak. Tevékenységi területük megyénkén kívül felöleli Nógrádot, ózdot, de esetenként végeznek munkákat Pest megyében sőt Jászberény környékén is. Főbb megrendelőik közé a Budapesti és Miskolci Közúti Igazgatóságok és a helyi tanácsok tartoznak, de számos vállalattal, így például a Mátraaljai Szénbányákkal vagy a Gagarin Hőerőművel is kötnek szerződéseket. Ez évben például olyan jelentőségű létesítmények átadására, illetve beruházásának megkezdésére kerül sor. mint a Besenyőtelek— Tiszanána közötti rész, a kiskörei strandhoz vezető út, a 24-es út Egerbakta utáni szakaszának aszfaltozása. A vállalat dolgozói ott vannak a salgótarjáni teherpályaudvar rekonstrukciójánál, de a bükkábrányi lignitbánya megnyitása is szinte elképzelhetetlen lett volna a kapcsolódó út, térburkolat. kishidak megépítése nélkül, amit szintén ők végeztek el. Az EKÉV-nek talán kevésbé, de természetesen a lakosság számára annál inkább jelentős a Hevesen és Tiszanánán, valamint más helyeken végzett munka. A nemrégiben létrehozott vizes gázszerelő építésvezetőségük pedig képessé tette őket arra is, hogy megvalósítsák Szentistván község gázellátási programját. Hevesen 3,7, Dormánd és Besenyőtelek között pedig 1,6 millió forint értékben két kilométer kerékpárút megépítése szerepel tervükben. Nemcsak közel 7 százalékos nyeresége, devizabevé- tei'e. hanem a távlati célkitűzések alapján is igen fontos afrikai tevékenységük. Magyarországon, de a szocialista országok között is egyedülálló, hogy a nehéz versenytárgyalási feltételek ellenére ők nyertek meg egy mezőgazdasági út megépítésére kiírt pályázatot Tunéziában. A Sousse város környékén viliágban ki hitelből finanszírozott beruházás tényleges kivitelezését 1985 februárjának végén kezdték el, s jóval határidő előtt, ez év június 24-én már sor kerülhetett ideiglenes átadására is. Noha a munkások hamarosan hazatérnek, a vállalatnak jó esélyei vannak egy új megrendelés elnyerésére is az országban, hiszen a külföldi partnerek is elismerik munkájukat. Az év hátralevő részében számos karbantartási és építési munkát indítanak meg, amely közül a legkiemelkedőbb az M3-as főútvonal kapaszkodó sávjának megépítése, a visontai és az aba- sári elágazás között harmincmillió forint értékben.
