Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. június 14., szombat Tollhegyen Dél-Afrikában általános sztrájkkal és tüntetésekkel akarnak megemlékezni a tíz évvel ezelőtti sowetói eseményekről. Akkor zendülés tört ki a Johannesburg feketék lakta másfél milliós elővárosában, a rendőri önkénynek hatszáz halálos áldozata volt, több ezer őrizetbevétel történt. Most, hogy elkerüljék a harcos emlékezést, Pretoria bevezette a rendkívüli állapotot, sorozatos letartóztatásokat hajtanak végre. A helyzet pattanásig feszült. A Nobel-békedí jas Tutu püspök már egy lehetséges vérfürdő rémképéről szól. A dél-afrikai apartheidrezsim megint a nyílt erőszakhoz nyúl. A többség egyik képviselője pedig a régi afrikai mondást idézte: vajon meddig lehet tenyérrel eltakarni a felkelő napot? (r.) A világ leg- ’ drágább repülőtere Egy mesterséges szigeten- íiz Oszakai-öbölben tGr- vezik megépíteni a világ legdrágább repülőterét, ott ahol ma még halászok vetik ki hálójukat... A költséges tervezetet környezetvédelmi szempontokkal indokolják: a fel- és leszálló repülőgépek a tenger fölött repülnek majd, tehát messze a 20 millió lakosú Oszaka-Kobe iparvidéktől. Japánnak így végre lesz egy éjjel-nappal folyamatosan üzemelő repülőtere. A jelenlegi repülőtéren, amely nagyon közel van Oszaka központjához, a gépeknek ugyanis reggel hét óra előtt és este kilenc óra után tilos fel- és leszállniuk. A repülőteret 1993-ban tér" vezik átadni rendeltetésének. A becsült építési összeg mintegy 5,5 milliárd dollár, a sziget megépítése ennek szűkén a felébe kerül. Miközben a megvalósítás műszaki kérdései még teljesen nyitottak, több külföldi vállalat máris bejelentette, hogy részesedni szeretne az óriási üzletben. A HÉTEN TÖRTÉNT VASÁRNAP: Mihail Gorbacsov baráti látogatásra Budapestre érkezik — Az osztrák elnökválasztás győztese Kurt Waldheim, az ellenzéki néppárt jelöltje — Választások Bulgáriában és az NDK-ban HÉTFŐ: Szovjet hajók sérülnek meg a Namibe angolai kikötő elleni dél-afrikai támadás során, határozott tiltakozás Moszkvából — Tüntetések Haitin — Hu Jao-pang, a KKP főtitkára Nagy- Britanniában KEDD: Stockholmban kezdetét veszi a bizalom- és biztonságerősítő kérdésekkel foglalkozó európai értekezlet 11. ülésszaka — A Rogers-bizott- ság a kongresszus elé terjeszti a Challanger- katasztrófa okairól szóló jelentést — Közlekedési sztrájk Párizsban SZERDA: Nagy jelentőségű dokumentumok elfogadásával véget ér a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése — A nicaraguai kontrák szabadon bocsátják nyolc nyugatnémet túszukat CSÜTÖRTÖK: Reagan sajtóértekezletén újra támadja a SALT-megállapodásckat, mozgalom az amerikai szenátusban az egyezmények betartásáért — Kormányellenes összeesküvést lepleznek le a Fülöp-szigeteken PÉNTEK; Szovjet előterjesztés az ENSZ-ben egy űrkutatási világszervezet megalapítására — Rendkívüli állapotot hirdetnek Dél-Afrikában — Az új osztrák kormány bemutatkozása Az osztrák elnökválasztások győztese, Kurt Waldheim a győzelem utáni pillanatokban (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Mihail Gorbacsov Budapesten. A képen: ismerkedés a budapesti belvárossal (Népújság-telefotó — MTI — KS) Szombaton az NSZK-ban sok ezer ember tüntetett országszerte az atomenergia felhasználása ellen. A békésnek indult megmozdulás a rendőrséggel való súlyos összecsapásokká fajult. Képünkön: tüntetők a brokdorfi atomerőmű előtt (Népújság-telefotó — MTI — KS) Ismert szovjet szakértők részvételével nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a budapesti Hilton Szállóban (Népújság-telefotó — MTI — KS) Lázár György fogadta Jermu Laine finn külkereskedelmi minisztert (MTI-fotó, E. Várkonyi Péter felv., Népújság-telefotó — KS) Mihail Gorbacsov Budapesten. A képen: az SZKP KB főtitkára az MSZMP székházában hazánk vezető politikusaival találkozott (Népújság-telefotó — MTI — KS) Bosszú az álmok gyárából A SZOLIDARITÁS HATTERE A vezérkari ezredes és a CIA Autók a Lappföldön A svéd Lappföld kietlen tájain a nagy autógyárak mindenki, de elsősorban egymás elől ,,bújócskát” játszanak, miközben a jövő autóit a hideg téli éjszakákon itt vetik alá nagyon szgo- rú teszteknek. A jégborította tavak és a hófödte hegyek között legalább egy tucat autógyár működteti .szigorúan titkos” laboratóriumait. Minden télen megjelennek itt a Volkswagen, a Fiat, a Ford és más gyárak kamionjai, amelyekben a prototípusokat és az alkatrészeket igyekeznek jól elzárni egyrészt a vetélytársak, másrészt más kíváncsiskodók fürkésző szemei elől. A nagy cégek közül az első a Mercedes-Benz volt, amely tizenöt évvel ezelőtt érkezett ide, hogy új típusait kipróbálja az állandó, sokszor mínusz húsz fok alatti hidegben. így a nyugatnémet vállalat itt v;zs- gálta először blokkolásgátló fékrendszerét is. A gyárak próbaútjain a titoktartás nagyon szigorú követelmény. A Mercedes egyik mérnöke elmondta, hogy — érthetően — igyekeznek a lőhető legkevesebbet mutatni új gépkocsijaikból. A verseny itt Is egyre élesebb. Például a svéd Volvo gyár állítólag informátorokat szerez magának a helyi lakosok körében, akiknek feladata az, hogy figyeljék a versenytársak tevékenységét, s ugyanakkor leplezzék le az ipari kémeiket. Amerika új hősei — Made in Hollywood — egészen más típusúak, mint az eddigiek. Verekednek, lövöldöznek és szúrnak Amerika területén és az egész világban, ahol a „rossz” felüti a fejét. Elsősorban szovjetek, vietnamiak, libanoniak kerülnek az útjukba, és buzgón küldik is őket a — másvilágra. A legújabb hős, egy harcos szívű, 17 éves srác. Apját elrabolta egy sivatagi kényúr, s az amerikai elnök és az egész hadsereg tehetetlen a rablóval szemben. Ekkor a srác elindul bosz- szút állni: egy F—16 vadászMeglepetést keltettek a nemrégen Olaszországban nyilvánosságra hozott adatok: 1984-ben a világ különböző részein összesen 540 millió törvénytelenül előállított filmkazettát adtak el, amelyek értéke majdnem másfél milliárd dollár. Ugyanebben az évben a szervezett bandák 800 millió zenés kazettát hoztak forgalomba. Ez a kalózkereskedelem tehát majdnem elérte a hivatalos és törvényes kereskedelem méretét, — írja az újvidéki Magyar Szó, Érdekességként említsük meg, hogy a legtöbb kalóz- kiadványt Ázsiában állították elő: 280 millió darabot 350 millió dollár értékben. gép pilótaüléséről küldi halálba az ellenség százait, végül apucit is kiszabadítja, és estéről estére győz Amerika nevében. Óriási siker. A hősök között a legnagyobb a már unalomig emlegetett Rambo. Tíz év után „bosszút áll Vietnamért”. A film félmilliárd dollárt hozott a producernek. Egy másik ilyen film a „Vörös veszedelem”, amelyben kubaiak az ellenfelek, a „Delta Force” című filmben pedig palesztin géprablókkal végez az amerikai elit osztag... Az amerikaiaknak hosszú éveken át vereségeket kellett elkönyvelniük: Water Az európai országok között Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország jár az élen, az első háromban a piacra kerülő zenés kazetták 50 százalékát illegálisan állítják elő. Olaszországban ez az arány 25 százalék, a lemezeknél pedig 7 százalék. Olaszországban például 1981-ben mindössze 475 bírósági eljárást indítottak a kazetták és lemezek törvénytelen előállítói és árusai ellen, tavaly pedig 1200 pert indítottak és összesen 800 „tisztogatási akciót” és razziát tartottak, ezek során 600 ezer kazettát foglaltak le és felfedeztek, majd végérvényesen bezártak tizengate, az elveszített vietnami háború, a teheráni túszdráma és a nevetségessé vált kiszabadítási kísérlet, a csúfos kudarcba fulladt libanoni vendégszereplés.. . Volt győzelem is, de az csak Grenada, egy karib-tengeri törpeország ellen sikerült. Neves szakértők azt állítják, hogy ezeknek a filmeknek azért van sikerük, mert milliók élhetik át legalább a moziban, a győzelem érzését. Buzz Feitshans, a Rambo producere egyszerűbben látja a dolgokat: „Ezek csak filmek, semmi más. Pénzt hoznak, és csak ez a fontos.” hét központot, amelyekben a legkorszerűbb berendezésekkel gyártották a zenés kazettákat és lemezeket. A kalózok most már a filmgyártást és a mozikat is komoly jövedelemtől fosztják meg. A számítások szerint Olaszországban tavaly 1,5 millió kalózkazettán terjesztették a 180 legújabb filmet, és ezzel a mozikat több milliárd lírával károsították meg. A lemezek és zenés kazetták előállítóinak egyesülete az idén költségvetésének 60 százalékát a kalózszervezetek központjainak felkutatására fordítja. Társulnak velük ebben a küzdelemben a filmvállalatok is. Szenzációszámba menő interjúban közölt kompromittáló adatokat az egykori Szolidaritás szakszervezet vezetőiről és fedett fel eddig publikálatlan tényeket az 1981-es lengyelországi szükségállapot előkészítéséről a lengyel belügyminiszter. Czeslaw Kiszczak vezérezredessel — Wojciech Jaruzelski államfő egyik legközelebbi munkatársával — egy interjúkötet számára folytatott hosszú beszélgetést két vidéki lengyel újságíró, s a Polityka című hetilap legfrisebb száma csütörtökön közölt részleteket ebből az interjúból. Kiszczak kijelentései alátámasztják azt a feltételezést, hogy a lengyel hatóságok korábban is képesek lettek volna letartóztatni Bujakot, sőt módjukban volt a Szolidaritás egész vezetőségét őrizetbe venni a szükségállapot bevezetésének éjszakáján. A Jaruzelski-kor- mányzatnak azonban az volt az azóta is többször deklarált politikája, hogy minél kevesebb erőszakkal biztosítsa az országban a nyugalmat. így Buják — mint a Szolidaritás egykori vezetői közül mások is — ugyancsak büntetlenséget kaphatott volna, ha önként előjön az illegalitásból. Megfigyelők rámutatnak, hogy Bujakot akkor tartóztatták le, amikor az már nem váltott ki társadalmi megrázkódtatást. Mint Jerzy Urban, a kormány szóvivője is kiemelte, Lengyelországban semmiféle tiltakozó akció sem volt válaszul Buják őrizetbe vételére. A Kiszczak-interjú olyan adalékokkal is szolgál, amelyek feltehetően mérsékelni fogják a Szolidaritás még meglévő szimpatizánsai körében az Amerika-barát érzelmeket. Kiszczak ugyanis felfedi, hogy az amerikai hírzerzés hetekkel előre tudomást szerzett a szükségállapot bevezetésének terveiről Ryszard Kuklinski lengyel vezérkari ezredestől, aki a CIA ügynöke volt és akit a CIA 1981. november elején evakuált Lengyelországból. Az Egyesült Államok azonban nem figyelmeztette a készülő szükség- állapotra a Szolidaritás vezetőségét, amelyet egyébként minden lehetséges módon támogatott, és amely akkor már nyíltan fontolgatta a varsói kormánnyal való erőszakos szembeszállást. Washingtonban arra számítottak, hogy a lengyel hatóságok nem lesznek képesek zökkenőmentesen bevezetni a szükségállapotot, s az akció véres konfliktussá fajul. Bizonyára a Varsói Szerződés beavatkozására is számítottak, és Lengyelország egyfajta „libanonizálá- sát” szerették volna — húzta alá Kiszczak tábornok. Kazetta- és lemezkalózok
