Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 139. szám ÁRA: 1986. június 14., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bizalom A mexikói VB előtt csak néhány beavatott tudott a labdarúgó-válogatott körül kialakult feszült helyzetről: a Nyilasi- és egyéb „személyes” ügyekről. A többség azt hitte — miért is ne hitte volna? —, hogy minden rendben van, a felkészülés tervszerűen folyik és semmi sem zavarja a munkát. Talán ez a nagy össznépi nyugalom is táplálta az optimizmust, hogy a siker szinte biztos, hogy a cél a csillagos ég. és hogy semmi sem állíthatja meg a fiúk diadalmenetét. Hát, megállította. Nem valamiféle földöntúli erő. hanem „mindössze” két labdarúgócsapat. A meglepetés enyhén szólva teljes volt. Értetlenül álltunk a tények előtt, s fantasztikus regénybe illő pletykák kaptak szárnyra- Ám. a valóság ennél prózaibb. Kikaptunk, tisztelt szurkolótársaim: kétszer és nagyon! Aztán a kudarc utáni napokban — szinte varázsütésre — megnyíltak a titokzatos kapuk. Az MLSZ elnöke nagyon korrekten tudatta velünk: zűrök voltak Nyilasi szerződésével, személyes konfliktusok akadályozták a felkészülést, megbomlott a csapat egysége stb. Végre valami! — sóhajtottunk fel. Bár ez a nyilatkozat sem bővelkedett konkrétumokban, de legalább jelezte azt, hogy igenis voltak gondok, nem ment minden rendben. Persze, az is igaz. hogy immár nehéz lett volna eltitkolni mindezt. Félek, hogy ez a hirtelen bizalom annak tudható be. hogy az okokat nem lehetett tovább halogatni. Pedig az emberek már eléggé felnőttek ahhoz, hogy fel tudják fogni a kedvezőtlen dolgokat is. Ha a fenti értékelés idejében elhangzott volna, talán reálisabb elvárások születnek csapatunkkal szemben. Talán jobban felkészülhettünk volna az esetleges kudarcra. így azonban becsapva érezhetjük magunkat, s hideg zuhanyként ért minket az a bizonyos kilenc gól. Pedig — ezt a közelmúlt történelme is alátámasztja —, nemcsak a bajban szükségeltetik a bizalom, hanem akkor is, ha minden jól megy és nincs különösebb probléma. Számtalanszor bebizonyosodott: az őszinte tájékoztatás növeli az emberek bizalmát, segít az akadályok leküzdésében, a feladatok megvalósításában, a reális önhelyzetértékelésben. Gazdasági célkitűzéseinket sem érhetjük el akkor,' ha a dolgozók nincsenek tudatában annak, aminek pedig tudatában kell lenniük. A bizalom ugyanis az építés, a munka egyik legfőbb alapfeltétele A fut- ballnal fontosabb ügyekben is . . . Havas András BIZTOSÍTÓK ÉS BIZTOSÍTÁSOK Az ÁB marad, jön a Hungária Valaha több társaság is versenyzett az ügyfeleiért, aztán megszoktuk, hogy csak ÁB van, mostanában pedig azt halljuk: mégsem marad magában az Állami Biztosító. A pénzintézetek korszerűsítésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos politikai, gazdasági állásfoglalás, határozat alapján új névvel ismerkedünk, július 1-től pedig találkozunk is, s ez a Hungária. A meglévőből „válik ki1' a fiatalabb szervezet: az előbbi lényegében újjá alakul, míg az utóbbit újonnan alapítják. Miként országosan, szűkebb hazánkban is hónapok óta tart a szervezés, s noha hivatalosan még egy cég, tulajdonképpen már kettőt emlegethetnénk. Az előkészületek nagy részén ugyanis túl vannak, ki-ki tudja, hogy az idei év második felétől hol folytatja a munkát, s mi lesz a dolga. Mint dr. Varga József, az ÁB Heves Megyei Igazgatóságának vezetője és — eddigi helyettese — Panthó Tihamér, a Hungária* Biztosító megyei igazgatója a Népújság képviselőjének elmondották: csaknem egészé, ben a meglévő munkatársaikból, a régi szakemberekből szerveződött az új gárda, s a megürült helyeket kell majd a továbbiakban másokkal betölteni. Közös a cél, hogy emelkedjék a tevékenység színvonala. bővüljön, színesedjen az üzleti kínálat, növekedjék a mindennapi munka hatékonysága, s gazdálkodásukban ne a költségvetési intézményekre jellemző eddigi maradékelv, hanem a nyereségérdekeltség jusson főszerephez. Törekvéseiket nem annyira a verseny, mint inkább a szakosodás vezérli. A feladatok egészséges megosztásáról, s újabb biztosítási „módozatok" kialakításáról, bevezetéséről van szó A jövőben az Állami Biztosítónál maradnak a mezőgazdasági nagyüzemek és az egyéb szövetkezetek, illetve a költségvetésből gazdálkodó szervezetek, intézmények ügyei, valamint azok egy része, amely a lakossággal kapcsolatos. így például a vagyon- és személy-, vagy a kötelező utasbaleset- és poggyászbiztosítások. Ugyanekkor a Hungária foglalkozik a nemzetközi szállítmány- és hitel-, továbbá viszontbiztosításokkal, az állami vállalatok vagyonainak, a gépjárművek önkéntes, vagy kötelező biztosításaival. A korszerűsítési, ajánlatszélesítési törekvéseknél tervezik, hogy például a lakás- biztosításoknál az eddigi egységes szisztéma helyett figyelembe veszik a szóban forgó vagyoni értéket, a mezőgazdaságban az összevont biztosítások mellett lehetővé teszik az egy-egy meghatározott kárra, jégverésre, téli fagyra, vagy belvízre vonatkozó szerződések megkötését is. A munkáltatóknak kínált új lehetőség a törzs- gárdatagság üzemi életbiztosítása, amelyet a dolgozó a nyugdíjkorhatárhoz érve. illetve egyösszegű járandóságként, vagy havi járulékként, illetménykiegészítésként élvezhet. Ami a működés tárgyi feltételeit illeti: tulajdonképpen körvonalazódtak a munkavégzés körülményei is. Az ÁB megyei központja és egri általános fiókja az SZTK átalakított, rendbe tett — be- „ fejezés előtt álló — épületébe, a Tárkányi Béla utca 1. számú házba költözik a közeli hónapokban, míg az igazgatóság eddigi helyét a szintén ide telepedő gépjármű-kárrendezési irodákkal együtt a Hungária foglalja majd el. Nem lesz változás az Állami Biztosító „vidéki" hálózatában — mindössze a hevesi üzletnek építenek új otthont, de talán ezt is csak néhány év múlva — a Hungária pedig az egri Klapka utcában és a gyöngyösi volt városházán nyit ugyancsak általános fiókokat, s Hatvanban, Hevesen kirendeltségeken fogadja majd ügyfeleit az ÁB szomszédságában, illetve az egykori postahivatalban. Az „átszervezés" nem hagyott nyomot a megszokott munkán: az Állami Biztosító díjbevételei az idei első öt hónapban az időarányosan tervezettnél négy százalékkal nagyobb mértékben növekedtek. S ez arra enged következtetni, hogy június végén békés lesz a „szétválás", július 1-től mindkét szervezet, a régi és az új pénzintézet egyaránt nagyobb problémák nélkül láthat kijelölt tevékenységéhez. Repülőgépes növényvédelem a Mátraalján Rovar- és gombaölő vegyszereket permeteznek a gabonára, a napraforgóra és a szőlőre a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat pilótái a Mátraalján, a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben . Korózs István növénytermesztési fő-ágazatvezető permetezés után a kalászokat szemléli Pál István szerelő, Barkóczi Kálmán, a „légikikötő" pilótája (Fotó: Szabó Sándor) MISKOLCON Vállalataink gazdálkodásáról A Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságának elnöksége tegnap Salgótarjánban Drótos Lászlónak, az LKM vezérigazgatójának, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott. Az elnökségi tagokat Gressai Sándor, a bizottság Nógrád megyei társelnöke, az ülésnek helyt- adó Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója köszöntötte. Az elnökség áttekintette Észak-Magyarország vállalatainak első negyedéves gazdasági helyzetét, s megállapította, hogy bár a termelési számadatok alapján a ihelyzet valamelyest jobb az országos átlagnál, összességében azonban a vállalatok jövedelemtermelő képessége, pénzügyi stabilitása komoly gondokat tükröz. Az elnökség megállapította, hogy a nem rubelelszámolású kivitel bővítésének pályázati rendszere ez idáig nem érte el célját, s ennek javításához ajánlásokat, javaslatokat készít. A mintegy 150 vállalatot képviselő elnökség rögzítette, hogy a vállalatok tisztában vapnak az általános pénzügyi lehetőségekkel, de gazdálkodásuk hatékonyságát a közgazdasági feltételrendszer sem segíti kellően. Ezen a területen a következő főbb elemek változása lenne kívánatos: stabil szabályozó- rendszer működtetése, racionálisabb adórendszer bevezetése, hatékonyabb foglalkoztatáspolitika, az ehhez tartozó bérpolitika megvalósítása és bürokráciamentes gazdaságirányítás megvalósítása. A kialakult helyzetben különösen szükséges a bizalom erősítése a vállalatok és a gazdaságirányítás között, hogy az idei tervfeladatokat teljesíteni lehessen. Az elnökség ennek érdekében összegezni kívánja a térség vállalatainak véleményét és javaslatait azzal a szándékkal, hogy az ésszerű változtatásokra jelzéseket adjon a gazdaságirányítás számára. Az elnökség a továbbiakban megvitatta -és elfogadta azt a javaslati anyagot, amely munkamódszerére, kapcsolattartásának rendjére és a vállalati érdekek minél hatékonyabb képviseletére vonatkozott. Az elnökség ezután egyéb aktuális kérdések megtárgyalásával fejezte be munkáját. NYÁRI ÁSATÁSOK Régészeti kincsek után kutatnak Megyénkben idén nyáron is tovább folytatják a muzeális értékeket, régészeti kincseket feltáró s e leleteket mentő munkálatokat. Az egri vármúzeum szakemberei közül hárman végzik ezt a tevékenységet, természetesen jelentős „segéderőkre” támaszkodva. Az egyik kiemelt területen, Füzesabonyban Kállay Ágota régész a vezető. It{ az állami gazdaság tereprendezése közben két évvel ezelőtt bronzkori leletekre bukkantak és egy ötezer évvel ezelőtt lakott részre. A felszínre került szerszámok, tárgyak alapján arra következtetnek. hogy az itt élők hajdan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Különösen érdekes annak a germán asszonynak a sírja, amelyben különböző ékszereket találtak. A környékről valószínűleg több ehhez hasonló is előkerül a későbbiekben. Szihalmon az Árpád-kori ásatásokat — Szabó János Győzőnek, a terület specialistájának betegsége miatt — egy későbbi időszakra halasztották. A Mátrafüred határában lévő Benevár helyreállításával 1982 óta foglalkoznak. Ezt a tevékenységet Szabó József régész irányítja. Mivel ez a vidék meglehetősen szegény idegenforgalmi látványosságokban, így kiemelt figyelmet szentelnek a műemlékek védelmére. A palotarészt eddig félig hozták napvilágra. A feladat megvalósításához a gyöngyösi tanács nyújt támogatást. Sajnos a tavalyi nagy esőzések jelentős károkat okoztak. A vár gyalog megközelíthető, de a restaurálásához szükséges anyagok felhordása egy autósát kialakítását igényelné. A középkori nyomvonalon végig lehet ugyan menni, de praktikusabb lenne ha az erdőgazdaság által épített utat tennék járhatóvá. Ehhez társadalmi munkát kellene szervezni. Az idei tennivalókhoz a napokban láttak hozzá. Az eddig talált leletek: használati tárgyak, nyílhegyek a gyöngyösi Mátra Múzeumban már megtekinthetők Külön említést érdemelnek azok a környékbeli nyugdíjasok, akik az eddigiekben jelképes összegért segítettek Ha az időjárás kedvez, s az anyagi támogatás is megmarad, akkor a palotarész ilyen munkatempó mellett két év múlva válik teljesen láthatóvá. Fodor László régész elmondta, hogy az egri Törökfürdő ásatásait is tovább végzik. Beszélt továbbá az almári pálos kolostorról. amelynek feltárását 1974 és 1982 között két év kihagyással végezték. Ezen a részen jelenleg tereprendezésre, állagmegóvásra lenne szükség, s erre valószínűleg a következő évben nyílik csak lehetőség. Idén folytatják az Egerszalók környéki kutatásokat is. A kiemelt területeken kívül természetesen megye- szerte figyelemmel kísérik az esetlegesen előbukkanó régiségeket, hogy ez gördülékenyebbé váljon, várják a lakosság jelzéseit, bejelentéseit, amelyeket a helyi tanácsoknál vagy a múzeumban tehetnek meg
