Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. június 13., péntek „CSILLAGBÉKE” - SZOVJET RÉSZRŐL Nyikolaj Rizskov levele az ENSZ főtitkárához SOWETO ÉVFORDULÓJÁN Rendkívüli állapot Dél-Afrikában A világűr békés haszno­sítására irányuló közös gya­korlati lépések három sza­kaszból álló — a 2000-ig ter­jedő időszakra szóló — prog­ramját javasolja a Szovjet­unió a világ népeinek. E program célja: a „csillagbé­ke” szilárd gazdasági, poli­tikai és jogi, valamint szer­vezeti alapjainak megterem­tése. A programot Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB. PB tagja, szovjet miniszterel­nök ismertette a Javier Pé­rez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához intézett levelé­ben, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A Szovjetunó üdvözli a világszervezet felhívását, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesz- szék elő elképzeléseiket a világűr békés hasznosítása érdekében megvalósítandó nemzetközi együttműködés­ről és a kozmosz militarizá- lásának megakadályozásá­ról. Ugyanannak' a feladat­nak két vonatkozásáról van szó: le kell állítani a „csil­lagháború” előkészületeit és ki kell dolgozni a „csillag­béke" terveit, a világűr bé­kés hasznosításának min­den ország közös erőfeszíté­sével megvalósuló program­ját — írja levelében a szov­jet kormányfő. A békés célú űrkutatási együttműködés fejlesztése ér­dekében átfogó programokat kell kidolgozni, amelyek az általános haladást és boly­gónk biztonságát szolgálja, s az egész emberiség együttes erőfeszítései révén valósul­nak meg — hangsúlyozta a szovjet politikus. Nem cél­szerű szétforgácsolni az ál­lamok erőfeszítéseit a világ­űr kutatásában, vagy pár­huzamosan végezni ugyan­azt. Az erőfeszítések ész­szerű hasznosítása, azok egyeztetése és egyesítése ré­vén a kutatások ’hatéko­nyabbak lennének és lehe­tővé válna olyasminek a megvalósítása, amivel egye­dül még a legerősebb or­szág sem lenne képes meg­birkózni — mutatott rá Nyi­kolaj Rizskov, majd hang­súlyozta: a Szovjetunió ezért javasolja a világűr közös, bé­kés meghódításának három szakaszból álló programját. A program első, úgyneve­zett szervezési szakaszában öt évig tanulmányozzák a világ országainak az űrtech­nikával kapcsolatos igényeit, figyelembe véve az űresz­közök nyújtotta jelenlegi le­hetőségeket és fejlesztésük távlatait. Legkésőbb 1990- ben össze kellene hívni a nemzetközi űrkutatási kon­ferenciát, vagy az ENSZ e kérdéssel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakát, illetve más megfelelő fórumon kellene megvitatni az addig felme­rült kérdéseket. Ez a fó­rum hagyná jóvá a 90-es évekre szóló cselekvési prog­ramot, figyelembe véve az azt követő 10—15 évre vonat­kozó távlatokat. A konferen­cia létrehozná az Űrkutatá­si Világszervezetet (ÜKVSZ), s annak égisze alatt jóvá­hagynák a konkrét együtt­működési tervek végrehajtá­sának szakosított program­jait. Az Űrkutatási Világszer­vezet gondoskodna arról, hogy minden államnak mód­ja legyen társadalmi és gaz­dasági fejlődése érdekében felhasználni az űrtudomány és az űrtechnika eredménye­it, segítene a fejlődő orszá­goknak abban, hogy a világ­űr meghódításának közvet­len és tevékeny részeseivé válhassanak — írja levelé­ben Nyikolaj Rizskov. Pieter Botha dél-afrikai elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki — közölte csü­törtököm a dél-afrikai ál­lamfő hivatalos szóvivője. A rendelkezés helyi idő szerint éjfélkor lépett élet­be, az egész országra ér­vényes és meghatározatlan időre szól. Kevéssel a rendkívüli ál­lapot bejelentése után, csü­törtökön hajnalban a rend­őrség országszerte razziákat tartott, őrizetbe véve több- tucatnyi apartheid-ellenes aktivistát, szakszervezeti ta­got, egyetemi hallgatót, pa­pot és ügyvédet — vált is­meretessé a fajüldöző re­zsim ellem küzdő különböző szervezeték és személyek közléséből. A Reuter je­lentése szerint az akció az ország minden fontosabb városára kiterjed, a rend­őrség mellett részt vesznek benne a hadsereg fehér bő­rű tartalékosai is. A történte^ nyilvánvalóan összefüggésben állnak azzal, hogy hétfőn lesz a sowetói vérengzés tizedik évfordu­lója; az ellenzék erői tünte­téseket terveznek, egyebek között adózva 600 társuk emlékének, akik a tíz évvel ezelőtti rendőri beavatko­zás következtében vesztet­ték életüket. Több aparthe d- ellenes demokratikus szer­vezet bejelentette, hogy nem vesz tudomást a felvonulá­sok, gyűlések betiltásáról. A letartóztatások és őri­zetbe vételek tényét a rend­őrség is megerősítette, szám­adatokat azonban nem kö­zölt. A sajtó fotósaival és a televízió munkatársaival közölték, hogy nem készít­hetnek utcai felvételeket. A TASZSZ csütörtökön ar­ról számolt be, hogy a kor­mányerők és az apartheid­ellenes mozgalmak crossro­ads! összecsapásaiban első ízben használt mindkét fél lőfegyvereket. Szemtanúkat idézve a szovjet hírügynök­ség azt jelentette, hogy a sebesültek száma egyedül ebben a helységben elérte a hatvanat, és a lövöldözések egy órára sem szünetelnek. A héten is számtalan rendszerellenes megmozdulás volt Dél-Korea városaiban. A képen: a szöuli egyetem diákjai csapnak össze a rendőrökkel (Fotó: Reuter — MTI — KS) BUDAPESTI TANÁCSKOZÁS Világvisszhang „Felhívás a cselekvésre”, „Felhívás a szilárd béke érde­kében” — ezekkel a szalagcímekkel indítja a moszkvai Pravda és az Izvesztyija csütörtöki száma budapesti tudósí­tásait. Valamennyi szovjet lap részletesen,. az első oldalon számol be a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé ülésének befejező napjáról, közük a kiadott közleményt és a felhívást. A világ népei megelége­déssel állapíthatják meg, hogy a testvéri szocialista országok legmagasabb szin­tű vezetői a Duna-parti vá­rosban új fejezetet nyitottak a közösség történetében, újabb nagy jelentőségű lé­pést tettek a béke és a le­szerelés érdekében — hangsúlyozza a Pravda. A messzire mutató béke- kezdeményezéseik újólag bi­zonyítják: a szocialista vi­lág kész a legradikálisabb intézkedések megtételére is a nukleáris fenyegetés eny­hítéséért, annak érdekében, hogy a katonai konfrontá­ciót a békés együttműködés váltsa fel Európában és az egész világon. Az Izvesztyija az utóbbi napok budapesti esemé­nyeit, s Mihail Gorbacsov magyarországi látogatását értékelve rámutat: a meg­beszélések ismét megmutat­ták, hogy a két ország tel­jesen azonos nézeteket vall a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően, mi több, gazdasági téren az új együtt­működési formákra helyez­ték a fő hangsúlyt. Az amerikai hírügynöksé­gek, rádió- és televíziós ál­lomások legtöbb jelentése „nehezen megvalósíthatónak” és „hosszú 'tárgyalást igény­lőnek” minősítette azt a ja­vaslatot, amelyet a szocia­lista orsz gok az európai hagyományos fegyveres erők gyors és nagyméretű csök­kentésére tettek szerdán Bu­dapesten. A CBS televízió közölte, hogy a NATO gon­dosan tanulmányozni kí­vánja a budapesti doku­mentumokat. „Keletről az enyhülés irányába mutató jelek ér­keznek” — ezt a címet ad­ta az II Messaggero című olasz napilap csütörtöki iszámábani megjelent tudósí­tásának. A gondolatot álta­lában minden olasz lap osztja, hangsúlyozva: poli­tikai szempontból jelentős javaslatokról van szó, ame­lyeket a másik félnek el­kerülhetetlenül mérlegelnie kell. Az olasz kommunisták lapja, a L’Unitá így ír: lehet ugyan vitatkozni ar­ról, hogy mennyire új ja­vaslatokról van szó, hogy mennyire reálisak vagy utó­pisztikusak, egy dolog azon­ban bizonyos: a NATO tagországai ■ nem tolhatják félre azokat egy mozdu­lattal. A japán újságok kivétel nélkül már a címben ki­emelték, hogy a Varsói Szer­ződés az 1990-es évekre az európai haderők egymilliós csökkentését javasolta a NATO-nak, s ennek kap­csán rendkívül nehéz indít­ványról beszéltek. A Nihon Keizai Simbun úgy érté­kelte, hogy a Varsói Szer­ződés — mint azt a buda­pesti felhívások tükrözték — igyekezett kiutat keres­ni a jelenlegi nemzetközi fe­szültségből. A japán lapok annak a véleményűiknek is hangot adtak, hogy a javas­latok megvalósítása rend­kívül nehéz tárgyalásokat vetít előre. Hivatalosan azonban Tokióban egyelőre nem foglaltak állást a Po­litikai Tanácskozó Testület budapesti ülésével kapcsolat­ban. A belga hírügynökség és a rádió beszámolt NATO4 diplomaták első reagálá­sáról : a dokumentumokat „tudomásul vették, kedvező­en fogadták és nagy érdek­lődéssel tanulmányozzák”. A La Libre Belgique című lap és a Le Soir kiemeli, hogy a bécsi fegyverzetcsökken­tési tárgyalások, „ahol, a több mint tízévi topogás folytán szomorúak a tapasz­talatok”, egész Európát át­foghatják és talán kirnoz- díthatníak a holtpontról. Po­zitívnak tekintik a lapok, hogy a Mihail Gorbacsov által áprilisban, Berlinben Ismertetett javaslat most a Varsói Szerződés egészének hivatalos javaslata lett. Az NSZK vezető újságjai, tévé- és rádióállomásai egye­lőre kevés értékelő elem­mel, politikai szemléletük- inek megfelelően ismertetik (az ülésen elfogadott lesze­relési javaslatokat, magas szintű hivatalos állásfog­lalás azonban még nem látott napvilágot a nyugat­német fővárosban. A jobb­oldali Die Welt című napi­lap a budapesti javaslatok­kal kapcsólatban egyebek között aláhúzza: a Szovjet­unió késznek mutatkozik ar­ra, hogy amennyiben az Egyesült Államok teljesen felszámolja európai közép­hatótávolságú rakétáit, ak­kor megsemmisíti az NDK- beli és Csehszlovákia terüle­tén elhelyezett hadműveleti­harcászati rakétáit. A francia Le Figaro el­ismeri a felhívásban fog­lalt leszerelési javaslat két lényeges újdonságát: az európai országok, továbbá az USA és Kanada részvé­telével javasol külön fóru­mot a VSZ-javaslat részle­tes megvitatására, másrészt a helyszíni ellenőrzés el­vét, amivel kapcsolatban vi­szont pontosításokat tart szükségesnek. A független baloldali Liberation el­mélyültebb értékelésében le­szögezi, hogy a VSZ Buda­pesten előterjesztett terve „különösen nagyra törő”. „Konkrét intézkedések a háborús fenyegetések el­len" — íme egy jellemző cím a csütörtöki bolgár la­pokból. A R abotnicseszko Delo hírmagyarázója kie­melte a PTT kezdeményezé­seinek átfogó és célirányos jellegét. A Zolnierz Wolnosci, a lengyel hadsereg napilapja reményt keltőnek nevezte a budapesti javaslatot, mond­ván: a párbeszéd továbbra is lehetséges és szükséges. A bukaresti sajtó csütör­tökön első oldalon számolt be a VSZ PTT ülésének be­fejeződéséről és közölte az elfogadott közleményt és fel­hívást. *A jugoszláv napilapok is vezető helyen foglalkoztak a budapesti ülés dokumentu­maival. A Borba „A VSZ újabb felhívása a Nyugat­hoz”, a Politika „Csökkent­sék egynegyedével a fegy­verzetet” címmel számolt be az eseményekről. i-C Külpolitikai kommentárunk )—i Ellenzék a vár fokán? AZ NSZK TARTOMÁNYAI KÖZÖTT csupán a negyedik helyen áll Alsó-Szászország, amely észa­kon, az NDK-val határos vidékeken terül el, ezek­ben a napokban mégis minden ráfigyel a nyugat­német belpolitikában. Az ok: helyi, azaz tartományi választásokat tartanak itt most vasárnap. A tarto­mányi képviselők megválasztása persze mindig fon­tos belpolitikai esemény, de a nagyobb lélekszámú országrészekre érthetően jobban odafigyelnek, mint a kisebbekre, hiszen ott több szavazót kell megnyer­ni, s ez a döntő az országos választásokon. Ugyanis bármilyen érdekes legyen a helyi választás, a pártok és a politikával foglalkozók mindig a kö­vetkező általános választásra tekintenek előre. Ez pedig most nagyon is közel van: 1987 januárjában dönt az új szövetségi gyűlés, a Bundestag összetéte­léről az ötvenmillió nyugatnémet szavazópolgár. Ez tehát felértékeli Alsó-Szászország vasárnapi vokso­lását, de ennél van egy sokkal jelentősebb ok is, amely a figyelem középpontjába állítja Hannovert és vidékét. Ez pedig az a tény, hogy ha az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPD) nyerne vasárnap, ak­kor felhághatna a hatalom várfokára, mert többség­be kerülne a Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. Érdemes szólni arról, hogy miként is működik a parlamenti rendszer az NSZK-ban. A törvényhozás­nak két háza van. A fontosabb a Bundestag, ahová négyévenként országos választásokon közvetlenül küldenek képviselőket a szavazók. Az itt kialakult pártarányok döntik el, hogy milyen kormány irányít Bonnban, a szövetségi fővárosban. A másik ház. a Bundesrat, amelyben a tartományok képviselői ül­nek. Ennek összetétele oly módon alakul, hogy a szintén négyévenként tartott helyi tartományi vá­lasztásokon győztes párt politikusai képviselik a tar­tományt a szövetségi tanácsban. Tehát, ha valame­lyik párt egy tartományban ötven százalékot és egy szavazatot szerez, akkor abból a tartományból csak az ő emberei ülnek a Bundesrat padsoraiban. A két házban a törvényeket előbb a Bundestagban kell elfogadni, aztán a Bundesrat tárgyalja meg. Po­litikailag tehát az a jó egy központi kormánynak, ha mindkét házban többsége van. Mostanáig a bon­ni koalíció, a keresztény pártok és a szabaddemokra­ták kormányszövetsége így állt. Az utóbbi hónapok­ban azonban három tartományban vesztettek, s ha most Alsó-Szászoi-szágban is, akkor oda a többség. Az ellenzék pedig a Bundesratban sok kellemetlen vétóval teheti nehézzé a bonni kabinet dolgát. EZÉRT KÜLÖNLEGESEN nagy tét Alsó-Szász- országban, amely már évtizede háborítatlanul a CDU tartománya, de az elmúlt egy év politikai visszaesé­se itt sem múlt el nyomtalanul. Az SPD kezdi visz- szanyerni erejét, a CDU viszont folyvást veszít nép­szerűségéből. Avar Károly [f A NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE^”'^) lehetőleg gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPÍRÓT KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. JELENTKEZNI a Beloiannisz u. 3. sz. alatt lehet. czi [zz] nzi

Next

/
Thumbnails
Contents