Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 13., péntek 3 . És mit szólnak hozzá az éti csigák ? Kérdem az egyik barátodat: evett már békát, poli- •pot? Undorral rázza a fe- < jét. Később a galéria idős teremőrére tekintek, kíváncsian, ugyan szereti-e az éti j csigát. Néz rám, mint a "Holdról érkezettre. I — Még látni sem szereltem. Ki eszi azt meg...? ★ Egy nappal később már tudok rá válaszolni, hiszen itt, a Kisfaludy utca végén, ahol új, nagy kertű házak sorjáznak, egy pótkocsis, Hungarocamion feliratú járművet félig megraktak ládákba gyömöszölt, ragadós, lakosztályukat a hátukon hordó apró csúszómászóval. — A görögök! Mivelhogy Athén felé veszi az irányt a gépjármű, amint a körülötte szorgosko- dók megrakták, sátorát lezárták. Vadex-szerződés alapján bonyolódik az üzlet, dollára megy, s ahogyan Rácz Aladár, e ház tulajdonosa egyben, a Mátra- drog GT szakfelügyelője mondja, tizenöt vagon éti csiga begyűjtése az idei tervük és a jelentős tétel felét e tájról. Hatvanból viszik tovább. ★ Kik „termelik” ládaszám e devizabevételt jelentő, nyálkás, csúszómászót? Amikor erre fordítjuk a szót, Rácz Aladár kissé titokzatossá válik. — Minden faluban akad belőlük. Legalábbis ahol erdő, rét, árokpart, mocsaras terep van a közelben. Mert az éti csiga ott terem, ott él, a nedvességet szereti. A hideget már nem. Emiatt rossz volt ránk a mostani április... Szóval, hogy kik gyűjtenek nekünk? Főként nyugdíjasok, leszázalékoltak, gyesen lévők. Akiknek jól jön a viszonylag könnyen szerzett mellékes. De megsúgom magának, gyűjtőhelyeinken gyakori a jól szituált, gépkocsival közlekedő úriember is. Nevet nem mondok, de ha ismerős Hatvanban például, netán Boldogan, Csányban, biztosan elcsodálkozna egy kicsit. Személykocsin befut nehány jól öltözött, láthatóan nem az istrángot szaggató fiatalember a Rácz- házhoz, amely korábban tsz- elnöki otthon volt. A pesti központ emberei. A további, az új szezonnal kapcsolatos tennivalókat beszélik meg, szállítási rendet, vásárlási árat egyeztetnek fekete és konyak mellett. A csigák „bőrére” így én is elszürcsölgetek egy csészényit. A szakfelügyelő ettől kezdve érzékelhetően rájuk kíváncsi, ám a felesége szívesen egészíti ki éticsiga- ügyben eddig szerzett ismereteimet. Ezek szerint a Mát- radrog GT „vadászterülete” például négy megyére — Heves, Nógrád, Szolnok, Pest — szól. A magas átvételi ár miatt kilónként alig három forint a cég haszna. S nem mindegy ám, hogy mi kerül az éti csigások hálójába! A külhoni exportőr igényes. Egy-egy csiga hossza 28 milliméternél nem lehet rö- videbb, 38-nál pedig hosz- szabb. A töröttházú, betegeskedő egyedeket is rendre kiszuperálják a ládákba kerülő portékából. Vagyis ami kell,-ami menő cikk: az a fiatal, zsenge, egy-két éves állatka. ★ Mit szólnak mindehhez a táj derék éti csigái? Vagy milyen véleménnyel van az ügyről a természet rendjét féltő állatorvos, akit esetünkben dr. Molnár Lajosnak hívnak? — Hosszú évek óta gyűjtik, exportálják e tájról a csigát, mégpedig mérete miatt éppen a fiatalját, amelyik még szaporodásra képes. Való igaz: kemény valutával fizetnek érte. De milyen áron ? Ha marad ez a pénzéhség, lehet, hogy néhány év múltán a mi vidékünk is szegénye bo lesz egy élőlénnyel. Ahogyan kiveszett az éti csiga a nyugati megyékből. Persze, értem a dolgot. Az öt-hat esztendős, petézésre képtelen egyed nem kell a fogyasztónak. Nincs olyan íze, nem úgy tálalható, mint a fiatalja. Mégis gondolkozni kellene a dolgon. Én úgy képzelem ezt az „üzletágat”, hogy két-há- rom évenként változna a gyűjtés tájegysége. Vagyis biztosíthatnánk az éti csiga fennmaradását. Ami a franciáknál, az olaszoknál sincs. Rablógazdálkodásuk oda vezetett, hogy megették a holnapjukat. .. ★ A galériakert sarkában vizenyős folt. Régen rossz a szomszéd ház vízvezetéke. Jut hát ide is az apró, szar- vacskás csúszómászóból, amit nem kedvelek különösebben. Most mégis félteni kezdem. A jövője miatt? A múlt okán? Amikor még pajtásaimmal énekeltük az árokparton: Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki. . . Moldvay Győző Főúr! Legyen szíves... . . . s ő szinte kivétel nélkül „szíves”. Baritonja állandóan felhangzik a plac- con. Ám arra mindig vigyáz, hogy hangja mind’g csak ahhoz jusson el, akihez szóJ. mást még véletlenül se zavarjon. A Belvárosi étterembe betérő vendégek többségét név szerint köszönti, s természetesen őt ugyanúgy illeti a parola. Pittner Elemér harminc éve pincér. Jelenlegi beosztása teremfőnök. Nem véletlenül került a szakmába, édesapja is több mint negyven évet töltött a vendégek között. — Hol tanulta a szakmát? — Még Budapesten az Utasellátónál. A főnököt Főnök Ümak, a kollégákat Kollégának kéllett szállítani. Heten voltunk egy brigádban. Egy 'kacsintásból egy inltésből illett tudni, ihogy mi a következő feladat. Kemény időszaka volt életemnek, de később mindennek nagy hasznát láttam. Egerbe 1962-:ben kerültem. Voltam a jelenlegi munkahelyem elődjében a Bisztróban, aztán a Széchenyiben, a régi Vadászkürtben, az Unicornisban, a Jó Barátban, s most újra itt a Belvárosiban. — Milyen a jó pincér? — Annak idején mi még úgy tanultuk, hogy az étkezés az egy ünnepi aktus. Ma már rohanunk, s éppen hogy csak bekapjuk a „kaját” valahol. Az egyik volt mesterem mindig azt mondogatta, hogy emberekkel bánni a legnehezebb, ugyanakkor a legnemesebb dolog a világon Ezt tudja, s elfogadja mindenki, csakhogy sokan elfelejtik: o pult másik oldalán is ember dolgozik. Ezt csakis szívvel lehet csinálni. Aki nem úgy teszi, azon látszik. S még egy lényeges ismérve van a jó pincérnek: tud helyesen, magyarul beszélni. S csak annyi tiszteletet adjon a vendégnek. amennyit ő maga elvár. — Milyen a jó vendég? — Ha megtalálja a megfelelő kontaktust, akkor rábízhatja magát a felszolgálóra, biztos nem fog rosszat kapni. Legyen határozott, s igényes, egy kicsit fjedig érezze magát a mi helyzetünkbe. — Erről a szakmáról nem lehet a pénz iemlegetése nélkül beszélni. .. — Abból az alapállásból indulok ki, hogy a vendégnek nem kötelessége borravalót adni. Ha megfelelően elláttuk, s azt ő külön megköszöni, honorálja, az az o dolga. Erről a témáról mindenesetre még ma is legendák, igaztalan történetek keringenek. — Megtalálta-e mindazt munkájában, amiért annak ' idején erre adta a fejét? — Valamikor szívesen'kimentem volna külföldre, tanulmányútra. Talán csak ennyi, ami nem jött össze Elmondhatom, hogy azt csinálom, amit valóban szeretek, s ezáltal elértem azt, amit a szakmától vártam. Persze ehihez kellett egy megfelelő családi háttér is. Az emberek szeretnek, tanácsot kérnek, mit egyenek, igyanak. Alig néhány percet beszélgettünk a hangulatos vendéglő egyik asztalánál, s megfigyeltem, szinte minden betérő vendég köszöntötte, majd a nevén szólította. Boldog lehet, mert valóban szeretik az emberek. Aztán valaki szólította: Főúr! Legyen szíves! S ő, mi sem természetesebb, azonnal elsietett. .. (kis szabó) Lovasnapok Borbáspusztán A Kecskemét melletti Bor- báspusztán hagyományos lovasnapokat rendeztek. Négyes fogat bemutatója (MTI-fotó: Karáth Imre — KS) SZÁMÍTÁSTECHNIKA A MEZŐGAZDASÁGBAN (11/2.) Példát mutat Tornáméra Előző számunkban a Debreceni Agrártudományi Egyetem ökonómiai és Szervezési Intézetében kidolgozott optimális tervezési rendszer általános jellemzőiről szóltunk. Ez alkalommal az egyik gyakorlati alkalmazóhoz, a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezethez látogattunk el. — Hogyan kerültek kapcsolatba a debreceniekkel? — kérdeztük Kurunczi István elnöktől. — 1981-ben mérnöktovábbképzésen voltam a DATE-n. és ennek a kurzusnak a keretében Tóth József professzor is tartott előadást, ő keltette fel az érdeklődésemet a számítás- technika mezőgazdasági alkalmazása iránt. Erről a kérdésről kikértem az egyetemen dolgozó barátaim véleményét is. Hazaérkezve javasoltam a vezetőségnek és az érintett szakembereknek, hogy vegyük föl a kapcsolatot az illető kutatócsoporttal. Indítványomat elfogadták, így hamarosan felkértük az intézetet, hogy dolgozzon ki részünkre egy öt évre szóló optimális termelésfejlesztési tervet. Ez megtörtént, s 19«2-től már e szerint gazdálkodunk. — Mik az első évek tapasztalatai? — A jobb szervezettség, a piaci körülményekhez és a változó szabályozókhoz való gyors alkalmazkodás jelentősen megnövelte a nyereségünket! Ma már rendelkezünk egy BT 20/4-es számítógéppel, amely lehetővé teszi jó néhány fontos munkaterület adatainak gyors és pontos földolgozását. Az egyetemtől megvettünk egy optimalizált takarmányozási programot. Ennek segítségével valamennyi általunk tartott állatfajtának és hasznosítási típusnak saját ke- verőnkben el tudjuk készíteni a legmegfelelőbb topóikat. Gépre vittük ennek a területnek a teljes könyvelését is. Mindezek eredményeként a korábbinál sokkal hatékonyabban dolgoznak ezek a telepeink. Gépeink üzemanyag-felhasználása is jelentősen csökkent, mióta irányításuk és ellenőrzésük a program segítségével történik. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy ebből a haszonból prémium formájában a járművek vezetői is részesednek! A tavalyi aratáskor vezettük be először, hogy kombájnosainknak minden reggel megmondtuk, menynyit kerestek az előző napon. Ez olyan erős versenyt hozott létre, amely bennünket is meglepett. Ennek köszönhetően napokkal rövidült meg a gabonabetakarítás ideje. Talán mondanom sem kell, hogy a teljesítmények ilyen hallatlanul gyors és pontos értékelése a hagyományos módszerekkel elképzelhetetlen lett volna. — Tervezik más munka- folyamatok számítógépre vitelét is? — A teljes anyaggazdálkodás programja már elkészült, és befejezés előtt áll. a bérelszámolás gépesítése is. Ezek révén még ebben az évben megszűnik nálunk a rengeteg élőmunkát igénylő „körmölés". Az eddig 10— 15 főt lekötő feladatokat mindössze három dolgozó végzi el a kis VT 20-asok segítségével. Az így felszabaduló adminisztratív munkaerőt a termelésbe -irányítjuk át. — Hogyan fogadták a szövetkezet dolgozói ezt az új technikát? — Nem mindenki lelkesedett érte, mert a számítógép használata rengeteg előnnyel jár ugyan, de a korábbinál sokkal pontosabb előkészítő munkát igényel. Ezenkívül meg kell tanulni a kezelését, illetve az adatszolgáltatás sajátos módját. Ezért mi, agrár- és gépész- mérnökeinket, valamint technikusainkat köteleztük a képesített könyvelői minősítést adó iskola elvégzésére. — Véleménye szerint mi akadályozza ennek a rendszernek a gyorsabb térnyerését megyénkben? — Az eszközök beszerzése és a szükséges tárgyi feltételek megteremtése egyáltalán nem olcsó. Ennek ellenére szerintem nem az anyagi gátak a legjelentősebbek. Annál is inkább, mert viszonylag gyorsan megtérül a számítástechnika fejlesztésébe befektetett pénz. Sokkal nagyobb problémának tartom az újtól való idegenkedést. A gépállomások szervezésekor vagy az első kombájnok alkalmazásakor is jelentős ellenállás volt a parasztság részéről, pedig azok láthatóan könnyítették a dolgozók életét. Ezzel a korszerűsítéssel fjedig az emberek szellemi munkáját gépesítjük, ezért nehezebb szemléletesen megmutatni a tagságnak a számítógép használatának előnyeit. — Tálán ha a fizetési boríték vastagabb lesz ... — Nálunk már többletmilliókkal igazolta a gyakorlat fejlesztésünk helyességét. A gép segítségével sikerült megterveznünk a legnagyobb nyereséget biztosító termékszerkezetet és az év közben bekövetkező változásokat is folyamatosan betáplálva, nagyon gyorsan és rugalmasan tudtunk reagálni a bennünket hátrányosan érintő hatásokra is. — Lehetne Tarnamérát a környék mezőgazdasági számítástechnikai központjává fejleszteni? — Termelőszövetkezetünk jelenleg is képes lenne másik tíz-húsz gazdaság tervének elkészítésére. Erre elegendő a meglévő VT 20/4-es teljesítménye. Távlati célunk természetesen a környezetünk ilyen igényeinek kielégítése. Részben ez indokolja, hogy agrármérnök-ösztöndíjasunkat számítástechnika szakra irányítottuk. Emellett kiképzünk operátorokat és talán már a közeljövőben alkalmazunk programozókat és matematikust is. őszintén remélem és kívánom, hogy ez a világ élvonalába tartozó rendszer, amely immár Nyugaton és Keleten egyaránt a gyakorlatban bizonyította életképességét, a jövőben az eddiginél sokkal gyorsabban terjedjen Hevesben Is. Somogybán a Teszöv kezdeményezésére immár 19 gazdaság készíti terveit a debreceniek által kidolgozott módszer szerint. Időszerű lenne tehát .megyénkben is meggyorsítani a mezőgazdasági üzemek közti számítógépes hálózat kiépítését. (Vége) Móró István Háttéripar a szövetkezetekben Az Ipari Minisztériumban program készül a háttéripari termékek gyártásának fokozására a VII. ötéves terv időszakában. A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél nagyobb arányiban álljanak a gépgyártás rendelkezésére kevés megmunkálást igénylő, energia- és anyagtakaré- kos előgyártmányok, a végtermék használati értékét javító, korszerű, kifogástalan minőségű alkatrészek és részegységék. Az Ipari Minisztérium felhívta az érintett gyártó- és felhalsznóló vállalatokat, ’hogy keressék a kapcsolatokat az ipari tevékenységet folytató vagy arra vállalkozó szövetkezetekkel. Különösen a megfelelő épülettel, kellő munkaerővel rendelkező szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok együttműködésével nyílik jó lehetőség arra, hogy a nagy vállalatoknál valamilyen okból nem üzemeltetett gépek átadásával, eladásával vagy bérbeadásával jobban kihasználhassák a háttéripari termékeket gyártó berendezéséket. Megtalálhatják az együttműködés lehetőségét, ha részt vesznek az ipar által szervezett „Gyártót keresünk" rendezvényéken, vagy megbízzák a System Szervezési Vállalat háttéripari információszervezéssel foglalkozó leányvállalatát. (Fotó: Köhidi Imre)
