Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 138. szám ÁRA: 1986. június 13.. péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar—finn gazdasági tárgyalások V er ess Péter külkereske- eléírni miniszter meghívására június 9—12. között tárgyalásokat folytatott Budapesten Jermu Laine finn külkereskedelmi miniszter, akit útjára töhb finn nagyvállalati vezető is elkísért. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kereskedelempolitikai kapcsolatok teljes mértékben rendezettek. Mindkét fél szükségesnek tartja a magyar—finn áruforgalom bővítését, és egyetértenek abban, hogy ehhez új korszerű gazdasági együttműködési formák szükségesek. Ebből a szempontból is üdvözölték, hogv rövidesen megkezdi működését az első magyar—finn vegyesváltalat, amely tejipari berendezéseket fog gyártani magyar és külföldi piacokra. Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos, budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT—2 szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a különböző kontinenseken, a lokális háború kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a budapesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politikai-védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy meny- nyiségű fegyvert. A csapatokat felosztanák, a fegyvereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nemcsak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra, hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak” ' lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt, egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számára. • Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek legyenek. Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhívásra. amikor ezeket' a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszában, hogy készek elfogadni a NATO és a semleges országok bármely más e tárgykörű indítványait. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltottak” biztonsági politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztítóeszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb”, hagyományos fegyverekkel, csapiatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PTT-ülés az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jól. A NYÁRI ÜLÉSSZAK ELŐTT Tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Napirenden az egészségügy — Alapkőletétel a gyöngyösi kórház építésénél A megyei egészségügy ellátottságáról volt szó az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportjának csütörtöki ülésén, melynek a gyöngyösi városi tanács adott otthont. Az eseményen részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszter, ott voltak megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői, s Gyöngyös párt- és állami vezetői. Kovács András csoportelnök köszöntőjét követően Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke egészítette ki szóban az írásbeli beszámolót. Megtudtuk, hogy megyénkben az elmúlt tervciklusban 353-mal emelkedett a kórházi ágyak száma. A kórházi ápolás ideje alacsonyabb, mint az országos átlag. Ez a járóbeteg-^szakren- delés és a fekvőbeteg-osztályok jó együttműködésének köszönhető. Ugyanis nem fektetik be mindaddig a pácienseket, amíg a vizsgálatokat rendelőintézeten belül el lehet végezni. Érdekesség: évente csaknem minden ötödik embernek kell befeküdnie a fehér kórtermekbe. A járóbeteg szakellátásban mérsékelt fejlesztés történt a VI. ötéves tervben. Növelték az onkológiai, az ortopédiai, a reumatológiai és sportorvosi szakrendelések óraszámát. A fogászatról megjegyezte, hogy a fejlesztések mellett az iskolafogászatban tapasztalható fejlődés. A megyei kórházban megfelelőek a tárgyi feltételek. Gyöngyösön megkezdődött a rekonstrukció: ez minden bizonnyal jelentős változást, korszerűsödést eredményez. Indokoltnak tartják a hatvani intézmény felújítását. Egyébként itt jelenleg 17 munkahelyes rendelőt alakítanak ki, amelynek első üteme jövőre készül el. A hálózatfejlesztések révén sikerült megszüntetni a területi aránytalanságokat. Nyolc új körzetet alakítotA képviselők az előterjesztést hallgatják szerűbb a műszerezettség, de élni is kell vele. A korszerű terhesgondozáshoz például hozzá tartozik, hogy a magzatot ultrahanggal ellenőrizzék. Ez elősegíthetné, hogy a jelenlegi 10 százalékos koraszülést megelőzzék. Egerben már akad ilyen berendezés és a hatvaniak is igyekeznek azt beszerezni. Hangsúlyozta azt is, hogy az elkövetkezőkben szükség lesz krónikus, úgynevezett utókezelői kórházi ellátásra is. Emellett javítani kell a körzeti orvosok felszereltségét. Olyan eszközökre van szükség, amelyeket köny- nyen hordozhatnak magukkal. Viszont ezek révén nem kell beutalni a falvakban élő betegeket kisebb kivizsgálásokra a károsokba. Mint mondotta: — Vámosgyörki vagyok, s úgy értesültem, onnan Gyöngyösön keresztül Nagyrédé- re járnak át a betegek. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyeletek körzethatárait ésszerűbben is meg lehetne határozni, hiszen ebben az esetben egyértelmű lenne, hogy gyöngyösi orvosnál jelentkezzenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben egyre több gondot jelent a levegőszennyezés, a dohányzás, az alkoholizmus és a súlyfelesleg. Mindezek következménye, hogy az egészség egyre inkább kockán forog. Ha az emberek nem vigyáznak magukra, az egészségügyi hálózat aligha tudja megoldani önmagában az ezek miatt jelentkező. problémákat. A vitában Árvái László- né, dr. Puskás Sándor, Dobos Józsefné, Kócza Imre, Barcsik János, Nagy Endré- né, Zsidei Istvánná és Kovács András kért szót, majd az összefoglalót követően a csoportelnök tartott beszámolót az országgyűlés nyári ülésszakának előkészületeiről. Ezután a vendégek és a képviselők a gyöngyösi kórház rekonstrukciójának területére mentek, ahol dr. Tir Dezső, a városi tanács elnöke dr. Medve Lászlót kérte fel az épülő, bővülő intézmény alapkőletételére. Ezen az eseményen megjelentek többek között a kórház dolgozói is. tanács egészségügyi osztályának megbízott vezetője. Dr. Medve László a hozzá intézett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy megyénk egészségügyi hálózata megfelel az országos átlagnak, sőt bizonyos területeken jobb is annál. Felhívta a szakemberek figyelmét a szervezett munkára, mint kijelentette: fontos feladat a kórházi ágyak hatékony kihasználása, lényeges szempont, hogy a röntgent, a laboratóriumokat a hétvégeken is biztosítsák. így a betegen elvégezhetik ilyenkor is ezeket a vizsgálatokat, s nem kell fölösleges napokat ott tölteniük. Az egészségügyi tárca szorgalmazza, hogy a községek körzeti orvosai délután is rendeljenek. Véleménye szerint a táppénzesek számát úgy lehetne csökkenteni, ha csak az üzemorvosok írhatnák ki betegszabadságra a panasszal jelentkezőket. Mint kifejtette: az egészségügyi ellátottságunk európai szinten is kedvező. Több fejlett tőkés országot előzünk meg. Az előző esztendőkhöz képest sokkal kormAz alapkőletétel előtti pillanatok tak ki, így ezekből immáron 147-et tartanak nyilván. Mérsékelten fejlődött a gyermek körzeti ellátás, viszont kiemelkedő az előrelépés az iskolákban. Az üzemegészségügyi szolgálat mennyiségi fejlesztése befejeződött. Minden olyan üzemben, ahol háromszáznál több dolgozót foglalkoztatnak, alkalmaznak üzemorvost. Jónak ítélte meg a megye gyógyszerellátását. Mint mondta, a gyógyszertári hálózat kiépült, a régebbiek felújítása, korszerűsítése indokolt. Az elmúlt tervidőszak jelentősebb beruházásának az infúziós labor, és az állandóan ügyeletes egri, valamint a hatvani patika bizonyult. Az ügyeletek kapcsán beszámolt arról, hogy túlságosan nagy területű a hevesi és a füzesabonyi körzet, így Kiskörén új központot hoznak létre. Ezt követően dr. Puskás Sándor, Zsidei Istvánná, Barid Alajos, Nagy Józsefné, Kovács András és Sebők József képviselők kérdéseire válaszolt Schmidt Rezső és dr. Kozma József, a mesvei au (Fotó.- Perl Márton) Homa János
