Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 136. szám ARA: 1986. június 11.. szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Idegenben A minap a megyeszékhely egyik hivatalában egy idős, kockás felöltős úr álldogált tanácstalanul a pénztárablakok előtt. Előbb franciául, majd angolul próbálkozott — ameddig én láttam, eredménytelenül. A hivatal dolgozói közül nem akadt egy sem. aki útbaigazíthatta volna, mivel nem ismerték a nyelvet. Dolgavégezetle- nül távozott? Magam sem tudom, mert sietős intéznivalóim elszólítottak. Az eset azonban, s hozzá számtalan hasonló, elgondolkoztatott. Nyelvtudás híján védtelenül mozgunk külföldön, s a hozzánk érkezőt sem tudjuk fogadni, kellő vendégszeretettel. Szánalmas nézni, ahogy egy-egy honfitársunk kéz- zel-lábbal igyekszik megértetni magát, mondjuk egy bécsi üzletben, de legalább olyan szégyenletes, ha a külföldi vendéget — mert szavát nem értik — zavart mosollyal küldik odébb egy-egy közintézményben, áruházban. Kis nép vagyunk. S mert anyanyelvűnk sem világnyelv, nekünk kellene venni a fáradságot a tanulásra. De hogyan? Az iskolai oktatás metodikai hiányosságai. az ösztönzés hiánya ma már sokak által elemzett tény. Ezt megváltoztatni. nem megy egyik napról a másikra. Van már viszont sok jó nyelvkönyv, de nincs elég idő és a tanuláshoz szükséges folyamatos, szívós akarat. Bárhogyan nézzük is, a közösségi ösztönzés, a jó tanfolyamok mellett — melyeknek szervezése az intézményekre vár — mi magunknak is tennünk kell azért, hogy a helyzet megváltozzon. S addig is: szükség van még valamire ... Ha külföldön járunk, tudnunk kell, hogy — s lehet, hogy ezek nagy szavak —. valamiképp a nemzet képviselői vagyunk. Olaszországi csoportos úton vettünk részt. Amikor az idegenvezető értő előadását hallgattuk épp Michelangelo sírja előtt, a firenzei dómban, egyik honfitársunk közbevágott: „És tessék mondni. merre van az Upim áruház?” S ez csak egyetlen példa. Még mindig sokan vannak olyanok, akiknek a külföldi utazás értékét a hazahozott holmik mennyisége, s nem az elraktározott szép élmények jelentik. S nem esett szó a külföldön italozókról, botrányos han- goskodókról. Ha néhányan vannak csak, akkor is mindannyiunk képviselői Mert így is lehet „öregbíteni” hírnevünket. Megkezdődött az idegen- forgalmi szezon.- Sokan indulnak külföldre, nem kevés vendéget várunk. Nem mindegy, hogy hogyan ítélnek meg bennünket. Magatartásunktól, s nyelvismeretünktől is függ. milyen lesz hírünk-nevünk a világban ... Még nem késő. ezek ellen és ezért tenni valamit ... Jámbor Ildikó BUDAPESTEN Megkezdődött a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése Kedden Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesz: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, élén Todor Zsivkowal, a BKP KB főtitkárával, az államtanács elnökével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége, élén Wojciech Jaruzelski- vel, a LEMP KB első titkárával, az államtanács elnökével; a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége, élén Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági elnökkel; a Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Az egyes küldöttségek tagjai között államfő, miniszterelnök, KB-titkár, külügyminiszter, honvédelmi miniszter is helyet foglal. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka is. Az ülés főtitkári tisztségét Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese tölti be. A tanácskozást Kádár János, az MSSMP főtitkára, a Magyar Népköz- társaság küldöttségének vezetője nyitotta meg. A tanácskozás első napján két ülést tartottak, amelyeken Erich Honecker, az NDK küldöttségének vezetője és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Felszólaltak: a szovjet küldöttség nevében Mihail Gorbacsov, a lengyel küldöttség nevében Wojciech Jaruzelski, a csehszlovák küldöttség nevében Gustáv Husák, az NDK küldöttségének nevében Erich Honecker, a román küldöttség nevében Nicolae Ceausescu, a bolgár küldöttség nevében Todor Zsivkov és a magyar küldöttség nevében Kádár János. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács díszvacsorát adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére a Parlament Vadásztermében. A vacsorán Kádár János és Erich Honecker pohárköszöntőt mondott. Kádár János és Erich Honecker pohárkilszöntöje Kádár János elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében tisztelettel köszöntötte a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit, tagjait, hazánk vendégeit. — Találkozónkon — mondotta — áttekintjük az európai és a világhelyzet legfontosabb kérdéseit. Véleményt cserélünk a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az egyetemes biztonság megszilárdításáért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelmünk időszerű feladatairól. Tanácskozásunk eddigi munkája bizonyítja, hogy országaink között korunk fő kérdéseinek, közös feladatainknak a megítélésében nézetazonosság van. Híven szocialista rendszerünkből fakadó elvi törekvéseinkhez, fő célunknak a béke megőrzését, a biztonság új alapokon való megszilárdítását tekintjük. Szilárd meggyőződésünk, hogy fő céljaink elérésére irányuló új kezdeményezéseink reálisak, járható utat mutatnak az egész emberiség előtt álló legfontosabb problémák megoldásához. Bízunk javaslataink meggyőző erejében. Megvalósításukhoz együttműködésre és összefogásra szólítjuk fel a világ minden politikusát, pártját és szervezeteit, minden jóakaratú, békeszerető, becsületes embert. — A Varsói Szerződés tagállamai a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben fegyverzetkorlátozási és leszerelési intézkedésekkel akarják megszilárdítani földrészünk békéjét és biztonságát. Erre újabb, konstruktív javaslatokat teszünk. Tanácskozásunk kiemelt figyelmet szentel azoknak a javaslatoknak, amelyek az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbfejlesztését, földrészünk politikai légkörének javítását, az itt élő népek közötti együttműködés és bizalom erősítését célozzák. Meggyőződésünk, hogy a helsinki záróokmány napjainkban is érvényes, követendő példát jelent mind Európában, mind a világ más térségeiben. Az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére törekszünk. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően készek vagyunk a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, humanitárius, kulturális és egyéb kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon) A Kádár János vezette magyar delegáció az ülésteremben (MTI-fotó. Kovácá Attila felv,, Népújság-telefotó — KS) Az ENSZ együttműködésével Ipari fejlesztési konferencia hazánkban Az ENSZ szerveivel és szakosított intézményeivel együttműködő nemzetközi szervezet, az Ipari Fejlesztési Tanács (ICD) június 9— 10-én Budapesten tartotta közgyűlését. Az ICD tagvállalatainak képviselői a közgyűlésen elhatározták, hogy sokoldalúan nyújtanak segítséget a fejlődő országok részére kidolgozott ENSZ- fejlesztési programok megvalósításához. Ezekben az államokban szakértőik számát is növelik, hogy hatékonyabb támogatást adjanak a fejlődő országok önálló agráriparának és fejlett vízgazdálkodásának kialakításához. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden fogadta az ICD igazgató tanácsának a budapesti közgyűlésen újonnan megválasztott vezetőit és tagjait. A megbeszélésen a miniszterelnök-helyettes tájékoztatást adott a magyar népgazdaság helyzetéről és törekvéseiről. Eszmecserét folytattak az ICD céljairól és a magyar vállalatoknak a nemzetközi szervezet tevékenységébe való fokozottabb bekapcsolódásáról, valamint az ICD külföldi és magyar tagvállalatai közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Találkozott a közgyűlés résztvevőivel Kapolyi László ipari miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. A nemzetközi szervezetnek 43 nagyvállalat — közöttük sok világcég — a tagja; közöttük magyar részről a 22 ipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági és vízügyi vállalat összefogásával alapított Mezőgazdasági és Iparfejlesztési Társaság (AGRIP). Konfekció Kerecsendről Évi 2 millió forint biztos árbevétele van a bársonyból, farmervászonból készült, illetve vasutasnadrágok előállítása révén a Kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezetnek Ftser Hajnalka orvosi öltözéket állít össze (Fotó: Kőhidi Imre) TÖRVÉNYTERVEZET A családok védelméről A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége kedden tartott ülésén Dusehék Lajos né elnökletével megvitatta a családjogi törvény módosításának elveit. Az utóbbi évtizedben lazultak a családi kapcsolatok, a házasságkötések száma 25 százalékkal csökkent, a válások száma viszont az évi 24 ezerről 28 ezerre növekedett, Napjainkban a családok 13 százalékában csak egyik szülő él együtt gyermekével. Az elvált szülők életviszonyai nehezedtek, ezért újrdházasodási esélyeik csökkentek. A családjogi törvény módosításának elvei között megemlítették: indokolt, hogy a nők 18. életévük betöltése után házasodhassanak, ennél fiatalabbak csak a gyámhatóság engedélyével, egyes esetekben szülői jóváhagyással köthessenek házasságot. A házasság intézménye iránti felelősségérzet fokozása és a nem kellően megfontolt válások megakadályozása érdekében ugyancsak indokolt módosítani a „közös megegyezéses” bontás feltételeit. Fontos az is, hogy a házasság felbontása után a gyermek nevelésére alkalmas szülők közösen döntsenek a gyermek sorsát érintő alapvető kérdésekben. A gyermektar- tósdíj megállapításánál vegyék figyelembe mindkét szülő anyagi helyzetét és a gyermek szükségleteit. Szükséges a szabályozás annak érdekében is, hogy a felnőtt gyermekek az eddigieknél jobban gondoskodjanak idős szüleik tartásáról, gondozásáról. Az árva, elhagyott gyermekek örök- befogadásának egyszerűsítése is indokolt.
