Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 6., péntek-■ ■ , A történelem viharában Szót éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre Bajcsy-Zsilinszky Endre . A Parlament folyosóján Geiger Miklós kép{MTl-fotó: Tormai Andor — KS) viselővel beszélget. A felvétel 1931-ben készült F napokban népünk a nagy hazafi, Bajcsy- Zsilinszky Endre emlékét idézi századik születésnapján. Bajcsy- Zsilinszky Endre 1886. június 6-án született Szarvason. Jogi tanulmányai során már nagy figyelmet szentelt a társadalmi problémák- - nak. Az egész életét legjobban beárnyékoló esemény volt, hogy 1911. május 14-én fivérével részt vett a nagy parasztvezér, Achim L. András meggyilkolásában. Bajcsy-Zsilinszky Endre huszártisztként — különböző frontokon — harcolja végig az első világháborút. Odesszából az „összeomlás” után tér haza. Elutasítja az 1918-as polgári demokratikus forradalmat, s még inkább a Magyarországi Tanácsköztársaságot. A forradalmakat teszi felelőssé Trianonért. 1919. tavaszától nemcsak passzív szemlélője az ellenforradalmi szervezkedés, nek, hanem aktív szervezője is annak. Ott találjuk Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és mások társaságában. A hírhedt kommunistaellenes soviniszta, nacionalista lap, a Szózat alapítója, majd a fasiszta típusú fajvédő párt egyik létrehozója. Baj- csy-Zsilinszkyt még a politikai reakció szélsőségesei között találjuk, de szociális igazságérzete már mindinkább felülkerekedik addigi politikai felfogásán. Így amikor 1922-ben Derecskén. majd 1931-ben, illetve 1939-ben Tarpán országgyűlési képviselővé választják, legfőbb feladatának a parasztság sorsának megjavítását. „egészséges” földreform megvalósítását, és a dolgozó tömegek alacsony kultúrszintjének felemelését tartja. Publicisztikai és nagyobb lélegzetű írásaiban, így az 1938-ban megjelent Egyetlen út a magyar paraszt című munkájában, valamint parlamenti felszólalásaiban újból és újból visz. szatért a szociális igAság- talanság problémáira. Éppen szociális igazságérzete az, amely fokozatosan elfordítja fajvédő barátaitól, és másutt kezdi keresni a társadalmi problémákra a megoldást. 1930-ban megalakítja a Nemzeti Radikális Pártot és megjelenteti lapját, az Előőrsöt, majd a Szabadságot. Ezekben a lapokban egymás után kapnak fórumot olyan baloldali, sőt, szocialista írók, mint Féja Géza, Kovács Imre, Szabó Pál, Veres Péter. Illyés Gyula, sőt József Attila. Életében igazi fordulópontot Hitler hatalomra kerülése után. volt elvbarátja. Gömbös Gyula miniszterelnök és a náci kancellár találkozása jelentette. Bajcsy- Zsilinszky Endre 1933. nyarán a parlamentben nemcsak tiltakozik Gömbös berlini útja és a szerveződő szövetség miatt, hanem ki is jelentette: „Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy itt német világ nem J volt ezer éven át. s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig és az akasztófáig!” A háború előestéjén, a terület-visszacsatolás idején még abban reménykedik, hogy a sokak által remélt „Szent István”-! „állameszme ’ valóra váltható: s a magyar nemzet visszaszerzi a Duna-medencében vezető szerepét. A növekvő náci nyomás és a hitleristák belső támaszainak erősödése, majd *a második világháború kitörése nyomán ismét látnia kell, hogy az ország függetlenségét fenyegető veszély nem csökkent, hanem nőtt. A háború kitörése után ezért is támogatja Teleki Pál, és a mögötte felsora- kozók. többek között újonnan választott pártja, a Független Kisgazdapárt „önállóságra”, a fasiszta Németországhoz kötődő lazítására törekvő. Nyugat felé „kiskaput” kereső politikáját. 1941 áprilisában Teleki öngyilkossága e politikába vetett reményét is szertefoszlatta. A Szovjetuniót ért náci agresszió után a Hitler-ba- rát magyar kormány is hadat üzent a világ első szocialista országának.. Bajcsy- Zsilinszky az elsők között tiltakozott a hadüzenet ellen. Attól tartott, hogy ezt a háborút nemcsak elveszítjük a németek oldalán, hanem 1918—19-hez hasonlóan a belső forradalmi változás lehetősége is újraéled. Ezt pedig mindenképpen szerette volna elkerülni. Ezért tartja fontosnak a németekkel való szakítást, és a szociális igazságtalanságok kiküszöbölését, valamint a baloldal fokozatos bevonását az ország politikai tevékenységébe. A háború elején a kommunisták, a szociáldemokraták és más demokratikus erők összefogására irányuló erőfeszítéseket, és az általuk szervezett antifasiszta akciókat Bajcsy-Zsilinszky mind nagyobb rokonszenvvel figyelte. Ezért is vállalta, hogy a baloldal felkérésére .cikket ír 1941 karácsonyán a Népszava, azóta híressé vált, népfrontos számába. Ekkor írta le az azóta már sokszor idézett szavakat: „Bármennyire is bizonytalan a (németekkel szembeni) harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll a nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is." Bajcsy-Zsilinszky 1942 tavaszán részt vállal a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában, és ott van a háború alatti legnagyobb antifasiszta megmozduláson 1942. március 15-én a Petőfi-szobornál, ahol éppen ő helyezi el az emlékbizottság koszorúját. Az elsők között tiltakozott a parlamentben a sok ezer ember halálát előidéző bácskai vérengzés ellen, követelve a szégyenletes ügy kivizsgálását. a felelősök megbüntetését. Keményen szót emelt a 2. magyar hadsereg frontra küldése és a velük munkaszázadokba hurcolt zsidók és más politikai megbélyegzettek elleni kegyetlen bánásmód miatt. Ekkor írja Bárdossy miniszterelnöknek: „Nem köthetjük magunkat, a mi nemzetünk sorsát ehhez a (német) hullához. hogy vele rothadjunk.” Amikor pedig 1942 tavaszán bekövetkezett az ellenállást kezdeményező kommunisták tömeges letartóztatása, levélben tiltakozott az új miniszterelnöknél, Kállay Miklósnál. „Semmi esetre sem bölcs dolog az ún. baloldalon gyöngíteni a magyar szellemi erőket, melyeknek egykor még igen jelentős szerepe lehet nemzetünk jó irányban tartása... és esetleg megmentése körül.” Tanúként jelent meg a Schönherz-perben é« tiltakozott a kommunista vezető halálra ítélése, majd kivégzése ellen. Sztálingrád és a voronyezsi vereség után „a nemzet legjobbjainak”, mindenekelőtt a magyar parasztságnak és a munkásságnak az összefogását szorgalmazta. 1943 nyarán, az olasz fasizmus bukása után Kállay miniszterelnökhöz küldött emlékiratában határozott cselekvést, „egész elhibázott külpolitikánk áthangszere- lését”, a belpolitikában pedig a baloldal szabad kibontakozását. a katonapolitikában a nácibarát tisztek félreállítását. és a háborúból való kilépést vállalók aktivizálását sürgeti. Tudja, hogy ez kockázattal jár, német beavatkozást jelenthet, de mint írja, ezt is vállalni kell annak, akj „Magyarország kivezetését az özönvízből tűzi ki céljául.” 1943—44 fordulóján már azt sürgeti hogy a kormány Nyugat mellett, vagy helyett keresse a szovjet kormánnyal a kapcsolat megteremtését, de javaslata süket fülekre talál. Amikor pedig tudomására jut a német megszállás veszélye, határozott ellenintézkedéseket sürget. Ekkor írja: „A német megszállást nem az ellene való felkészülés. hanem éppen a teljes felkészületlenség provokálja”. Figyelmeztetéseire. leveleire ismét teljes passzivitás a válasz az uralkodó körök részéről. 1944. március 19-én a németek megszállják az országot. Bajcsy-Zsilinszky szinte az országban egyedül, fegyverrel fogadja a náci betolakodókat. A németek elhurcolják, és 1944. október 15-ig fogva tartják. Horthy sikertelen kiugrása napján szabadul. Szálasi hatalomátvétele után bujkálni kénytelen. Az ellenállást szervező Magyar Front pártjainak felkérésére azonban a fővárosba jön, és vállalja a magyar ellenállás, a háborúból való fegyveres kiválás utolsó kísérletének irányítását. 1944. november elején vezetője lesz a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának. Kommunistákkal, kisgazdákkal, más Hitler-ellenes politikai pártok, csoportok vezetőivel, antifasiszta érzelmű tisztekkel együtt szeretnék elérni, hogy legalább a főváros felszabadítását meggyorsítsák, és a szovjet csapatokkal együttműködve a nácik és támogatóik kiűzését elősegítsék. A szovjet kormányhoz intézett levelében ehhez kéri a Vörös Hadsereg segítségét. Ennek szervezésén fáradozik, amikor árulás folytán a mozgalomban részt vevők nagy részét, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét is a nyilasok letartóztatják. Bajcsyt hazaárulással vádolják, de ő bátran „bírái” szemébe vágja: „Amit elkövettem, politikai és katonai meggyőződésből tettem, ez volt az egyetlen lehetőség, amely az országot és a magyar nemzetet a jelenlegi súlyos helyzetből kimenthette volna”. A nagy hazafit a katonai vérbíróság Sopronkőhidán halálra ítélte és 1944. december 24-én, reggel a börtön udvarán kivégezték. Földi maradványait — végakaratának megfelelően — a szabadságát ismét visszanyert nemzet 1945. májusában Tarpán helyezte örök nyugalomba. Méltatói között a Szovjetuniót képviselő Puskin követ így beszélt: „Olyan férfiút, amilyen Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, csak olyan nép adhatott, amelynek joga van a függetlenségre. önállóságra, nemzeti kultúrájának felvirágoztatására.” Pintér István történész Összetartó, jó közösség Kiváló építős munkásőrök Jó hírük van a nagyobbrészt építőkből álló egyik egri munikásőrrajnaik: tavalyi eredményeik nyomán Kiss János parancsnoknak, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat előregyártó üzeme brigádvezetőjének irányításával elnyerték a Kiváló Raj kitüntető címet. A munkásörök mint ismeretes, pártmegbízatást teljesítenek az MSZMP fegyveres testületében. Munkájuk mellett családi gondjaik megoldásán kívül esküvel vállalt feladatokat is ellátnak. Ezért is figyelünk rájuk megkülönböztetett tisztelettel. De arról már kevésbé vagyunk informáltak, hogy mi ad nekik erőt a többletvállaláshoz, hitet a helytálláshoz. Számukra talán kaland a harcászati gyakorlat? De hiszen a terepen való mozgást — teljes felszereléssel, gyalogsági ásóval, sisakkal — nem lehet romantikából évekig jól csinálni. Vagy talán mégsem ezért gyakorolnak, teljesítenek szolgálatot? — Nehéz szavakba foglalni az elkötelezettség, a tenni és bizonyítani akarás mozgatórugóit — mondja a középkorú, megfontolt ember, Kiss János. — Annyi bizonyos, hogy akik közénk állnak, azok tudják mire vállalkoznak. S akik megkapaszkodnak ebben a közösségben, azok nem szívesen válnak meg tőlünk. — Miért ragaszkodnak ennyire egymáshoz és a testülethez? — Itt egyenlőek vagyunk, a feladatok teljesítésében is. Itt nem számít, hogy kinek mi a beosztása. Az adjunktusra, a gépkezelőre, a művezetőre ugyanazok a szolgálati szabályok vonatkoznak, mint a segédmunkásra, a párttitkárra. Csak a teljesítmény számít. A jó lövészet, a sikeres foglalkozás a mérce. Ismerkedjünk meg a rajjal közelebbről is! A parancsnok Kiss János, az építők pártalapszervezeti titkára, a vállalat pártbizottsági tagja, önkéntes rendész egyszerre. Ő is tudja, hogy a tisztességekkel járó kötelezettségekből kevesebb is elegendő lenne ahhoz, hogy kiélje közéleti ambícióit, de melyik megbízatásáról mondjon le? Az újabb ciklusban lett párttitkár — sok a tennivaló. A rendészeti munka népszerűtlen, de zsebbevágó. Nem mindegy, hogy hűséggel, avagy hűtlenül kezeljük a közös vagyont. Jakab Lajos gépkezelő, 34 éves. Rendszeresen részt vesz minden foglalkozáson, mesterien kezeli a golyószórót. Kun Gábor asztalos- művezető, 38 esztendős. Ügyes, a parancsot lelkiismeretesen végrehajtja. Keskeny László kőműves, 40 éves. Rutinos, kiváló munkásőr. Aztán itt vannak a pedagógusok: dr. Kozárí József és Halmai István. Még csak két éve lettek a raj tagjai, de máris bebizonyították, hogy szakmailag is a jobbakhoz tartóznak. A raj számára a szolgálat a munka szerves részét alkotja. Jó kedvvel csinálják azt, amit elvállaltak, és szívesen sajátítják el a feladat elvégzéséhez szükséges tudnivalókat. A többség.6— 7 éve együtt van. — összetartó, jó közösség vagyunk — mondják kertelés nélkül. Talán éppen ebben rejlik az erejük. Társakra, jó barátokra telnek a közösségben, nemcsak a munkahelyen, a munkásőrségben találkoznak, hanem gyakran kötetlenül is. — A munkahelyen nem okoz gondot a távollétük? — kérdezem a rajparancsnokot. — Az alapegységnél jól ismerik az ezzel kapcsolatos gondokat — válaszolja. Ezért rendezik a foglalkozások nagyobbik részét munkaidőn kívül. De elengedhetetlen, hogy néha elkérjék a testülethez tartozókat a munkából. Ezt általában hetekkel előre közük a gazdasági vezetőkkel, hogy pótolni tudják az eltávozót, vagy úgy szervezzék a munkát, hogy egy-két ember rövid távolléte ne jelentsen problémát. — Melyik az izgalmasabb: a lövészet, a szolgálat? — Kiképzésünk nemcsak lövészetből áll, felkészítenek bennünket egyebek mellett karhatalmi teendőkre, a harcászati tudnivalókra is — ahogy az természetes a fegyveres testületben. Mi általában rendezvényeken adunk szolgálatot. Koszorúzásokon veszünk részt gyakran. — De a pisztolyt azért forgatják ... — Persze. Amikor újak állnak sorainkba, a lövészeten a drukkosabbak mellé a nyugodtabbak, tapasztaltabbak kerülnek. Legyen minél jobb az összteljesítmény, mert ilyenkor a siker is, a kudarc is az egész kollektíváé. Mika István Együttműködés a dolgozók egészségvédelméért Az élelmiszeriparban dolgozók egészségvédelme érdekében az ÉDOSZ kezdeményezésére az elmúlt években számos intézkedés történt; egyebek között megkétszerezték az üzemorvosi rendelők számát. A szakszervezet most újabb lépést tett: együttműködési megállapodást kötött az Országos Munka_ és Üzemegészségügyi Intézettel. A szerződés alapján több iparágban átfogó elemzésre kerül sor. Folyamatosan ellenőrzik például a felhasznált anyagok minőségét, összetételét és az üzemegészségügyi feltételek alakulását. Az intézet munkatársai — együttműködve a szakszervezet. valamint az üzemek orvosaival — szűrővizsgálat tokát végeznek. Elsősorban a kedvezőtlen munkahelyi körülmények javításának lehetőségeit tárják föl. Az elmúlt időszakban ugyanis mind gyakrabban tapasztalnak bizonyos légzőszervi megbetegedéseket a takarmánykeverő üzemekben, ezért részletesen elemzik a munkahelyi anyagokkal szembeni túlzott érzékenység okait. A foglalkozásokkal kapcsolatos bőrbetegségek is a közös program témái közé kerültek. Az ÉDOSZ az átfogó vizsgálatokhoz a kutatók rendelkezésére bocsátja az eddigi helyi fölmérések eredményeit, és részt vesz a program előkészítésében. A szerződésektől a hatékony megelőző intézkedések kidolgozását várják. A vizsgálat tapasztalatait az élelmiszeripari gépeket, berendezéseket gyártó üzemek is hasznosíthatják majd. v
