Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. június 30., hétfő Megnyílt a LEMP X. kongresszusa Képünkön: Jozet Czyrek, a KB titkára, sajtóértekezleten számolt be a kongresszusi előkészületekről (MTI-telefotó—KS) —C Külpolitikai kommentárunk )— A Macao-játszma HÉTFŐN PEK1NGBEN KEZDETET VESZI a Macao-játszma. Ezúttal nem az ismert kártyajátékról | van szó (azt amúgy is kis betűvel és k-val írják), í hanem a Távol-Keleten található, legrégebbi európai gyarmat jövőjéről. Macao — másképpen Macau — az azonos nevű félszigeten elterülő város és néhány aprócska sziget összterülete mindössze 16 négyzetkilométer, s lakos­sága sem éri el a félmilliót. Hongkong szomszédságá­ban egyre inkább halászati, mintsem kereskedelmi jelentőségét szokták kiemelni, hiába, túl nagy a kon­kurencia. Persze, 1557-ben, amikor a portugálok bér­be vették Kínától, még egészen más volt a helyzet. Jelentőségére jellemző, hogy Portugália 1887-ben fel­mondta a korábbi szerződést és teljes fennhatósá­gának elismerésére kényszerítette a kontinensnyi méretű, de katonailag, gazdaságilag akkoriban gyen­ge birodalmat. A Kínai Népköztársaság csak 1955- ben jelentette be igényét a korábbi erőviszonyokon alapuló status quo megváltoztatására, s további har­mincegy évnek kellett eltelnie a tárgyalások meg­kezdéséig. KETSEGTELEN, HOGY A HONGKONG-SZERZÖ- DES — Kína 1999-ben visszanyeri az ellenőrzést a városállam fölött, de további évtizedekig garantálja jelenlegi gazdasági és társadalmi rendjének megőr­zését — nagy hatással volt Macao és talán Tajvan jövőjére is. A pekingi vezetők egyetlen percre sem titkolják, hogy ilyen vagy olyan módon, de vissza akarják szerezni az anyaországtól elszakított terüle­teket. Az „ilyen” (háborús) megoldás lehetőségének háttérbe szorulásával egyre valószínűbbnek tűnik az ..olyan” (tárgyalásos) rendezés. Nagy-Britannia után most Portugália is hajlik a megállapodásra, s ha a Macao körüli szerződés megszületik, a sor nyilván­valóan a most már egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő Tajvanon lesz. A kuomintangista kormányzat, akarva-akaratlan, kénytelen lesz számolni a világpoli­tika realitásaival. Kínának kettős célja van a három kis területű, de az anyaországhoz képest csekély lakosságú félsziget, illetve sziget megszerzésével. Egyrészt ki kívánja elé­gíteni a nemzeti érzéseket, aláhúzva Kína nagyha­talmi státusát. (Elvégre egy igazi nagyhatalom nem egyezhet bele a korábbi, egyenlőtlen feltételek mel­lett kötött megállapodásba — vélik pekingi politikai körökben.) Másrészt azt remélik, hogy a három gaz­dasági központ feletti ellenőrzés meggyorsíthatja a kínai modernizálás folyamatát. A külföldi tőke, tech­nológia és import jelentős része eddig is hongkongi és macaói közvetítéssel jutott el Kínába, s az ezred­forduló után Peking még inkább fel szeretné gyor­sítani a fejlődés ütemét. PORTUGÁLIA ALIGHA BÁNNA, ha megszabadul­na egykori gyarmatbirodalma utolsó emlékétől — s persze, a vele járó tehertől. Lisszabon azonban gaz­dasági előnyöket remél cserébe. Az alkudozás elhú­zódhat, ám a játszma végső győztesének kiléte alig­ha kétséges. Horváth Gábor Marjai József Moszkvába utazott Pillantás a hétre Bár ezúttal szombatra sem­mit sem jeleztek előre a hír­ügynökségek, egyelőre nem leM »X eseménytelenségre panaszkodnunk: július jó né­hány érdekességgel köszönt ránk. Fontos utazások, tö­megmegmozdulások, tárgya­lások, ftnaepségek és egy na­gyon jelentős választás szere­pel a kővetkező napok kí­nálatában. HÉTFŐ*. A nyugat-európai országok immár harmadik értekez­letüket tartják az Eureka- programról. A londoni ta­nácskozás előtt jelentették be, hogy a kilencvenes évek közepére elkészítik a Hermes űrrepülőgépet, amely az Eureka-program jelentős részét képezi majd. KEDD: Tiranába érkezik egy ma­gas rangú görög küldött­ség, hogy a két ország vi­szonyának rendezéséről tárgyaljon az albán kor­mánnyal. Megfigyelők sze­rint Görögországnak jó esélye van arra, hogy út­törő szerepet játszhasson az Albánia és Európa más államai közti kapcsolatte­remtésben. 8H»A; Kétnapos tiltakozósztrájkot szervez a chilei ellenzék. Az akció újabb jelzés az ingatag katonai diktatúra számára: egyre egységeseb­bek az ország demokrati­kus erői, s egyre aktívab­ban lépnek föl Pinochet ellen. CSOtMTOK: Egy nappal azután, hogy Turgut özal török kor­mányfő Ciprus északi. Tö­rökország által megszállt részébe látogat, Kiprianu ciprusi elnök Párizsba uta­zik. A Mitterrand-nal és Chirac-kal folytatandó tár­gyalások központi témája természetesen a szigetor­szág elhúzódó megosztott­sága, a válság lehetséges megoldásai. PÉNTEK: Az Egyesült Államok nem­zeti ünnepén díszes külső­ségek között adják át a centenáriuma alkalmából felújított New York-i sza­badságszobrot. Az ünnep­ségen jelen lesz Mitterrand francia elnök is, hiszen az emlékművet annak idején Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak. YASJtRNAP: Japánban általános válasz­tásokat tartanak. Az esé­lyes egyértelműen a kor­mányzó Liberális Demok­rata Párt, amely már hosz- szú ideje gyakorlatilag ko­moly vetélytárs nélkül van hatalmon. A megosztott el­lenzéknek ezúttal sincs sok esélye a változás elérésére. V Cpületkarbantartó Szövetkezet felvételt hirdet KŐMŰVES szakmunkások, szervezett kőművesbrigádok részére. Munkásszállítást biztosítunk Tenk, Dormánd, Besenyőtelek térségéből. Jelentkezni lehet: Eger, Csákány u. 11. szám alatt, munkaügyi osztályon. (Folytatás az 1. oldalról) Méltatta a társadalmi kon­zultációkat, és sürgette, hogy azok váljanak állandó ele­mévé a politikai életnek. Szólt a tájékoztatás javí­tásának fontosságáról. „Mi­nél jobban van tájékoztatva az állampolgár, annál na­gyobb a bizalma, és ,annál jobb a pártnak” — hangsú­lyozta. Felvetette, hogy a következő tanácsi és parla­menti választások előtt ele­mezzék a választójog to vábbi demokratizálásának le­hetőségét. A szakszervezetekről szól­va megerősítette: a párt hű ahhoz az alapelvéhez, amely szerint a szakszervezeti mozgalom nem működhet az államigazgatási szervek meg­hosszabbításaként, de nem lehet szocialistaellenes, ál­lamellenes csoportosulás sem. A kormányzatnak olyan erős, partnerként fellépő szakszervezeti * mozgalomra van szüksége, amely szembe mondja az igazságot, ha kell bírál is, de megvédi az ál­lam érdekeit is. A közmegegyezésre irányu­ló, öt éve folytatott türel­mes és következetes politika kezdi meghozni a gyümölcsét — jelentette ki a LEMP KB első titkára. Aláhúzta, hogy a belpolitikai helyzet, a tár­sadalmi hangulat, az embe­rek viselkedése, vélekedése — ha lassan is, de — a meg­felelő irányban változik. Már nem olyan nagy a passzivi­tás és bizalmatlanság, el­tűnt az úgynevezett belső emigráció, vagyis a közélet­ből való kivonulás, a szélső­séges erők pedig teljesen ku­darcot vallottak. Az egykori szolidaritás szakszervezetről szólva különbséget tett a tagság tömegei és a szélső­séges vezetők között. Az egy­kori szolidaritás tagjainak többsége ma az új szakszer­vezetekhez tartozik, ezek az emberek ott vannak a LEMP-ben, a másik két szö­vetséges pártban, sőt most a kongreszusi küldöttek sorai­ban is. Egy újabb amnesztia elő­készítését jelezve kijelentet­te: „A központi bizottság le­hetőséget lát arra, hogy még egy esélyt kapjanak azok, akik bizonyos államérdeke­ket sértő bűncselekményeket követtek el, természetesen az­zal a kikötéssel, hogy az il­letők ezentúl tiszteletben tartják az alkotmányt. Az állam és az egyház vi­szonyára kitérve Jaruzelski jelezte: a LEMP abból a re­alitásból indul ki. hogy a lengyel lakosság túlnyomó többsége hívő katolikus, és lehetségesnek tartja a mar­xisták és a katolikusok jó együttműködését. A kor­mányzat politikája ezentúl is az állam és az egyház kü­lönválasztásának, a vallás- szabadság tiszteletben tartá­sának alkotmányos elvén fog A határozatok, valamint a kiegészített és módosított szervezeti szabályzat elfoga­dásával, Belgrádban szomba­ton délután, befejezte mun­káját a JKSZ XIII. kong­resszusa. A délelőtti teljes ülésen a küldöttek egyhangúlag elfo­gadták a kongresszus hat bi­zottságában végzett munká­ról a bizottságok elnökei ál­tal előterjesztett jelentést. Ezután egyhangúlag elfo­gadták azokat a határozato­kat, amelyek kijelölik a JKSZ feladatait. A központi bizottság, a kongresszus befejezése után megtartott, első ülésén meg­választotta elnökségét. A testületben a Bosznia—her­cegovinál Kommunisták Szö­vetségét Ivan Brigics (1936, horvát nemzetiségű), Milan- ko Renovica (1928, szerb), a Crna Gora-it Marko Or- landics (1930, crnogorac), Vi- doje Zarkovic (1927, crno­alapulni. Az állam tisztelet­ben tartja az egyház jogait, de egyúttal elvárja és meg­követeli, hogy az egyház tiszteletben tartsa az alkot­mányt és a törvényeket, to­vábbá a szocialista állam létfontosságú érdekeit. A pa­pok többsége tisztelettel is viseltetik a szocialista állam iránt, csupán egy kisebb­ségre jellemző a szocialista­ellenes klerikalizmus, amely azonban beárnyékolja az ál­lam és az egyház viszonyát — mondta Jaruzelski. A lengyel külpolitikáról szólva Wojciech Jaruzelski leszögezte, hogy az ország függetlenségének, határai sérthetetlenségének, az or­szág külpolitikai tevékeny, ségének ala/pköve a megbont­hatatlan szövetség és barát­sáp a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezután arról beszélt, hogy ma az egész világ létérdeke az atomháború veszélyének elkerülése. Méltatta és Len­gyelország támogatásáról biztosította a szovjet béke­kezdeményezéseket, azokat a javaslatokat, amelyek az atomháború elkerülését cé­lozzák. Wojciech Jaruzelski rész­letesen szólt a Lengyel— NSZK kapcsolatokról. Len­gyelország — mondotta — éberen reagál minden olyan megnyilatkozásra, amely megkérdőjelezi az ország­nak a második világháború nyomán kialakult határait. Kijelentette, hogy országa a jövőben is kész a kölcsönös előnyök alapján, egymás belügyeinek tiszteletben tar. gorac), a horvátot Irica Rá­csán (1943, horvát), Stipe Suvar (1936, horvát), a ma­kedónt Milan Pancsevszki (1935, makedón), Nedelko Trajkovszki (1937, makedón), a szlovént Sztefan Korosec (1938. szlovén), Franc Se­ltne (1929. szlovén), a szer- bet Dusán Cskrebics (1927, szerb), Radisa Gacsics (1938, szerb), a Koszovo tartomá­nyit Kole Shiroka (1922, al­bán), a Vajdaság tartományit Bosko Krunics (1929, szerb) képviseli. A köztársasági és a tarto­mányi kommunista szövetsé­gek elnökei, valamint a nép­hadsereg pártbizottságának elnöke, tisztségénél fogva, tagja a JKSZ KB elnökségé­nek, amely így 23 tagból áll. Az elnökség átlagéletkora 10 évvel fiatalabb az előzőnél. A testület szinte teljesen megújult: eddigi tagjai kö­zül csak Vidoje Zarkovicot választották újjá. fása mellett az együttműkö­désre minden országgal, így az NSZK-val is. Lengyelor­szág és az Egyesült Álla­mok kapcsolatairól szólva el­mondta, hogy a megromlott viszonyért — mondotta — a teljes felelősség az Egyesült Államokat terheli. Pozitívan alakulnak — mondotta a LEMP KB első titkára — a lengyel—vatiká­ni kapcsolatok és ez kedvező hatást gyakorol a lengyel ál­lam és az egyház között fo­lyó párbeszédre. Wojciech Jaruzelski java­solta, hogy a kommunista és munkáspártok képviselői a közeljövőben — félretéve a köztük levő nézetkülönbsé­geket — tartsanak tanácsko­zást a nemzetközi helyzet­ről és a béke védelmének kérdéseiről. ★ A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának első napján, tegnap a Köz­ponti Bizottság beszámolója után kapott szót a két szö­vetséges párt, a Demokrata Párt és az Egyesült Paraszt­párt vezetője. Jan Dobraczynski, a Haza­fias Nemzeti Újjászületési Mozgalom (PRON) elnöke megállapította, hogy a moz­galom hozzájárult a belpoli­tikai stabilizációhoz. Elő­relépés történt a közmeg­egyezéshez vezető úton, kezdi meghozni eredményeit a párttagok és a pártonkívü- liek együttműködése. Ezután megkezdődött a be­számoló fölötti vita. A kongresszus ma foly­tatja munkáját. ' A JKSZ KB elnöksége el­nöki tisztét a szervezeti sza­bályzatnak a tisztségviselők rendszeres időszakonként és meghatározott sorrendben történő cseréjére vonatkozó előírása szerint, a következő egy évben Milanko Renovica tölti be, titkára pedig két éven át Radisa Gacsics. A JKSZ új összetételű el­lenőrző bizottsága első ülé­sén Petar Skrlint (1929, hor­vát) a testület elnökévé, Zsivorad Jakovijevicset (1926. szerb) pedig titkárává vá­lasztotta. A JKSZ szervezeti szabály­zatügyi bizottsága új össze­tételben megtartott első ülé­sén, a bizottság elnökévé vá­lasztotta Jovo Ugrcsicset (1923, horvátországi szerb). A testület titkára Andrej Kardelis (1936, vajdasági szlovák) lett. Megbízatási idejük — a két bizottság tagjaihoz hasonlóan — négy év. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság 35. ülés­szakára vasárnap Moszkvába utazott. A miniszterelnök-he­lyettest a Ferihegyi repülő­téren Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete búcsúztatta. ★ Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Szombaton hazaérkezett Belgrádból az MSZMP kül­döttsége, amely Havasi Fe­rencnek, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel részt vett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XIII. kongresszusán. A de­legáció tagja volt Horváth Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar tagozatá­nak elnöke a bizottság 35. ülésszakára tegnap Moszk­vába érkezett. A repülőtéren Marjai Jó­zsefet Alekszej Antonov. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatá­nak elnöke fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor hazánk moszkvai nagykövete. Miklós, a Vas megyei párt- bizottság első titkára és Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Braniszlav Novako- vics, a JSZSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Új elnökség a JKSZ élén Hazaérkezett Belgrádból a magyar pártküldöttség

Next

/
Thumbnails
Contents