Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1986. június 20., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. június 18-i üléséről (Folytatás az 1. oldalra1) gyógyszeriparé 4 százalékkal, a nyomdaipar re 7 százalékkal nőtt. Az építőipar telje­sítménye a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva, több mint 6 százalékkal nagyobb. A mezőgazdaságban az 1986-os évet meg­alapozó munkákat idejében és jó minőség­ben elvégezték. A kalászosok és a kukori­ca vetésterülete némileg elmarad a terve­zettől, viszont a napraforgóé 13 százalékkal meghaladja azt. A kalászosok fejlettsége közepes, a kapásnövények jól fejlődnek. Az állattenyésztésben a felvásárlási árak eme­lése és egyéb, célszerű intézkedések érez­tetik kedvező hatásukat. A szarvasmarha­létszám csökkenése jelentősen mérséklő­dött, a sertésállomány gyarapodott, a ba­romfiállomány az előirányzat szerint ala­kul. Mindennek következtében, az élelmi­szeripar termelése fokozatosan élénkül. Az építési beruházások a múlt évivel azo­nosak. Kedvező, hogy a beruházásokon be­lül a gépek beszerzése 8 százalékkal nőtt. A központi beruházások az előirányzat sze­rint alakulnak. A vállalati beruházások 12 százalékkal meghaladják a tavalyi szintet. A bérek az év első öt hónapjában, a ter­vezettet meghaladóan, 7,2 százalékkal nö­vekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom volumene 3,5 százalékkal emelkedett, az áruellátás — néhány fogyasztási cikk ki­vételével — kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság helyesli, hogy a gazdaságpolitikai céloknak és az éves terv előirányzatainak a teljesítése érdekében az irányító szervek számos intézkedést hoz­tak. Ezek az intézkedések alapvetően a ter­melési szerkezet fejlesztését szolgálják, az exportot ösztönzik és a műszaki haladás feltételeit javítják. Bővítik a vállalatok le­hetőségét a külkereskedelmi tervek meg­valósításában, és a teljesítmény meghatáro­zott javulása esetén többletjövedelmet ered­ményeznek. Más intézkedések a költségvetés helyzetének javítását célozzák, fokozzák az érdekeltséget a gazdasági eredmények nö­velésében, segítik a teljesítmények és a jö­vedelmek jobb összekapcsolását. A gazdasági munkában, az ágazatok, a gazdálkodó szervezetek, a kollektívák ered­ményességében — mint a példák sokasága tanúsítja — az objektív körülmények mel­lett meghatározók az emberi tényezők, az irányítás színvonala, a szemlélet és a hoz­záállás. Ott, ahol gazdaságpolitikai elveink érvényesítéséért kitartó, célratörő munkát végeznek, határozottabban cselekszenek, nem maradnak el a sikerek. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a legfontosabb feladat továbbra is az, hogy az egyensúlyi követelményeket szem előtt tartva teremtsük meg a gazdasági növeke­dés élénkítésének feltételeit, es teljesítsük az 1986. évi népgazdasági tervet. Ennek a célnak az elérése az eddiginél aktívabb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkát követel az irányító szervektől, a gazdálkodó szervezetektől, minden dolgozótól. A kormányzati szervek fokozott gondos­sággal kísérjék figyelemmel a gazdasági fo­lyamatokat, és idejében tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. Biztosítsák a termelés és a felhasználás, az export és az import kívánatos összhangját. A költségvetési egyensúly védelmében tegyenek további in­tézkedéseket a kiadások mérséklésére. Tá­masszanak szigorú követelményeket a vesz­teséges és alaphiányos vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésekor. Erősítsék a szem­léleti és a cselekvési egységet a végrehaj­tásban, lépjenek fel a lazaságokkal és a fegyelmezetlenségekkel szemben. A gazdálkodó szervezetek hasznosítsák jobban a rendelkezésükre álló erőforráso­kat. és összpontosítsák tevékenységüket a gazdaságos termelés növelésére. Fordítsa­nak nagy figyelmet a munkaidőalap jobb kihasználására. Azok a vállalatok, amelyek­nek termékei jól értékesíthetők, a munka- időalap bővítésével is törekedjenek a ter­melés növelésére. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a XIII. kongresszus határozatában, valamint a VII. ötéves népgazdasági tervben meg­fogalmazott fő gazdaságpolitikai célok, amelyek az ország felemelkedését, a nép érdekeit, a szocialista fejlődést szolgálják, változatlanul érvényesek és a munka meg­javításával elérhetők. A magyar nép nem­egyszer bizonyította, hogy nemzeti céljaink elérése érdekében képes nagy erőfeszítések­re, kimagasló eredményekre. Ez ad szilárd alapot ahhoz, hogy a pártkongresszuson megfogalmazott és a népgazdasági tervek­ben rögzített társadalmi és gazdasági prog­ramunk megvalósuljon, A Központi Bizottság felhívja a párt- és társadalmi szervezeteket, ai állami, gazda­sági szerveket, hogy elemezzék a gazdál­kodás első fél évi tapasztalatait, segítsék a gazdaságpolitikai célok elérését, az 1986. évi terv teljesítését. (MTI) Befejeződött a Legfelsőbb Tanács kétnapos ülésszaka A XII. ötéves terv és a két ülésszak közötti időben hozott elnökségi rendelitek törvényerőre emelésével csütörtökön Moszkvában be­fejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két­napos ülésszaka. A szovjet parlament szer­dán személyi kérdésekről döntött, majd meghallgat­ta Nyikolaj Rizskov kor­mányfő előterjesztését a Szovjetunió 1986—1990-re szóló ötéves gazdasági és társadalmi fejlesztési tervé­ről. A kétnapos vitában fel­szólaló küldöttek elsősor­ban a gyorsítás ötéves ter­vének szociális célkitűzése­it emelték ki: a tervidőszak­ban 595 millió négyzetmé­ternyi lakás épül, ami nagy­mértékben hozzájárul a la­kásgondok enyhítéséhez. Többen rámutattak, hogy az előzetes elképzelésektől el­térően még nagyobb ütem­ben növekszik majd a fo­gyasztási cikkek termelése. 1990-ig több mint ötmillió­val csökken majd a fizikai munkát végzők — elsősorban a női dolgozók — száma. A tervtörvény értelmében a nemzeti jövedelem 1990- re 22,1 százalékkal nő. az ipari termelés pedig 25 szá­zalékkal (ezen belül a fo­gyasztási cikkek előállítása 27 százalékkal emelkedik). A munka termelékenysége az iparban a célkitűzések szerint 25 százalékkal lesz nagyobb. A mezőgazdasági terme­lés az 1986—1990-es terv­időszakban az előző ötéves terv éves átlagát 14,4 szá­zalékkal haladja meg, s a munka termelékenysége eb­ben az ágazatban 21,4 szá­zalékkal növekedik. A szociális intézkedések keretében az évtized végé­re 14,7 százalékkal nő a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete, a szö­vetkezeti parasztságé pedig 18 százalékkal- A társadal­mi fogyasztási alapok — ebből finanszírozzák egye­bek között az oktatási, az egészségügyi kiadásokat. a nyugdíjakat — 25 százalék­kal bővülnek majd. Sevardnadze Londonba látogat Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter július 14-én érkezik Londonba két­napos hivatalos látogatásra — jelentette be Sir Geoffrey Howe brit külügyminisz­ter szerdán este az alsóház­ban. Nagy-Britannia kész szerepet vállalni a fegyver­korlátozási tárgyalások és a legmagasabb szintű szov­jet—amerikai párbeszéd előmozdításában — hangsú­lyozta. A brit külügyminiszter kijelentette. hogy várako­zással tekint szovjet kollé­gájának „fontos látogatá­sa" elé, amelynek során a kétoldalú kapcsolatok és a fegyverkorlátozás témakö­rén kívül megvitatnak majd regionális problémákat is Howe „figyelmet és beható tanulmányozást érdemlő­nek” nevezte a szovjet fegy­verkorlátozási javaslatok bizonyos elemeit, beleértve azokat is, amelyeket Mihail Gorbacsov legutóbbi indít­ványai tartalmaznak. A brit kormány megítélése szerint a Szovjetunió „komolyan megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal” — mondotta, majd azt a re­ményét fejezte ki. hogy „az Egyesült Államok nem fogja szükségesnek érezni a SALT—II. szerződés korlá­tozásainak átlépését”. A brit külügyminiszter a Szovjetuniót is a SALT- szerződés „megsértésétől" való tartózkodásra szólítot­ta fel. Howe eleve elutasí­totta, hogy a „nagyon sze­rény méretű” brit nukleáris elrettentő erőt feladják a szovjet hadászati nukleár s fegyvere^ arányos csökken­tése fejében. Az ellenzék nevében fel­szólaló Denis Healey nyo­matékosan aláhúzta: leg­utóbbi moszkvai látogatása alkalmával a szovjet veze­tők „teljesen őszintén fe­jezték ki azt a reményüket, hogy Nagy-Britannia konst­ruktív szerepet tölthet be a fegyverkorlátozás előmoz­dításában” — mondotta Healey. Reagan elnöknek az a bejelentése, hogy az idén ősszel áthágja a SALT—II. szerződés előírásait „súlyos csapás a kelet—nyugati kapcsolatokra”. rC Külpolitikai kommentárunk —i Reagan lobbyzik WASHINGTONBAN AZ ELNÖK és emberei vé­letlenül éppen június közepén fedezték fel, hogy a Szovjetunió állítólag felújította fegyverszállításait Nicaraguának. Biztosat és pontosat persze — szokás szerint — nem mondanak a fehérháziak. Ha tudná­nak ilyesmit, hát aligha titkolnák el, így viszont óha­tatlanul gyanúikat ébresztenek. Például olyasmit, hogy fura véletlen ezt a fegyverszállítási dolgot éppen a nicaraguai elleniforradalmárok, a kontrák katonai se­gélyéről ismét esedékes képviselőházi szavazás előtt ..felfedezni”. Vagy ha már korábban felfedezték, hát miért csak most tárják a nyilvánosság elé. Ugyanis az tény, hogy a kongresszus nagyobbik háza ezekben a napokban kezdi tárgyalni az ügyet, s a Fehér Ház szóvivője a múlt hét végén kiáltotta világgá kormá­nya — régről ismert — „új” vádját. Tudjuk, a képviselőház pór hónapja egyszer már elutasította Reagan kérését, hogy sürgősen adjanak a kontráknak 100 millió dollárt katonai célokra, külön­ben nem bírják a harcot a sandinista kormány csapa­tai ellen. A kormányzat rögtön közölte, hogy nem tö­rődik bele a. kudarcba, újra kéri a segély megszava­zását. Ez a második forduló jött most el. S hogy a Fehér Ház mennyire komolyan veszi az ügyet, az látszik az elnök programján. Sorozatban tárgyal ame­rikai politikusokkal, győzködi a fontos, befolyásos embereket, fogadja a kontrák képviselőit, és egyetlen alkalmat sem mulaszt el szidalmazni a sandinista rendszert. A kirohanások mottója nagyjából igy hang­zik: „Ha a kontrák nem kapják meg a 100 millióju­kat, egész Közép-Aimerika kommunista rabigóba esik.” EZEK A NEM ÉPPEN ÜJ szólamok persze, kevés­bé hatják meg a sóikat tapasztalt honatyák többségét, kell hát más is. Reagan puhító agitálásához, ahogy Amerikában mondhatnák, lobbyzásához szolgál mu­nícióul a szovjet fegyverszállítás vádja. De megle­het, hogy taktikai hibának bizonyul ezt az ügyet éppen a képviselőházi vita küszöbén ilyen hangerő­vel robbantani. A közép-amerikai ügyekben Rea­ganra amúgy is gyanakodó demokrata többségű kép­viselőház esetleg ismét úgy gondolhatja, hogy ha olyan komoly lenne a helyzet, ahogy az elnök lefes­ti. hát ők is tudnának róla. HA PEDIG CSAK VÁLTOZATLAN, tehát a Wa­shington által buzdított és ösztökélt ellenforradalmá­rok esélytelenül háborúznak egy törvényes kormány ellen, akkor talán mégis jobb lenne tárgyalni és megegyezni, ahogy a közép-amerikai közvetítők ja­vasolják. Ehhez pedig fegyversegély nem szükséges. Sőt. Avar Károly AZ AMERIKAI KÉPVISELÖHÁZ Pretoria ellen A tervezettnél is szigorúbb gazdasági szankciók beve­zetését határozta el Dél-Af- rika ellen az amerikai kép­viselőhöz. A képviselők egyebek között úgy döntöt­tek, hogy amennyiben a pretoriai rezsim nem vet véget a fajüldöző politikai rendszernek, 90 nap eltelté­vel ki kell vonni minden amerikai tőkét az ország­ból. A képviselőházi határo­zat Reagan elnök tiltakozá­sa ellenére született, azt azonban még jóvá kellene hagynia a republikánus több­ségű szenátusnak. A kormányzat mindvégig ellenezte a képviselőház ak­cióját. John Poindexter ten­gernagy, az elnök nemzet- biztonsági tanácsadója még szerdán is levélben kérte fel a demokrata párti veze­tőket arra, hogy ne foglal­kozzanak a gazdasági szank­ciókkal, mert azok — Rea­gan álláspontja szerint — „elsősorban éppen az ország fekete lakosait sújtanak", A képviselők az ülésen „heve­sen bírálták ezt a véle­ményt. Desmond Tutu dél-afrikai anglikán püspök, a polgár­jogi mozgalom Nobel-díjas vezetője szerdán drámai in­terjút adott az ABC ame­rikai televíziós hálózatnak. A pretoriai hatóságok meg­tiltották a cenzurázatitan nyilatkozatokat, Tutu ezzel a letartóztatás, a bebörtön­zés kockázatát vállalta. JUGOSZLÁVIA Pártkongresszus előtt Vétó a Biztonsági Tanácsban * Eseményekben gazdag Ju­goszlávia 1986. évi politikai naptára. Ezek sorából is ki­emelkedik a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége június 25. és 28, között megtartan­dó XIII. kongresszusa. Elő­zőleg pártértekezletek vol­tak a hat köztársaságban és a két autonóm területen, kongresszust tartottak a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a felszabadító háború egykori harcosainak szövetsége, a Jugoszláv Dol­gozók Szocialista Szövetsége és más társadalmi szerveze­tek. Ugyanebben az időben választásokat rendeztek. Má­jus 15-én a képviselőház újonnan választott 308 kép­viselője megválasztotta a ju­goszláv kormányt, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsot. A feladatok középpontjá­ban az áll, hogyan küzdhel- nék le az utóbbi években a belső és külső okok miatt felmerült gazdasági nehézsé­geket. A nehézségek között szerepel az ország több mint 20 milliárd dolláros külföl­di adóssága, valamint a nem­zeti össztermék 1985. évi nem kielégítő, mindössze 0.2 szá­zalékos növekedése­Általános vélemény sze­rint a növekedés tempója dönti majd el, hogy az elkö­vetkező időben mennyire si­kerül megszilárdítani az or­szág gazdasági helyzetét. A középtávú terv 1990-ig a nemzeti jövedelem évi 4 szá­zalékos. az ipar 4.5 százalé­kos és a mezőgazdasági ter­melés 5,4 százalékos növeke­désével számol. A növeke­dést mindenekelőtt minősé­gi eszközökkel kívánják el­érni. A technológiai fejlődés meggyorsításával akarják ja­vítani a hatékonyságot. To­vábbi feladatok: az infláció visszaszorítása, az ország külgazdasági helyzetének erősítése és a lakosság élet- színvonalának biztosítása. A 2,2 millió jugoszláv kommunista kongresszusá­nak fő feladata az önigaz­gatás és az el nem kötele­zettség Tito által kijelölt út­jának megerősítése lesz. Mindenekelőtt a köztársasá­gok és tartományok együtt­működésének és a hatékony­ság érdekében hozott hatá­rozatok végrehajtásának ja­vításával erősíthető meg az önigazgatás. A parlamenti választások­kal párhuzamosan a JKSZ- en belül az egység és a párt vezető szerepe erősítésének érdekében fokozták a politi­kai-ideológiai tevékenysé­get. A XIII. kongresszus fel­adata lesz a párt szerkeze­tének és . munkamódszerének a fenti céloknak megfelelő átalakítása, a demokratikus centralizmus átfogó érvénye­sítése, a Központi Bizottság és a pártelnökség szerepé­nek és befolyásának az egy­séges cselekvés érdekében való erősítése. Gáti István Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerdán a Biztonsági Tanácsban meg­akadályozta annak a határo­zattervezetnek az elfogadá­sát. amely szelektív gazda­sági szankciókat írt volna elő Dél-Afrika ellen a Na- mibe angolai kikötő ellen végrehajtott támadás miatt. Az el nem kötelezett álla­mok által beterjesztett in­dítvány mellett 12 ország szavazott, Franciaország tar­tózkodott, míg Washington és London képviselője elufa­A szovjet kormány meg­hívására Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet alkan­sitotta azt. A tervezet sze­rint többek között fel kellett volna függeszteni a külföl­di tőkével készülő új beru­házásokat, meg kellett volna tiltani a dél-afrikai aranyér­mék, a Krügerrandok vá­sárlását és a számítógépbe­rendezések szállítását Pre­toriának. A dokumentum sürgette, hogy a pretoriai re­zsim vonja ki csapatait An­gola területéről és tartsa tiszteletben az afrikai or­szág szuverenitását és terü­leti egységét. cellár, külügyminiszter július második felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunió­ban. Genscher a Szovjetunióba utazik

Next

/
Thumbnails
Contents