Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

A JKSZ KB elnöksége a gazdaságról A jugoszláv gazdasági helyzet jelenlegi alakulása nincs összhangban az elfo­gadott stabilizációs politiká­val és az idei terv előirány­zataival, s a kedvezőtlen fo­lyamatok még tovább mé­lyíthetik az ország gazdasá­gi válságát. A lehető leg­gyorsabban fel kell tartóz­tatni a kedvezőtlen gazda­sági irányzatokat, és ered­ményesen végre kell hajta­ni a stabilizációs programot, teljesíteni kell az 1986-os tervfeladatokat — hangoz­tatja a ■íKSZ KB elnöksé­ge. Az elnökség keddi ülésén meghallgatta Branko Miku­lásnak, a szövetségi kor­mány elnökének beszámoló­ját a gazdálkodás elmúlt öl hónapi tapasztalatairól. s annak megvitatását követően elfogadott határozatában ki­emeli: minél előbb olyan intézkedéseket kell hozni és életbe léptetni, amelyek ösz­tönzik a termelés és az ex­port növekedését, biztosítják a gazdaság pénzügyi konszo­lidálását. feltartóztatják és mérséklik az inflációt, a reá­lis keretek közé szorítják a fogyasztás minden fajtáját, szavatolják az áru-pénzvi- szonyok összehangolását, megvédik a dolgozók élet­színvonalát és a gazdaság megszilárdítása irányában hatnak. A pártelnökség rámuta­tott. hogy a fenti célok el­érését szolgáló átfogó prog­ramot a szövetségi kormány­nak elfogadás végett sürgő­sen az illetékes szövetségi, köztársasági és tartományi szervek elé kell terjesztenie. Nicaraguái ellenforradalmárok akciója Három nicaraguai tarto­mány maradt áram nélkül kedden, mert ellenforradal- imárok felrobbantottak egy távvezetékoszlopot — jelen­tették be Managuában. A ni­caraguai belügyminisztéri­um szóvivője elmondta, hogy a robbanás hétfőn éj­szaka történt Matagalpa tar­tományban. Managuától 130 kilométerre északra. Sebesü­lésekről és károkról nem ad­tak hírt, de közölték, hogy a javítási munkák a hét vé­géig is elhúzódhatnak. Az el nem kötelezett or­szágok csoportja hétfőn ha­tározattervezetet terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely szelektív gaz­dasági szankciókat ír elő a Dél-afrikai Köztársasággal szemben a Namitoe angolai kikötő ellen végrehajtott tá­madás miatt. A tervezet élesen elítéli a dél-afrikai agressziót és fel­szólítja a világ országait, hogy hozzanak intézkedése­ket a pretoriai rezsimmel szemben. Az ajánlott szank­ciók szerint fel kellene füg­geszteni az összes új dél-af­rikai beruházást, meg kelle­ne tiltani a dél-afrikai aranyérmék, a Krügerrandok forgalmazását, fel kellene függeszteni az exporthoz nyújtott kölcsönök gyakorla­tát, korlátozásokat kellene életbe léptetni a sportkap­csolatokban és a kultúra te­rületén, valamint meg kel­lene tiltani új nukleáris szer­ződések kötését Dél-Afriká- val és számítógép-berende­zések szállítását az ország­nak. Az el nem kötelezett or­szágok azt is sürgetik, hogy az államok nyújtsanak se­gítséget Angolának és a Dél- Afrika által fenyegetett töb­bi országnak védelmi ké­pességük növeléséhez. A Biztonsági Tanács vitá­jában felszólaló nicaraguai képviselő emlékeztetett ar­ra, hogy a Botswana, Zam­bia és Zimbabwe ellen a közelmúltban végrehajtott dél-afrikai támadás elítélé­sét megakadályozó ameri­kai és* brit vétó bátorította fel Dél-Afrikát újabb ag­resszió etkövetésére. Az Egyesült Államok és Nagy-Britamnia által koráb­ban elutasított határozat- tervezet pontosan ugyanazo­kat a szankciókat írta elő. mint a most szavazásra ke­rülő javaslat. Az olaszországi Genovában megkezdődött az Achillc Lauro nevű luxushajó eltérítőinek pere. A képen: megerősített biztonsági alakulatok a bíróság épülete előtt 350 millió dollárba kerül Felderítő repülőgép Új típusú célfelderitő és hadvezetési repülőgépet akar a jövő évtizedben hadrend­be állítani az amerikai lé­gierő és a szárazföldi had­sereg. Az együttes fejlesz­téssel készülő gép képes lenne felderíteni a legkü­lönbözőbb csapatmozgásokat, eszközöket különleges radar­berendezésével, adatfeldolgo­zó eszközeivel pedig fontos jelzéseket adna a hadműve­leti parancsnokoknak, akár kisebb egységek parancsno­kainak is, a célok leküzdé­séhez. a támadások elhárí­tásához. A csapategységek parancs­nokai mozgó földi állomás­ról lennének kapcsolatban — földi közvetítő állomás vagy hírközlési mesterséges hold közbeiktatásával — a felde­rítő géppel, az onnan szer­zett adatokat ugyancsak számítógépes eljárással dol­goznák fel hadműveleti utasítássá. A jelenlegi. Mohawk típu­sú felderítő repülőgépekhez képest az új gép sokkalta több adatot tudna szerezni és feldolgozni. Az átalakított Boeing 707 típusú gépek ki­fejezetten a földi célok fel­derítésére szolgálnának, „át­látnának” a frontvonalon, sőt a mélységbe is. Hasonló fel­adatokra, de légi és tengeri célok felderítésére szolgál­nak az AWACS típusú re­pülőgépek. A Jstars fedőnevű géptí­pus első két példánya már készül. Egy-egy gép 350 millió dollárba kerül majd A madridi terrorakció következményei A spanyol fővárosban ked­den délután végrehajtott hármas gyilkosságot a vá­lasztási kampányban részt vevő valamennyi párt felhá­borítónak találta és elítélte. A két katonatiszt és gépko­csivezetőjük elleni támadás elkövetőinek kézre kerítésé­re a kormányzat különleges erőket mozgósított. A spanyol hatóságok meg­ítélése szerint a tettesek az ETA nevű baszk terrorszer­vezet egyik fegyveres kom­mandójának tagjai. A két megölt katonatiszt közül az egyik öt évvel ezelőtt részt vett egy katonai hatalomát­vétel előkészítésében, és emiatt félévi katonai börtön - büntetésre ítélték. Nem ki­zárt, hogy az ETA most a terrorszervezet által a tiszt­re kiszabott ítéletet hajtotta végre. Madridban a keddi gyil­kosság miatt elmaradt Jósé Barrionuevo belügyminisz­ter választási nagygyűlése és félbeszakította korteskör- útját Narcis Serra hadügy­miniszter is. Az ETA terrorszervezet megfigyelők szerint a válasz­tás előtti napokban a legke- gyetlenöbb módszerekkel kí­vánja meghonosítani Spa­nyolországban a rettegést. Emlékezetes, hogy az ETA a spanyolországi demokrácia helyreállításának első hó­napjaiban, vagyis 1977 jú­niusában tartott általános vá­lasztások idején több mint félszáz terrorakciót hajtott végre. 1984-ben az ETA bru­tális merényletei miatt ide­iglenesen fel kellett füg­geszteni a baszkföldi válasz­tásokat. Magyar—török kapcsolatok A magyar—törők kapcsolatok az utóbbi két évtizedben jól fejlődtek; hazánk es Törökország között nincsen vitás vagy rendezetlen politikai kérdés. Az 1960-as évek első felétől kezdve kedvező változás indult meg hazánk és Törökország kapcsolatai­ban. Diplomáciai kapcsolatainkat 1967-ben nagyköveti szintre emeltük, és kölcsö­nös külügyminiszteri, valamint más miniszteri látogatásokra, parlamenti küldöttsé­gek cseréjére, egyezmények megkötésére került sor. A magyar kormány elnöke 1982-ben tett látogatást Tö­rökországban, az akkori török miniszterelnök, Bülend Ulusu pedig 1983-ban láto­gatott hazánkba. A magas szintű magyar—török talál­kozók később is folytatód­tak. Az államközi kapcsola­tok fejlődésének kiemelkedő eseménye lesz Kenan Euren államfő magyarországi láto­gatása a közeli napokban. Személyében első alkalommal érkezik hazánkba török ál­lamfő a Török Köztársaság kikiáltása óta. Törökország hazánk ha­gyományos kereskedelmi partnere. A gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok ala­kulását az 1974.' évi keres- reskedalmi megállapodás és az 1977. évi gazdasági, mű­szaki, ipari, és tudományos együttműködési megállapo­dás rögzíti. Rendszeresek a magyar—török gazdasági, együttműködési és kereske­delmi vegyes bizottság ülé­sei. A magyar—török árucse­reforgalom az 1970-es évek végéig kedvezően fejlődött, 1980-ban elérte a 160 millió dollárt. A kereskedelmi for­galom értéke azonban 1980- tól jelentősen csökkent; ta­valy azonban már valame­lyest emelkedett az előző évhez képest. A két ország közötti ma­gas szintű találkozókon a fő figyelem a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeire irányult. A tárgyalásokon részt vevő fe­lek egyetértettek abban, hogy a forgalom növelésére irányuló erőfeszítések mel­lett meg kell találni a kon­junkturális körülményektől kevésbé függő, hosszabb táv­ra alapozó együttműködési módszereket. Ilyenek lehet­nek a termelési kooperáci­ók, a közös vállalkozások és az együttműködés a harma­dik piacokon. Hazánk és Törökország a kölcsönös ér­dekek alapján további lehe­tőségeket lát a gazdasági kapcsolatok bővítésére az árucsere-forgalom növelésé­re. Magyarország Világbank­tagsága lehetővé teszi, hogy hazai vállalatok is részt ve­gyenek a nemzetközi pénz­ügyi szervezet törökországi programjaiban. A kulturális és a tudomá­nyos kapcsolatok a hetve­nes évek második felében indultak erőteljesebb fejlő­désnek, majd 1981 közepé­től újra megélénkültek. A kulturális és tudományos együttműködés alapjai je­lenleg a két-három évre szóló csereprogramok. Ered­ményesen fejlődő kulturális kapcsolatainkban — orszá­gaink sok ponton érintkező múltja okán — kölcsönös érdeklődésre tart számot a történészek közös munkája, a történelmi emlékhelye^ gondozása, a turkológia és a hungarológia művelése. 1982- ben Tekirdagban felújítot­tuk a magyar tulajdonban levő Rákóczi-házat, Török­ország pedig restauráltatta a kütahyai Kossuth-házat. Mindkét emlékhelyet múze­umnak rendezték be. A cse­reprogram megállapodásai­nak megfelelően várhatóan az idén ősszel állítjuk fel II. Rákóczi Ferenc mellszob­rát Tekirdagban. Ugyancsak fejlődtek az utóbbi években idegenfor­galmi kapcsolataink, nőtt a turistaforgalom: 1985-ben 40 ezer magyar utazott Török­országba, ahonnan 46 ezren érkeztek hazánkba. Az ide­genforgalmi vegyes bizott­ság az idén áprilisban tar­tatta meg első ülését Buda­pesten. A két ország kapcsolatai­ban kedvező szerepet játsza­nak a Kütahya és Pécs. il­letve Tekirdag és Sárospa­tak közötti testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok: tavaly szeptemberben Küta­hya, novemberben pedig Tekirdag küldöttsége láto­gatott Pécsre, illetve Sáros­patakra. Az ázsiai körút TÍZ NAP, SOK EZER KILOMÉTER, csaknem fél­tucatnyi megálló — így lehetne a legrövidebben ösz- szegezni az amerikai külügyminiszter küszöbön álló ázsiai kőrútjának jellemzőit. George Shultz, aki a tervek szerint holnap kezdi meg újabb diplomáciai küldetését, Hongkongon, Szingapúron, Brunein és a mikronéziai gyámsági területen kívül ellátogat a Fü- löp-szigetek fővárosába és tanácskozik a Délkelet­ázsiai Nemzetek Szervezete (ASEAN) külügyminisz­tereivel is. A felsorolás rögtön sugallja, hogy a körút legfon­tosabb része Shultz két, utolsóként említett jelenése lesz. A hongkongi változásokról (visszatérés Kínához a kilencvenes években), a Brunei-jel fenntartott kap­csolatokról (ez az amerikai külügyminiszter első vi­zitje) és a Mikronéziáról folytatott megbeszélések (a stratégiai fontosságú terület jogállása, félfüggetlensé­gének megadása a legaktuálisabb téma) mindegyike a szakértők érdeklődésére tarthat számot, legnagyobb visszhangot azonban valószínűleg a manilai tárgya­lások keltik majd. KÉT OKBÓL IS. Egyrészt a Fülöp-szigetek válto­zatlanul kényes helyzete miatt, amit a Washington és Manila közötti, szerteágazó kötelékrendszer „tisz­tázása” (a Marcos utáni együttműködés feltételeinek meghatározása) sem tett mindeddig problémamentes­sé. Shultz és Aquino asszony között ez már a má­sodik hivatalos megbeszélés lesz a politikusnő hata­lomra jutása után. Várható, hogy a napirendre ke­rülő témák az előző eszmecsere óta nem sokat mó­dosultak: mindenekelőtt az amerikai segélyek ügye, illetve a manilai kormányzatnak a belső megbékélés­re irányuló politikája foglalkoztatja majd a tárgyaló­feleket. MÁSRÉSZT, NEM KEVÉSBÉ LÉNYEGES az ASEAN külügyminiszteri konferenciája sem, amelyen — az elmúlt esztendők tapasztalatai szerint — elsősorban a délkelet-ázsiai konfliktus, az indokí­nai szocialista országok és az ASEAN feszültségekkel terhes viszonya és a Kambodzsával kapcsolatos ellen­tétek követelik majd a legnagyobb figyelmet. Az elő­jelek alapján Shultz ismét azt az ismert whasingtoni véleményt fejti ki, hogy a szervezet tagállamainak szembe kell helyezkedniük a Vietnam, Kambodzsa és Laosz által javasolt rendezési elképzelésekkel. JÖsz- szességében tehát úgy tűnik, Shultz körútja legfel­jebb lebonyolításában vagy helyszíneiben jelenthet újdonságot — tartalmát tekintve azonban nem. Szegő Gábor Genfi tárgyalások Szerdán Genfben a nuk­leáris és űrfegyverekröl foly­tatott szovjet—amerikai tár­gyalások keretében ülést tartott a hadászati fegyve­rekkel foglalkozó munka- csoport. Koreai javaslat párbeszédre Az Üj Kína hírügynökség kommentárja konstruktív­nak és ésszerűnek nevezi a koreai néphadsereg főpa­rancsnokságának azt a ja­vaslatát, hogy Észak-Korea, Dél-Korea és az Egyesült Államok katonai vezetői kezdjenek tárgyalásokat a Koreai-félszigeten meglévő feszültség és konfrontáció felszámolása érdekében. A kínai kommentátor alá­húzza, hogy ez az első ilyen jellegű kezdeményezés Ko­rea immár 41 éve tartó megosztottsága óta. A KNDK katonai vezetőinek javasla­ta mindenekelőtt azt céloz­za. hogy csökkenjen a fe­szültség és kedvező körül­mények jöjjenek létre a pár­beszéd folytatásához Korea két része között. Ha Dél-Korea és az Egye­sült Államok elfogadja a javaslatot, a katonai tárgya­lások minden bizonnyal elő­segítik azt is, hogy újra­kezdődjenek a Dél-Korea és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatai miatt félbe­szakadt gazdasági, vöröske­resztes és parlamenti tár­gyalások. Észak-Korea ve­zetői a tárgyalások foly­tatása mellett vannak, s azt remélik, hogy a tár­gyalások végül is elve­zetnek egy csúcstalálkozó­hoz a KNDK és Dél-Korea vezetői között — mutat rá a kínai kommentátor. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A kápolnai áfész 1986. augusztus 1-től 1989. december 30-ig terjedő időszakra szerződéses üzemelésbe adja a Kál községben lévő 16. sz. ruházati boltot. A versenytárgyalás időpontja: 1986. július 21., 9 órakor az áfész hivatalos helyiségében KÁPOLNA, Kossuth u. 23. A pályázatokat július 18-ig kérjük beadni az áfész kereskedelmi . osztályára. Előzetes tájékoztatást az áfész kereskedelmi osztálya ad. Dél-Afrika a BT előtt

Next

/
Thumbnails
Contents