Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

4* ....... 7 #Vlp £ jjj§§ §11 NÉPÚJSÁG, 1986. június 17., kedd Az iskolák és a nyár Az iskolák nyáron sem „szűnnek meg”. Nagyon is tartják a kapcsolatot a gye­rekekkel. ugyanúgy foglal­koznak a diákokkal, mint a tanév során. Természetesen ekkor nem tanulásról, feleltetésről, vizs­gáztatásról van szó. Sokkal­ta kellemesebb, üdítőbb dol­gokról. Szép nyáresti prog­ramokról, ragyogó napsüté- randulásokról, diszkóról, ses üdülésről, frissítő ki­rándulásokról, diszkóról, egy-egy nívósabb irodalmi előadásról. Hóbogyó és Kányavér Talán többekn,ek ismerős Horgas Béla e műve, ha nem is úgy, mint ahogyan a? Egri 6-os Számú Általános Iskola diákszínpada már több ízben előadta. Nagy Sándor- né irodalomtamárnő vezeté­sével nagy sikert aratott ez az „álomjáték”, amelynek feldolgozását maga a szerző is elismeréssel, nyugtázta. Nagy Sándorné: — Tulajdonképpen a nyol­cadik osztályos irodalmi tananyaghoz kapcsolódtunk, amikor „életre hívtuk” a diákszínpadot. Hogyan lesz az írott drámából színjá­ték? Igen izgalmas megva­lósítani a gyerekekkel, és megjelenítem a tanultakat. Több mint harmincán vesz­nek részt az előadás szín­padra állításában. A bemu­tatót videóra is fölvettük. A többi előadáson a Csebok- szári-lakótelep iskolásai, s a szülők is „beszálltak”. Tegyük hozzá, mindig si­kert aratott a mű. — A nyár folyamán mi­korra tervezik az újabb produkciókat? — Augusztus 20-a és 30-a között szeretnénk ismét „színcelépni". Egyébként hadd mondjam el, hogy a játékban szereplő tanulóink jutalom-táborba utaznak Zánkára; irodalmi alkotótá­borban is részt vesznek az úttörők, és természetesen Csillebérc sem maradhat ki a helyszínek közül. Az Egri 6-os Számú Álta­lános Iskola tanulói ezen­kívül a nyáron még több út­ra indulnak. A Börzsönybe, a Bakonyba, a Bánki-tóhoz. Vásárosnaményba. A ter­mészetbarátok szakosztálya is gazdag programot szer­vezett. No, és az idén is si­került megszervezniük a csehszlovákiai csereüdülést. Diákcentrum A KISZ Eger Városi Bi­zottsága az egri középisko­lák részvételével ebben az évben is várja az ország, a város diákjait. Az idén két helyszínen is állítanakfel információs sátort. Itt a szo­kásokhoz híven a szállásle­hetőségekről, a nyári mun­kavállalási alkalmakról, a turisztikai helyszínekről kaphatnák felvilágosítást az érdeklődők. Tavaly nagyon jól bevált a diákcentrum mozija az If­júsági Házba. A délelőttön- kénti előadásokat — igazi slágerfihneket vetítenek — júniustól a nyár végéig szin­tén folytatják. Nem marad­nak el a tanfolyamok, és az egri Érsek-udvarban megint csak lesz diszkó, vetélkedő, énekes-táncos bemutató. Az úttörőházzal közösen számos hívogató programot terveztek. így például a strandon játékpavilon lesz. Mint eddig is, az Ifjúsági Ház az „intézményháttér”. A diákcentrum ügyeletét Eger tíz középiskolája látja el. A sort a Szilágyi gimnázium kezdte el, majd a Dobó Gim­názium és Erdészeti Szak- középiskola folytatja. Az Ady Endre’ Kollégium az idén is július 1-től au­gusztus 15-ig fogad diáko­kat. Nemcsak az ország min­den részéről, hanem kül­földről is érkeznek általános iskolások, középiskolások. A gyakorlathoz híven ezúttal is az Expressz Irodával és az Egertouristtal is kötöt­tek szerződést. Diákszínpad. Színhely az Eg­ri 6-os Számú Általános Iskola (Fotó: Perl Márton) Hotziné Dániel Katalin, igazgatónő: — Lengyel gyerekeket vá­runk. A Felső-Magyarorszá­gi Vendéglátóipart Vállalat­tal van kapcsolatunk. Ök biztosítják az étkezést. Tu­lajdonképpen „teljes üzem. ben" leszünk egész nyáron. A gondnokunk mellett a nevelők is besegítenek a vendégek ellátásába, fel­ügyeletébe. Vizitábor A Gép- és Műszeripari Szakközépiskola „kötele­ző nyári programja” a ter­melési gyakorlat. Szabó Péter, igazgató: — Három-négy héten át dolgoznak diákjaink a Cse­pel Autógyárban, a Finom, szerelvénygyártón, a Vilati- nál, a KAEV-ne! és az is­kola tanműhelyében. Emel­lett sor kerüi a hagyomá­nyos építőtáborokra is. Jú­lius 7-től egy hétre Kisköré­re utaznak diákjaink: vízi- tábort szerveztünk. Űsznak, horgásznak, kajakoznak és kenuznak. Több tanulónk Freibergbe indul csereüdü­lésre. Az idő alatt mi a né­met diákokat fogadjuk. Mikes Márta Heti könyvajánlat Akadémiai Kiadó Józsa Péter: Az esztétikai élmény nyomában. Művé­szetszociológiái és szemioti­kái tanulmányok. Corvina Kiadó Endrei Walter—Z olnay László: Társasjáték és szóra­kozás a régi Európában. Európa Könyvkiadó McCullough, David: Óce­ántól óceánig. A Panama- csatorna építésének történe­te­Scepanovic, Branimir: Meg­váltás. Regény. (Modern Könyvtár.) Vonnegut, Kurt: Mesterlö­vész. Regény. (Európa zseb- könyvek.) Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó Bognár Gábor—Telkes Jó­zsef: A válás lélektana. Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól. Kelet Népe és Pesti Hírlap. Irta B. Eötvös József. Ke­let Népe nyugoton. Fáy And­rástól. A Kelet Népe felnyi­totta szemeit egy nyugotfi- nak. (A társadalomtudomá­nyok magyar klasszikusai- Reprint kiadás.) Magvető Könyvkiadó Költői jelenlét 1986. Hír­adás az év lírájáról. Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó Terlouw, Jan: Kiből lehet király? Kozmosz Könyvek Horváth- Péter: örömzene. Népszava Lap- és Könyv­kiadó Viola György: Operafeje­delmek. Szépirodalmi Könyvkiadó Péter László: A szerette város. írások Szegedről. Takáts Gyula: Felhők Ár­kádiából. Összegyűjtött ver­sek. 1930—1967. Egyéb kiadványok Esztergályos Cecilia: Adj békét, uram! Filip Tamás: Fékezett habzás. (Eötvös könyvek.) ADAMECZKÁLMÁN: Szemtanúk Szürke Elemér hazafelé tartott a hivatalból. Útköz­ben bevásárolt, és elköltötte szokásos napi ötven forint­ját. Többre nem futotta. Ta­karékoskodott. Évekkel ezelőtt elhatároz­ta, hogy minden fizetéskor félretesz ezer forintot, bal­lisztikus atomrakétára. En­nek ellenére, lenézték a munkahelyén. Még a hiva­talsegéd is vegyi fegyverek­kel a szatyrában járt dol­gozni, a portás lángszóróval tartotta távol az ügyfeleket, a főnöke pedig a napokban vágprolt egy naprendszer-el- hárító műholdat. Gyötrődve vonszolta ma­gát és úgy döntött: minde­nét pénzzé teszi, csak hogy tekintélyt szerezzen magá­nak. Két fiatalember lépett ki az egyik kapualjból. Apró, fényes szögekkel kivert bőr­zakót, bőrnadrágot viseltek. Körülnéztek a fényárban úszó utcán, szemügyre vet­ték az embereket, tekintetük megakadt Szürke Eleméren és odaléptek hozzá. Egyikük bal kezével megragadta a szinte magába roskadt fér­fi gallérját, jobbjával pedig iszonyatos erővel gyomron vágta. Szürke Elemér lerogyott az aszfaltra. Hosszú másodpercekig fe­küdt mozdulatlanul, majd lélegzése fokozatosan vissza­tért, és görcsös fájdalommal az arcán, feltápászkodott. Kétségbeesett tekintetét a járókelőkre függesztette, akik tisztes távolból szemlélték az eseményeket. Egyik kezét a gyomrára szorította, a má­sikkal pedig megpróbált ka­paszkodni valamibe, de csak az üres levegőt markolászta. Két-három bizonytalan lé­pést tett előre, aztán megtán- torodott,. és visszazuhant a földre. Ekkor a másik fiatalember hegyes orrú cipőjével fejbe rúgta. Szürke Elemér elvesztette az eszméletét. A járókelők eközben a száguldó autók közt csönd­ben átmentek a túloldalra. Csak Szürke Elemér ma­radt a helyén, és vérrel ke­vert nyál buggyant elő szá­ja szögletéből, meg a két bőr- zakós, akik cigarettára gyúj­tottak, és hátukat kényelme­sen nekitámasztották egy hirdetőoszlopnak, eltakarva a feliratot: Segítsük egymást! A Lenin körútnak ezen-az oldalán megszűnt az élet. Hangos dörrenéssel lezuhan­tak az üzletek redőnyei, csattanva csukódtak a házak hatalmas kapui, kulcs for­dult a zárakban, az ablakok pedig szégyenlősen függönyt húztak az arcuk elé. Még a magasban szálló repülőgépek pilótái is engedélyt kértek az irányítótoronytól, hogy inkább az Izabella utca fö­lötti légi folyosót használ­hassák. Szürke Elemér szájából vé­konyan csordogált a vér, las­san tócsává terebélyesedett, és eláztatta a zsebéből ki­hullt, vadonatúj ezerforin­tost. A túloldalon összezsúfoló­dott, több tucat ember az öklét rázta és rendőrért ki­áltott, de hangjukat elnyom­ta a két fiatalember teret s időt betöltő, sátáni kacagá­sa. A bőrruhások eldobták a csikket, levetkőztették idő­közben -magához tért áldo­zatukat, és a véres ruhada­rabokat felakasztották a buszmegállót jelző táblára. Ezután térdre kényszerítet­ték, a szemközti járda felé fordították és imára kulcsol- tatták a kezét. A másik oldalon összete­relődött emberek soraiban élénk mozgolódás kezdődött. Volt, aki elájult, mások Is­tenhez fohászkodtak, megint mások a „Hol itt a törvény, és hol itt az igazság?” mon­datot ismételgették. Egy ki­sebb csoport kivált a tömeg­ből, és kárörvendően muto­gatott a szemközti oldalra. A gépjárművek forgalma mindkét irányból zavartalan volt, sőt: még fel is gyor­sult, ha az autók a vértócsá­ban fekvő Szürke Elemér közelébe értek. A lámpák is szabályos időközökben vál­tottak sárgára, pirosra, pi­ros-sárgára és zöldre. A két fiatalember egy ideig bámulta az elázott bankje­gyet, majd megtörölték iz­zadt homlokukat és lassú léptekkel befordultak az el­ső mellékutcába. A szemtanúk melléből megkönnyebbült sóhaj sza­kadt fel. Odamentek a zeb­rához, megvárták, míg zöld­re vált a lámpa és átsiettek a túloldalra. Kinyitottak az üzletek, fel­tárultak a kapuk és a szé­lesre tárt ablakokon keresz­tül vidám, pattogó muzsika áradt szerteszét. Valaki elment telefonálni, és előkerült egy pokróc is, hogy betakarja a földön fek­vő, mezítelen testet. Az em­berek tovább akartak indul­ni. de hirtelen földbe gyö­kerezett a lábuk. Valami furcsa erő vonzotta őket mágnesként egymáshoz. Ismét összeterelődtek. És ekkor rémült kiáltás tört elő a torkukból. Néhány fiatalember köze­ledett feléjük. Öltözékük ap­ró, fényes szögekkel kivert bőrruha volt. Megragadtak egy-egy szemtanút, iszonya­tos erővel gyomron vágták, majd hegyes orrú cipőjük­kel fejbe rúgták. A megtá­madottak, arcukat kezükkel betemetve védekeztek. Az üzletek redőnyei han­gos robajjal ismét lezuhan­tak, a házak hatalmas kapui döngve bevágódtak, az abla­kok pedig kétségbeesetten, újra függönyt rántottak ar­cuk elé. A gépjármüvek forgalma, a közlekedésrendészet gyors, hatékony intézkedésének kö­szönhetően, terelőutakon kí­gyózott tovább. Csak a lámpák működtek továbbra is zavartalanul: sárga, majd piros, piros-sár. ga és zöld. A szemtanúk rettenetes fájdalommal arcukon fel- tápászkodtak és döbbenten néztek egymásra. Tekintetük­ben hitetlenkedés és őrület bujkált. A fiatalemberek megtöröl­ték izzadt homlokukat és las­sú léptekkel eltűntek az el­ső mellékutcában. Családi tükör Sokáig hangoztattuk a társadalom, a nagyobb kö­zösségek alakító hatását az egyénre — főleg az ifjakra vonatkoztatva —, kerestük a felelősséget, formákat, mód­szereket ajánlva. Az utóbbi időben tapasztalni kellett, hogy a mikroközösség, a csa­lád funkcióját nélkülözhetet­len láncszemként, a folya­mat meghatározó tényezője­ként szabad csak figyelembe venni. A Juhász Judit szer­kesztette, szombat reggeli műsor szakemberek társasá­gában olyan tennivalókról szólt, amely vegyes összeál­lításában is tükrözi a fiata­lokkal való megkülönbözte­tett törődés szükségességét. Fodor Csilla a fiatalkorúak terhességéről beszélt, felso­rakoztatva az utóbbi 15 év tanulmányait, kutatásait, tényközlő adatait. Száz fia­tal közül három esik teher­be, kettő megszüli gyerme­két, egy megszakítja terhes­ségét. Oka az, hogy a sze­xuális kérdéseket sokáig ta­butémaként kezeltük. Mind­azok a közösségek, amelyek­nek lehetőségük, sőt köteles­ségük lett volna a felvilágo­sító munka, csak helyenként tettek eleget feladataiknak. Ezért válhatott a szabadság szabadossággá. A famílián belül — főleg az anya fel- világosító munkája nem ha­nyagolható el. Az iskola sze. repe — a családi életre való nevelés tantárgyon kívül is — egyre dominánsabbá vált, noha hatékonyságát felmérni igen nehéz. A fiatalok szá­mára családtervezési központ létrehozását ígérik. Ha csak az intézményesített munkára korlátozódik a törődés, ered­ményessége megkérdőjelez­hető. A hatékony és nem káros fogamzásgátló eszkö­zök — Svédország példáján — kiküszöbölhetik a művi abortusz okozta, esetleges károsodásokat. A műsor — teljesen más témában — méltatta az Eg­ri 9. Számú Általános Isko­la példaadó tevékenységét, amelyet az ifjúság egészség­re nevelése érdekében végez. A pályadíjas szerző — dr. Petöné — elgondolásait megvalósítva, a tantestület által továbbfejlesztve, egész­ségvédelmi hét keretében dolgozták fel, nagy sikerrel és eredménnyel. A módsze­rek, elgondolások országos példaként is emlegethetők. Külön dicséretes az az ösz- szefogás és támogatás, ame­lyet a városi szervek önzet­lenül nyújtottak. Csak lát­szólag kezelhető külön blokk­ként a műsorban az a rész, amely a nyugdíjas pedagó­gusok foglalkoztatásáról szól. A fővárosban foglalkoztatot­tak — érvényes az ország egész területére is — tíz hó­napos szerződését kifogásol­ja. Az iskolák igazgatóinak mérlegelésére, a pedagógus­szakszervezet döntésére vár­va kérik, hogy értelmes kompromisszummal rendez­zék a régen vitatott és sé­relmezett gyakorlatot. Szük­ség van munkájukra, szük­ség van az emberre. Végül Radnóti László, a bizonyít­ványosztás napjaiban szoká­sos családi mérlegelések kö­zepette hívta fel a figyelmet néhány megfontolandó tény­re. Egy százéves bizonyít­vány megjegyzéseivel mutat­ja be, hogy teljesítményt kö­veteltek már akkor is. Sta­tisztikai adatok rögzítik, hogy a helytelen szülői ma­gatartás, számonkérés miatt a gyerekek közül többen ke­zet emelnek önmagukra. Gyermekeink teljesítmény­kényszer alatt érzik magu­kat. A helyes mérce megvá­lasztása a szülő feladata is. Erejét meghaladó eredményt nem szabad várni a diáktól. A megméretés ténye a szü­lő megméretése is. A bünte­tés, a túlméretezett szemre­hányás nem vezethet jó ered­ményre. A szülőnek biztosítani kell szeretetéről gyermekét, mert jó tulajdonságait is legjob­ban ismeri. Tehát önmagát is osztályozza. „ Lövei Gyula Jókai mesél Viszontagságos gyermekko­rom öröm- és hithozója volt. Ö plántálta belém, hogy a mások javát is szolgáló ál­mokról soha nem szabad le­mondani, hogy a munka gyógyír minden keserűségre, bajra, hogy önző óhajainkat érdemesebb történetekké for­málni, mint ridegen valóra váltani. Neki köszönhetem belső in­tegritásom megőrzését, s azt, hogy ennek feladásáért a leg jobban fizető kompromisz- szum is sovány ár, szívig saj­gó júdáspénz. Sokszor dühöngtem rá, de most, ötven felé haladva, csak hálós lehetek neki mindazért, amit belém plán­tált, amit egyszer sem ad­tam fel, amiről már életfogy­tig nem mondok le. Csoda-e, ha ma is szíve­sen hallgatom? Épp ezért élveztem az elmúlt hét va­sárnap estéjén az egyik no­vellájából készített, Angyal Bandi című népdaljátékot. A hangfelvételt okos ötlet volt ismét műsorra tűzni, mert a feldolgozás mind­máig példamutató. Máder László arra törekedett, hogy az alkotót szólaltassa meg. Elsősorban neki és Cserés Miklós dr. tiszteletteljes ren­dezői alapállásának köszön­hető, hogy a főszerep az íróé lett. így gyönyörködhettünk napjainkban is frissnek, ízes­nek ható mondatfűzésében, mértéktartóan adagolt, kife­jezőerejű jelzőiben, találó hasonlataiban, s abban a hamvas sztoriban, amit csak az ő fantáziája, elbűvölő nai ­vitása produkálhatott. Ez a nemes lelkű, ez a ha­misítatlan álmodozó szabad­jára engedte képzeletét, s hősei tették meg azt, amit ő soha nem mert volna. A sajátos katarzis újította meg, s mintázta ideális férjjé, akit a színészfeleség házi­zsarnok folyvást képességei maradéktalan kiaknázására sarkallt. Robotolt, rótta a sorokat, esténként időben hazasietett, ám a műhely csendjében sze­replői megcselekedték azt, amitől teremtőjük ódzko­dott, riadozott. Most arról vallott, hogy egy rakoncátlan, igazmondó, hajbókolásra, fönökimádat. ra, szolgalelküségre képtelen nemes ifjú miként válik le­gendás hírű betyárrá. Vele száguldott az alföldi pusztá­kon, együtt tivornyáztak a sejtelmes légkörű csárdák­ban. Aztán Róza asszony hívta vacsorázni, s ő készségesen kanalazta az ízletes fogáso­kat. Engedelmes ura közben hallhatta azokat a népdalo­kat, amelyek közbeiktatásá­val Grabócz Miklós színesí­tette a programot. Mi viszont elismeréssel adózhattunk Palcsó Sándor. Gyurkovics Zsuzsa, Kiss Fe-- renc, Sulyok Mária és Gáti József tolmácsolói adottsá­gainak. Az ő érdemük is, hogy ta­lálkozhattunk ezzel a nagy­szerű egyéniséggel, akire most is figyelnie kellene nemcsak az idősebbeknek, hanem a fiataloknak is, mert sztorijait ők is szomjúhoz- zák. Csak éppen nem tud­ják,’ honnan fakad hiányér­zetük, miért sóvárognak. Segítsünk nekik, többek között az ilyen, többszörö­sen kamatozó ismétlésekkel. Sűrűbben, mint eddig ... Pécsi István

Next

/
Thumbnails
Contents