Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
4* ....... 7 #Vlp £ jjj§§ §11 NÉPÚJSÁG, 1986. június 17., kedd Az iskolák és a nyár Az iskolák nyáron sem „szűnnek meg”. Nagyon is tartják a kapcsolatot a gyerekekkel. ugyanúgy foglalkoznak a diákokkal, mint a tanév során. Természetesen ekkor nem tanulásról, feleltetésről, vizsgáztatásról van szó. Sokkalta kellemesebb, üdítőbb dolgokról. Szép nyáresti programokról, ragyogó napsüté- randulásokról, diszkóról, ses üdülésről, frissítő kirándulásokról, diszkóról, egy-egy nívósabb irodalmi előadásról. Hóbogyó és Kányavér Talán többekn,ek ismerős Horgas Béla e műve, ha nem is úgy, mint ahogyan a? Egri 6-os Számú Általános Iskola diákszínpada már több ízben előadta. Nagy Sándor- né irodalomtamárnő vezetésével nagy sikert aratott ez az „álomjáték”, amelynek feldolgozását maga a szerző is elismeréssel, nyugtázta. Nagy Sándorné: — Tulajdonképpen a nyolcadik osztályos irodalmi tananyaghoz kapcsolódtunk, amikor „életre hívtuk” a diákszínpadot. Hogyan lesz az írott drámából színjáték? Igen izgalmas megvalósítani a gyerekekkel, és megjelenítem a tanultakat. Több mint harmincán vesznek részt az előadás színpadra állításában. A bemutatót videóra is fölvettük. A többi előadáson a Csebok- szári-lakótelep iskolásai, s a szülők is „beszálltak”. Tegyük hozzá, mindig sikert aratott a mű. — A nyár folyamán mikorra tervezik az újabb produkciókat? — Augusztus 20-a és 30-a között szeretnénk ismét „színcelépni". Egyébként hadd mondjam el, hogy a játékban szereplő tanulóink jutalom-táborba utaznak Zánkára; irodalmi alkotótáborban is részt vesznek az úttörők, és természetesen Csillebérc sem maradhat ki a helyszínek közül. Az Egri 6-os Számú Általános Iskola tanulói ezenkívül a nyáron még több útra indulnak. A Börzsönybe, a Bakonyba, a Bánki-tóhoz. Vásárosnaményba. A természetbarátok szakosztálya is gazdag programot szervezett. No, és az idén is sikerült megszervezniük a csehszlovákiai csereüdülést. Diákcentrum A KISZ Eger Városi Bizottsága az egri középiskolák részvételével ebben az évben is várja az ország, a város diákjait. Az idén két helyszínen is állítanakfel információs sátort. Itt a szokásokhoz híven a szálláslehetőségekről, a nyári munkavállalási alkalmakról, a turisztikai helyszínekről kaphatnák felvilágosítást az érdeklődők. Tavaly nagyon jól bevált a diákcentrum mozija az Ifjúsági Házba. A délelőttön- kénti előadásokat — igazi slágerfihneket vetítenek — júniustól a nyár végéig szintén folytatják. Nem maradnak el a tanfolyamok, és az egri Érsek-udvarban megint csak lesz diszkó, vetélkedő, énekes-táncos bemutató. Az úttörőházzal közösen számos hívogató programot terveztek. így például a strandon játékpavilon lesz. Mint eddig is, az Ifjúsági Ház az „intézményháttér”. A diákcentrum ügyeletét Eger tíz középiskolája látja el. A sort a Szilágyi gimnázium kezdte el, majd a Dobó Gimnázium és Erdészeti Szak- középiskola folytatja. Az Ady Endre’ Kollégium az idén is július 1-től augusztus 15-ig fogad diákokat. Nemcsak az ország minden részéről, hanem külföldről is érkeznek általános iskolások, középiskolások. A gyakorlathoz híven ezúttal is az Expressz Irodával és az Egertouristtal is kötöttek szerződést. Diákszínpad. Színhely az Egri 6-os Számú Általános Iskola (Fotó: Perl Márton) Hotziné Dániel Katalin, igazgatónő: — Lengyel gyerekeket várunk. A Felső-Magyarországi Vendéglátóipart Vállalattal van kapcsolatunk. Ök biztosítják az étkezést. Tulajdonképpen „teljes üzem. ben" leszünk egész nyáron. A gondnokunk mellett a nevelők is besegítenek a vendégek ellátásába, felügyeletébe. Vizitábor A Gép- és Műszeripari Szakközépiskola „kötelező nyári programja” a termelési gyakorlat. Szabó Péter, igazgató: — Három-négy héten át dolgoznak diákjaink a Csepel Autógyárban, a Finom, szerelvénygyártón, a Vilati- nál, a KAEV-ne! és az iskola tanműhelyében. Emellett sor kerüi a hagyományos építőtáborokra is. Július 7-től egy hétre Kiskörére utaznak diákjaink: vízi- tábort szerveztünk. Űsznak, horgásznak, kajakoznak és kenuznak. Több tanulónk Freibergbe indul csereüdülésre. Az idő alatt mi a német diákokat fogadjuk. Mikes Márta Heti könyvajánlat Akadémiai Kiadó Józsa Péter: Az esztétikai élmény nyomában. Művészetszociológiái és szemiotikái tanulmányok. Corvina Kiadó Endrei Walter—Z olnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Európa Könyvkiadó McCullough, David: Óceántól óceánig. A Panama- csatorna építésének történeteScepanovic, Branimir: Megváltás. Regény. (Modern Könyvtár.) Vonnegut, Kurt: Mesterlövész. Regény. (Európa zseb- könyvek.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bognár Gábor—Telkes József: A válás lélektana. Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól. Kelet Népe és Pesti Hírlap. Irta B. Eötvös József. Kelet Népe nyugoton. Fáy Andrástól. A Kelet Népe felnyitotta szemeit egy nyugotfi- nak. (A társadalomtudományok magyar klasszikusai- Reprint kiadás.) Magvető Könyvkiadó Költői jelenlét 1986. Híradás az év lírájáról. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Terlouw, Jan: Kiből lehet király? Kozmosz Könyvek Horváth- Péter: örömzene. Népszava Lap- és Könyvkiadó Viola György: Operafejedelmek. Szépirodalmi Könyvkiadó Péter László: A szerette város. írások Szegedről. Takáts Gyula: Felhők Árkádiából. Összegyűjtött versek. 1930—1967. Egyéb kiadványok Esztergályos Cecilia: Adj békét, uram! Filip Tamás: Fékezett habzás. (Eötvös könyvek.) ADAMECZKÁLMÁN: Szemtanúk Szürke Elemér hazafelé tartott a hivatalból. Útközben bevásárolt, és elköltötte szokásos napi ötven forintját. Többre nem futotta. Takarékoskodott. Évekkel ezelőtt elhatározta, hogy minden fizetéskor félretesz ezer forintot, ballisztikus atomrakétára. Ennek ellenére, lenézték a munkahelyén. Még a hivatalsegéd is vegyi fegyverekkel a szatyrában járt dolgozni, a portás lángszóróval tartotta távol az ügyfeleket, a főnöke pedig a napokban vágprolt egy naprendszer-el- hárító műholdat. Gyötrődve vonszolta magát és úgy döntött: mindenét pénzzé teszi, csak hogy tekintélyt szerezzen magának. Két fiatalember lépett ki az egyik kapualjból. Apró, fényes szögekkel kivert bőrzakót, bőrnadrágot viseltek. Körülnéztek a fényárban úszó utcán, szemügyre vették az embereket, tekintetük megakadt Szürke Eleméren és odaléptek hozzá. Egyikük bal kezével megragadta a szinte magába roskadt férfi gallérját, jobbjával pedig iszonyatos erővel gyomron vágta. Szürke Elemér lerogyott az aszfaltra. Hosszú másodpercekig feküdt mozdulatlanul, majd lélegzése fokozatosan visszatért, és görcsös fájdalommal az arcán, feltápászkodott. Kétségbeesett tekintetét a járókelőkre függesztette, akik tisztes távolból szemlélték az eseményeket. Egyik kezét a gyomrára szorította, a másikkal pedig megpróbált kapaszkodni valamibe, de csak az üres levegőt markolászta. Két-három bizonytalan lépést tett előre, aztán megtán- torodott,. és visszazuhant a földre. Ekkor a másik fiatalember hegyes orrú cipőjével fejbe rúgta. Szürke Elemér elvesztette az eszméletét. A járókelők eközben a száguldó autók közt csöndben átmentek a túloldalra. Csak Szürke Elemér maradt a helyén, és vérrel kevert nyál buggyant elő szája szögletéből, meg a két bőr- zakós, akik cigarettára gyújtottak, és hátukat kényelmesen nekitámasztották egy hirdetőoszlopnak, eltakarva a feliratot: Segítsük egymást! A Lenin körútnak ezen-az oldalán megszűnt az élet. Hangos dörrenéssel lezuhantak az üzletek redőnyei, csattanva csukódtak a házak hatalmas kapui, kulcs fordult a zárakban, az ablakok pedig szégyenlősen függönyt húztak az arcuk elé. Még a magasban szálló repülőgépek pilótái is engedélyt kértek az irányítótoronytól, hogy inkább az Izabella utca fölötti légi folyosót használhassák. Szürke Elemér szájából vékonyan csordogált a vér, lassan tócsává terebélyesedett, és eláztatta a zsebéből kihullt, vadonatúj ezerforintost. A túloldalon összezsúfolódott, több tucat ember az öklét rázta és rendőrért kiáltott, de hangjukat elnyomta a két fiatalember teret s időt betöltő, sátáni kacagása. A bőrruhások eldobták a csikket, levetkőztették időközben -magához tért áldozatukat, és a véres ruhadarabokat felakasztották a buszmegállót jelző táblára. Ezután térdre kényszerítették, a szemközti járda felé fordították és imára kulcsol- tatták a kezét. A másik oldalon összeterelődött emberek soraiban élénk mozgolódás kezdődött. Volt, aki elájult, mások Istenhez fohászkodtak, megint mások a „Hol itt a törvény, és hol itt az igazság?” mondatot ismételgették. Egy kisebb csoport kivált a tömegből, és kárörvendően mutogatott a szemközti oldalra. A gépjárművek forgalma mindkét irányból zavartalan volt, sőt: még fel is gyorsult, ha az autók a vértócsában fekvő Szürke Elemér közelébe értek. A lámpák is szabályos időközökben váltottak sárgára, pirosra, piros-sárgára és zöldre. A két fiatalember egy ideig bámulta az elázott bankjegyet, majd megtörölték izzadt homlokukat és lassú léptekkel befordultak az első mellékutcába. A szemtanúk melléből megkönnyebbült sóhaj szakadt fel. Odamentek a zebrához, megvárták, míg zöldre vált a lámpa és átsiettek a túloldalra. Kinyitottak az üzletek, feltárultak a kapuk és a szélesre tárt ablakokon keresztül vidám, pattogó muzsika áradt szerteszét. Valaki elment telefonálni, és előkerült egy pokróc is, hogy betakarja a földön fekvő, mezítelen testet. Az emberek tovább akartak indulni. de hirtelen földbe gyökerezett a lábuk. Valami furcsa erő vonzotta őket mágnesként egymáshoz. Ismét összeterelődtek. És ekkor rémült kiáltás tört elő a torkukból. Néhány fiatalember közeledett feléjük. Öltözékük apró, fényes szögekkel kivert bőrruha volt. Megragadtak egy-egy szemtanút, iszonyatos erővel gyomron vágták, majd hegyes orrú cipőjükkel fejbe rúgták. A megtámadottak, arcukat kezükkel betemetve védekeztek. Az üzletek redőnyei hangos robajjal ismét lezuhantak, a házak hatalmas kapui döngve bevágódtak, az ablakok pedig kétségbeesetten, újra függönyt rántottak arcuk elé. A gépjármüvek forgalma, a közlekedésrendészet gyors, hatékony intézkedésének köszönhetően, terelőutakon kígyózott tovább. Csak a lámpák működtek továbbra is zavartalanul: sárga, majd piros, piros-sár. ga és zöld. A szemtanúk rettenetes fájdalommal arcukon fel- tápászkodtak és döbbenten néztek egymásra. Tekintetükben hitetlenkedés és őrület bujkált. A fiatalemberek megtörölték izzadt homlokukat és lassú léptekkel eltűntek az első mellékutcában. Családi tükör Sokáig hangoztattuk a társadalom, a nagyobb közösségek alakító hatását az egyénre — főleg az ifjakra vonatkoztatva —, kerestük a felelősséget, formákat, módszereket ajánlva. Az utóbbi időben tapasztalni kellett, hogy a mikroközösség, a család funkcióját nélkülözhetetlen láncszemként, a folyamat meghatározó tényezőjeként szabad csak figyelembe venni. A Juhász Judit szerkesztette, szombat reggeli műsor szakemberek társaságában olyan tennivalókról szólt, amely vegyes összeállításában is tükrözi a fiatalokkal való megkülönböztetett törődés szükségességét. Fodor Csilla a fiatalkorúak terhességéről beszélt, felsorakoztatva az utóbbi 15 év tanulmányait, kutatásait, tényközlő adatait. Száz fiatal közül három esik teherbe, kettő megszüli gyermekét, egy megszakítja terhességét. Oka az, hogy a szexuális kérdéseket sokáig tabutémaként kezeltük. Mindazok a közösségek, amelyeknek lehetőségük, sőt kötelességük lett volna a felvilágosító munka, csak helyenként tettek eleget feladataiknak. Ezért válhatott a szabadság szabadossággá. A famílián belül — főleg az anya fel- világosító munkája nem hanyagolható el. Az iskola sze. repe — a családi életre való nevelés tantárgyon kívül is — egyre dominánsabbá vált, noha hatékonyságát felmérni igen nehéz. A fiatalok számára családtervezési központ létrehozását ígérik. Ha csak az intézményesített munkára korlátozódik a törődés, eredményessége megkérdőjelezhető. A hatékony és nem káros fogamzásgátló eszközök — Svédország példáján — kiküszöbölhetik a művi abortusz okozta, esetleges károsodásokat. A műsor — teljesen más témában — méltatta az Egri 9. Számú Általános Iskola példaadó tevékenységét, amelyet az ifjúság egészségre nevelése érdekében végez. A pályadíjas szerző — dr. Petöné — elgondolásait megvalósítva, a tantestület által továbbfejlesztve, egészségvédelmi hét keretében dolgozták fel, nagy sikerrel és eredménnyel. A módszerek, elgondolások országos példaként is emlegethetők. Külön dicséretes az az ösz- szefogás és támogatás, amelyet a városi szervek önzetlenül nyújtottak. Csak látszólag kezelhető külön blokkként a műsorban az a rész, amely a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásáról szól. A fővárosban foglalkoztatottak — érvényes az ország egész területére is — tíz hónapos szerződését kifogásolja. Az iskolák igazgatóinak mérlegelésére, a pedagógusszakszervezet döntésére várva kérik, hogy értelmes kompromisszummal rendezzék a régen vitatott és sérelmezett gyakorlatot. Szükség van munkájukra, szükség van az emberre. Végül Radnóti László, a bizonyítványosztás napjaiban szokásos családi mérlegelések közepette hívta fel a figyelmet néhány megfontolandó tényre. Egy százéves bizonyítvány megjegyzéseivel mutatja be, hogy teljesítményt követeltek már akkor is. Statisztikai adatok rögzítik, hogy a helytelen szülői magatartás, számonkérés miatt a gyerekek közül többen kezet emelnek önmagukra. Gyermekeink teljesítménykényszer alatt érzik magukat. A helyes mérce megválasztása a szülő feladata is. Erejét meghaladó eredményt nem szabad várni a diáktól. A megméretés ténye a szülő megméretése is. A büntetés, a túlméretezett szemrehányás nem vezethet jó eredményre. A szülőnek biztosítani kell szeretetéről gyermekét, mert jó tulajdonságait is legjobban ismeri. Tehát önmagát is osztályozza. „ Lövei Gyula Jókai mesél Viszontagságos gyermekkorom öröm- és hithozója volt. Ö plántálta belém, hogy a mások javát is szolgáló álmokról soha nem szabad lemondani, hogy a munka gyógyír minden keserűségre, bajra, hogy önző óhajainkat érdemesebb történetekké formálni, mint ridegen valóra váltani. Neki köszönhetem belső integritásom megőrzését, s azt, hogy ennek feladásáért a leg jobban fizető kompromisz- szum is sovány ár, szívig sajgó júdáspénz. Sokszor dühöngtem rá, de most, ötven felé haladva, csak hálós lehetek neki mindazért, amit belém plántált, amit egyszer sem adtam fel, amiről már életfogytig nem mondok le. Csoda-e, ha ma is szívesen hallgatom? Épp ezért élveztem az elmúlt hét vasárnap estéjén az egyik novellájából készített, Angyal Bandi című népdaljátékot. A hangfelvételt okos ötlet volt ismét műsorra tűzni, mert a feldolgozás mindmáig példamutató. Máder László arra törekedett, hogy az alkotót szólaltassa meg. Elsősorban neki és Cserés Miklós dr. tiszteletteljes rendezői alapállásának köszönhető, hogy a főszerep az íróé lett. így gyönyörködhettünk napjainkban is frissnek, ízesnek ható mondatfűzésében, mértéktartóan adagolt, kifejezőerejű jelzőiben, találó hasonlataiban, s abban a hamvas sztoriban, amit csak az ő fantáziája, elbűvölő nai vitása produkálhatott. Ez a nemes lelkű, ez a hamisítatlan álmodozó szabadjára engedte képzeletét, s hősei tették meg azt, amit ő soha nem mert volna. A sajátos katarzis újította meg, s mintázta ideális férjjé, akit a színészfeleség házizsarnok folyvást képességei maradéktalan kiaknázására sarkallt. Robotolt, rótta a sorokat, esténként időben hazasietett, ám a műhely csendjében szereplői megcselekedték azt, amitől teremtőjük ódzkodott, riadozott. Most arról vallott, hogy egy rakoncátlan, igazmondó, hajbókolásra, fönökimádat. ra, szolgalelküségre képtelen nemes ifjú miként válik legendás hírű betyárrá. Vele száguldott az alföldi pusztákon, együtt tivornyáztak a sejtelmes légkörű csárdákban. Aztán Róza asszony hívta vacsorázni, s ő készségesen kanalazta az ízletes fogásokat. Engedelmes ura közben hallhatta azokat a népdalokat, amelyek közbeiktatásával Grabócz Miklós színesítette a programot. Mi viszont elismeréssel adózhattunk Palcsó Sándor. Gyurkovics Zsuzsa, Kiss Fe-- renc, Sulyok Mária és Gáti József tolmácsolói adottságainak. Az ő érdemük is, hogy találkozhattunk ezzel a nagyszerű egyéniséggel, akire most is figyelnie kellene nemcsak az idősebbeknek, hanem a fiataloknak is, mert sztorijait ők is szomjúhoz- zák. Csak éppen nem tudják,’ honnan fakad hiányérzetük, miért sóvárognak. Segítsünk nekik, többek között az ilyen, többszörösen kamatozó ismétlésekkel. Sűrűbben, mint eddig ... Pécsi István