Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET ■ NÉPÚJSÁG, 1986. június 14.. sIOn,bc.t Markhot professzor pereskedik Sokak számára felesleges bizonygatni, hogy Markhot Ferenc a XVIII. század egri szellemi éltének meghatá- rozó egyénisége volt. Orvosi diplomáját a híres bolognai egyetemen szerezte. Először Nagyváradon praktizált, s már ott bizonyította, hogy nemcsak a gyógyítás izgatja, hanem vérbeli természettudós is, aki kíváncsi az őt körülvevő világ ezernyi csodájára, arra is képes, hogy a megfejthetetlen talányok egy részét megoldja. Erdélyben — többek között — a gyógyvizek hatását vizsgálta, s effajta érdeklődését később sokrétűen hasznosította. Nem véletlen az, hogy az alaposan informálódó Bar. kóczy Ferenc püspök-főispán Egerbe hívta, s háziorvosként, egészségügyi tanácsadóként is alkalmazta. Képességeit igazán az ötletekben soha nem szűkölködő, s minden újra fogékony Eszterházy Károly méltatta. Sejtette: nem hiába előlegezi a bizalmat ennek az energikus egyéniségnek. Reményeiben nem is csalatkozott, hiszen felkaroltja nemcsak kidolgozta a Scola Me- dicinalis terveit, hanem fel is állította — az országban elsőként az orvosi iskolát, illetve egyetemet. Nem az ő hibája, hogy az ígéretes kezdeményezés mégsem járt sikerrel. Emellett arra is jutott ideje — közben persze ellátta a gyógyítással járó ezernyi teendőt —, hogy felfedezze a megyét, ö talált rá, ö vegyelemezte a parádsasvári kénes savanyú, a parádi t'm. sós vizet. Természetesen levonta a megfelelő következtetéseket is, s megállapította, hogy ezek az egészségvédelem szempontjából igen számottevőek. 1764-ben tudományos értekezésnek is beillő jelentést küldött a Helytartótanácsnak. A munka abban az időben nem keltett feltűnést, a megyei levéltárban megmaradt példányból azonban kitűnik, hogy rangos dolgozattal jelentkezett, és balneológiái jellegű megfigyeléseinek egy része kiállta az elmúlt két század próbáját. Joggal elégedetlenkedik amiatt, hogy a nagy lehetőség, a természet adta egri csoda tulajdonképpen kiaknázatlan. Az alkotó és segítőkész polgár háborog benne, aki használni szeretne, aki adni óhajt valamit, nemcsak kortársainak, hanem az utókornak is. Gyakorlati jellegű tanácsokkal is szolgál, s többek közt megjegyzi: „rosszul választ az, aki az egri vagy más termálfürdő vizénél melegebbet kíván, ugyanis az enyhe mérsékletű fürdővíz ígéri a legtöbb betegség esetében a jó hatást, mely bármely időben a legmegfelelőbb, mivel ha a víz hőmérséklete magasabb, az inkább árt, mint használ." Nem elégszik meg ennyivel, hanem részletes javaslatokat is felsorakoztat: „Az egri gyógyvíz mérsékelt meleg volta az egészség helyreállítására kedvező és különösen kívánatos." Alkalmas az ízületi bán- talmaknak, a végtagok fájdalmainak, az inak s idegek spasmusának kezelésére, a vesekő, -homok orvoslására. Emellett: „Jó a resteknek, akik többnyire tanult emberek, s a kemény munkát végzőknek, de az öregeknek is egészségük megvédésére.' Ezt aligha vitathatnánk, s az említett idősebbek szintén megszívlelhetik javallatát: „Az öreg emberek minden időben éljenek a mérsékeltebb fürdővel gyakrabban egészségük megóvására, kiváltképpen életük meghosz- szabbítására." Összegezése egyben felhívás is a cselekvésre illetékesekhez. „Magyarországon kevés ilyen termálvíz van, amely a betegek gyógykezelésére, mind belső, mind pedig külső használatára alkalmasabb és ajánlhatóbb volna.’ A jelen orvosai bizonyára szakszerűen méltatnák egyéb érdemeit is, mi viszont laikusként csak a közérthetőbbeket ragadtuk meg, hiszen ezek felvillantása is , érzékelteti rendkívüli karakterének kincseit. A szellem embereit sosem fizették túl. ő sem volt kivétel. Tisztességgel megélt, de nem dúskált a javakban, nem szórhatta a pénzt. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a házépítése körüli bonyodalmakban számunkra kissé szokatlanul viselkedett. A ma is álló Csíky Sándor utca 4, szám alatti otthon — minden különösebb díszítés nélküli egyemeletes, barokk építmény, empire kovácsoltvas rácsos kapuval — helyén 1754—1771 között Fodor Ferenc hajléka emelkedett. Ezt vásárolta meg. Valószínűleg kicsinek, kevésbé lakályosnak találta, s ezért elhatározta, hogy újat húzat fel. Akkurátus személyiség lévén, minden részletet tisztázott, s pontos megállap dást kötött a település legtöbbet foglalkoztatott kőművesmesterével, a kétségkívül ügves Zwenger Józseffel. A munkálatok meg is indultak, s eleinte minden különösebb zökkenő nélkül haladtak, oly annyira, hogy 1777-ben már csak a vakolás hiányzott. Ekkor azonban a kivitele- ző Rudolf nevű pallérja felkereste a professzort, s közölte vele, hogy előre kéri az egész munkadíjat. Az egyébként higgadt természetű tudós feladta megszokott nyugalmát, s keményen tiltakozott. Úgy tűnik, hogy hiába, mert semmiféle kompromisszum nem született. Ezért a sértett fél jogosnak tartott panaszával a magisztrátushoz fordul, segítséget, határozott közbelépést kérve. Többek között azt várva, hogy két szakértő becsülje meg a hiányzó munka értékét, s a mester az előre felvett bér meg nem szolgált hányadát fizesse vissza. Ez eddig rendjén is lenne, csak az indulatos érvelés hangzik egy kissé falsul. A dühödt ember ugyanis arra hivatkozik, hogy az illető súlyos beteg, s tudomása van arról, hogy hamarosan meghal. Hát ez az ami elgondolkodtató. Dehát elődeink sem voltak suhogó szárnyakkal röpködő angyalok, a harag egyébként is rossz tanácsadó. Még egy érdemdús professzor számára is. Pécsi István I I a valaki megkérdezi ÍJ az idevaló embert: hol lakói? Ezt válaszolja: A Cifrában. Mert található itt is sok utca: Cif- j rakapu, Cifrapart, Cifra tér. I de ez mind A Cifra. A Cifra egy ölelés, amiben mindez benne foglaltatik, benne melegszik, évszázadok daj- kaságában. Tulajdonképpen mi a cifra/és. mitől, cifra ez a hós- tya? Cifra az, ami díszes, rendkívüli. Nem azonos a széppel, aminthogy nem a csúnya az ellentéte, hanem a rendes, szabályos, meg- í szokott. Kedves, régi Cifrapart! Ház hátán ház, út tetején út. nem szabályos házsorok. Itt két tiszta ablak nyitja számét a fehérre meszelt falból, mellette, fölöt- ! te darázskő szikla meredez, ott hosszú fürtökben hull alá a lícium gazdag zöldje, aztán megint kicsiny ház. dombnak kapaszkodó ösvény, völgybe bukó sikátor. I Elindulsz, azt hiszed messze érsz. aztán hirtelen vége, hopp, majdnem beütötted a homlokod egy ház falába valamely zegzugos kanyarban. Még egy évtizednek előtte is ilyen volt ez a nyugtalan domboldal. a város régi ! északi részének jellegzetes városképe. Évszázadokon keresztül éltek itt egyszerű emberek. tisz ességben. egyetértő szeretetben. sokgyermekű rajokban. Aztán 'lebontották a házak egy részét s a városrész elvesztette jellegét. Igaz. hiányzott a házakból a kényelem, amit komfortnak tiszte! romlandó nyelvünk, nehezen jutott hozzájuk a tüzelő. a vizet is hordani kellett, de azért jók lehettek volna derűs nyári szállásnak írók, költők, festők, szobrászok hajlékának. Nem nagyméretű műtermekkel, hanem egyszerűbb, közvetlenebb belsőségekkel. Kár. hogy ez a sok történelmi és művészeti élménnyel gazdag város nem akadt ilyen kis megoldásra. Abban a háromszögben amelyet a Tavasy Antal, Május 1. és a Balassa Bálint utcák zárnak körül, a házak alatt, a földben egy eltemetett város nyugszik. Az első völgybeli város romjai ezek, mert erős a föltevés, hogy lakói voltak az elsők, akik lehúzódtak a dombhátról, amelynek déli végében, a bikaölelésű dombon a vár épületei emelkedtek. Eger településtörténetében az első a hegyi város volt. a nagy kiterjedésű várbeli település, amely félNyolc-kilencszóz éves emlékek a föld alij kórház? A Cifra tér húzódott az Almagyar- dombig. Központja kétségtelenül az első király által alapított püspökség, székhelyestől, templomostól. Rövid idő alatt népes hellyé nőtt ez a terület, s hogy temploma milyen ékes lehetett, bizonyítja az a tény, hogy 1204-ben kriptájába temették Imre királyt aki 1196-tól uralkodott. Ettől az időtől kezdve Árpádházi királyi halottat őrzött Eger. Meddig? Ki tudja. A tatár pusztítástól kezdve több fosztogató nép járt itt, s a kincses királyi sír nem maradhatott érintetlen. Ezt a városhelyet idővel kinőtte a szaporodó várnép és nyugat felé terjeszkedett, annál is inkább, mivel ott folyt a patak, Anonymus szerint az „Egur", később a törökök szerint a „Makla" vize. az állatok itatására, a domb törésvonalában pedig bővizű ,,Csor- gókutak’’ adták a tiszta ivóvizet Képzeletben egyengessük le a Bérc, a Bárány és a Darvas utca házait sima dombháttá, majd a Cifrapart meredek darázskő ki- szögeltését megkerülve haladjunk a Tetemvár utca felé nyilvánvalóvá válik, hogy ezek a szélídehb lankák kínáltak jobb lehetőséget a leköltözőknek. mert a várdomb dél felé egyre nyaktörőbb Itt, a Május 1. utca és a Cifra tér találkozásának környékén alakulhatott ki az első városmag a völgyben, innen, ahol öblöt 'vetettek a Cifrapart darázs- kő sziklái, innen terjedt tovább a város és haladt tovább a víz mentén, majd ál a patakon, annak jolbb oldalán ,is, míg elérte a mélypontot a mai főiskola akkor még eléggé mocsaras területét, Illetve délkelet felé. a várfal mentén a meleg
