Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 14., szombat MŰVÉSZET ÉS IRODALOM * Lolt o Szent Jakab lénye vizű tavak területét. Beletelt ebbe néhány évszázad A képzeletnek sokszor útját állja a kételkedés, amely bizonyítékokat keres az egyébként ésszerűinek látszó fejtegetéshez. Meg is indult a kutatás, mint ahogy egyéb városok is kezdtek érdeklődni múltjuk iránt, hogy megünnepeljék fennállásuk nevezetes fordulóit. Két írás tette valószínűvé az első városmag itt volt létét. Az első írás IX. Gergely pápának egyik intézkedése, amikor is a pápa jóváhagyta Kilit egri püspöknek azt az intézkedését, hogy a Szent Jakab kórházat, amelyet a betegek ápolására és a szegények istápolására alapítottak, visszaadta rendeltetésének Ez 1240-ben történt. A kórház mellett templom is állt, erre az egri egyház szertartáskönyve. „Ordiná■n riusa" őriz kétségtelen bizonyítékokat. A katolikus vallás bizonyos egyházi ünnepeken körmenetet vezet egyes templomokhoz s a körmenet meghatározott rend szerint érinti azokat. Az Ordinárius szerint a hívők a várbeli székesegyházból először a Szent Jakab-temp- lomhoz vonultak (ad sanctum Jakobum), onnan átmentek a Szent Miklós-templom. hoz. amely a mai rác temp, lom helyén emelkedett, onnan a Szent Mihály-temp. lomhoz, a mai bazilika előd. jéhez s innen vissza a várba, mert a végső cél a Ca- thedralis Ecclesiae, a várbeli székesegyház volt. Ha elgondoljuk, jókora körmenet volt ez. Melyik híd vezetett a Szent Jakabtól a Szent Miklósig? Nyilván a Mária utcai hídról vagy annak elődjéről lehet szó. mert a két pontot ez közelíti meg a legrövidebben, Emlékezetes beszélgetésem volt egy alkalommal az idős korban nemrégiben elhunyt Dancza Jánossal. ö határozottan emlékezett rá, hiszen ezen a környéken nevelkedett, hogy gyermekkorában akadt még nagyon öreg ember, aki ezt a hidat „Szent Jakab hídjának” nevezte. A nephagyo- mány így őrizte meg a híd nevét. Ami hihető is. A Mária utcai híd Eszterházy püspök idejében épült. 1781- ben lett kész, s a rajta állt Mária szoborról nevezték el az utcát. Aztán megfordult a sorrend és a Mária utcáról nevezték a hidat, mert a szobor az 1878-i árvízben elpusztult. A nép még emlékezett a híd régi nevére. Ennyit mondtak az írások és ennyit a népi szájhagyomány. Tudtuk, hogy volt Szent Jakab „Ispotály" és azt is, hogy ezen a környéken. Csak éppen azt nem. hogy hol. Mondta nem mondta, jel nem jelölte, babonás harang sem kondult néha éjfélkor a föld alól, üzenetként a régi halottaktól, merre keressük őkét A ilegszorgalmasabb kutató, Breznay Imre egy 1934- ben írt cikkében egy regi metszet alapján az úgynevezett ,.Verbung-hóz" tájékán sejtette, az pedig a mai Cifra téri iskola helyén állt. Ilyenkor lép színre a véletlen. A Tavasy utca lakói régebben is, de a felszabadulás után egyre sürgetőbben kérték, hogy létesítsenek az utcában vízvezetéket, elvégre ők még belvárosnak számítanak. Végül is' a terv megérett, a munka 1955-ben megkezdődött. Amikor az árok ásásával a 8. számú házhoz értek, érdekes leletekbe botlottak a munkások. Megművelt öreg kövek, faragott lépcsők kerültek élő. egyik lépcsőn összetört színes üvegcserepek, vélhetőleg egy ablak szilánkjai, égési nyomakkal. Es körül sok emberi csont. Nyilvánvalóan a Szent Jakab kórház és -templom romjaira nyílt világosság. Ezt a régészek véleménye is megerősítette. A vízvezeték megépült, az árkot visszatemették, mert a régi várost az idő is betemette. új városrész nőtt fölötte. De (megmaradt a bizonyosság, hogy valamikor itt volt, s Olyan népes éé müvei; volt. hogy a XIII. században már fejlett egészségügyi intézménnyel rendelkezett. Az utódok részére annál becsesebb ez az emlék, mert a város területén (a várat kivéve) ez az egyetlen ilyen korú maradvány. * Talán egyszer, sok évtized múlva akad annyi pénz és történelmi kíváncsiság ebben a városban, hogy néhány kisebb ház kisajátításával megvallatják a romokat: mit mondanak a messzi múltról. Kapor Elemér A nagyprépost Dembinszkyt fogadta A késő barokk elegánsabb, mint szülőanyja, hiszen a tőle kapott örökséghez társítja a copf finom, könnyed motívumait. Ha elnézzük az egri Kossuth Lajos utca 16. szám alatti nagypréposti palotát, akkor szinte megelevenedik előttünk az a sajátos társadalom, illetve légkör, amely ezt a művészi megnyilatkozási formát produkálta. De életre kelnek azok a személyek is, akik esztendőket, évtizedeket töltöttek itt, tanúbizonyságát adva nemeslelkűségüknek, áldozatkészségüknek, jó ízlésüknek, igényességüknek. Pályájuk ráadásul valamilyen módon kötődött a helyi história olykor országos jelentőségű eseményeihez is. megérdemlik hát, hogy felvonuljanak előttünk, hogy szereplői legyenek az e hajlékhoz fűződő magvas történeteknek. o Az utca, ez az egykor Budáról a várba vezető ha- diút a török elvonulása után elvesztette jelentőségét. Természetesen csak ideiglenesen addig, amíg későbbi nagy hatalmú és gazdag lakói ide nem költöztek. Igaz, a visszatérni szándékozó kanonokok számára először a mai Knézich Károly utcában jelöltek ki letelepedési helyet; de ezzel az érintettek voltaképpen soha nem békültek meg. Maga Fenesy püspök sem tartózkodott a városban, csak utóda, Telekessy István vonult be ide 1699-ben. A Kassán maradt főpapok azonban oda kötődtek, s csak azok békéitek meg a településsel, akiket utódaiknak neveztek ki. Megérkezve azonban inkább a jelenlegi Kossuth Lajos utcához vonzódtak, mivel, közelebb esett — er- re hivatkoztak is — a Szent Mihály főtemplomhoz. Ezt ugyan a török dzsáminak használta, de Telekessy és Erdödy püspökök regnálása idején (1727-ig) teljesen átépült, azaz nem volt semmi akadálya annak, hogy itt tartsák a szertartásokat. Az írott források arról tájékoztatnak bennünket, hogy ide érkeztük előtt elsősorban mesteremberek emeltek ehelyütt maguknak lakóhág zakat. 1690-ből értesülünk, hogy az 5-ös szám alatt Bo- zsik József gombkötő élt, majd őt váltotta Bozsik Mihály városi pénztáros, a 20- as szám alatti épület tulajdonosa Taichel János borbély. Az új urak azonban más tempót diktáltak, olyat, amellyel csak az tarthatott lépést, aki telt pénztárcával lépett a porondra. Közülük itt találjuk Kis János kanonokot, majd nagyprépostot, aki megszerzi a 18-as számú házat, a hozzá csatlakozó tágas kerttel együtt. Sztorijaink színterén a XVIII. század végén Körber Fü'iöp élelmezési biztos, majd Tarrody István alispán otthona állott. Az utóbbi 1726- ban — más ingatlanaival együtt — eladta Handler György kanonoknak 2600 forintért. Ez az ember végrendeletével mutatta meg, hogy ki is volt valójában. Az okmány azért is érdekes, mert utal arra, hogy az épületet teljesen újjá formálta, mintegy 10 ezer forintot költve rá. Emellett közli akaratát, hogy halála után bocsássák áruba, s az érte kapott summa kamatait fordítsák a szegény papok felkarolására. 1735-ben Kilián Dániel kanonok a vevő, aki szerzeményét 1747. augusztus 7-én az egri káptalanra hagyományozza. A későbbi esztendőkben először Engelmayer Sámuel nagyprépost lakik itt, majd a hasonló rangot viselő Batthyány Ignác. Ez az átlagon felüli műveltségű, széles látókörű férfi Eszterházy püspök jó barátja önzetlenül támogatta a művészetekét és a tudományokat. Ennek bizonyítéka az is, hogy később — mint erdélyi püspök — ő alapította meg a híres gyulafehérvári bibliotékát. Itt is cselekvéssel rajtolt A már rozzant állapotban lévő otthont lebontatta, s elhatározta, hogy olyat emeltet, amely méltó az akkori idők szelleméhez. Az építmény terveit az irigylendő adottságokkal rendelkező Fellner Jakab készítette, ezt okmányok igazolják, de stíluskritikai alapon is megállapíthatjuk, hiszen a Líceummal számos rokonvonást mutat. A munkálatok meglehetősen elhúzódtak, úgyhogy a messzire rendelt gazda helyett utóda, Dobronyay Mik. lós kanonok fejeztette be. e Az újabb, immár törté nelmi forduló 1849 februárja A magyar szabadságharc eltiprására szervezkedő, erőit ennek érdekében csoportosító Habsburg-hatalom ellen vívták akkor élet-halál harcukat elődeink. A magyar katonai vezetés támadó hadjáratot készített elő. A főhadiszállást Egerbe helyezték. Február 25-én és 26-án Lévay Sándor nagyprépost vendége volt Dembinszky Henrik altábornagy, az akkori fővezér. A kápolnai csata előestéjén itt tartózkodott Görgey Artúr és Klapka György tábornok is. A sereg irányítója február 25-én fogadta — a palota erkélyén — a város lakóinak üdvözletét, fáklyás menetét. A következő napon haditanácsot rendeztek, ezen részt vett Molnár Nándor őrnagy és Bayer József százados is. Délre fejezték be a megbeszélést, s a szíves házigazda ebédhez invitálta őket Békésen beszélgettek, amikor az egyik polgár robbant be a terembe, s közölte, hogy Vcrpelét felől heves ágyúdörgés hallik. A főtisztek rögvest kocsiba ültek, s a tarnavölgyi csapatokhoz siettek, a kápolnai csatatérre. Kétnapos ütközet nem hozott hazai győzelmet, utána ötszáz honvédet temettek el, kétszáz sebesültet pedig a Líceumiban berendezett kórházba szállították. Átmenetileg egy osztrák őrnagy parancsnokolt, aki kemény sarcot vetett ki a településre. Nevét felesleges feljegyezni, az utókor ugyanis mindig az igazi hősöket ünnepli, azokat, akik nemcsak önmaguk javát nézték, hanem az ország érdekeit is. Az épületben — a helyre- állítás mesterien sikerült — a Megyei Könyvtár kapott otthont. Talán jelképes is ez, afféle emlékeztető a gyulafehérvári bibliotéka egykori alapítójára, az építtető Batthyány grófra. (pán)
