Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
7”.-. - V"-=j ■'4* í4? •' " • ' tf * TMiilrf , if, • Ír i'íÍ u |!1 J- --ÍV: fl “ifi $|j|| p gf 1$ 1§! r^ip||l| fi 'niiiíi 111 im 'i i fft ii <iflffi 7r^ .«f NÉ PÚJSÁG, 1986. június 14., szombat Több ezer fiatal és felnőtt az MHSZ soraiban Ma aktívaértekezlet Egerben Jelentős eseményhez érkezett el a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség Heves Megyei Vezetősége. Ma, szombaton kerül sor arra az aktivaértekezletre, ahol beszámoló hangzik el az MHSZ megyei szerveinek 1981—85. években végzett munkájáról; megvitatják és meghatározzák a résztvevők az 1990-ig szóló tennivalókat, feladatokat. E fontos tanácskozás kapcsán — a múltról, a jelenről és a jövőről — beszélgettünk dr. Pintér István őrnaggyal, az MHSZ megyei titkárával. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban az MHSZ szervezetei a párt- határozatok szellemében, a főtitkárai irányelvek és utasítások alapján végezték munkájukat. Ezen idő alatt nőtt az MHSZ tekintélye és elismertsége a társadalomban, hatékonyabbá vált a lakosság, elsősorban az ifjúság körében végzett hazafias, internacionalista, nevelő, honvédelmi felkészítő tevékenysége. Megállapítható, hogy megyénk MHSZ-szer- vezetei, klubjai, céltudatosan és eredményesen veszik ki részüket a honvédelmi nevelési, oktatási és sponfimunka össztársadalmi feladataiból. — A honvédelemre mindig, tehát most is képezni, nevelni, oktatni kell, főleg a fiatalokat. Hogyan állunk ezzel megyénkben? — Örömmel adhatok számot arról, hogy az MHSZ megyei szervezetei az elmúlt öt évben minden alkalommal teljesítették a katonai elő- és utóképzési feladataikat. Általános szak- tanfolyamainkon öt év alatt több ezer sorköteles fiatal és felnőtt képzését végeztük el, ugyaniakkor biztosítottuk a sorköteles korosztálynál fiatalabb modellező, rádiós, lövész és közlekelési szakköri tagok előzetes felkészítését is. Ismert, hogy az MHSZ egyik alapfeladata az ifjúság megfelelő szintű előkészítése a sorkatonai szolgálatra. Ezt a munkát egyre javuló együttműködésben a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnoksággal, a tanácsok szakigazgatási szerveivel, a tanintézetekkel közösen, eredményesen hajtjuk végre. Az általános honvédelmi oktatás keretében a foglalkozásokat jól felkészült előadók vezetik, akiknek felkészítését módszertani továbbképzéseken oldjuk meg. — Politikai céljaink megvalósításában jelentősek voltak a tanfolyamok, a politikai vitafórumok, a szellemi vetélkedők, katonapolitikai előadások, filmvetítések, az MHSZ és fegyveres erők életét bemutató kiállítások, laktanyalátogatások, kiemelíkedőék a történelmi hagyományokat is ápoló évfordulók ünnepségei. Rendezvényeink közül is kiemelkedett a „Nekem szülőhazám” honvédelmi játék- sorozat, az MHSZ I. és II. amatőr filmszemle, a „Győzelem 40” .autótúra fogadása, és a közelmúltban a szocialista országok ideológiai tanácskozása. Csak az elmúlt évet említve: 1985- ben az előadásos propagandarendezvényeinken 145 ezer, filmvetítéseinken 29 ezer, kiállításainkon pedig 71 ezer fiatal és felnőtt vett részt. — Már eddig is kiderült, hogy az MHSZ nagyon sokrétű feladatnak igyekszik eleget tenni. Ezek közül — o teljesség igénye nélkül —. most csak néhányat emeljünk ki a szemléletesség kedvéért. — Nos, kezdjük a gépjárművezető-képző iskolánkkal és kirendeltségeinkkel. Az említett évek alatt több ezer fiatal és felnőtt szerzett hivatásos, illetve „úrvezetői” jogosítványt. Oktatói állományunk jó felkészültségű, szocialista brigádokba szerveződött szakemberekből áll. A valósághoz tartozik viszont az is, hogy az oktatás hatékonyságát a jövőben fokozni kell. Nagyobb figyelmet igényel a közlekedési szakköri és diákköri mozgalom támogatása. (Fotó: Perl Márton) — Megyénk területén Egerben és a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál működik könnyű- búvárklub. Mindkét területen a követelményeknek megfelelően hajtották végre az előképzést, öt év alatt több mint ezer, nagyrészt úszni sem tudó fiatallal ismertették meg a könnyűbúvár-felszerelések haszná- Iatáit, a víz alatti magatartás és tájékozódás szabályait. A könnyűbúvár összetett honvédelmi versenyek szervezésével biztosították a tanfolyamot elvégzők tömegsportlehetőségeit is. A két könnyűbúvárklub a soriköteles felkészítés mellett, évente több száz 6—10 éves fiatal úszásoktatását is elvégezte. Sport- és úszásoktatási tevékenységüket hátrányosan befolyásolja — különösen Egerben — a szűkös uszodai kapacitás. Műszaki szakosztályaink öt év alatt több mint száz esetben végeztek a népgazdaság számára fontos munkát, több millió forint értékben. A jelentős bevétel segítette a korszerű felszerelések beszerzését, példamutató klubélet kialakítását. — Nagyon sok jó hírt kapunk a rádiósokról is... — Rádiós sporttevékenységünk megtartotta a korábbi években kivívott rangját. A klubok tagjainak 50 százaléka aktív sportoló, közülük ötvenhármán értek el első, másod- vagy harmad- osztályú minősítést. Jól és eredményesen dolgoznak a rádiótöbbtusa, iránymérő és konstruktőr szakosztályok, valamint az utánpótlást biztosító rádiós szak- kördink. Rádiósportunk az ország élvonalába tartozik. Erről a Népújság is sokszor beszámolt. Ne feledkezzünk meg azonban a modellező szakágunkról sem. Alap- és középfokú szakköreink munkájában évente nagyon sok fiatal vett részt. Itt ismerkedtek meg a modellezés alapelemeivel, műszaki ismereteket szereztek, megtanulták a szerszámok használatát. .Fejlődött kézügyességük, erősödött munkaszeretetük, mindez hozzájárult a sporttevékenység alapjainak erősítéséhez is. — Egyre több szó esik a repülőkről, sárkányrepülőkről. — Gyöngyös városában és vonzáskörzetében 1984-ben, Egerben pedig az idén alakítottuk meg a repülőklu- bot. Sokirányú tevékenységüket máris dicséretesen oldják meg a megyénkben meghonosodott sárkányrepülők is. Mindezt igazolja, hogy júliusban Gyöngyösön rendezik meg a sárkányrepülő Európa-bajnokságot. Nem kell hangsúlyozni, milyen megtisztelő feladatot kaptunk. — Ezek után beszéljünk a jövőben megoldára váró feladatokról! — Eredményeinkből erőt merítve még tervszerűbbé kell tennünk klubjaink tevékenységét, dinamikusabbá a vezető-irányító munkát, beleértve a szakbizottságok és a társadalmi vezetők aktivitását is. Tovább kell javítanunk együttműködésünket az állami, a társadalmi, valamint a fegyveres szervekkel, az iskolákkal. Beleértve természetesen a nemzetközi kapcsolatainkat is, amelyek a szocialista országok testvérszervezeteivel, klubjaival egyre tartósabbá válnak. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a honvédelmi nevelés politikai tartalmának erősítésére, a munka becsületére való nevelésre, a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára. A nevelési és képzési feladatok végrehajtása során biztosítanunk kell a személyi és tárgyi feltételeket, hogy a pályára irányításban, az elő- és utóképzésben, a minőségi és tömegsportban részt vevő fiatalok, tartalékosok magasabb színvonalon feleljenek meg a kor elvárásainak. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk tevékenységének fejlesztésére, a taglétszámunk emelésére, a fiatalok sportolási lehetőségének és szabadidejük hasznos eltöltésének biztosítására. Mindenesetre sok munka, feladat elvégzése vár majd ránk a jövő években is, — mondta befejezésül az MHSZ megyei titkára. Fazekas István MINDENNAPI NYELVÜNK Fortélyos nyelvi ötletek Akik figyelmesen olvassák és hallgatják - az újságok sportrovatait, s a rádió és a televízió sportközvetítéseit, észrevehetik, hogy a sportnyelv egyik mai sajátossága és gyakorlata a képszerű fogalmazásra törekvés, a játékos, a tréfás, a humoros nyelvi leleményekkel való élés. Legújabban olyan feltűnő és szembeötlő, szinte blikkfangos, azaz a figyelmet nagyon felkeltő, s ugyanakkor fortélyos nyelvi formálásában, amelyek egyrészt az árnyaltabb megfogalmazást példázzák, másrészt a sportújságírók ki- módoltabb stílusérzékéről is árulkodnak. A szellemes szójátékszerű címék is megállítják az olvasót: „Vargáné vargabetűi”. Ez a szövegrészlet segít az olvasónak abban, hogy érzékelni és értékelni tudja a célzásszerűen humorkodó nyelvi ötlet mondanivalóját: „Vargánénak ez (a női súlyemelés) a sokadik vargabetűje az életében. A súlyemelés nem olyan nagy kitérő” (Vasárnapi Hírlap. 1986. márc. 23.). Egyre több olyan szöveg- részlet jelenik meg új-ág- jair% sportrovataiban, amelyek szinte reklámnyelvi fordulatokkal, szójátékos el- méncségekkel, s a szavak Jelentésrétegeinek furfangos elcsúsztatásával lepik meg az olvasót. A tulajdonnév (Pásztor) és a köznév (pásztor) jelentésének és használati értékének egybejátsza- tásával találkozhatunk ezekben a szövegrészietekben: „Még mindig Pásztor terelgeti a csabaiakat”. Pásztorék terelőputi módjára hajtják be a karámba a két pontot” (Vasárnapi Hírlap, 1986. ápr. 5.). A vibráló, a villomgó humor és nyelvi lelemény érzékeléséhez bizonyos helyszíni háttérismeret is szükséges. Erről tanúskodnak ezek a szövegrészietek: A hazaiak (Siófok) testhossz- nyi előnye a mélyvízben”. „A balatoniak (Siófok) ezúttal az -örömben fürödtek (Népsport, 1986. márc. 23.). „A balatoni gárda (Siófok) jó tempókkal úszik az árral szemben, hosszú hetek kapaszkodása után mégis partot ér” (Vasárnapi Hírek, 1986. ápr. 5.). A csapatok háza tájának, s a benne lakók foglalkozásának ismerete is segíti az olvasót, hogy a nyelvi ötlet mögötti valóságrészletekre utaló szavak merész jelentésárnyalatait is érzékelhessük. A tatabányaiak szereplésével kapcsolatos sportcikkekben jól megférnek a szakmai fogalmazást biztosító nyelvi formákkal a fortélyos nyelvi ötletekről tanúskodó kifejezések: „A bányászok idegenben is értenek a „gólfejtéshez” (Népsport, 1986. ápr. 1.). „To- vább termel a gólbánya” (Népsport, 1986. ápr. 3.). „A Fradit verő vasiak megalapozott önbizalommal várják a Bányászt. A gondjuk csak az. hogy meg tudják-e akadályozni Kiprichet az újabb gólvágatok fejtésében”. (Vasárnapi Üjság, 1986. ápr. 5.). Arról is szólnunk kell, hogy a túlzásba vitt, szinte öncélú nyelvi ötletek a nyelvhasználati közhelyszerűség csapdájába ejthetik az újságírót. Ezek a szövegrészietek erről bizonykodnak: „A cívis városban már nem annyira céltábla a fegyvertelen Puskás” (VasárnSpi Üjság, 1986. ápr. 5.). „A küllőjét vesztett, kor- mányozhatatlan kék-fehér busz (az MTK-VM) durrdefektet szenved a Viharsarokban” (Vasárnapi Üjság, 1986. ápr. 5.). Dr. Bakos József II 2. Megyei útjuk első állomása Kápolna, a hajdani földosztás színhelye volt. Itt a honvédemlékműnél, a helyi földosztó bizottság népgyűlést rendezett a híres vendég tiszteletére. A népgyűlésre a rekkenő meleg ellenére több ezer főnyi lelkes tömeg gyűlt össze. A sajtótudósítás szerint egetverő éljenzés tört ki, amikor Károlyi rég nem látott alakja megjelent az emlékmű előtt. A vármegye részéről Milassin Kornél főispán és Ba-rtha István alispán köszöntötte. Az üdvözlések elhangzása után Károlyi Mihály szólt a megjelentekhez. Beszédét azzal kezdte. hogy amikor az emigrációban Magyarországra gondolt, akkor mindig Kápolna jutott eszébe. Népgyűlési beszédét is felhasználta politikai nézeteinek ismertetésére. Mindenekelőtt szólt a földosztásról. s a szövetkezet koncepciójáról: „Tiétek már a föld — állapította meg — földesurak vagytok, és azé a föld, akié az ország is. Igen, most már a népé az ország, és fel kell építeni benne a demokráciát. De ne a nyugati demokráciáért lelkesedjünk, mert azt nagy hibái miatt éppen a nyugati népek most akarják felszámolni, hanem gazdasági demokráciára törekedjünk, ez pedig csak a szövetkezetek kiépítésében valósulhat meg." Beszéde végén szembeszállt minden olyan törekvéssel, amely faji, vagy vallási alapon tesz különbséget az ország lakosai között. Károlyi Mihály után felesége szólt a megjelentekhez. „amit hatalmas taps és éljenzés követett”. Az ünnepség kedves epizódja volt. hogy Golyha András helybeli bognár átadta Károlyinak azt a huszonöt éven át rejtegetett karót, mellyel Károlyi 1919. február 23-án. az ünnepség színhelyén a jelképes földosztást megkezdte. A volt elnök ígérte, hogy a karót a Nemzeti Múzeumban helyezi el. A Károlyi házaspár a Tar- na-völgyében folytatta útját, amelyet óriási spontán lelkesedés kísért. Emiatt megálltak Verpeléten is, ahol a Népházban köszöntötték őket. Sírokban és Recsken diadalkapuval és lovas bandériummal fogadták a vendégeket. Párádra az esti órákban érkeztek meg, ahol másnap szintén nagy ünneplésben részesítették a Károlyi házaspárt. Az út utolsó állomása Gyöngyös volt, ahol az ebből az alkalomból tervezett népgyűlésen Károlyi szintén beszédet mondott. Ebben rámutatott az 1919 utáni időszak fasiszta jellegére, a Horthy-klikk háborús felelősségére. Méltatta a Vörös Hadsereg jelentőségét, az ellenforradalmi rendszer szétzúzásában. Utalt arra, hogy a régi rendszer maradványai még most is élnek, s kérte a hallgatóságot, hogy ne üljön fel a múltat visszasíró „hazafiság és keresztény álarcba bújtatott” propagandának. Gyöngyösi beszédében is szóba hozta, a már Kápolnán is említett szövetkezeti kérdést. Beszéde végén szólt külpolitikai koncepciójáról, s a szomszédos népekkel való megbékélés fontosságát hangsúlyozta. Károlyi és feleségének megyei látogatásáról a korabeli munkássajtó (Igazság, Heves Népe, Gyöngyös) részletesen beszámolt. Míglen a kisgazdapárt) Egri Barázda csak egy rövid, semmitmondó hírt köziölt a látogatásról, amelyben csak Károlyi angliai útitervét említette meg. A Heves megyei lelkes fogadtatás beilleszthető abba az országos ünnepségsorozatba, amely Károlyit és feleségét hazaérkezésük után fogadta. A megyei látogatás kellemes benyomásai is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Hajdú Tibor szavaival élve Károlyi „úgy érezte akkor, hogy végleg hazajött. Fontosnak tartom a Heves megyei látogatás propagandisz- tikus jelentőségét is. A látogatás alkalmat adott arra, hogy említett beszédeiben politikai nézeteit a korabeli kül- és belpolitikáról kifejtse. E nézetek sajátos része volt a szövetkezeti kérdés felvetése. Károlyi szövetkeÚgy kihámozni... Májusban, az iskolai év vége felé, a nyár bsköszön- tével egyre-másra rendezik a koncerteket Egerben. A közönség csak kapkodja a fejét, ki énekel a bazilika előtti tér lépcsősorán (éppen egy finn női kar), ki ad szólóestet az Ifjúsági Házban, kinek az énekkara nyújt zenei élvezetet a székesegyházban, Liszt-műsorával (Ocs- kay Györgyé). Arról nem is beszélve, hogy Irodalmi műsorok zajlanak Ift-ott, amikre a szakma, a vers, a sanzon szerelmesei csak-csak összejönnek. A házasságkötő teremben közös hangversenyt adtak például napokkal ezelőtt a Spisska Nova Ves-i zeneiskolások és az egri társiintézmény diákjai. Évek óta e tájt, májusban a határ két oldalára rándulva teszik a magukét a baráti tanárok és diákok. S most mégis jobban oda kellett figyelnünk érré a koncertre, ahol három feljegyzendőt találtunk — a magas színvonalon túl. Rózsa Miklós, az Egri Zeneiskola hatodik osztályosa hegedűn játszotta Suba Ágnes tanár zongorakísérete mellett Rieding a-moll koncertjét. Ez a kamaszodé fiatal szinte a koraérettség komolyságával, határozottságával kezelte a művet. A másik meglepetés egy szlovák kislány, a zongorista Schmindtová Alexandra nevéhez fűződik, ö Claude Debussy Gradus ad Parnas- sumát játszotta. Az apró részletek finomságát, ezt a néhol oly üvegszerűen csillogó muzsikát könnyedén, érzelemgazdagon pörgette végig a billentyűkön. A harmadik megörökítendő tétele ennek a műsornak Kalmár Gyula kis kompozíciója, -a fúvósokra írt Játékok című népdalfeldolgozása. A klarinét, a trombita, a harsona és a tuba együttját- szása talán nem mindig volt hibátlan a négy szlovák fiú esetében, akik a szepességi és a hazai népdalmotívumokat játékos csokorba „fújták’', mégis kitetszett, hogy az Egri Zeneiskola művésztanára, aki maga is vállalkozik szólóestek végigjátszására, mint zongorista, nem csak előadóként, pedagógusiként érzi-tudja a zenét, ötletei is támadnak, gondolatai, érzelmei sűrűsödnek össze ahhoz, hogy muzsikát teremtsen. Talán nem sokáig kell várnunk, hogy saját hangszerére írt darabjával is bemutatkozik. Egerben a közönséget a művészi jóval és széppel mindig is fel lehetett ébreszteni! (f. a.) zeti koncepciójának van egy érdekes, talán nem ismert másik megyei vonatkozása is. Ez pedig a következő: ,1948. júniusában, amikor a Gellért Szállóban fCárolyit felkereste az Igazság szerkesztője, elmondta neki, hogy a megyében mint volt ellenállónak 300 hold földet fognak kihasítani, s ő ezen akarja elkezdeni a szövetkezetek kiépítését- A források szerint ez a tery nem valósult meg. Károlyi Mihályt nem felejtette el a szocialjzmust építő Heves megye népe Az 1956 után eltelt három évtizedben több helyen utcát neveztek el róla. 1978-ban Parádfürdőn, az egykori Károlyi-kastélyban emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az ő nevét vette fel az egyesült káli, kápolnai és kompolti mezőgazdasági termelőszövetkezet. Életének megyei hagyománya^ szocialista hazafiságünknak is éltető forrásai. (Vége) Szecskó Károly 40 ÉVE TÖRTÉNT Károlyi Mihály látogatása Heves megyében 194-6-ban
