Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. május 14., szerda MÁR VÉDŐRUHA NÉLKÜL DOLGOZNAK Csernobil: jól választották meg a védekezés módját Csernobil következményei még súlyosabbak is lehettek volna: a mentésen dolgozók önfeláldozó és hősies, életüket és egészségüket kockára tévő munkájával voltak ezek csak elháríthatók — írta kedden a moszkvai Pravda „Csernobil. Hazánk fájdalma. Időre van szükség, hogy ez a seb behegedjen.” Mára a helyzet kissé köny- nyebbé vált. Az események eddigi menete bizonyította, hogy a zabolátlanná vált reaktor elleni harc módját jól választották meg. A reaktor alól a vizet kiszivaty- tyúzták, lyukakat fúrtak, „hűtőzónát” építettek ki, ez vezeti el a reaktor hőjét. Folyik a reaktor eltemetése betonba. A csernobili atomerőművet körülvevő harminc kilométeres zóna határán május 12-én már védőruha nélkül teljesítettek szolgálatot az emberek, a sugárzási szint nem haladta meg a Kijev- ben mértet. Az erőműtől 13 —15 kilométerre emelkedett csak a sugárzás szintje, itt fehér védőruhába öltözött emberekkel lehetett találkozni. Az egészségre valóban ártalmas sugárzási szint a négyes blokk közvetlen közelében van — írja keddi számában a Komszomolsz- kaja Pravda. Az ott dolgozók személyi mérőműszert használnak. Van, akinek a műszere már többet mutat a 12-es értéknél. Akit egy év alatt 25 röntgennyi sugárzásmeny- nyiség ér, az egy évig nem dolgozhat atomerőműben. Ebben az esetben viszont nem egészen két hét alatt gyűlt össze a 12 röntgennyi adag, tehát az ilyen embereknek el kell hagyniuk az erőmű környékét, a 30 kilométeres zónán kívülre Az Egri Vasöntöde felvételt hirdet gépipari szakismerettel rendelkező szakember részére MEÓS munkakörbe, valamint SEGÉDMUNKÁS részére kerti munkák végzésére. Jelentkezés telefonon (12-611/31) vagy személyesen a vállalat munkaügyi előadójánál. utaznak, ahol hosszabb pihenés következik. ★ Borisz Scserbina, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a csernobili atomerőműben történt baleset következményeinek felszámolását irányító kormánybizottság elnöke kedden fogadta Finnország, Hollandia, Kanada, Nagy-Bri- tannia, Norvégia, az NSZK. Olaszország, Spanyolország, Svájc és Törökország moszkvai nagyköveteit, Ausztria, Dánia, Franciaország és 1 Luxemburg ideiglenes ügyvivőit és az Egyesült Államok nagykövetségének képviselőjét. A diplomaták részletes tájékoztatást kaptak a csernobili atomerőműben kialakult helyzetről. Informálták őket a szerencsétlenség következményeinek felszámolására irányuló munkálatok menetéről, az Ukrajna és Belorusszia területén, továbbá a Szovjetunió nyugati határán mért sugárzási értékekről. Moszkvába utazott hétfőn Armand Hammer neves amerikai üzletember, hogy különleges gyógyszereket vigyen Robert Gale amerikai professzornak, aki csontvelő-átültetéseket hajt végre a csernobili szerencsétlenség több sugárfertőzést kapott áldozatán. A 87 éves Hammer, az Occidental Petroleum igazgatótanácsának elnöke találkozik Gale-lel és orvoscsapatával, amelynek tagjai mintegy két hete tartózkodnak a Szovjetunióban, hogy elvégezzék a nehéz műtéteket. A Szovjetunióban több évtizede szívesen látott amerikai üzletember mintegy félmillió dollár értékű egészségügyi felszerelést és gyógyszert visz magával — jelentette az UPI. k A legfrissebb mérési adatok szerint hazánkban a levegő radioaktív tartalma gyakorlatilag megfelel a természetes szintnek. A talaj, a növényzet és a felszíni vizek radioaktivitása is a természetes értékek közelében van. Házi., Kézmű- és Bőripari Szövetkezet Hatvan, Tabán út 13—17. FELVESZ eipőkonfekció üzemébe 1 cipőfelsőrész-készítő szakmunkásokat. Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. A Mátraalji Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat GYÖNGYÖS, Petőfi u. 1. sz. AUTÓSZERELŐT, HIDRAULIKASZERELŐT, AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐT, MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐT VILÁGVISSZHANG A Közös Piac élelmiszer-háborújáról A magyar illetékes hatóságok rendszeresen mérik a hazánkból távozó tehergépkocsik sugárszintjét. A képen: Mosonmagyaróvárott vizsgálnak egy kamiont (Népújság-telefotó — Matusz Károly felv. — MTI — KS) A keddi belga lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a Közös Piac tagországainak ama döntésével, amely szerint május 31-ig felfüggesztik a friss élelmiszer importját a szocialista országokból. Még a jobboldali lapok is diszkriminatívnak nevezik a döntést. A La Libre Belgique utal a külügyminiszterek döntésének ellentmondásosságára. Emlékeztet rá: napokon át folyt a vita arról, hogy a tagországok egymás közti élelmiszer-forgalmában milyen szennyezettségű élelmiszerek vehetők még át. Az NSZK a zöldségfélék esetében a szennyezettség 350 bequerel fölötti értékét már ártalmaisnaik tartotta, míg Olaszország 1000 bequ- erelben a'karta meghatározni a tűréshatárt. Ezzel szemben a szakértők szerint 6000 becquerel értékig az élelmiszerek az emberi egészségre nem ártalmasak. A magyar kormány a brüsszeli nagykövetség útján kezdettől fogva rendszeresen közli mind az EGK-szervekkel, mind a belga hatóságokkal a radioaktivitás Magyarországon imért adatait amelyek alatta maradnak1 a Közös Piac szakértői által kritikusnak ítélt, és a belső forgalomban ezért tilalom alá helyezett mértéknek. A jugoszláv kormány kedden Belgrádban közzétett nyilatkozata rámutat arra, hogy az ország területén észlelt radioaktív sugárzás mértéke semmiféle aggodalomra nem adott okot. „Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy ilyen jellegű intézkedést úgy foganatosítanak, hogy a jugoszláv kormánynyal előzőleg nem konzultálnak. A varsói külkereskedelmi minisztérium is hátrányosan megkülönböztető döntésnek minősítette, hogy az EGK ideiglenesen felfüggeszti Lengyelországból és más szocialista országokból a friss élelmiszerek behozatalát. azok állítólagos sugár- szennyezettségére hivatkozva. Andrzej Dorosz lengyel külkereskedelmi miniszter- helyettes hétfőn Varsóban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Közös Piac döntése nem egészségügyi okokból született_ hanem politikai célokat szolgál. Dorosz szerint a tilalom következtében a lengyel külkereskedelmet várhatóan mintegy 80 millió dolláros veszteség éri havonta. i-C Külpolitikai kommentárunk Átlátszó döntés ÉJSZAKÁBA NYŰLŐ VITÁK, visszakozások és véleményváltiások, elhúzódó ellentétek — nem sok dicsérő jelzőt hallani mostanában Brüsszelben a közös piaci importkorlátozás körül folyó kötélhúzásról. S ez nem is csoda: a csernobili szerencsétlenség ürügyén meghirdetett, ám nyilvánvalóan erős politikai felhangokkal terhelt mezőgazdasági behozatali tilalom — amely más szocialista országokkal együtt hazánkat is hátrányosan érinti — ismét felszínre hozta az EGK-n belüli döntéshozatal buktatóit, a vélemény különbségek áthidalásának nehézségeit. Ráadásul a végül kialakult kompromisszum enyhén szólva támadható alapokon nyugszik. Hiszen — s erre az érintett államok késedelem nélkül rámutattak — nem veszi figyelembe a hivatalosan szolgáltatott egészségügyi biztosítékokat, de még a rendszeres, helyszíni mérési vizsgálatok eredményét sem. Érthető tehát, hogy számos bírálat azonnal rámutat: a tilalommal sújtott országok kiválasztása önkényes, így a jelek szerint nem annyira biztonsági-egészségügyi megfontolásból, hanem politikai érvekből táplálkozó, átlátszó döntés született a Közös Piac székhelyén. Jó néhány megfigyelő emlékeztet arra is, hogy a mostani behozatali tilalom szorosan összefügg az EGK-n belül felhalmozódott, s hosszú évek óta amúgy is gondot okozó mezőgazdasági készletekkel. A raktárakban őrzött, hatalmas vaj- és tejporhegyek, borfölöslegek bizonyosan közrejátszottak az importstop kimondásában. FELVETŐDIK AZ A KÉRDÉS is, milyen hatással járhat a Közös Piac megkülönböztető rendelkezése az EGK és a KGST — éppen az utóbbi időben bizonyos fokig előrelépést ígérő — kapcsolataira. A két intézmény közti két- és sokoldalú kötelékek könnyen megszenvedhetik a diszkriminatív döntést, ahelyett, hogy — amint azt több szocialista fővárosban sürgetik — az együttműködés, a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése kerülhetne napirendre. Elekes Éva „LÁTHATATLAN” MARAD Az új USA-vadászgép tervei Az amerikai fegyverkezési program keretében ki akarják fejleszteni a radarok számára láthatatlan Stealth- típusú vadászgépeket is. A különleges vonalú és a ra- darhullámdkat elnyelő anyaggal borított géptípus bombázó változatának fejlesztése már megkezdődött. Az ilyen típusú gép az {amerikai katonai szakértők szerint képes arra, hogy „láthatatlan” maradjon a radarfelderítéssel szemben, s így biztosan eljusson céljához. Fejlődő magyar-finn kapcsolatuk Magyarország és Finnország között a kapcsolatok rendszeresek, problémamentesek és kedvezően fejlődnek. Mindkét ország részéről kölcsönös a törekvés a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi téren kialakult együttműködés további bővítésére. Ehhez a feltételek adottak: Magyar- ország és Finnország kölcsönös előnyökön alapuló, sokoldalú együttműködés fejlesztéséért száll síkra. A politikai kapcsolatok meghatározója, hogy a két állam a legfontosabb nemzetközi kérdésekben azonos, vagy egymáshoz közeli álláspontot képvisel. Hazánk és Finnország a béke, a biztonság az államok közötti együttműködés erősítéséért küzd, és arra törekszik, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség. A Magyar Nép- köztársaság nagyra értékeli Finnország aktív semleges- ségi politikáját, a nemzetközi béke és biztonság érdekében kifejtett fáradozásait. Finnország aktív szerepet töltött be az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, és az ott elfogadott záróokmányt egységes egésznek, az abban foglaltak megvalósítását széles körű és hosszú távú folyamatnak tekinti. A helsinki okmány aláírása óta valameny- nyi utókonferencián, szakértői értekezleten és fórumon a finn diplomácia a biztonság, az együttműködés, az enyhülés érdekében tevékenykedett. A magyar—finn politikai kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek, s ezekhez nagymértékben hozzájárul az, hogy a két ország vezetőinek találkozói rendszeressé váltak. Az utóbbi néhány évben több magas szintű látogatás erősítette a hagyományos alapokon nyugvó, jó kapcsolatokat. Nem sokkal elnökké történt választása után, 1982-ben Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke baráti munkalátogatást tett hazánkban. 1983-ban került sor Kádár János hivatalos, baráti látogatására Finnországban. Legutóbb 1984 decemberében Kalevi Sorsa finn miniszterelnök Lázár György 1977. évi finnországi látogatását viszonozta. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1971-ben tett eleget először Finnországba szóló meghívásnak. Rendszeres a kapcsolat a két parlament, továbbá a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői között is. Eskki Pystynen, a finn parlament elnöke 1984 áprilisában látogatott hazánkba. Gazdasági területen nagy jelentőségű együttes lépés volt 1975-ben a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Ez a magyar— finn kereskedelmet a legkorszerűbb elvek, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezte. A megállapodás életbe lépését követően az áruforgalom dinamikusan emelkedett, de a tapasztalat az, hogy ezen a területen a felek még nem használtak ki minden lehetőséget, s éppen ezért nem elégedettek ezzel a volumennel. Az áruforgalom 1984-ben 92,9 millió dollárt tett ki, míg tavaly 96 millió dollár értékben szállítottak magyar árukat Finnországba és hoztak be onnan finn anyagokat és termékeket. A magyar fél törekvése az, hogy javuljon az export összetétele. Jelenleg ugyanis az anyagok és félkész termékek aránya meghaladja az 50 százalékot. Zömmel kohászati termékeket, vegyipari eredetű anyagokat és félkész termékeket szállítanak finn piacra a magyar vállalatok. A fogyasztási cikkek — elsősorban textíliák és bőráruk — kisebb arányt képviselnek. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink a kivitelnek mindössze 15 százalékát adják. A finn partner, amely főként fa-, papír- és cellulóztermékekre építi magyar exportját, szintén keresi a gazdasági együttműködés bővítésének útjait. Erre alkalmat nyújtanak a kooperációs kapcsolatok, amelyek még kiaknázatlanok, mert mindössze 13 ilyen szerződés van érvényben. Magyar részről támogatják vegyes vállalatok alapítását hazánkban, finn részvétellel. Az első ilyen vállalat már megalakult, s je- lénleg tárgyalások folynak finn közreműködéssel Budapesten létesülő gyógyszálló építésére is. A magyar—finn együttműködés kulturális, tudományos kapcsolatainkban gyökerezik a legmélyebben. A tőkés országok közül elsőként 1959-ben Fionnország- gal kötöttünk kulturális egyezményt. Intenzív kapcsolat alakult ki a két állam kulturális és oktatási intézményei között. 1984-ben a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából magyarul és finnül közös kiadásban megjelent a kulturális kapcsolatok történetét feldolgozó Barátok, rokonok című tanulmánykötet, amelyet az Európai Kulturális Fórumra angol nyelven is kiadtak. A múlt esztendőben jelentős esemény volt a Kalevala első kiadása 150. évfordulójának megünneplése. Hazánkban Losonczi Pál volt a fővédnöke a Kalevala Emlékbizottságnak. Ápolja a hagyományos kapcsolatokat társaságok és baráti körök tevékenysége is. Finnországban 1950-ben alakult meg a finn—magyar társaság, amelynek ma több mint ötven városban és községben helyi szervezete működik hétezer taggal. Hazánkban Kalevala baráti körök erősítik a két nép barátságát Az együttműködésnek része az idegenforgalom is. Az 1970-ben életbe lépett vízummentességi megállapodás hozzájárul a kölcsönös turizmus fejlődéséhez. Évente átlagban 20—25 ezer finn turista látogat hazánkba, s ötezer magyar vendég keresi fel Finnországot. A testvérvárosi kapcsolatok is élénkek: jelenleg 21 ilyen együttműködés szolgálja a magyar—finn barátság ápolását.
