Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-09 / 108. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 9., péntek 3. Új bolt és presszó Tarnaszentmárián (Fotó: Köhidi Imre) A miskolci húspari vállalat áruiból adott kóstolóval nyílt meg az egri áfész legújabb, presszóval egybeépült élelmiszerboltja Tarnaszentmárián (fent) Simon Józsefné — aki 22 éve egy fészerben kezdte kereskedői munkáját a csöppnyi faluban — és Mit- terhuber Rudolfné ma nagyon jó munkakörülmények között szolgálhatja ki vevőit Színvonal Ajtózárak az újonnan épült lakások bejárati ajtajain ... Be lehet zárni, ki lehet nyitni. Első este már becsengetnek: jön a magánvállalkozó a biztonsági zárral. Természetes. tegye föl. Aztán a hírek, a kékfény: ma már ez sem elég. Külföldről hoz az ember ördöglakatot, sípoló vagy ugató szerkezetet, amíg a lakásfosztogatók azt is ki nem ismerik. A házgyárak és az alvállalkozók változatlanul megelégednek a klasszikus megoldással: a lakás legyen zárható. A magyar gyártmányú konyhai légelszívóhoz (egyébként kiváló szerkezet) egy évig jár a jámbor vásárló aktív szén után, mert arra semmi utalás nincsen a műszaki leírásban, hol szerezhető be. az áruház eladóját a vásárlói kérdés teljesen hidegen hagyja. Ö csak elad. Mikor aztán végre van aktív szén, jön a pótmegoldás. Mások már kitapasztalták: tüllzsákot kell varrni hozzá, s abba tenni az .aktív szenet. D? erről egy szó sincs a prospektusban. Kibékíthetetlen ellentét dühöng a fali dugaszolók (konnektorok) és a panelos lakások falai között. Sehogy sem akarnak békésen egymás mellett élni. A konnektor krokodilfogai nem hajlandók a betonba kapaszkodni, a panelok erre a célra renl- szeresített kerek üregei viszont néma utálattal kiköpik magukból a dobozt a legkisebb mozdulatra is. A lakó természetesen tudja már, ha még nem, akkor megtanulja, hogy készülékei banándugóját ne a zsinórnál fogva húzza ki, mert a konnektor akkor is kijön a falból. ha csak a banándugóval végzi el ezt a műveletet. Rájön, hogy egyik kezével a falba nyomja a konnektort, a másikkal pedig kihúzza azt a fránya csatlakozást Előbb, utóbb megy ez mindenkinek hiszen a technikai forradalom idejét éljük, s így annak magunk is részeseivé válunk. A minap a televízióban megnyugvással láttam, hogy a fentebb leírt probléma nem lehet egyedi eset, hanem százezreket foglalkoztat. Bizonyára azt az újítót is, aki kitalált egy elmés szerkezetet, melyet a két- vagy háromágú csatlakozásra helyezve a kikapcsoláskor az elektromos falidobozt visszanyomja a falba, (na, most gyere ki!) és a banándugót vita nélkül kiemeli belőle. Az elmés műanyagszerkezei néhány forintért máris kapható. Egyébként ugyanott, ahol a konnektorokat árusítják. Fellélegeztem. Egy ember sokunk nevében gondolkodott, s megtalálta a megoldást. A házgyárak azóta is szorgalmasan gyártják a kerek belonlukakat. másult gyártják szorgalmasan a konnektorokat. Dicséretükre legyen mondva. különböző színekben, földelve és földelés nélkül. Gyártunk tehát valami korszerűtlent, nyilván egy elavult szabványnak megfelelőt, s nem veszünk róla tudomást, hogv a/ alkalmazás feltételei megváltoztak. Nemcsak ajtózárakról, elektromos szerelvényekről van itt szó. Van olyan gyanúm, hogy ezekkel a termékekkel kereskedünk is. így tehát szállítjuk a bosszúságot is. Nekem mégis van egy álmom: hátha rákényszerülünk, hogy a dolgokat egyszer megoldjuk, de akkor rendesen ás célszerűen. Könyörgöm, legalább a KGST és világszínvonal között B. K Tettesek az áldozatok?! Májusi csigák, „bőtermő uborkafák”, gyarapodó nyúlállomány . . . Felvásárlás és termeltetés Pétervásárán Amint közeledünk Pétervására felé. az úl mentén itt is, ott is zsákokkal, nejlonszatyrokkal fölszerelt, a nedves fűben csiga után kutató, szorgoskodó embereket látunk. Ilyenkor eső után „nagy reményekkel” kecsegtet uz árokpart, a mező. A puhatcslűekért jó pénzt fizet a helyi áfész, így hát minden bizonnyal megéri. Kis városban már a visszhang is torzítva jut a fülünkbe — tartja a kissé rosszmájú mondás. Ám mégis van benne valami igaz, pláne, ha olyan eseményekről szól a fáma, amely netán egyesek önös érdekeit is sérti. Hajlamosak vagyunk ilyenkor úgymond bolhából elefántot csinálni, s a cincogó egeret félelmetes tigrisnek vélni Eger közvéleményét hónapok óta foglalkoztatja a rejtélyes személyautó lopások. garázs be- és feltörések ügye. A kárvallott tulajdonosok — tegyük hozzá jogosan —. a tettesek elfogását, s megbüntetését várják a rendőrségtől, minden ilyen hasonló esetben Amikor dr. Kárpáti Csaba rendőr őrnagyhoz készülőben még csak a gépkocsira fenekedő tolvajok kilétére. illetve arra szerettem volna választ kapni, hogy hol tartanak a nyomozásban, és sikerült-e kézre keríteniük a tetteseket. Ám a beszélgetés 'során másfajta vélemény is kezdett kialakulni bennem, mint az .,elítélni”. Lévén a már ismert bűnelkövetők egy része fiatalkorú, S ők amilyen mér■ tékben tettesek, legalább annyira áldozatok ts. Nemcsak gépkocsikat, hanem óvatlan piaci árusok fiókjait is kiürítették, s ezen kívül számtalan hasonló eset írható még a rovásukra. A bibliai mondás így szól: „Ne ítélj, hogy ne ítéltess". No nem az ettől való aggodalom, hanem az a meggyőződés váltotta ki belőlem az elítéléssel homlokegyenest ellenkező gondolatokat. hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa . Társadalmunk aggodalomra okot adó jelenségeit legközelebbről a bűnüldözők. s a jogászok ismerik. A nyitott szemmel járók számára a hétköznapokban is akad elég visszás érzést kiváltó figyelmeztető jelenség A megváltozott, s tegyük hozzá, önmagából kifordult értékrend — kihatott a rend értékére —. a nehezebb anyagi körülmények. illetve az idézőjelbe tett boldogságot szimbolizáló anyagi javak megszerzése, hovatovább a családok széthullásával fenyeget. A túlmunkákból, gmk- ból, másodállásból, saját magát hajszolásból hazatérő szülők gyermekei már nem aprószentek. A lassan kihunyó, kihűlő házi tűzhelyek megannyi láthatatlan veszélyforrást rejtegetnek. Toronyházak utcasarkain koncsorgó gyerekhadat láthatunk még szombat, vtasárnap is. Legtöbbjüket csak sötétedéskor kiabálják haza — akkor is az erkélyről — az anyák. S hogy addig mivel töltötték a csemeték az időt... ? A még edzett idegzetű rendőrségi tisztviselőket is megborzongatta az az eset amikor egy ötéves kislányt és hároméves ikisöccsét alkoholmérgezéssel kellett a kórházba szállíttatniuk A büntetett előéletű apa és az itallkedvelő anya társaságában az őrizetlenül hagyott fiaskókat meg-meghúzták a csemeték, csodálkozunk rajta? Aligha, hisz ezt látták otthon. A gyors vérátömlesztés mentette meg a kicsik életét. S hogy az a fajta „vércsére” hasznukra válik-e, hogy állami gondozásba vették őket, erre aligha adhatnánk egyértelműen igenlő választ. A meghitt. az őszinte, a szó igazi értelmében vett otthoni légkörben felnövő fiúk, lányok is, többnyire „kollektív magányban” élik napjaikat. S a sok hasonló korú, de más-más gondolkodású fiatal között nemcsak a jó példa ragadós. Az ittasság napjainkban több egyszerű kortünetnél Radics György, 19 éves bükkszenterzsébeti fiatalember kerékpárral és mosdóállvánnyal támadt az őt megfékezni kívánó rendőrre. Ő és családja már hónapok óta tartja rettegésben a községet. Ez is egy akta, egy lelet, egy betegségmegállapítás a sok közül. S hogy nem különleges, egyedi esetekről van szó, azt bizonyíthatják a hét- ről-hétre, hónapról-hónap- ra növekvő ügyészségi, rendőrségi akták és más nyomozati dokumentumok. Honnan hát a féktelenség, a fékevesztett minden kötőfék alól kitörő vadság? Aligha tanulnák ezt óvodákban, iskolákban, gimnáziumokban vagy az ifjúsági szervezetekben Nem készakarva történik mindez, de nem árt arra az ősi igazságra utalnunk és hivatkoznunk, hogy a pokol tornáca is jóindulattal van kikövezve. Mert például szórakoztatni vágyás az is, hogy a televízió péntektől vasárnap estig krimikkel múlatja az időt. Az eszpresszók. becsalt vendéglők elmaradhatatlan tartozéka ma már a videó! A programkazettákon iszonytató szörnyetegek, gusztustalan, megbotránkoztató jelenetek. S mellettük képernyőre meresztett szemmel a tizen- és huszonévesek hada. Tudom, vannak most jó néhányan, akik megcsóválják a fejüket, s korai elhamarkodott intelemnek, vészjósló aggódásnak minősítik soraimat, pedig korántsem így van. Nem a vészharangot kongatom, sokkal inkább a lélekharangot. s addig nem késő e harang- kongatás, amíg értünk, s nem nekünk szól... ! Soós Tamás A felvásárlás és termeltetés gondjairól, eredményeiről már a pétervásárai áfész-központban beszélgetünk Kovács József ipari osztályvezetővel, akihez többek között ez a terület is tartozik. — Fogyasztási szövetkezetünk tevékenységének csak egy kis része a felvásárlás — kezdi érdeklődésünkre —, de mégis szükség van rá, hiszen az ittenieknek ez nem elhanyagolható jövedelem- forrás. No, és nekünk is vannak állandó vevőink. — A környék nem kényezteti el a kistermelőket. A talaj- és időjárási viszonyok sem állattartásra, sem kertészkedésre nem ösztönöznek . . . — Azért mégis van néhány terület, amely hagyományosan közkedvelt a körzetünkben. A csiga — mo- solyodik el beszámolónkra —. csak a tavaszi szezonban jelentős. Meleg eső után sok van belőle. Tavaly ilyenkor ötven mázsát küldtünk külföldre az Érdért Vállalaton keresztül. Kilónként tizenöt forintért vesz- szük át, de osztályozás, csomagolás után harmincért adjuk tovább. Húszszázalékos nyereség van rajta. Hasonló cikk a különféle gyógynövény, például csipke, boróka és a gomba, ami egész nyáron bőven terem a mi vidékünkön. Nyersen és szárítva is továbbítjuk külpiacra. A hozzánk tartozó tizennégy település mindegyikén működik felvásárlóhely. — Azért van néhány „slágercikk” is errefelé. Ügy hallottam, a megyében első helyen vannak az uborkatermelőik. — Az úgynevezett „méretes uborka" termeltetésével és felvásárlásával foglalkozunk jó néhány éve. Állandó átvevőnk a Hatvani Konzervgyár. Három szakcsoportunk mintegy három- százötven kistermelőt foglalkoztat. Még a tavalyi aszályos esztendőiben is 10 vagonnyit forgalmaztunk. Büszkeségünk, hogy nemcsak holland magokból, hanem holland technológiával is termelik az összmennyi- ség mintegy tíz százalékát. — Mi ennek az előnye? — A támrendszeres művelés lehetővé teszi. hogy több fényt kapjon a növény, szedni is könnyebb a lugasból. — így hát az uborkafa nemcsak a szójátékban létezik . . . — Ivádí kistermelőink méltán büszkék az általuk nevelt uborkára. — Ügy hírlik, más különlegességgel is foglalkoznak. — Igen, ez a „héj nélküli tökmag”. Pontosabban az a különleges tökfajta, amelynek a magja nagyon jó gyógyszeralapanyag. Nemcsak mi foglalkozunk vele- a megyében, de mert éghajlatunkon jól terem, kedvelik a háztájiban. E cikkből tavaly félmillió forintnyi árbevételünk volt. Mázsánként kilencezer forintot kaptunk érte. Külkereskedők közvetítésével Svájcba szállítjuk .. . — Nem esett szó még az állatokról . . . — Évek óta hagyománya van a méhészkedésnek és a nyúltenyésztésnek. — Ez utóbbiról, ha bővebben szólna! Az elmúlt időszakban ez az ágazat országosán is válságot élt át. — A nyolcvanas években rohamosan drágultak az állattartás költségei. A kedvezőtlen átvételi rendszer, borsos árú takarmány megne hezítette a nyúltenyésztök helyzetét. Pedig nálunk évek óta jól ment ez az ágazat. Négy szakcsoportunk van. Az ő munkájuk eredménye, hogy a „válság” ellenére is 1985-ben mindössze 10 százalékos volt a visszaesés az országos szinthez képest Most azonban reménykedünk Az új rendelkezések szerint 06 forintot fizethetünk a vágónyúl kilójáért, s nem nőttek tovább a tápköltségek sem. Ügy tudom, a megyében a legtöbb tenyészállatot mi helyeztük ki a kistermelőkhöz, 500-at. Ettől jó hozamot várunk. Mindent meg is teszünk érle. ketrecekkel, takarmánnyal, szaktanáccsal is segítünk. Búcsúzóban az áfész udvarán szembetűnik a felirat: ..Vadátvevő’'. — Ez a legújabb kezdő ményezésünk — fűzi hozzá Kovács József. — Tavaly októbertől a környéken négy helyen nyitottunk felvásárlóhelyet. A lőtt vadaknak nagy keletje van külföldön. jutalékot kapunk a Vadex Vállalattól. Egy kereskedelemmel foglalkozó szövetkezetnek folyton keresni kell az új lehetőségeket. Jámbor Ildikó
