Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-05 / 104. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 5., hétfő J. SZORGALOM, KITARTÁS, LELKESEDÉS Politikai könyvek és terjesztőik Műtrágyáké verő a környezetvédelem szolgálatában A politikai irodalom és pártfolyóirat megyei terjesztési versenyében — az ipari jellegű pártszervezetek között — a Thorez Bányaüzem kollektívája vitte el a pálmát, azaz szerezte meg az első helyet. A szép eredmény értékét növeli, hogy ezúttal immár ötödik alkalommal kapták meg a legjobbnak járó vándorzászlót. Vajon mi a siker titka, milyen módszerek, eszközök segítségével vívták ki ezt az elismerést? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a helyszínen, Visontán. — Valamikor mi sem lehettünk túlságosan büszkék az ezen a területen véghezvitt teljesítményünkre — kezdi a beszélgetést Orosz Tibor, munkaügyi osztály- vezető, egyben a terjesztés irányítója —, mert korántsem mentek úgy a dolgok, ahogyan szerettük volna. Csupán tudomásul vettük a cseppet sem örömteli tényeket, de nemigen változtattunk a helytelen gyakorlaton, nem törtük a fejünket új meg új megoldásokon. — ön hogyan kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe? — 1976-tól az itteni párt- bizottságon dolgoztam munkatársként. Akkortájt történt, hogy ez a könyvügy ismételten szóba került. S számtalan kritika ért bennünket emiatt. Hozzáteszem, joggal. Csak egy adatot említek ... 1978-ban a forgalmazási érték mindössze 60 ezer forint volt. Egy ekkora üzemnél ez meglehetősen csekélyke összeg. Engem bíztak meg azzal a feladattal, hogy számoljam fel ezt az áldatlan állapotot, fogjam össze a munkát. S ténylegesen előreléptünk, ugyanis az első esztendő elteltével már 100 ezer forint volt a bevétel, később pedig — fokozatosan — még több. — Ma hol tartanak? — Az elmúlt évet 230 ezerrel zártuk. Jóllehet, vannak ingadozások, de 150 ezernél lejjebb azóta nem adtuk. Tehát ha 1985-öt vesszük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy egy-egy dolgozónk átlagosan 65 forintot költött könyvek vásárlására. Ha viszont a kört a párttagokra szűkítjük le, akkor 400- nál járunk. Ezek a tények — úgy vélem — önmagukért beszélnek. — Hogyan következett be ilyen gyökeres fordulat? — Tíz pártalapszerveze- tünknek megfelelően, tíz nagyabb egységre osztottuk fel a Thorezt. Minden egyes területnél kijelöltünk egy „gazdát”, tehát egy olyan személyt, aki az ottani árusítást szervezi. Az ő érdekeltségüket is megteremtettük, tudniillik hathavonta értékeljük a ténykedésüket. Az első ötöt ilyenkor pénzjutalomban részesítjük. — Milyen forrásból? — Köztudomású, hogy a terjesztőket 10 százalék illeti meg. Ez nekem járna, de lemondtam róla, s ezt az összeget osztjuk szét közöttük. Azért a sok öröm közepette szabadjon egy kicsit sopánkodni is... Tény, hogy több könyvet adunk el, mint annak előtte. Ám nem annyival, mint amennyit a bevétel emelkedése sejtet. Sajnos, a kiadványok drágulását is keresni kell a számok mögött. Diskurzusunkat még — az említett területek felelősei közül — végighallgatták hárman. Valamennyien aktív részesei voltak a sikernek. Nézzük most az ő véleményeiket, tapasztalataikat. Balázsné Takács Klára környezetvédelmi előadó: — Az én „érdekszférám” voltaképpen a hivatali szervezetünkre terjed ki. Korábban talán itt volt a legtöbb baj, azaz itt volt a legkisebb az érdeklődés. Az emberek arra hivatkoztak, hogy ők ezt vagy azt a könyvet úgyis megveszik otthon, tehát minek költsenek itt. De azért mégis meg lehetett őket győzni. Hogyan? Magam is imádok olvasni, ennélfogva sok művet ismerek. Márpedig aki tudja, hogy mit ajánl, annak köny- nyü a dolga, az jobban felcsigázza a többiek érdeklődését is. Ez a legfontosabb. Vannak persze fogyatékosságok is, de ezekről nem mi tehetünk. Például az árengedmények ... Egyes boltok néhány kiadványt csökkentett áron kínálnak. Mi-- erről nem tudunk. Eladjuk a „portékát”, aztán jönnek hozzánk panaszkodni, hogy bezzeg amott ennyivel-any- nyival olcsóbban megkaphatták volna. Nem ártana, ha minket is tájékoztatnának. Kovács Sándor, lakatos csoportvezető: — Miként csinálom? Egyszerű a recept. Nem azt kell megvárni — amolyan sült galamb alapon —, amíg hozzám jönnek a kollégák. Nekem kell felkeresni őket, nekem kell rábeszélni, érvelni. Elvégre az én érdekemről is szó van. S ha néhányukat megnyerem, azok már viszik tovább a hírt, hogy milyen érdekes, izgalmas olvasmányuk volt. Erre aztán még jó páran megmozdulnak. Sőt, többször előfordul, hogy nincs is annyi darab ebből vagy abból a könyvből, amennyire szükség lenne. Így volt ez például a Kádár János életéről szóló műnél, avagy a Köztársaság tér ‘56 című munkánál. Lippai Istvánná, marós: — Nekem is főleg az jelent gondot, hogy sok esetben nem tudom odaadni a kért darabot. Különösen érvényes ez a lexikonokra. Vinnék az emberek, mint a cuk. rőt, de nincs belőle elég. Hát, erről igazán nem az ittenieknek kell gondoskodni. Látja, nem olyan ör- döngös mesterség ez a terjesztés. Csupán egy csöpp kitartáson, szorgalmon, lelkesedésen múlik ... (sárhegyi) A sütőipar újdonságai Gombapor és zöldség- gyümölcs dzsúsz A Rákóczi Sütő- és Édesipari Szövetkezet, amely öt év alatt csaknem teljesen kicserélte édesipari termék- választékát, az idén 15 féle új terméket készít. Az édesipari termékeket, keksz- és ostyaféléket, valamint finompékárut gyártó szövetkezet az idén egész sor régi kedvelt termék előállítását újítja föl. Az egészségesebb táplálkozás követelményeinek megfelelően korszerű újdonságokkal is jelentkezik. Újra gyártja a korábban Diana cukorka néven ismert és közkedvelt édességet. A karamella és a medvecukor egykor a kedvelt édességek közé tartozott; a kakaós és tejes karamella mellett készítenek kávés ízesítésűt is, rm a medvecukorból pedig szájízesítő tablettát kínálnak. Évtizedekkel ezelőtt a gyerekek kedvence volt világszerte, az Angliában honos mocsári növény gyökeréből nyert úgynevezett marshmallow, amit citrom és málna ízesítéssel hoznak forgalom, ba. Sokan keresik a nagyüzemi gyártási technológiával készült süteményeknél finomabb, ám a cukrászkisiparosok termékeinél olcsóbb teasüteményeket; az igénynek eleget téve a szövetkezet újfajta édes házi teasüteményt gyárt. Az egészséges táplálkozás szempontjait figyelembe véve búzacsírás és -korpás püspökkenyeret, valamint kakaós tortakarikát készítenek. Ezekben 18—20 százalék arányban van a táplálkozás- élettanilag jó hatású búzacsíra, és -korpa, amelyek különböző vitaminokat tartalmaznak és magas a rosttartalmúk. A szövetkezet, ha a kereskedelem megrendeli, az eddigieknél több cukrot nem tartalmazó, vitaminokban gazdag termék, kekszféle gyártására is felkészül. Két új élelmiszeripari termék előállításának kísérletei fejeződtek be a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben. Az újfajta, természetes alapanyagokból készíthető zöldség-gyümölcs dzsúsz és egy különleges eljárással előállítható gombapor szabadalmaztatott receptjét adta át az intézet hasznosításra és értékesítésre az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. A termékeket az egyesülés idehaza és Brüsszelben, a nemrég lezajlott Novotech ’86 kiállításon is bemutatta. A zöldség-gyömölcs dzsúsznak más ivóléhez hasonlóan viszonylag magas a növényi rosttartalma. Az új ital különlegessége, hogy enzimes kezeléssel segítik elő a rostanyag emészthetőségét. Az élelmezési szakemberek arra számítanak, hogy elsősorban a gyermekétkeztetésben és a vendégláló helyeken lesz a termék választékot bővítő, kedvelt ital. Az intézetben a kísérleti gyártás során ötféle ízkombinációban állították elő az újfajta Lvólevet. A gombapor — amely nagyüzemi konyhákban is használható — szintén a könnyű, korszerű táplálkozás egyik konyhai alapanyaga lesz. A biotechnológiai kutatások eredményeként szabadalmaztatott termék gyártásához — érdekes módon — a száraz kenyeret is hasznosítják. A gyártás elején felhasznált gomba ugyanis — miközben a kenyeret „felemészti” — nem fejlődik ki teljesen, csupán szálas állapotában marad. így könnyebben emészthető. A megszárított gombapor saláták, krémek és húsáruk ízesítésére alkalmas. Kísérleti gyártását a napokban kezdték el a Nagykőrösi Konzervgyárban. Aki megissza, s aki leáztatja Négyezer borcímke tárlata Van aki macska- vagy éppen kutyabarát. Ki a kaktuszt, ki a gyufásdobozcím- két gyűjti. Megannyi hobbiról, szenvedélyről hallani. Amivel viszont a nagyfü- gedi Farkas István foglalkozik, az még a ritkaságok között is kuriózumnak számít. Borcímkéket gyűjt, méghozzá leginkább a hazai termékek hirdetőit. Mindezt természetesen gazdasági sorrendben, s történeti feldolgozásban. Közel ötvenezres gyűjteményéből négyezer a különböző fajta. S kiderül az is, hogy a leggazdagabb kínálattal a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát rendelkezik. Több mint 140 fajta címke jelzi ezt a gyűjteményben. Az Eger—Mátra- vidéki Borgazdasági Kombinát az így felállított rangsorban előkelő helyre került a maga 76 fajta borcímkéjével. Persze ezek közül a jelen pillanatban nem gyártják mindegyiket sem Bala- tonbogláron, sem pedig Eger. ben, vagy éppen Gyöngyösön. A szenvedély ugyanis már egy évtizedes. A tulaj gyűjtőkedve szakma iránti vonzalomból ered. Szőlőtermesztő és bortermelő szakmunkás. Igaz, az élet elsodorta ettől a foglalkozástól, jelenleg a visontai bányában raktáros. Hogy mégis megmaradjon valami a tanultakból — innen a hobbi. Minderről megtudhattuk azt is, hogy a több fénykép- album anyaga leginkább levelezés útján állt össze, de jó néhány áztatott példány. S persze mindez nem titok. Farkas István igyekszik másokkal is megosztani élményeit. Részt vett egyebek mellett az 1985-ben megrendezett országos hobbikiállításon, ahol az ő bemu- tatnivalója egyedülálló volt. A megyében nincs hasonló gyűjtemény. Az országban is alig egy-kettő. A pécsi, zalaegerszegi, újpesti, szegedi gyűjtőkkel levelezés útján tartja a kapcsolatot. Még olyan kimutatást is készített, hogy egy év alatt hányszor csengetett a postás boroscímkékkel. Az elmúlt évben például 11 ezer 711-szer. S, hogy a közönség körében tetszést aratott a különös szenvedély bemutatása, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a két gyöngyösi, a pásztói, kalocsai, petőfibányai kiállítást követő vendégkönyvi bejegyzések. Aki pedig minderre kíváncsi, az május 5-től 13-ig a Visontai Thorez Bányaüzem irodaházában rendezendő legközelebbi tárlaton ismerkedhet meg a nem mindennapi gyűjteménnyel. (kis szabó) A Mátraaljai Szénbányák rekultivációs üzemének kivitelezésében új műtrágyakeverő berendezést készítettek Gyón. gyösvisontán. A lignittel kevert foszfor-, kálium- és nitrát, tartalmú műtrágya alkalmazása nagy segítséget ad a kifejtett szénmezők fölötti meddő termővé tételére. Az új be. rendezés üzemi próbáit megkezdték (Fotó: Szabó Sándor) Mindenütt a gépek Akár még jó termés is lehet Egy hét az nem nagy idő. Ennyi jutott arra a nagyrédeieknek, hogy a 2,6 millió oltványt kirakják az 50 hektáros táblába. Majdnem az történt, hogy aki csaik mozogni tudott, ott szorgoskodott az értékes vesszők körül. Sürgetett a szőlők kötözése és a tőkék körüli talajnak a vegyszerezésre való előkészítése. Bár szépen haladtak a munkákkal, április végén még volt mit tenniük a 410 hektárt kitevő közös szőlőkben. Az 1800 hektáros szántó- területen a vetés a legfontosabb. A napraforgó már 152 hektáron a földbe került. A kukorica vetését is befejezték 281 hektáron május első napjáig. Túl vannak a borsó vetésén is, amely 222 hektáron zajlott le. — Jelentős területen díszeik az őszi búzánk — mondta Frecska Sándor, a tsz elnöke. — A 723 hektáron olyan most a búza, hogy akár rekordtermés is lehet belőle. Minden a további időjárástól függ. Ez is jó hír, de nem árt óvatosan bánni vele, hiszen volt már olyan évünk, amikor a szőlőtől is rekordot vártunk, aztán jött a fagy és a szárazság és ... alig- alig találtak fürtöt a tőkéken a szüretelők. — A hűtőházban a tőkés cégek részére készítjük elő a málnát — közölte a tsz elnöke. — Ugyanakkor a hazai boltokba is naponta körülbelül száz mázsa mélyhűtött árut szállítunk ki. A palackozónk napi két műszakban 60 ezer üveget tölt meg. Az NDK-ba megy a nagyrédei bor. Vagonokban szállítjuk a megrendelőnek — Az utóbbi idők borbotrányának a hatását ér- zik-e Nagyrédén? — Igen. Bizonyos tartózkodás tapasztalható a nyugati cégeknél. De előbb- utóbb el kell múlnia ennek. — Történhet valami kellemetlenségünk a boraink miatt ? — Teljesen lehetetlen. A mi rendelkezéseink nagyon szigorúak és azokat hiánytalanul meg is tartjuk. Tartályokban viszik a szürke barátot, a muskotályt és a traminit az NSZK-ba. Biztosra veszik, hogy a mostani megtorpanás után az év második felében megnövekszik az érdeklődés a boraink iránt a nyugati kereskedőknél. Egyelőre minden a legnagyobb rendben van a Nagyrédei Szőlőskert Tízben. A tavasz biztató. Várják a jó folytatást. (gmf) A szakszervezet is segít A munkaverseny sikere nemcsak a brigádokon múlik A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága a napokban véleményezte annak a 70 szocialista brigádnak a tevékenységét, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi évben kiemelkedő gazdasági eredményeket ért el a kollektíva. A korábbi esztendőkben a cégnél vitatkoztak azon, hogy ki a munkaverseny igazi gazdája. Most a termelés •irányítói őrködnek afelett, hogy a mozgalom elsősorban a vállalat érdekeit szolgálja, a vállalások pedig a legfontosabb tennivalókra irányulnak. A testület megállapította azt is, hogy a verseny túlnő a brigádok keretein. Egy- egy kollektíva önmagában már nem sokat tehet, csak akkor, ha a felajánlások teljesítéséért összefog a többivel. Az összefogás csapatmunka lett, amely azért sikeres. mert a brigádok egymással is versenyeznek, megfelelő volt az együttműködés a résztvevők között. Ha a termelés zökkenőit az irányítók nem is tudták mindenkor kiküszöbölni, de elérték, hogy azok nem akadályozták számottevően a brigádok munkáját. A feladatokról szólva a szakszervezeti bizottság megállapította: a munkaverseny sikere elsősorban a vezetésen múlik. Erinek javításában bőven van tennivaló. A termelőmunkában dolgozó brigádoknál fokozni kell a mozgalmi jelleget, javítani szükséges az irányítói munka teljesítmény ét és színvonalát a munkahelyeken. A gazdasági egységek között a szakipari, a szerelő- ipari, és az ipari főüzemi brigádok teljesítménye átlagon felüli. Mika István
