Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. május 29., csütörtök A Báthori István Múzeum Nyírbátorban A közelmúltban — a múzeumi világnapon — nyitották meg Nyírbátorban a felújított Báthori István Múzeumot, ahol a látogatók megtekinthetik a Nyírbátor évszázadai című állandó kiállítást is. A képeken: Az íves mennyezetű termek, folyosók kellemesen hűvös levegője fogadja a látogatókat A felújított épület impozáns főhomlokzata (balra, fent) Régi háztartási eszközök a kiállításon (balra, lent) (MTI-fotó: Elek Emil felvételei — KS) A Nap gyermekei Feljegyzések egy tüskés hatvani kiállításról Diákok, felnőttek népes csapatokban érkeznek a Hatvanas utcai galériakertbe, ahol a festmények, szobrok mellett ezúttal Dél-Amerika, Mexikó sajátos növényi kultúrája is kínálja magát. A Magyar Kaktuszgyűjtők Egyesületének a területi csoportja rukkolt ki ismét látványos és gazdag, csaknem ezerfajta szúrós, tüskés, ám színekben tobzódó délszaki növényt felvonultató kiállításával. Hogy mi köze a képzőművészetnek a kaktuszok köréhez? Ezt leginkább az ide látogató dr. Nemes Lajos, a debreceni botanikus kert igazgatója világította meg találóan. — Mind a művészet, mind a természet közel áll az emberi lélekhez, jó értelemben hat rá, ennél mélyebb rokonságot pedig nem kérhetünk számon rajtuk ... ! Fizetők és jegyesek Szót váltottunk a többnapos bemutató során Vígh Gyula műanyagipari munkással, a csoport vezetőjével is, aki elmondotta, hogy 1983-as megalakulásuk óta csak nőtt az érdeklődés e növényi kultúra iránt, s ma mér húsznál több „fizető” tagot tartanak számon. — De ennek ötszöröse érdeklődik komolyabban, mondhatni tudományos alapon a kaktusztenyésztés iránt, továbbá százakra telhető azoknak a serege, akik néhány tetszetős, vagy éppen fura megjelenésű növény vásárlásával — mint például az „őszapó” vagy az „anyósszék” — lényegében jegyességre léptek mozgalmunkkal. És aki ebbe egyszer belekóstol, feltétlenül a rabjává válik. Egyébként a kaktuszok igénytelen, kis törődést kívánó családja min. den lakásban, minden otthoniban olyan dísz, amely szinte a madárkák, az apró háziállatok melegségével illeszkedik szülők és gyermekeik életébe. Szakmai tanácsok — Hdgy mit szeret a kaktusz? Természetesen a fényt, amelyben dúskál őshazája, de azért télidőben nem örül túlságosan a felfűtött szobának *— jegyzi meg Ráday László, a „gagarinos” szakember. amikor a tenyésztés módjától érdeklődünk. — Táplálék dolgában legjobban kedvez neki a laza. érett te- ihéntrágyával kevert erdei lombföld, amelyhez viszonylag olcsón jutni, s otthon csak némi folyami homokot kell hozzákeverni. És hogy meddig kíséri életünket? Meddig szolgálhat a gyermekek örömére, a lakás díszeként? Hát. az én itteni anya. gom zömében 10—12 észtén, dős. És ugyanilyet hagytam Pesten, amikor annak idején munkahelyet változtattam, s az erőműhöz költöztünk. Persze a ritkán, vagy hosz- szabb időre virágba boruló kaktuszfajták között sok olyan akad, amely több évtizedig húzza, s akkor is rendszerint külső okból szén. derül jobblétre. Amitől jó félni Igen, a kaktuszok virágai! Hát ezek mellett se menjünk el „érintőlegesen”. Hiszen a könnyen bőrgyulladást okozó. tejnedvet tartalmazó eu- forbiák, amelyektől a kicsinyeket jó tiltani, nem jellemzőek a különben békés növényfajtákra. Ezek tüskéikkel, lemezes testükkel a meleg ellen védekeznek. mintsem bárkinek ártani kívánnának. És közben — melyik. mikor — hozzák szép, az égő vöröstől a halovány sárga színig pompázó virágaikat. Ahogy elnézzük: Faragó József „szemölcskaktuszai”, amelyek koszorú alakban futnak körül, hosz. szú hetekig is díszlenek. Sándor László diszkokaktu- szai viszont este kinyitják 'banánillatú virágkelyheiket. s reggelre vége a színes pompának, hervadás uralkodik el rajtuk. Füzér Károly a törpekaktuszokat favorizálja. Nevük is tetszetős: A Nap gyermekei! És valóban szinte árasztják sugaras, aranysárga kis virágaikat a hatalmas sátor alatt, amelynek talaját hasított kövekkel. szikladarabokkal hintették föl a rendezők. Merthogy minél valószerűbb környezetben kívánták az érdeklődők elé tárni maradandó értékű kiállításukat. Moldvay Győző WOLFGANG EBERT Az a szegem/, védtelen kis Amerika Kérdés: Ki veszélyezteti a vonulnia Honduras, Guate- békét a nyugati féltekén? mala és Mexikó területén. Felelet: Nicaragua, ki más. Kérdés: Miért olyan ve- Kérdés: Ez egy nagy or- szélyesek Amerikára nézve szág? a Nicaraguát kormányzó sandinisták? Felelet: Túlzottan is nagy. Kérdés: És miért olyan veszélyes? Felelet: Nicaragua agresz- szív szuperhatalom, amely senki előtt nem hátrál meg, ha érdekeit veszélyeztetve érzi. Kérdés: Konkrétan kit fenyeget Nicaragua? Felelef: Amerikát. Kérdés: Ajnerika nagy ország? Felelet: Nem. egy szegény kis védtelen törpeállam. Kérdés: Vannak-e Amerikának és Nicaraguának közös határai? Felelet: Nincsenek. Hogy megtámadja Amerikát, a ni- caraguai hadseregnek át kell Falelet: Mert kontráknak nevezett hírhedt ügynökeikkel aknamunkát folytatnak. Kérdés: De Amerika miért éppen Nicaraguától fél? Felelet: Azért, mert régebben két másik szuperhatalom — Vietnam és Grenada — már elkövetett ellene agressziót. Kérdés: Konkrétan miitől lél Amerika? Felelet: Hogy a sandinisták egy második Pearl Harbort készítenék elő, és hogy fő céljuk — elfoglalni Las Vegast az összes játék- kaszinójával. Kérdés: Milyen fegyverekkel rendelkeznek a sandinisták ? Felelet: Alattomos ellenségek. A harctéren először banánhéjat szórnak szét, hogy az ellenfél katonái megcsússzanak és ne tudjanak mozogni, aztán a védtelen embereket kávébabbal szitává lövik. Kérdés: > iElismeriik-e a sandinisták a nemzetközi jogot? Felelet: Ilyesmi nem létezik a számukra. Nemrégiben víz alatti aknákkal szinte teljesen blokád alá vették Amerika egyetlen kikötőjét, most pedig a coca- cóla behozatalának embargójával térdre akarják kényszeríteni az országot. Kérdés: A védtelen kis Amerikának nincsenek barátai a nyugati féltekén ? Felelet: Vannak, de kevesen. Amerika csak olyan hű szövetségeseire számíthat mint Pinochet és Stroessner. Kérdés: A legutóbbi napokban milyen események mutattak arra, hogy fokozódik a veszély a sandinisták részéről? Felelet: íme a legfrissebb jelentés: egy sandinista óriás-tengeralattjáró elsüllyesztett egy kis amerikai tengeralattjárót! Kérdés: Várjon csak. Hogy is van ez? A morzsányi koldusszegény Amerikának van tengeralattjárója? Felelet: Természetesen nincs. Ez a tengeralattjáró csupán díszlet, amelyet a müncheni Bavaria filmstúdió kölcsönzött Amerikának. (A hamburgi Zeitből ford.: Zahemszky- László) BEMUTATJUK ... Az Országos Közművelődési Központ Mfivelődéskutató Intézetét Az intézet alapítási éve 1980. A cél: o kultúra kutatása Magyarországon. Művelődést kutatni? A föld mélyében az olajat, a történelemben a tényeket, az emberi testben a betegségeket, a versben az értelmet vagy zsebünkben egy húszast a hó végén, azt igen, azt lehet kutatni — gondolná az ember. No, de művelődést? Hiszen nem lehet olyan bonyolult folyamat a világegyetem mozgása, mint egy zenemű befogadásának, egy könyv megemésztésének vagy egy film megértésének a folyamata. Mert ugyan ki mondhatja meg pontosan, hogy a tegnap esti tévéfilmből mi marad meg bennünk? És ami megmarad, miféle gondolattá válik — ha válik — holnapután? És befolyásolja-e az életünket, a cselekvésünket, a munkánkat? Mert, hogy egy-egy műből alkalmasint több marad a fejünkben, mint ami amúgy- is benne van, az bizonyos. És nemcsak azért, mert Hidy Péter, az Országos Művelődési Központ Művelődéskutató Intézetének az igazgatóhelyettese is ezt mondja, de a tény miatt is: a műveltebb munkás munkája termelékenyebb, a műveltebb embernek tökéletesebb az érdekérvényesítő és a kapcsolatteremtő képessége. Ám éppen azért, mert még a paradicsomi jólétet teremtő kőolajnál is fontosabb és hosszú távon értékesebb a kiművelt emberfő, a különböző országok joggal kíváncsiak a kultúra elsajátításának folyamatára. Csak ennek tudatában hozhatnak ugyanis olyan törvényeket, alkothatnak olyan jogszabályokat, és adhatnak ki olyan rendeleteket, amelyek nem íróasztal melletti okoskodások, hanem tények alapján születnek. Ezért terjedt el mintegy másfél-két évtizeddel ezelőtt a kultúrakutatás az egész világon. Szerencsére ezen a kutatási területen a hazai eredmények is a legelső vonalba tartoznak, részben a Művelődéskutató Intézet jóvoltából, amely Vitányi Iván vezetésével végzi munkáját. Részben, mondom, mert efféle tevékenység folyik a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, a Társadalomtudományi Intézetben és például az egyetemeken is. — Miben különbözik a Művelődéskutató Intézet a többitől? — Minket nemcsak az foglalkoztat, hogy hányán nézik meg ezt vagy azt a tévéműsort, hányán és miért olvasnak egy bizonyos könyvet, kik mennek múzeumba, és mindezt az állampolgárok iskolai végzettsége hogyan befolyásolja — mondja Hidy Péter a Corvin téri épületben. — Hanem az, hogy ez segít megvilágítani a művelődés folyamatát. A mi kérdéseink között effélék szerepelnek: hogyan áll össze egységes egésszé, az élet részévé, világképpé a tévé, a mozi, a színház és a többi élmény. Hogyan kerülnek kapcsolatba az emberek a kulturális értékekkel? Milyen az ország ama kétharmadának a kultúrája, akiket nem szoktunk a művelődök közé sorolni, mert nem látogatják a hivatalos kulturális intézményeket? — Miképpen lehet mindezt mérni? — Ugyanúgy, ahogy a társadalomtudományi kutatások során általában. Kérdőívekkel, beszélgetésekkel, megfigyelésekkel, és mindezek eredményeinek összegzésével. Van olyan kutatónk, aki szinte együtt él azzal a csoporttal, amelyiket meg akarja ismerni: például fiatalokkal vagy egy falu népével, egy háztömb lakóival. Különben hogyan írhatná le az alkohol kulturális szerepét, mint Ambrus Péter tette vagy a szívósan továbbélő hagyományokat, mint Mátyus Aliz? — Melyek voltak az elmúlt hat év legeredményesebb kutatásai? — A már említett néhány tárgyon kívül megvizsgáltuk például az ország kulturális intézményekkel való ellátottságát. Ez nem csak a művelődési házak és a mozik összeírását jelentette, hanem a teljes infrastruktúra felmérését két megyében a kocsmától az útviszonyokon át a templomig, mert mindez a művelődés lehetőségeinek meghatározója. — A kutatások eredményeit hasznosítja-e a kulturális irányítás? — Az intézetet a legtöbb esetben bevonják á művelődéspolitikai döntések előkészítésébe. De hogy a tanácsainkból, kutatási jelentéseinkből mennyit használnak fel, az változó. Biztatóbb, hogy felfedezéseink lassan bekerülnek az egyetemi tananyagba, és így leendő népművelők révén a gyakorlati életbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy receptet adunk a művelődés különböző bajainak elmulasztására. Mi legfeljebb diagnózissal szolgálhatunk, a terápiát minden szakembernek a helyszínen kell megtalálnia. .. T. M. Dayka Margit-filmsorozat „Dayka Margitra emlékezünk" címmel május 29. és június 4. között Budapesten, a Honvéd moziban, esténként 20 órai kezdettel azokból a filmekből rendez vetítéseket a Főimo. amelyekben a színésznő emlékezetes alakításokat nyújtott. Május 29- én a Liliomfi látható, 30- án Gyarmathy Lívia film. je, az „Ismeri a szandi-mandit?”, 31-én Huszárik Zoltán Szindbádja, június 1-én a Macskajáték. Makk Károly filmje, utána másodikán a Sándor Pál rendezte „Her- kulesfürdői emlék". Június 3-án a Legato, és negyedikén a Kedves szomszéd című filmeket vetítik a Honvéd moziban Dayka Margit emlékére. Testvériskolák díszhangversenye Egerben Az Egri Állami Zeneiskola 11 éve tart fenn gyümölcsöző kapcsolatot a Spisská Nova Ves-i testvérin tézmény- nyel. Ez alkalomból a csehszlovák zeneiskolások Egerbe látogatnak, ahol május 30-án, este 7 órakor a házigazdákkal közös díszhangversenyt adnak a házasságikötő teremben. Emellett szakmai megbeszélésekre, baráti találkozókra, kirándulásra is sor kerül a negyvenfős delegáció háromnapos itt-tartózkodása alatt, mely reméljük igazolni fogja a mondást, hogy: „a zene nem ismer határokat”.
