Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 29., csütörtök 5. SELF—3 típusú úszóberendezés a Kaszpi-tengeren. A ten­gerfenéktől számítva 6500 méterre képes lefúrni. Tervezői figyelembe vették a szigorú természetvédelmi követelmé­nyeket is: egyetlen csepp olaj sem kerül a tengerbe BULGÁRIA Művelődés is, szórakozás is Színház, film, képzőművészet, zene SZOVJETUNIÓ Kőolaj a tenger­fenékről A világ kőolajtermelésé­nek egynegyedét ma a ten­gerek és óceánok mélye ad­ja. Elsősorban a selfekről van szó, ami szárazföldi sekélyes zátonyokat és part­menti zónákat jelent. A XX. század végére az ember gyakorlatilag kime­rítette a régi és könnyen hozzáférhető lelőhelyeket. Manapság a kitermelésnek két módja között választ­hat: az egyik a szárazföl­dön végezhető, de ez évről évre nehezebbé és költsége­sebbé válik. A másik lehe­tőséget a tenger mélye nyújtja, ahol meglehetősen nagy készletek rejlenek pontosan amiatt, hogy a készletekhez nehéz és költ­séges hozzájutni. Ma már a „tengeri” és a „szárazföldi” kitermelés költségei között nincs túl nagy különbség A tengeri kőolajkitermelés veteránja Azerbajdzsán. Itt 1949. november 7-én hoz­tak fel először olajat a „ten­ger fenekéről” Nyeftjanie Kamnyinál, a Kaszpi-tenger- re épített kutakból. Ma már több mint húsz fúrótorony üzemel a Kaszpi-tengeren, és a 200 méteres vízmélység sem jelent akadályt. A mo­dern fúrótornyok óriási acél- szerkezetek, amelyek nagy­sága akkora, mint egy fut- ballpálya és magassága, mint egy negyvenemeletes házé. „Fedélzetükön” több ezer tonás terhet képesek tartani. A Kaszpi-tengeren kívül a Balti-tenger, a Fekete-ten­ger, a távol-keleti tengerek selfjén is kutatnak újabb lelőhelyeket és folynak a feltárások. A tizenkettedik ötéves terv évei alatt (1986 —1990) kiemelt jelentőséget tulajdonít a tengeri olaj- bányászatnak: a kitermelést a duplájára kell növelni. A kőolajkitermelés azon­ban csak az első lépés a self természeti kincseinek kiaknázásában. A jövőben sor kerül olyan ásványok kitermelésére is, mint a réz, a kobalt, a nikkel, mangán stb. A víz alatti lelőhelyek kiaknázása nemcsak a sei­fen, hanem a nyílt tengeren és óceánon az igazán izgal­mas feladat, de megoldásá­ra valószínűleg már csak a jövő évszázadban kerül sor. JUGOSZLÁVIA Készül a Vajdaság földtani térképe Jugoszlávia teljes földtani térképének elkészítéséhez 1962-ben kezdtek hozzá a szakemberek. A térképsoro­zat földtani adatokon kívül ásvány- és kőzettani. víz­rajzi, szeizmológiai adatokat is tartalmaz. Ezért nemcsak az ásványkincsek felkutatá­sában nyújt majd segítsé­get, hanem lehetőséget ad a nagy építkezések megterve­zésénél a talajviszonyok fel­mérésére és a földrengéses övezetek elkerülésére is. Mint a Magyar Szó cik­kéből kitűnik, a Vajdaság­ban eddig 170 millió dinárt költöttek erre a munkára, s több mint 18 ezer négyzet­kilométer területet térképez­tek fel. Hátravan még kö­rülbelül 3200 négyzetkilomé­ter feltérképezése, amit a tervek szerint a jövő év vé­géig befejeznek. A munka már menet köz­ben komoly eredményeket ihozott. Például: az atlasz adatainak gyűjtése közben fedezték fel a Kovin környé­ki jelentős lignittelepeket. Hasonló eredményre jutot­tak Cerevic, Paragovo és Le- dinci körzetében is. Magne- zitot, tufát, azbesztot talál­tak a Fruska Gorában, kvarchomokot Versecnél. Bulgáriában jelenleg 63 színház működik. Ebből 36 a prózai, 9 a zenés és 18 a bábszínházak száma. Tavaly a színházi előadásokat 6 mii. lió néző tekintette meg. A statisztikák szerint az or­szágban jelenleg ezer lakos­ra 466 színházlátogatás jut. A televízió konkurenciája ellenére hasonlóan népszerű az országban a film is. Az első bolgár játékfilm — A gavallér bolgár — 1915-ben készült el a nagyszerű szí­nész és rendező. Vaszil Gen- dov főszereplésével. A film­komédia óriási sikert aratott, s ez Gendovot számos újabb film megrendezésére késztet­te. A szocialista Bulgária el­ső játékfilmje viszonylag ké­sőn, 1950-ben készült el. Bo- rozanov rendezte a történel­mi témájú alkotást, amely Kalin, a sas címmel került a mozikba. Az utóbbi idők­ben a bolgár filmgyártás évente több mint 500 alko­tást produkál. A nagyjáték­filmek száma általában évi 22 mű. a többi rövid-, rajz-, dokumentum-, illetve televí. ziós film. A mozik száma megközelí­ti a 3300-at, s ez azt jelen­ti, hogy a lakosság 97 szá­zaléka olyan településen él, ahol van vetítőterem. Éven­te mintegy 940 ezer vetítést tartanak, s ezeket összesen 95 millióan nézik meg. Növekszik az érdeklődés a képzőművészetek iránt is. Egyre több tárlatot rendez, nek hivatásos és amatőr mű­vészek alkotásaiból. Különö­sen a grafikai alkotások vál­tak népszerűvé. Kiszélesedtek az élő zené. vei való kapcsolat formái is. Az utóbbi négy évben a szimfonikus zenekarok és na­gyobb zenei együttesek átla­gosan évi 1400—1600 hang­versenyt adtak. Ezeket több mint 780 ezer zenerajongó hallgatta meg. Az országban 640 zeneiskola működik. A Balkanton hanglemez­gyár kazettáinak és lemezei­nek 85—90 százalékát a ha­zai előadók és zeneszerzők felvételei alkotják. A szabad­idős elfoglaltságok sorában a lemezhallgatás jelenleg az ötödik helyen áll. Ezért a hanglemezgyártás a meny- nyiség és a minőség növelé­sére törekszik. A rádióhall­gatók több mint 84 százalé­ka. a tévénézők csaknem 65 százaléka rendszeresen nyo. mon követi a zenei adásokat. A Neiwjmrvasúti menetrendje III“““* 80 Mező Bp. Keleti Hatvan Vámosgyörk Kál-Kápolna Füzesabony Miskolc * 2 2.35 23.55 0.13 0.42 0.55 — D 0.35 2.03 2.22 2.51 3.03 4.00 — — — — 3.47 4.49 B — — — — 4.11 5.10 — — — — 5.00 6.02 — — 4.55 5.24 5.37 6.40 — 5.02 5.19 5.44 5.54 6.55 5.25 6.40 6.57 7.24 7.43 8.36 KA GY 6.00 6.56 7.11 7.30 7.40 8.25 F GY 7.05 7.58 — — 8.36 9.20 SE.F.GY — 8.30 8.46 9.04 9.15 — 7.15 8.43 9.08 9.35 9.45 10.40 BP *GY 7.50 8.48 9.03 9.21 9.32 — GÖ 8.00 9.26 9.43 — — — * 9.20 10.34 10.53 11.20 11.40 12.40 *GY 10.00 10.51 11.09 11.27 11.36 12.20 10.35 11.57 12.13 12.44 12.54 13.48 B *GY 11.35 12.30 12.46 13.06 13.17 13.55 A 11.40 13.33 13.51 14.17 14.28 15.26 SO GY 12.35 13.27 13.44 14.02 14.11 14.54 E 13.30 14.33 14.49 15.10 15.21 16.05 * 13.50 15.11 15.27 15.54 16.04 16.57 PM *GY 14.00 14.52 15.10 15.29 15.43 16.25 GÖ 14.35 16.00 16.15 — — — E GY 15.30 16.23 — — 17.03 17.46 LU — — — 17.03 17.15 18.15 GY 16.00 16.51 17.06 17.24 17.33 18.20 — — —F­— 17.52 18.50 16.30 17.58 18.20 18.53 19.08 20.04 BP *GY 17.30 18.34 18.50 19.11 19.21 — GY 18.00 18.55 19.12 19.31 19.42 20.30 — — — — 19.58 20.56 KR *GY 19.00 19.54 20.10 20.30 20.41 21.20 SE.E.GY — 20.03 20.18 20.35 20.46 — 19.30 20.44 21.04 21.31 21.46 22.38 L GY 20.10 21.01 21.17 21.35 21.45 22.28 TA GY — 20.49 21.04 21.22 21.32 22.15 20.35 22.15 22.36 23.07 23.17 — 81 Mező Hatvan Salgótarján PO GY 0.07 1.03 3.48 5.11 5.55 7.28 7.04 8.40 BP GY 8.40 9.37 9.02 10.36 11.45 13.13 13.16 14.44 14.16 15.33 16.05 17.43 BP GY 18.03 19.03 18.10 19.30 19.39 21.15 E 20.28 21.50 DS GY 21.12 22.11 22.18 23.49 23.21 0.40 85 Mező B Gö Gö :0 >­oo vt O E-rt > 3.58 5.35 6.34 7.20 9.45 11.42 13.54 15.12 16.16 17.35 19.16 21.25 22.55 =0 >­OO C :0 >-. 4.13 5.50 6.48 7.35 10.00 11.57 14.09 15.27 16.31 17.50 19.31 21.40 23.10 85 Mező B GÖ Gö :o >­DO c •O 4.36 6.09 6.55 7.55 10.31 13.20 14.27 15.35 16.47 18.02 19.43 22.11 23.05 23.18 L. ■o DO Vt O E > 4.50 6.23 7.09 8.09 10.45 13.35 14.41 15.49 17.01 18.16 19.57 22.25 23.19 23.32 81 Mező Salgótarján Hatvan D 2 .07 3.33 PO GY 3.00 4.00 J 3.24 4.50 5.00 6.33 DS GY 5.58 6.58 BP GY 6.35 7.33 6.40 8.08 8.58 10.27 11.19 12.50 13.05 14.28 13.44 15.18 14.35 15.58 15.24 16.45 BP GY 16.55 17.53 17.00 18.20 18.23 19.58 G 21.03 22.36 B 21.40 23.01 A menetrend nem tartalmazza a külön rende­letre, illetve a megyénkén megállás nélkül áthaladó, valamint a csak Hatvan—Budapest között közlekedő vonatokat. A célállomás kivételével minden időadat indulást jelöl. Az egyes betűk jelentése a vonatközlekedés napja. Általában: A B C D E F G H H K Sz Cs P Sz V + + + + + + — + + + + + — — + + + + — — —1§ — — — + — — + J + — — — — — — + — + + + + + + Az ünnepnapok körüli munkarendváltozások következtében B-jelű napnak minősül XII. 28., 29.; E-jelűnek XI. 6.. XII. 23., 30., I. 3., IV. 17., IV. 30.; F-jelűnek XII. 24., 31., IV. 18.; l-jelünek Vili. 20., XI. 7., 8., XII. 25., IV. 19., V. 1., 2.; H-jelűnek XI. 9., XII. 26., I. 1., 4., IV. 20., V. 3.; és végül D-jelűnek számít XI. 10., XII. 27., I. 2., 5., IV. 21. és V. 4. Az L-jelű vonat szeptember 5-ig naponta, ez­után az E napokon közlekedik. A táblázatokban megjelöltük a hivatalos MÁV-menetrend azon mezőit, amelyeken a kisebb állomások menetrendje pontosítható. 87 Mező Füzesabony Eger * 0 .55 1.12 3.30 3.50 4.53 5.10 6.07 6.26 B 6.36 6.56 8.15 8.32 SE.F.GY 9.15 9.29 DP, G 9.18 9.40 BP *GY 9.32 9.49 * 11.50 12.10 * 13.20 13.38 15.03 15.23 * 15.41 16.01 * 16.15 16.30 DP, G 17.30 17.50 17.50 18.10 BP *GY 19.21 19.38 SE.E.GY 20.46 21.01 * 20.50 21.10 22.10 22.28 >» 87 C O Mező jO V) V N LU Li. * 2.55 3.13 * 4.05 4.22 * 5.26 5.45 6.36 6.53 BP *GY 7.00 7,15 8.53 9.10 DP,G * 10.01 10.20 B * 10.05 10.20 * 12.46 13.05 B * 13.46 14.05 14.36 15.53 * 15.39 15.57 BP *GY 16.43 16.58 17.00 17.17 SE.HGY 17.09 17.23 DP, G 18.40 18.59 B 18.40 18.59 G * 19.46 20.05 21.22 21.40 23.15 23.32 80 Mező Miskolc Füzesabony Kál-Kápolna Vámosgyörk Hatvan Bp. Keleti F — 2 .10 2.22 2.53 3.14 4.33 B — 2.50 3.00 3.29 3.47 5.03 * — 3.15 3.26 3.56 4.17 5.37 D — — — 4.43 5.01 6.23 * — 4.24 4.39 5.07 5.25 6.42 4.00 4.49 5.00 5.29 5.48 7.18 * 5.05 5.57 6.06 6.32 6.53 8.10 BP *GY 7.17 7.27 7.45 8.01 8.55 TA GY 6.50 7.33 7.43 8.01 8.18 — GY 7.00 7.46 7.56 8.14 8.34 9.33 B 7.04 8.12 8.23 8.53 9.14 10.38 KR GY 7.30 8.08 8.18 8.36 8.54 9.53 D 7.45 8.32 8.43 9.05 9.24 10.33 Gö — — — 10.48 11.13 12.43 * 9.28 10.30 10.41 11.15 11.40 13.18 SO GY 10.30 11.12 11.21 11.39 11.56 12.55 PM *GY 12.30 13.15 13.24 13.42 14.00 14.55 * 12.55 14.10 14.25 15.08 15.29 16.33 GY 13.50 14.27 14.36 14.54 15.12 16.05 14.15 15.13 15.24 15.53 16.12 17.33 LU 15.02 16.14 16.24 — — — B,H*GY 15.30 16.11 16.21 16.41 16.57 17.53 GÖ — — — 17.13 18.02 19.21 BP *GY — 16.59 17.08 17.27 17.44 18.38 H 16.25 17.14 17.25 17.57 18.17 19.28 SE.HGY — 17.24 17.34 17.53 18.08 — H 16.51 17.48 18.01 18.40 18.58 19.55 17.35 18.33 — — — — H GY 18.30 19.18 19.30 19.49 20.05 21.00 18.33 19.22 19.34 20.05 20.28 21.47 H GY 18.56 19.35 — — 20.16 21.13 19.04 20.01 — — — — ■ KA *GY 19.30 20.13 20.23 20.41 20.57 21.53 A 19.33 20.30 20.43 21.11 21.30 — 1 19.33 20.30 20.43 21.11 21.30 22.37 H 21.04 21.56 22.06 22.29 22.48 23.53 21.10 22.10 22.22 22.52 23.12 — 23.08 0.08 — — — GY Gyorsvonat DP » A Bp. Keleti —Eger vonalon Füzesabonyban 15 percen belül csatlakozása van Bp. illetve Eger felé. DS BP Bp. Keleti pu.—Eger, illetve Bp. Keleti pu. —Salgótarján közötti közvetlen gyorsvonat, naponta. KA GÖ Gyöngyös—Budapest között átszállás nélkül közlekedő személyvonat. KR LU Budapest—Ludas között, illetve Ludas—Miskolc kö­zött közlekedik. Debrecen —Eger —Szilvásvárad vonalon átszállás nélkül közlekedik a G napokon. Debrecen —Szolnok—Hatvan —Salgótarján vonalon át­szállás nélkül közlekedik Vili. 31-ig a G-jelű napokon. Budapest—Kassa között naponta közlekedő gyors­vonat; helyjegy váltható rá. Budapest—Krakkó között közlekedő helyjegyköteles gyorsvonat. PM PO SZ Pécs—Miskolc gyorsvonat, átszállás nélkül. SE Szófia— Belgrád — Budapest — Varsó útvonalon közle­kedő, helyjegyköteles, belföldi utazásra igénybe nem SO vehető gyorsvonat. Vámosgyörk —Szolnok között közlekedik. TA Eger — Hatvan — Szolnok — Cegléd—Kecskemét—Szeged vonalon átszállás nélkül közlekedő vonat. Sopron (illetve Szombathely)—Miskolc között naponta közlekedő közvetlen gyorsvonat. Tapolca—Keszthely —Bp. Kelenföld —Kőbánya felső (indul Miskolcra 20.00, érkezik Miskolc felől 9.04) —Mis­kolc útvonalon VI. 14—Vili. 31. között naponta közle­kedő gyorsvonat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents