Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 29., csütörtök 3. BNV-díjat nyert az Ikarus 400-as sorozatának 415.04 jelű városi autóbusza. Alacsony padlószint, még jobb kilátás, 176 kW teljesítményű motor, a 92 utasra — világszínvonal A járműipar a BNV-n A Mercedes—Benz nemcsak a szívdobogtató Í90E „Bébi- mercit”, és a 300 D dízelmotoros csodát hozta el, de bemutatta vadonatúj, 250 TD kombiját is. A szerény, 2,5 literes motor 66 kW teljesítményű, és 90 km ó sebesség mellett 5,8 liter dízelolajat emészt 100 km-en ... Az új Ganz-metrókocsi (Fotó: Kőhidi Imre) Randevú a komputerek szerelmeseinek Pályázati felhívás Május 29-én. az Ifjúsági Házba találkozóra invitálják a számítástechnika „megszállottjait.” Az egész napos rendezvénysorozat védnökei a MTESZ, a KISZ Heves Megyei és Eger Városi Bizottsága, az egri SZÜV, valamint a Finom- szerelvénygyár. Mint Erdei Zoltántól, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ifjúsági koordinációs bizottságának megyei titkárától megtudtuk, a Számítástechnika ’86 című kiállítás és börze gazdag programot ígér. Délelőtt az Ifjúsági Ház nagytermében szakmai előadásokat hallgathatnak az érdeklődők budapesti és helyi szakemberektől. Szó lesz egyebek mellett a mikrogépekről, a megye számítástechnikai helyzetéről és a gépkiválasztás szempontjairól. Részletes ismertetők hangzanak el a különböző számítógép- rendszerekről. A délutáni könnyedebb börzén a hazánkban legelterjedtebb géptípusokkal ismerkedhetnék a résztvevők. Néhány komputer egyenesen a BNV-ről érkezik! L esz játékprogram-bemutató, számítástechnikai totó. A lebonyolításban segédkeznek az Egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközép- iskola szákkörösei. Alkalom nyílik a softverek cseréjére is, a saját programok versenyében pedig a legfrappánsabbak készítőit jutalmazzák. i A Magyar1 Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete pályázatot hirdet - felsőoktatási intézményiben képesítést szerzett, a közoktatásban vagy a művelődés- •ügyi igazgatás Iterületén dolgozó tanárok részére, szakmai fejlődésük elősegítésére az 1986/87 tanévben. A tanárok kutatómunkában való foglalkoztatása — munkaviszonyon kívül — megbízásos ( fizetett szerződéses) jogviszony alapján történik és általában egy évre szól. Díjazásuk havon- íta 1000 forint. A szerződés lejártakor benyújtott írásbeli beszámoló alapján a végzett munka eredményességétől függően a Magyar Tudományos Akadémia jutalmazhatja tevékenységüket. A kutatási megbízást nyert pedagógus kutatási feladatát az Atomki igazgatója határozza meg A megbízás cfllja elsősorban az oktatás színvonalának emelése a modern kutatás módszereinek, szemléletének és eredményeinek megismerése révén. Az eredményes munkához a feltételeket az Atomki laboratóriumaiban biztosítjuk. A megbízásos kutatási szerződéssel kapcsolatos rjészlatkérdésekben tájékoztatást az intézet igazgatósága nyújt. Az Atomki igazgatójához (4001. Debrecen, Pf. 51.) benyújtandó pályázathoz csatolni kell a munkahely vezetőjének javaslatát, amelyben az igazgató vállalja heti egy szabadnap biztosítását is. A pályázat beadásának •határideje: 1986. június 30. Reklám — burkoltan és nyíltan Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakán elfogadta a sajtóról szóló törvényt. Az új jogszabály 23 paragrafusából egyetlen bekezdés, mindössze két mondat foglalkozik a reklámmal, mégis a Magyar Reklám Szövetség e két mondat miatt hívta össze a szakembereket. Ez a rövid szöveg igy szól: „A reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jellegét kifejezve kell közölni. A tájékoztatás nem szolgálhat burkolt reklámtevékenységet.” A vita tárgya tulajdonképpen az volt, mi is a burkolt reklámtevékenység? A találkozó, konzultáció részvevői végül azzal búcsúztak el egymástól, hogy nem tudják meghatározni a fogalmat, majd a töfvény hatályba lépése után a gyakorlatban kialakul, hogy mit is értsünk alatta. Ezen álláspont ellenére azért próbáljuk meg tisztázni a fogalmat. Induljunk ki abból: mi a reklám? A sajtótörvény indoklása segít az eligazodásban. Kimondja, hogy a reklám (a hirdetés) mögött polgári jogi szerződés áll: aki a hirdetést megrendeli, fizet azért, hogy áruját, szolgáltatását, műsorát, közleményét stb. a hirdetést közlő ismertesse. A hirdetést közlő pedig alapvetően nem azért ad helyt a közlésnek mert egyetért annak tartalmával, hanem azért, mert ellenszolgáltatást kap a közlésért. A tájékoztatás ezzel szemben valamilyen tény- közlést tartalmaz, eseményről tudósít vagy véleményt, értékítéletet fejez ki. A vélemény, értékítélet kedvező volta önmagában még nem reklám. Ha tehát az újságcikk közli egy üzem, vállalat termelési eredményét, tájékoztatást ad jó munkájáról, még burkolt reklámnak sem tekinthető. A reklám jellemzője tehát az, hogy fizetnek érte, vagy más ellenszolgáltatást adnak, a sajtó kötelessége pedig az, hogy az olvasó (tv-néző, rádióhallgató) számára könnyen felismerhetővé tegye, hogy az adott közlés bizony nem egy hír, tájékoztatás vagy beszámoló riport, hanem egy fizetett hirdetés és a közlésben levő dicséret nem az újságíró, a lap (rádió, tv) véleménye. Most már csak azt kellene tisztázni, mi a burkolt reklám? Erre is igyekszik eligazítást adni a sajtótörvény indoklása. Azt mondja: a reklám akkor tekinthető burkoltnak, ha nem hirdetésként, hanem tájékoztatás formájában jelenik meg. A közvélemény pontos tájékoztatása viszont megköveteli, hogy e két eltérő célú közlemény az olvasók, nézők, hallgatók számára egyértelműen megkülönböztethető legyen. Egy példa világosabbá teszi a kérdést. A közelmúltban egy közkedvelt sportágban nemzetközi kupamérkőzést rendezett egy szövetkezet. Az első közlések egyikét ilyesféle szöveggel jelentették meg: „Ismét megrendezi az X. Y. szövetkezet — amely évente ennyi és ennyi darab kiváló minőségű ilyen és ilyen árut gyárt — a közismert nevű nemzetközi versenyeket”. Ezután következett a részletes sportbeszámoló. Nos, a tájékoztatás célját a sportmegmozdulásról szóló rész szolgálta, de a gondolatjelek közötti szöveg bizony burkolt reklám volt. Az említett példának ellenkezője is akad. Amikor közeledik a nyár vége, minden évben árleszállítá- sos napszemüvegvásárt rendeznek. E tény közlése sokakat érdeklő tájékoztatás, nem burkolt reklám. Még akkor sem, ha az árleszállítás mértékét is közlik. De az már burkolt reklám lenne, ha a napszemüvegek márkanevét is közölnék. Az említett példák bizonyára világosak voltak, de egyszerűek. Az élet ezeknél bonyolultabb eseteket teremt. Ezért volt nehéz helyzetben az említett tanácskozás, ezért maradtak abban a résztvevők, hogy a törvény hatályba lépése után egy évvel visszatérnek a kérdésre. A gondot növeli, hogy néha akad egy-egy vállalat, amely „befűzi” az újságírót és tájékoztatásként adja le azt a közleményét, amely bizony hirdetésnek tekintendő. Reméljük, az élet helyes irányú gyakorlatot alakít majd ki. Egy bizonyos: nem kell attól tartanunk, hogy csak sötét tónusú, csak bíráló írások jelennek majd meg, nehogy valaki szemrehányást tehessen a burkolt reklám miatt. Hiszen a kérdést megvilágítja a sajtó- törvény indoklása: „A kedvező vélemény, értékítélet önmagában még nem reklám. Sem nyíltan, sem burkoltan. ..” Sz. T. A magyar újjászületés első napjai Mottó: „Ismerni kell a múltat, mert nélküle tévedünk az életben!” Makszim Gorkij Hazánk felszabadulása 1944. október havától 1945. április haváig folyamatosan. sok vér- és egyéb áldozatok árán történt. A városok közül első volt október 7-én Békéscsaba, az utolsó pedig 1945. március 30-án Zalaegerszeg. Debrecen felszabadult 1944. október 19-én. majd decemberben ott megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Ezután megkezdődtek bizonyos intézkedések a szakaszosan felszabadult helységek népeihez. Én. mint volt pénzügyőr, a Komárom megyei .Acs községben voltam megbújva másodmagammal, mivel a nagy létszámú pénzügyőrség, nék kiürítő parancsra nyugatra kellett távoznia. A nyilasok terroruralmától tartva, nem voltunk együtt a kollégával. Így ott ért a fel- szabadulás március vége fe. lé. A szovjet parancsnokság legelső dolga volt, hogy minden épkézláb ember munkára menjen és építse hazáját. Csakhamar plakátok, fel. iratok és különböző tudósítások által közölték. hogy mindenki foglalja el a volt munkahelyét, én Egerbe jelentkeztem szolgálattételre. A pénzügyőri testület újbóli működtetése nagyon szükséges és sürgős volt. Sokan nyugaton voltak, sokan a háború áldozatai lettek. a magasabb rendfokozatúak ipedig várakozó álláspontra helyezkedtek, így a létszám nagyon hiányos volt. A kezdő főnökök a volt kisebb beosztásúak népszerűségét élvezők lettek. Megalakultak a szakminisztériumok, így a pénzügyminisztériumon belül a Pénzügyőri Országos Főparancsnokság. Lassan a fegyelem is kezdett helyreállni. ami egy fegyveres testület alapfeltétele. A koalíciós pártrendszer — élén az iMKP-val — minden területen bevezette a reformot, így a pénzügyőrségi testület sem imaradt ki. A még érvényben lévő szervezeti és szolgálati szabályok a gyakorlatban már másképpen voltak. A szolgálati ügyrend gyökeres átváltoztatása is szükségessé vált, azonban abban az időiben a nyomdák sem győzték feldolgozni a még fontosabb párt- és kormányügyeket. Megváltozott az egyenruha, annak viselése. A pénzügyőrségi létszám azelőtt állt tisztviselőkből és altisztekből, tehát nagyon nagy volt a megkülönböztetés. Ez a következők szerint alakult: tisztek, segédtisztek, tiszthelyettesek. Tisztek: törzsfőfelügyelő, törzsfelügyelő, főfelügyelő, felügyelő, segédfelügyelő, felügyelőgyakornok. Segédtisztek: törzsbiztos, főbiztos, biztos, albiztos, biztosjelölt. Tiszthelyettesek: főszemlész. szemlész, fővigyázó, vigyázó és alvigyázó. Az engedélyezett létszám esetenként meg volt határozva a kormányzat által. Az utánpótlások sürgősek voltak, így előzetes ítanfolyamvégzések nélkül lettek felvéve próbapénzügyőrök, egyben pénzügyőrnek is lettek felvéve. A párt és a kormányzat minden embert munkára serkentett. Megszülettek a jelmondatok. jelszavak. Ezek részben plakátokon, falragaszokon. gyárépületeken, gyár- kéményeken, deszkapalánko- ikon stb. jelentek meg. Többek között: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!” „Halál a feketézőkre!” „Le a ki. zsákmányolókkal!” Voltak különböző alkalmi feliratok. Választások előtt, munkaünnepekre. államünnepekre stb. Így a pénzügyőrségen -belül is sok jelmondat dívott. Többek között: „A nép gazdasági rendjét védjük.” „A gazdasági rend őre a pénzügyőr.” „Minden adó- fillérre vigyázz!” Dinamikusan beindult a sokoldalú hivatás és tennivaló mellett a forradalmi mozgalom minden fajtája. A fiatalság bevonásával beindult a sportágazat minden fajtája. Beindult a kulturális élet. Ebben különösen jeleskedtek a női pénzügyőrök. Gyöngyösön például jártunk a pénzügyi tisztviselőkkel együtt énekórára, ahol a forradalmi dalokat ismertük, illetve tanultuk meg. Élen jártunk az MHK-mozgalom- ban. Kissé humoreszk kinézete volt például, amikor napi 30—40 kilométer kerékpározás után ki kellett menni a sportpályára és végezni az előírt tornát. Olyan is volt, hogy Gyöngyösről Hortra kellett még fáradtan kerékpározni, ha az volt előírva. Ez p>edig erőltetett menetben történt, ami oda-visz- sza 32 kilométert tett ki. Vagy Gyöngyösorosziba kellett még bizonyos erőltetett menetben gyalogolni és visz- sza. ami 10 kilométer volt. Korban már előrehaladottak is voltunk, hiszen tőlem még idősebbek is voltak. A pénzügyőrt abban az időben úton-útfélen leállították felvilágosítás ügyében. Hiszen minden újra indult, újjászületett és az akkori — nagyon sok Írástudatlan — ember nem tudott eligazodni. A borelszámolásokat is a pénzügyőrségre testálták. Itt már különösen szükséges volt az állandó felvilágosító munka, a kilátástalanság- ban sínylődő, vergődő emberekkel. Megírom őszintén, hiszen szabad. Voltak kisebb bírsággal sújtottak, akik azt mondták, nem baj, szemlész úr, én addig örülök, amíg fináncot látok. összegezve: A dolgozó nép a párt vezetésével megalkotta az állam alaptörvényét, a Magyar Népköztársaság alkotmányát és gyors ütemben megindult a jogi felépítmények szocialista átalakítása. Ez a pénzügyőrségen belül is megtörtént. Nagyon sok jogszabály született, kijött az új „Szolgálati ügyrend”. ezzel a pénzügyőrség régi óhaja is teljesült. Béres Károly A Csepel Autógyár termékeiben egri ZF-sebességváltók dolgoznak — közmegelégedésre
