Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-28 / 124. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 28., szerda 3. Teljes teleprekonstrukció a Kömlői Május 1. Tsz-ben — Az idén már nyereséget várnak Kiskörén — 34 milliós árbevételi terv sertéstenyésztésből Várható-e fellendíílés ? Megkezdődött a balatoni szezon A balatonfüredi parton (MTl-fotók: Arany Gábor felvételei — KS) Balatoni évadnyitó Ojságcikkek, rádió, és televízióriportok egész sora foglalkozott azzal a problémával, hogy hazánkban — az utóbbi időszakban — jelentősen csökkent a sertésállomány. Ezúttal annak próbáltunk utánajárni, hogy a szűkebb ha- zánkbeli helyzet megegye- zik-e az országos képpel avagy különbözik attól. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese elmondta, hogy megyénkben pillanatnyilag 193 ezer sertés van. Ez 4 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti szám. a 14 300 anyakoca viszont már 1,8 százalékkal több, mint amit tavaly ilyenkor regisztráltak. Ez a tény is utal arra, hogy a csökkenés lelassult, sőt a számítások szerint idén már meg is áll. Minden bizonnyal kedvező hatást váltott ki az az intézkedés, mely az élősúlynál a felvásárlási árat 1,50 Ft-tál megemelte. Biztató perspektívát láthatunk akkor is, ha ösz- szesítjük megyei nagyüzemeink — téeszeink, állami gazdaságaink — terveit. Ha az ide vonatkozó elképzelések valóra válnak, akkor a közeljövőben 10 százalékkal gyarapodik majd az össz- állomány. A Kömlői Május 1. Termelőszövetkezetben úgy ítélik meg, hogy ez az ágazat — az állattenyésztés többi területéhez képest — azért is előnyös, mert gyorsabban „forgatja” a pénzt, és folyamatos árbevételt biztosít. Az 1985-ös esztendőben például 20 milliót hozott a „konyhára”. Ez az eredmény jobb volt, mint amit a VI. ötéves terv során bármikor elértek. Ezt szeretnék tartani az idén is. Az 1,5 milliós nyereség is önmagáért beszél. Köszönhető ez annak, hogy az elhullás kevesebb volt, illetve, hogy a fajtaváltás is szerencsésen sikerült. Figyelemre méltó az is, hogy tavaly mintegy 5—10 százalékkal emelkedett a hízók száma. A kibocsátás további növeléséhez feltétlenül szükséges a sertéstenyésztő-telep teljes rekonstrukciója. Ez már csak azért is elengedhetetlen, mert az közel 15 esztendeje épült. A korszerűsítés nem lesz olcsó, hiszen — hozzávetőleg — 10 millióba kerül majd. Ezt, csak helyi erőket felhasználva, nem lehet előteremteni, így az ottaniak állami támogatásra is számítanak. Erről éppen mostanában folynak a tárgyalások. A munkálatok 1987-ben kezdődnének és előreláthatólag — 2 —3 évig tartanának. A Kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben a múlt évben hajtották végre a telep rekonstrukcióját. Ez mintegy 8 millió forintba került. A korszerűsítés főként a technológiai berendezéseket érintette. Megoldották az önitatók. -etetők; cseréjét, s a fűtés és szellőzés is lényegesen jobb lett. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az idén 600 darabbal több hízósertést értékesítettek. Az 1985- ös esztendőben mintegy 600 tonna volt a kibocsátásuk, ám ’86-ban — úgy tűnik — elérik a 700-at. Rendkívül pozitív, hogy az elhullás közel 50 százalékkal csökkent, ugyanakkor a szaporulat emelkedett. A sertéstenyésztés, a téeszen keresztül történő forgalmazás, valamint a bérhizlalás tavaly 38 millió forintot hozott a „konyhára”. Ez az összbevétel 25 százaléka, azaz nyugodtan állíthatjuk, hogy az egyik legjelentősebb ágazatról van szó. Igaz persze az is, hogy ez a terület az elmúlt esztendőben veszteséges volt. Az idén viszont már 1 millió forint nyereséget várnak, s azt sem tartják lehetetlennek, hogy 1987—88-ra ez az összeg 2—3 millióra „ugrik”. A Poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben is mutatkoznak kedvező jelek. Például az, hogy az esztendő első négy hónapjában 400 sertéssel többet adtak le — összesen 2123 darabot —, mint 1972 óta bármikor. Az éves tervük 6750 darab, s pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ennek megvalósítása nem ütközik majd akadályokba. Az ágazat azonban — a férőhelyek maximális kihasználtsága mellett is — veszteséges. Valamit ugyan itt is lendített az ügyön a január 1-i „árrendezés”, de ez még nem hozott alapvető változást. Az már eredmény lenne, ha legalább a ráfizetést el lehetne kerülni, magyarán nullával zárhatnának. A siker érdekében új módszerekkel is megpróbálkoznak. Az újságok, rádióadások a napokban adtak hírt a balatoni üdülési szezont hivatalosan megnyitó balatonfüredi és siófoki vitorlásünnepségekről: a Balaton-baj- nokság első futamáról és a hagyományos Kis Árpád vitorlás emlékversenyről. Niagy szezon elé néznek a balatoni vitorlázók az idén is. Július végén a finn ha- jóosztályúak junior Európa- bajnokságát bonyolítják le, augusztusban nemzetközi vitorláshét hívja a Balaton mellé Európa legjobb vitorlázóit a Hungalu-ikupa pedig a szörfözés európai élvonalát csalogatja a Balaton vizére. A szombati megnyitó központja Balatonfüreden volt. de gazdag és színes ünnepséget rendeztek Siófokon is. ■ahol a hivatalos ceremón;án túl kirakodóvásár, fúvószenekari találkozó és a vele járó térzene, művészeti tárlatok, sportbemutatók szórakoztatták a vendégsereget, majd a sötétség beállta után lampionos hajóparádé- ban gyönyörködhettek az ország minden részéből oda- sereglő látogatók. íMegkezdődött tehát az idén a balatoni szezon. Megindult a hajóforgalom, kinyitottak a strandok, a nyári kempingek, étkezdék szórakozóhelyek, bár az idő szokás szerint ismét elromlott a hét végére. Mindenki bizalommal várja a nyarat a „nagy teknő" mentén. A kereskedelem komoly beruházásokkal igyekezett felkészülni és a tavalyinál feltétlenül jobb ellátást ígér. Több lesz az áru. az elárusítóhely és talán-ta- lán a kiszolgálás is. Legalább is ezt ígérik Veszprém, Zala és Somogy megye illetékesei. A helyi tanácsok kisebb szigorral nagyobb megértéssel és célszerűséggel bírálják el a kiskereskedői engedélyek kiadását, főként a partmenti községek őstermelői számára, mert a zöldség- és gyümölcsellátást csak az ő bevonásukkal és segít-1 ségükkel lehet megoldani. A korábbi években magam is tanúja voltam annak, hogy számos partmenti községben a fákon rohadt, le sem szedték az értékes gyümölcstermést, cseresznyét, meggyet, körtét, barackot. A „minden a szőlő” szemlélet valószínűleg még sokáig uralja az őstermelők gondolkodását, de ettől még több figyelmet fordíthatnának és kellene fordítaniuk a többi (gyümölcsre is. hisz az üdülővendégek korlátlan menyj nyliséget igényelnek, mindenféle gyümölcsből és nem is keveset hajlandók fizetni érte. Az állami és szövetkezeti kereskedelem az elmúlt két év alatt egynegyed milliárd forintot ruházott be olyan új, nagyvonalú kereskedelmi Objektumok építésébe, mint a balatonakarattyai ABC- áruház, a balatonalmádi autós áruház, a balatonfüredi vásárcsarnok, de a sok kicsi sokra megy alapján azzal is sokat javul ezen a nyáron laz ellátás, hogy új hűtőpultokkal, korszerű szállítóeszközökkel, új bolti részlegekkel bővítették a meglévő kereskedelmi egységeket. Ha régebben vita is folyt afelett, hogy hány megyéhez tartozzon a Balaton 200 kilométeres partja, ma már mindenki elismeri, hogy a zalaiak bekapcsolódása jelentős ösztönző tényező, amit a lassan-lassan Európa-hírűvé növekvő Balatongyörök. Vonyarcvashegy fejlődése bizonyít, nem is szólva a Balaton másik fővárosáról, Keszthelyről, a keszthelyi vizek, fürdőtelepek, a hévízi gyógyfürdő és környé- ikének fejlődéséről. Arra jártam aznap, amikor kigyulladt és leégett a hévízi gyógyfürdő. A katasztrofális pusztulás nyomai ma már alig látszanak, összefogott egész Zala megye és nyárra teljes kapacitással újra üzembe lép az újjáépített hévízi gyógyfürdő. A Balaton víztisztasága a fenékpuszta—balatonszentgyörgyi iszapcsapdák víztisztító rendszer kiépítése következtében fokozatosan javul. Ma már a keszthelyi öbölből is tünedezőben van a nyálkás, borsózöld pépes, fertőzött, bealgásodott víz, de javult a helyzet a Balaton másik végén Kenese, Fűzfő térségében is. Tavaly a csatornahálózat 55. a szennyvíztisztítás 60 százalékkal bővült. Olyan nagyra méretezett és nagy kapacitású víztisztítók kezdik meg munkájukat, mint a boglár- lellei, badacsonyi, a badacsonytomaji víztisztítómű. Bővítik a révfülöpi, világosi csatornahálózatot is. Növekszik és hovatovább eléri a napi 200 ezer köbméter vízhozamot a Balatoni Regionális Vízmű által biztosított vezetékes vízmű hozama is. Idén Balatonszepezden, Tapolcán, Balatonkenesén, Balatonfüreden bővítik jelentősebb mértékben a vízvezeték-hálózatot, illetve javítják a nyomás- viszonyokat, a vezetékes víz minőségét. A szennyvíztisz- tísással együtt nagy összegeket fordítanak a szagtalanításra is. Révfülöp, Balatonfüred, Balatonfűzfő — az ismétlődő helységnevek egyben azt is jelzik, hogy a neuralgikus pontok, még fennállnak és csak a közeli évek, évtizedek oldják meg végérvényesen — legalábbis mai elképzeléseink szerint — a Balaton megtisztításának problémáit, a part- menti zsúfoltságot, köztisztasági, kereskedelmi, ellátási problémákat. Csak a dicséret hangján lehet szólni a Balaton-men- ti tanácsok és tanácsi szervek jelenlegi erőfeszítéseiről, amelyekkel gyorsítani igyekeznék a Balaton tisztulási, modernizálási folyamatát. Nem tudom, már kitől olvastam az „emberarcú” Balatonról. Nagy örömmel tapasztaltam ezen a körúton is, hogy ez az arculat mindinkább formálódik és mind markánsabbá válik — VF — KISKÖRÉN Nem vízszennyeződéstől pusztulnak a halak Megjeleni a Társadalmi Szemle májusi száma Pusztulnak a halak. Lehet, hogy fertőzött a Tisza? A napokban kaptunk hírt arról, hogy a föntébbi aggodalmas kérdést mostanában többen tették föl azok közül, akiket a nagy víz. a kiskörei tározó partjára csalogat szerte az országból a májusi nyár, kirándulni, pihenni. Válaszért, pontos adatokért és kielégítő magyarázatért a szolnoki székhelyű Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk. Várhelyi Gusztáv csoport- vezető, az illetékes részletes és alapos feltételeket adott. A történtek a következőképp összegezhetők: a kiskörei vízlépcső körzetében esztendőről esztendőre megfigyelhető, hogy a fehér busa nevű, öt-hat éves és öt-nyolc kilós állatok nem tudják átvészelni az ivási időszakot, s kisebb-nagyobb tömegben pusztulnak. A szakemberek ennek okát abban sejtik, hogy az ilyen korú és méretű egyebeknek nem kedvező szaporodás idajén a tározó hol emelkedő, hol süly- lyedő vízszintje. így volt ez két esztendeje is, amikor öt. száz körül fogtak ki tetemeket. s így most, amikor nyolcvanhárom darabról érkezett bejelentés. A kevés azonban néha több. ha olyanoknak szúr szemet, akik kevéssé értik a dolgot. Mert bár a Kötivizig munkatársai — akárcsak a környéket igazán ismerő horgászok. halászok — úgy vélték, az idén is a megszokott jelenséggel találkoztak, ennek ellenére természetesen az első halpusztulás észlelése után megtették a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges intézkedéseket. Azaz május hetedikén helyszíni vizsgálatot tartottak, értesítették az illetékeseket, és vizsgálati anyagot küldtek az Állategészségügyi Intézet hal- és méhkórtani specialistái számára. Természetesen a készültségi fokozatnak megfelelően sűrítették a vízmintavételt is. Mindennek eredményeképpen megnyugtatóan kiderült, a szerencsétlen halak az idén sem a víz minőségének változásától döglöttek. További kutatásokra szorul azonban, hogy egész pontosan mi az oka az évenként rendszeresen ismétlődő, de csak egy halféláre és annak is csak egy korosztályára vonatkozó eseménynek. (németi) A folyóirat közli Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének a Központi Bizottság 1986. március 18-i ülésén a párt kádermunkájáról elhangzott előadói beszédét, és a Központi Bizottság határozatát. Németh Károly a többi között hangsúlyozta: a pártnak feladata, hogy következetesen érvényt szerezzen a káderpolitikai elveknek, és ma is elvitathatatlan joga és kötelessége, hogy követelményeket állítson a vezetők elé. Ennek értelmében az előterjesztésben azt javasoltuk: a Központi Bizottság erősítse meg, hogy hazánkban a vezetőknek — párttagoknak és pártonkívülieknek — a jövőben is meg kell felelniük a politikai alkalmasság. a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. Bár az elmúlt időszak gyakorlatában ez általában érvényre jutott, az egyes elemeket esetenként mechanikusan alkalmazták vagy szembeállították egymással. A magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet eredményes öt évet tudhat maga mögött. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok jelentős része képes alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, jóllehet a magyar gazdaságra ható negatív tényezők az agrárágazatot sem kímélték. A kezdetben „múló divatnak” vélt környezetvédelem ma már tartósan és politikai töltettel van jelen a mi társadalmunk életében is. A fogalom hirtelen megjelenése a hatvanas évek fordulóján. majd gyors és teljes körű elterjedése, s a körülötte fellobbanó viták azt az álláspontot támasztják alá, hogy a környezeti problémák gyökeres megszüntetésének nincs alternatívája, hiszen ezek a valódi megoldások hiányában ciklikusan visszatérnek. Persányi Miklós elemzi a környezetvédelmi mozgalmat, mint politikai jelenséget. A béke nemcsak a történelmi haladásnak és a többi globális probléma megoldásának. de az emberiség további létének is előfeltétele. Erich Hahn tanulmánya azt boncolgatja: a jelenlegi helyzetben az emberiséget lehet-e és mennyiben ebben közös érdekekkel jellemezni? Zalai István képet ad arról a nagyszabású munkáról. amely az SZKP XXVII. kongresszusának végrehajtásáért folyik a Szovjetunióban. Borsányi György a Hor- thy-korszak értelmiségének helyzetével foglalkozik. Főként azt kutatja, mi az oka annak, hogy a magyar értelmiség többsége — bizonyos fenntartása ellenére is — azonosult a rezsimmel, és az értelmiségnek csak egy kisebbsége vált a Horthy- rendszer progresszív ellen, zekévé. Alföldi Lajos akadémikussal, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatójával H. Varró Rózsa beszélget a biológiai kutatások helyzetéről. Budapesten, mint emlékezetes, február 11—12-én nemzetközi tudományos ülésszakot tartottak a Kun Bé- la-emlékbizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP Politikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Deme Péter vázlatosan összefoglalja a tanácskozáson elhangzott felszólalásokat.
