Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 27., kedd n íj TIZENKÉT ORSZÁG TÁJAIN SZOT-beutalóval külföldön Csaknem százezren vehetnek részt az idén kedvezményes külföldi üdülésben. Nyolcvanezer személy vállalati cserebeutalóval utaz. hat a környező szocialista országokba, míg a SZOT szervezésében tizenötezren pihenhetnek határainkon túl. A SZOT beutalási létszám mintegy ötezer személlyel kevesebb a tavalyinál, ugyanis a hatnapos dunai utakra járó két üdülőhajó közül csak az egyik fogadja a vendégeket, mert a Budapest üdülőhajó negyedszázados iműködés' után az idén már nem üzemelne biztonságosan. A tizenötezer SZOT-beuta- ló nyolcezer alapszervezet között osztódik meg, ezért a külföldi üdülési igényeket jóval nehezebb kielégíteni, mint a belföldieket. A kiválasztáskor a szakszervezeti alapszervezeteknek a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk, annál is inkább, mivel ennél szociális vagy egészségi indok nem jöhet számításba, hanem a hosszabb időn át végzett kiemelkedő gazdasági vagy közösségi munka alapján kell dönteni. Éppen ezért helytelenül járnak el azokon a munkahelyeken, ahol két-bárom éves szak- szervezeti tagsággal rendelkezők is kapnak külföldi beutalót. Valamennyi külföldi üdü. lés kedvezményes, de a szocialista országokba szóló beutalók költségének támogatása nagyobb, mint azoké, amelyek a nyugati utakra érvényesek. A térítési díjak differenciáltak, az árakat befolyásolja az üdülőhely, az időtartam és természetesen az utazás módja is. A SZOT. beutaltak idén összesen tizenkét országot kereshetnek fel: Ausztriát, Bulgáriát, Csehszlovákiát. Finnországot, Jugoszláviát. Lengyelországot, Mongóliát, NDK-t, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és a Szovjetuniót. Három és fél ezren kétféle hatnapos dunai ha- jóúton vehetnek részt. A Duna felső részén az útvonal Pozsony—Bécs. míg az alsó szakaszon Újvidék— Belgrád és a Kazán-szoros. A külföldi beutalás résztvevői közül legtöbben a szomszédos Csehszlovákiát kereshetik fel, ide csaknem négyezren utazhatnak. A létszámban a Szovjetunió következik, ahová többféle útra kétezerötszázan jelentkezhetnek. Az NDK különböző üdülőhelyein kétezerhárom- százan tölthetik szabadságukat. Ausztriában ezerötszá- zan, Lengyelországban hét. százan üdülhetnek. A többi országba utazók létszáma kisebb, van ahol szinte csak jelképes, hiszen a mongóliai. finnországi és a spanyol úton tizennyolc, nyolcvankettő, illetve kilencvenkettő személy vehet részt. A SZOT külföldi útjai tu- ristajellegűek, tehát a csoportok tagjai mindig az évszaknak és az üdülőhelynek megfelelően öltözzenek. A hazaitól természetesen eltérőek az étkezési szokások, sőt. a klimatikus viszonyok is. Ezért a külföldi utazás előtt — főleg az idősebbeknek — ajánlatos orvosi tanácsot kérni. A többnyire változatos, színes programot a beutalójegy mellékleteként kiadott tájékoztató tartalmazza, mely információt nyújt az elhelyezési körülményekről, valamint az utazás módjáról is. Minden vendéglátó ország szeretné legnevesebb látnivalóit megmutatni. Emiatt a turistautakra a gyors tempó a jellemző, néha alig jut idő az elmélyült szemlélődésre. Vannak olyan vélekedések is, ha a tempót nem csökkentjük, lassan ott tartunk, hogy a fényképezőgépeink utaznak, és mi csak követjük őket. A SZOT-utak szervezői nem szeretnének hasonló hibába esni, ezért a nemzetközi szerződésekben a kirándulásokon kívül bőven szerepel a múzeumok, képtárak megtekintése is. Sőt, arra is van mód. hogy a vendéglátók által tartott tájékoztatók keretében a be_ utaltak megismerkedjenek a fogadó ország társadalmi, gazdasági és kulturális életével. Emellett érdemes azonban előre készülni a külföldi utazásra, amihez segítséget nyújtanak az utóbbi években szép számban megjelent útikönyvek. — B. J. — Harminchatmillió forintért 1600 négyzetméteres, raktárral egybeépült borpalackozót adtak át — mint már beszámoltunk róla — rendeltetésének ma Gyöngyöstarjánban, a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezetben. Rák Sándorné munkáját Kettner rakodógép segíti Az új palackozóban A 800 négyzetméteres raktárban Benedek János targoncás tart rendet (Kőhidi Imre képriportja) Kovács Lászlóné csak felügyeli a Sylmo sterilizáló gép működését. A nehéz fizikai munka teljesen megszűnt a 4000 palack óra teljesítményű gépsor mellett A világmárkának számító Krones-cég lizingbe adta a töltö- és címkézőgépeket, valamint a nyugati exportkövetelményeknek megfelelő dobozoló automatát is. Babus Józsefné és Bene Tiborné zárja le a kész kartonokat A nemzetközi ideológiai harc néhány kérdése A különböző társadalmi rendszerű államok tartós, egyidejű létezése időszakában az ideológiai harc szükségszerűen nemzetközi méreteket ölt. A nemzetközi ideológiai harcnak vannak változatlan elemei, amelyek arra kényszerítik mindkét oldalt, hogy reálisan számoljon velük. Ezek az alapvető osztálycélokból és osztályérdekekből fakadó stratégiák állandóságából következnek. A fő frontvonal a kapitalizmus és a szocializmus, a reakció és a haladás erői között húzódik. Az osztályérdekekhez viszonyítva nincs változás. Állandóan változik ezeknek a stratégiáknak a megvalósítási gyakorlata. Az imperializmus politikájában is lejátszódtak, és a jövőben is bizonyára lejátszódnak változások. Az imperializmus egyes körei partnerek lettek, politikailag együtt lehet velük működni. Pontosan látni kell azonban, hogy ezek a változások nem stratégiai jellegűek. A nemzetközi ideológiai harc intenzitása, a mindenkori fokozódása vagy csökkenése az osztályharc más — a politikai, a gazdasági, a tudományos és kulturális — területeitől, az azokon folyó küzdelem alakulásától függ. A nemzetközi ideológiai küzdelem nem egyenletes, nagyfokú hullámzás jellemzi a harc élességét. A legdöntőbb hatást minderre a politikai szféra állapota teszi. A megoldásra váró problémák természetével összefüggésben ez a harc egy-egy időszakban nyugodtabban, a párbeszéd és a vita módszereivel, máskor igen felfokozott aktivitással, a nagyhatású propagandaeszközök igen erőteljes bekapcsolásával, időnként az imperializmus részéről lélektani hadviselési módszereinek kiterjesztésével folyik. A nemzetközi ideológiai harc nem korunk negatív jelensége, hanem törvény- szerű velejárója. Mind a kapitalizmus, mind a szocializmus oldaláról előtérbe kerültek az ideológiai kérdések. Ebből adódóan nem csupán a szocializmus érdekeltsége nőtt meg az ideológiai harcban, hanem a tőkés világé is. A burzsoáziának is egyre nagyobb érdekei fűződnek az ideológiai harchoz. Ennek több objektív oka van. Közülük csupán néhányat említek meg: 1. A tőkés világ változatlan stratégiáját — a szocializmus megsemmisítésére irányuló törekvéseit — változó taktikával, különböző eszközök, módszerek felhasználásával igyekszik megvalósítani. 2. A burzsoáziának ideológiailag is válaszolnia kell a világforradalmi folyamat tényeire, a szocialista országok politikai, gazdasági, ideológiai pozícióira. 3. A tőkés országok belső helyzetére, az ott folyó osztályharcra, a különböző osztályok, rétegek, érdekcsoportok politikai, ideológiai törekvéseire is reagálniuk kell. 4. A kapitalizmus általános válságát ideológiai oldalról is indokolni szükséges. A jelenlegi „ügyeletes” elméletük a válságelmélet. Ennek lényege, hogy válságban van az egész világ, benne a kapitalizmus, a szocializmus és a harmadik világ is. Felfogásuk szerint ebből a helyzetből a kiút a kapitalizmus számára egy jobb kapitalizmus, a szocializmus alternatívája a nem szocializmus, vagyis a szocializmus lebontási folyamatának felerősítése, a kapitalizmus visszaállítása, s a harmadik világ igazi fejlődési iránya a tőkés viszonyok létrehozása, majd erősítése. 5. A különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élését, annak sajátos variánsát, a megtorpanásokkal tarkított enyhülést ideológiailag is magyarázniuk kell. 6. Az eurorakéták telepítését, az űrfegyverkezési programok kidolgozását nem csupán agitáció és a propaganda oldaláról, hanem az ideológiai terület szempontjai szerint is indokolni szükséges. Ügy gondolom mindezek a tények vitathatatlanná teszik a nemzetközi ideológiai harcban az imperializmus részéről a fokozódó érdekeltséget és aktivitást. Nem véletlen, hogy William. Simon, a burzsoá ideológia megerősítése céljából egy különleges testületnek „a gondolkodók ideológiai hadtestének" a megszervezését javasolja. Kifejti ......és e zeknek pénzt kell adni, pénzt és még több pénzt, cserébe könyvekért és még több könyvért". Az osztályellenségünk nem egyszer azt állítja, hogy a szocializmus fél a nemzetközi ideológiai harctól, ezért rá kell kényszeríteni. Ez teljesen hamis felfogás. A munkásosztálynak, a marxista—leninista pártoknak elemi érdekei fűződnek az ideológiai harchoz, mind adott országon belül, mind világméretekben. Néhány tényezőt hadd említsek mindezek bizonyítására: 1. Forradalmi küldetésünk elképzelhetetlen ideológiai harc nélkül. Nemcsak politikailag, gazdaságilag akarjuk meghódítani a tömegeket, hanem ideológiailag is. 2. A tudományosan megalapozott, forradalmi elmélet nemcsak a marxizmus—le- ninizmus hirdetését, terjesztését, hanem az ellenséges ideológiai koncepciók bírálatát is feltételezi. 3. Belső helyzetünkből, a szocializmus építéséből fakadó politikai, gazdasági és tudatformáló feladatok megoldása ideológiai harc nélkül elképzelhetetlenek. Az eszmék harcában mi arra törekszünk, hogy tudományosan megalapozott, igaz, a történelem által igazolt válaszokat adjunk a tegnap, a ma és a holnap kérdéseire. Mi azt mondjuk, hogy a kapitalizmus után vannak társadalmi formációk. Mi az eszmék harcában a társadalmi haladást szolgáljuk, annak gyorsítását szorgalmazzuk. A háború ellen az eszmei harc síkján is fellépünk. összességében azért támadjuk a burzsoá ideológiát, mert: — akadályozza, gátolja a társadalmi haladást; — megtéveszti az emberereket és — háborús feszültséget szít. Az ilyen értelemben vett mai burzsoá ideológia leleplezése, elméleti és módszertani alapjainak bírálata szerves része a marxizmus—leninizmus terjesztéséért, a szocializmusért vívott átfogó nemzetközi küzdelemnek. Aki a marxizmus —leninizmus ideológiájának talaján áll, az tudomásul veszi a vele szemben álló ideológiák létezését, de nem békéi meg velük, mert tudja, hogy az ideológiáknak nem lehet más szerepük, mint hogy a tömegek gondolkodását formálják, s előbb-utóbb cselekedeteikben, társadalmi tevékenységükben realizálódjanak. Az az eszme, eszmerendszer marad fenn, amelyet a társadalmi valóság követ. Amelyik ideológiai koncepciót a társadalmi gyakorlat nem igazolja, az nemcsak a tudományos élet, hanem az agitáció és propaganda színtereiről is igen gyorsan lekerül. Mindezekből fakadóan elemi erővel jelentkező osztályérdekünk, hogy aktívan, offenzív módon vegyük ki részünket a nemzetközi ideológiai harcból. Az ma már nem elegendő, hogy van megbízható, jól kipróbált ideológiánk. Ettől több kell! Vonzó módon, szimpatikusán képviselni a világ legigazságosabb ideológiáját. A valóság sokoldalú bemutatásával', módszereink állandó felülvizsgálatával, korszerű eszközrendszerekkel, az ellenfél alapos ismeretével állandóan javítanunk kell a politikai és ideológiai érzékenységünket, reagáló képességünket és vitakészségünket eszménk tisztaságáért, az emberek megnyeréséért és nem ellenük. Dr. Vasas Joachim kandidátus, oz oktatási igazgatóság vezetője
