Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEKI XXXVII. évfolyam. 121. szám ARA: 1986. május 24., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HÁMORI CSABA BESZÁMOLÓJA - NÉMETH KAROLY BESZÉDE Megkezdődött a KISZ XI. kongresszusa Kilmcszáztíz kongresszusi küldött látott felelősségtel­jes munkához pénteken, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában, ahol reggel 8 órakor megkezdődött a KISZ XI. kongresszusa. A küldöttek mellett több mint kétszáz meghívott vendég kíséri figyelemmel a kong­resszus munkáját. A tanácskozás első napján az elnök­ségben foglalt helyet: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Horváth István, a Központi Bizottság titkára, továbbá a KISZ testvér- és partnerszervezeteit kép­viselő külföldi küldöttségek vezetői, köztük Viktor Misin, az üssz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke és Josef Skala, a Nemzetközi Diákszövet­ség elnöke. Részt vesz a kongresszuson a párt-, a társa­dalmi és tömegszervezetek, valamint gazdasági és kul­turális életünk számos vezető képviselője, és meghívást kaptak a tanácskozásra a munkásmozgalom veteránjai, az ifjúsági mozgalom egykori vezetői is. Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára köszöntötte a résztvevőket. A küldöttek ezután el­fogadták a kongresszus napirendjére és előadóira, mun­karendjére, a kongresszus szekcióira és azok elnökeire, a kongresszusi munkabizottságok vezetőire és tagjaira, valamint a kongresszus választási rendjére vonatkozó ja­vaslatokat. A kongresszus napirendje: 1. A KISZ Központi Bizottságának beszámolója; javas­lat a XI. kongresszus határozatára. Előadó: Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára. 2. Javaslat a KISZ szervezeti szabályzatának módosí­tására. Előadó: Hámori Csaba. 3. A KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Pongrácz Antal, a KPEB elnöke. 4. A KISZ Központi Bizottságának, a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottságnak és a KB irányításával működő rétegtanácsok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása. Ezt követően, az elfogadott napirendnek megfelelően, Hámori Csaba terjesztette elő a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kongresszusi beszámolóját. Hámori Csaba beszámolója Tisztelt kongresszus! Három napon át ifjú nem­zedékeire figyel az ország. Am az általunk állított mérce nem az életkor, ha­nem az élet és a kor megér­tése. Olyan tudás, olyan ma­gatartás, olyan erkölcs, amely a változó világban képes az új tennivalók meg­ismerésére és vállalására, a hasznos cselekvésre. A jövő­be tekintünk, de ebben a lendületben is tudni kell múltunkat. Utunk, értéke­ink. eredményeink adhatnak alapot és hitet az új kere­sésében. A folyamatosság s a megújulás fogalompárja szolgáljon háromnapos mun­kánk alapgondolatául is — mondotta bevezetőben. — Az elmúlt időszakban a Magyar Népköztársaság te­kintélye tovább erősödött a nagyvilágban. Mindennek alapja népünk nemzeti egy­sége, az utóbbi három évti­zedben kialakított közmeg­egyezés, Az elismerés pór­iunk elvi. a nép egyetérté­sét és támogatását élvezö. az egyetemes haladást szolgáló politikájának szól. A köz- megegyezés persze, sosem le­het örökérvényű. Folyama­tosságának feltétele, hogy a felnövekvő nemzedékek sa­játjuknak ismerik el és to­vább formálják nemzeti cél­jainkat. Évtizedünk első esztendői a köztudatban mint ..nehéz évek” rögződnek. Pedig két legfontosabb célunkat elér­tük: javult népgazdaságunk egyensúlyi helyzete, s társa­dalmi méretekben megőriz­tük az elért életszínvonalat is. A nemzetközi összehason­lítás próbáját is kiálljuk. Huszonhárom fejlett ország gazdasága közül csak ötnek az előrelépése volt dinami­kusabb. mint hazánké. A számok azonban sohasem ké­pesek közhangulatot kifejez­ni. Az elmúlt években épp a pályakezdő fiatalok s a nyugdíjasok életkörülmé­nyei rosszabbodtak. Két olyan rétegé, amely a ma­gyar családok többségének anyagi helyzetét érzékenyen érinti. Fejlődésünk, de a világgaz­daság változásai is új vála­szokat követelnek. Azt akar­juk, hogy a következő évek az élénkülés évei legyenek. Pártunk XIII. kongresszusa ezt jelölte meg a gazdaság- fejlesztés céljaként, s ez fo­galmazódott meg a VII. öt­éves tervben is. Ma az alkal­mazkodás gyorsasága önma­gában is a gazdaságok fok­mérője. Minden energiánk­kal azon kell lennünk hogy gondjainkra hosszú távon érvényes megoldásokat ta­láljunk. Feladatainkat ösz- szetett nagy igényű célrend­szer fogja össze: élénkíteni a gazdaságot, tovább javíta­ni az egyensúlyi viszonyo­kat, érezhetően emelni az életszínvonalat, s minden­nek mérsékelt inflációval és teljes foglalkoztatottság­gal kell együttjárnia. A ma dolgozó fiatalok az utóbbi évtizedek legaktí­vabb nemzedékét alkotják. A statisztikák szerint minden három fiatal dolgozóból kei- tő többletmunkát vállai. Nincsen szégyenkeznivalónk. Általában a pályakezdők a családalapítók azok, akik gyakran még a pihenésre, a kikapcsolódásra, a barátok­ra is nehezen szakítanak időt mert minden megke­reshető forintra szükségük van. A többletmunka lehe­tőségét ne korlátozzuk, de segítenünk kell abban, hogy az energikus tettrekész hu­szonévesek ne váljanak ki­fáradt, kiégett harminca­sokká. negyvenesekké. A fiatalok többségének el­ső igazi nagy erőpróbája az önálló otthon megteremtése, a lakásszerzés. A családot alapítóktól ez ma több ener­giát kíván, mint az egy-kél évtizeddel ezelőtt indulóktól. Aki nem számíthat a szülők jelentős anyagi támogatásá­ra, annak minden lelemé­nyességére. energiájára szüksége van ahhoz. hogy kézbe vehesse az első lakás­kulcsot. A küldöttgyűlések tapasz­talatai is megerősítették cé­lunkat: olyan helyzetet kell teremteni, amely megfelelő nagyságú és idejű elötakaré- kossággal belátható időn be­lül otthonhoz juttatja az ar­ra rászorulókat. Ennek ér­dekében tárgyaltunk ma egy hónapja az OTP vezetőivel Javasoltuk egy olyan betét- forma kialakítását, amely megőrzi reálértékét, amely­nél a kamat mindenkori fel­ső határa eléri a lakásár emelkedésének mértékét. Azt is kezdeményeztük: váljon általánossá. hogy a hosszú lejáratú kölcsönöket csak öt év türelmi idő után kezd­jék törleszteni a fiatalok. Az elmúlt évtizedben ki­alakult szociailizmusképünk átértékelődött. Az értékát- rendeződést mindig hangos viták kísérik. Szövetségünk­nek az a feladata hogy fe­lelősen politizáló, útkereső fiatalok bennünk mindig biztos hátországra leljenek. A szocializmus maradandó értékeinek elfogadása mel­lett csak küzdelmek árán le­het korunk új értékeit elis­mertetni. Fiatal nemzedéke­inknek ritkábban adatik meg a siker, a győzelem élmé­nye. Egy tizenéves fiatal nehezen tud azonosulni ré­gi vívmányok megörzésé- (Folytatás a 2. oldalon) Az ifjú kommunisták lanarsk ozasan részi vett Lazar György, a Minisztertanács elnöke. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. A kongresszust Szandtner Iván, a KISZ KB titkára nyitottta meg. Elsőként Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára szólalt fel, (MTI-fotö: Soós Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS) Marjai József hazaérkezett Moszkvából A Magyar—Szovjet Gaz­dásági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság társel­nökei. Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Alekszej Anto­nov szovjet miniszterelnök­helyettes. pénteken Moszk­vában, szakértők bevonásá­val megbeszélést tartottak Az elnöki találkozón részt vett Kapolyi László ipari miniszter és Rajnai Sándor. hazánk moszkvai nagyköve­te is. A tárgyaláson megkülön­böztetett figyelmet szentel­tek a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki együttmű­ködés továbbfejlesztésének, valamint az áruforgalomnak az eddigi megállapodásokon túlmenő bővítését alátámasz­tó. és a két népgazdaság legfontosabb területeit és kiemelt ágazatait érintő, munkában lévő feladatok­nak. Megállapították, hogy az együttműködés hatékony­ságát növeli és újabb terü­letekre terjeszti ki a ma­gyar és szovjet vállalatok közötti közvetlen kapcsola­tok kiépítése. magyar- szovjet közös vállalatok lé­tesítése. Mind a közvetlen vállalatközi kapcsolatok, mind a közös vállalatok lé­tesítése feltételeinek kidol­gozását meggyorsítják. Folytatták a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés 2000- ig szóló fő irányainak to­vábbi ágazatokra vonatko­zó egyeztetését, az országa­ink közötti gyártásszakosi- •tási és termelési kooperáci­ós egyezmények 1990-ig tör­ténő meghosszabbításának előkészítését, valamint az újabb egyezmények kidolgo­zására irányuló munkálato­kat. Értékelték az együtt­működési bizottság mun­kaprogramja szerint folyta­tott ipari, mezőgazdasági és energetikai együttműködési tervek megvalósításának je­lenlegi helyzetét, és megha­tározták a további felada­tokat. Áttekintették az áru­csereforgalom és az árufu­varozás időszerű kérdéseit és kijelölték az ezzel össze­függő konkrét teendőket. Marjai József moszkvai tartózkodása során külön tárgyalt Borisz Scserbina m in isz terelnék - helyettessel és Konsztantyin Katusev- vel. a Szovjetunió Külgaz­dasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnökével. Marjai József péteken ha­zaérkezett. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Heves megyébe látogatott Tájékoztató a gyöngyösi városi pártbizottságon - ismerkedés a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült T ermelőszö vetkezettel Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, pénteken Heves megyébe látogatott. A magas rangú vendéget délelőtt 9 órakor Gyöngyösön, a városi pártbizottságon Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsá­gának első titkára, valamint Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja, a Heves Megyei Teszöv elnöke fogadták. A gyöngyösi városi pártbizottság előtt Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság első titkára, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára és Tóth Mihály, a Teszöv elnöke fogadta Szabó István Barta Alajos tájékoztatást adott szűkebb hazánk mező­gazdaságának helyzetéről, a terméskilátásokról. Elmond­ta. hogy megyénkben az őszi vetések jól átteleltek. A ka­lászosok közül a búza terü­lete a korábbihoz képest az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben 6 százalékkal nőtt. Az üzemek kapcsolódtak a gabonaprog­ramhoz, és kihasználják a közgazdasági szabályozók er­re vonatkozó ösztönzéseit. Hangsúlyozta, hogy az idő­járást kihasználva, szerve­zetten dolgoznak a nagyüze­mekben. Ugyanakkor alá­húzta. hogy nagyon elkelne a nagyobb csapadék, amely minden bizonnyal meggyor­sítaná a kalászosok növeke­dését. — Bár Heves megyét el­sősorban úgy ismerik — mondta a megyei pártbizott­ság első titkára —, hogy a zöldség-, a szőlőtermelés ha­zája, mégis nagy jelentőségű a gabonagazdaság. A búza jövedelmezősége ugyanis szórásán összefügg a nagy­üzemek jövedelmi helyzeté­vel. Teljesen gépesített nö­vény és korszerű fajták is állnak az üzemek rendelke­zésére. Örömmel mondha­tom. hogy megyénk északi részén levő gazdaságok is jelentős erőfeszítéseket tesz­nek a gabonatermelés fej­lesztésére. — Valóban, Magyarország gabonaország — jegyezte meg Szabó István. — Ná­lunk kulcsfontosságú növény a búza, ezért is kísérjük nagy figyelemmel a határ képét. Ahogy jöttem Heves megyébe, mindenütt meggyő­ződtem arról, hogy szorgos emberek dolgoznak a földe­ken. szépen fejlődnek a ka­lászosok, a napraforgók. — És hogy állnak a szö- lösgazdaságok? — A múlt évi fagy je­lentős károsodást okozott az egri és a mátraalji történel­mi borvidéken az ültetvé­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents