Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. május 24., szombat Megkezdődött a KISZ XL kongresszusa Németh Károly beszéde (Folytatás az 1. oldalról) vei. Nekik lendület s vonzó célok keltenek. — Az elmúlt öt évben demokratikusabbá vált szövetségünk belső élete. Ezt mutatják a közvetlen választási, delegálási rendszer kiterjesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasoljuk szervezeti szabályzatunk módosítását is. Arra törekszünk hogy a tagság mind szélesebb körű részvételévet történjék minden döntéselökészités, s maga a döntéshozatal is nagyobb nyilvánosságot kapjon. Ugyanakkor az ifjúság egyes rétegeiben nem tudtuk erősíteni, és sok helyütt megőrizni sem befolyásukat. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot tenni iskolákban, gyárakban, egyetemeken a fiatalokat érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyilvánítunk minden országos fórumon, ahol csak nemzedékeink sorsa kerül szóba. Ehhez képzett, értő, tájékozott fiatalokra van szükség. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak tanításai a mához, a máról is szólnak. Nem csupán a megállapítá- sök igazsága, hanem a vizsgálódás módszere, a nagy kérdések elemzése is magával ragadó. — Az elmúlt években gazdasági egyensúlyunk helyre- állítása érdekében tudatosan esökkentenünk kellett az elosztható javak mennyiségét. Ez a döntés hatással volt a KISZ érdekképviseleti munkájára is — állapította meg az előadó. Általában a társadalom egészét érintő gondokhoz kellett közelítenünk az ifjúság szemszögéből. Gyakorta jogszabályok kusza hálójába gabalyodtunk, szélmalom harcokat vívtunk. A kelleténél ritkábban éltünk a KISZ erkölcsi súlyával, politikai erejével. A KISZ érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Kevesebb új jogszabályt fogunk szorgalmazni, de nagyobb súllyal képviseljük azt. ami igazán fontos. A megszülető szakszervezeti ifjúsági tagozatokkal értelmes munkamegosztásra törekszünk és politikai szövet'é- gesi viszonyt akarunk kialakítani. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a felnőtté válás nálunk ma természetellenesen lassú folyamat — Többgyerekes családapák rendezett egzisztenciával rendelkező harmincasok éppúgy fiatalnak sorolódnak mint a húszévesek. Ügy tűnik — s ez ellentétes a politika, az ifjúságpolit ka szándékaival —, hogy társadalmunk nem fogadja be, nem integrálja elég gyorsan — következésképpen nem is hasznosítja kellőképpen — az ifjúságban levő energiákat. Mindez visszahat a mi szövetségünkre is — 126 ezer 30 évesnél idősebb tagunk van. A leghevesebb vitákat a tagfelvételi korhatár kérdése váltotta ki. Itt-ott szándékainkat is megkérdőjelezték. Voltak, akik úgy értelmezték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idősebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk. a KISZ-nek szüksége van harmincon túliakra is. A szövetség számára értékesek az idősebb nemzedék közéleti tapasztalatai a szervezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követelményt is támaszt: arra kényszerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el: akar-e KISZ-tag tenni vagy sem, vállalja-e követelményeinket, céljainkat vagy sem. A felnőtt ifjúság „kisko- rúsítása” a szövetségnek is árt. Ha a KISZ-ben lassul a mobilitás, fiatal tömegeket zárunk el az értékes politikai cselekvés tehetőségétől. Ez a mai helyzetben megengedhetetlen. A szövetségnek is van tennivalója abban, hogy régi tagjaink a pártban és a közélet más területén hívó szóval, bizalommal találkozzanak. ne veszítsék el régi lendületüket. A viták nyomán mégis úgy látjuk: indokolt esetben, az alapszervezet javaslatára lehetőséget kell adni a belépésre a huszonhat éven felülieknek is. A KISZ Központi Bizottsága azt javasolja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. A KISZ rétegpolitikájáról szólva Hámori Csaba leszögezte: — Szövetségünk politikai egységet hirdet, s egyben elutasítja az egyformaságot. Céljaink közösek, minden tagunkra érvényesek, ám más és más módon kell azokat a különböző korosztályokban és rétegekben megvalósítani. Alapkövetelmény. hogy mindenki erejéhez mért mozgalmi feladatot kapjon. Eddig is önálló programokat dolgoztunk ki a különböző ifjúsági rétegek mozgósítására. A kezdeti lépéseket tehát megtettük, jelentős tartalékokkal azonban mégis itt számolhatunk. Ifjúsági szövetségünk tag. ságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára mindig is döntő volt — s a jövőben is az lesz —, hogy milyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, mezőgazdaságban, szolgáltatásban. Továbbra is nélkülözhetetlen, hogy a KISZ részt vállaljon a termelés, a gazdálkodás programjaiban, ezért munkánkat, akcióinkat úgy kell szervezni, hogy világos, érthető, cselekvésre mozgósító feladatok álljanak a KISZ-tagság előtt. Szorgalmaztuk és elértük, hogy a KISZ-esek számára is alakuljanak ki a közösségi munkavállalás jogilag rendezett formái. A KISZ- es vállalkozások bevétele kettős célt szolgál: egyrészt hozzájárul a mozgalmi, közösségi célok megvalósításá. hoz, másrészt egyéni kereseti tehetőséget is biztosít. A jövőben is különös figyelmet fordítunk az értelmiségi fiatalokra, hiszen pártunkkal együtt valljuk: e réteg jelentősége növekszik társadalmunkban. A KISZ-nek is tennie kell azért, hogy a pályakezdők képességeiket, felkészültségüket kipróbálhassák, hogy bennük az alkotókedv erősödjön és vállalják a küzdelmet az újért, a jobbért, saját boldogulásukért. Az ifjúsági szövetséggel először a középiskolában találkozik a fiatalok zöme. A legfontosabb feladat tehát az alapok lerakásával kezdődik. Az oktatás s a mozgalom közös felelőssége segíteni tagjainkat abban, hogy reális, árnyalt képet kapjanak társadalmunk fejlődéséről, megértsék céljainkat, eligazodjanak a mai magyar valóságban. A közösségi tevékenység élményét csak sokszínű, változatos, tartalmas diákélet adhatja meg. Olyan — minden diák számára cselekvési lehetőséget adó — iskolai diákmozgalom megteremtése a célunk, ame. lyet egy markánsabb, magasabb követelményeket támasztó KISZ lendít előre. Az önképzőkörök, az öntevékeny diákcsoportok munkájában részt vevő, legjobb tizenévesek tegyenek tagjai szövetségünknek. A KISZ- szervezetek tevékenysége elsősorban arra irányuljon, hogy élményt adó formában találkozzanak a fiatalok a politikával, pártunk céljaival. Kulcsfontosságú. hogy az iskolák megértsék szándékainkat, s a pedagógusokban is szövetségeseket találjunk. Az egyetemeken és a főiskolák többségében az elmúlt években csökkent a KISZ tekintélye és befolyása. Ebben a KISZ belső gondjai mellett a felsőoktatás el-elakadó megújítása is közrejátszott. Épp az egyetemi KISZ-szervezetek voltak azok, akik e folyamat gyorsítását javasolták. Meggyőződésünk, hogy az eddiginél korszerűbb felsőoktatásért kezdeményezett poli. tikai küzdelmünket folytatnunk kell. A szövetség maradjon a jövőben is a hallgatók és a fiatal oktatók egyetlen politikai ifjúsági szervezete. Váljon az ifjúsági mozgalom meghatározó, de ne egyetlen tényezőjévé. Mellette legyen más szerveződési lehetősége is az egyetemi. főiskolai ifjúságnak. Szervezetileg önálló, önkormányzati elven felépülő szakmai, kulturális körök, klubok, egyesületek keltenek. Célunk egyértelmű: meg kell nyernünk a leendő értelmiséget a szocializmus. a párt politikája számára. A fegyveres szolgálatot teljesítők legfontosabb feladata a szocialista haza védelme. A sorkatonai szolgálat a rend és a fegyelem hasznos iskolája minden fiatal férfi számára. A KISZ nemcsak kulturális és sportélményeket nyújthat tagjai számára. Ügy kell dolgoznunk, hogy az ifjúsági szövetség közéleti, cselekvési terepet is biztosítson; teremtsen alkalmat az egymás iránt érzett felelősségérzet elmélyítésére, honvédelmünk haladó hagyományainak megismerésére. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, amikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. Bizonyítanunk kell. hogy az emberiség történelmének legmagasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Pong- rácz Antal, a Központi Pénz. ügyi Ellenőrző Bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a beterjesztett írásbeli jelentéshez. Kiemelte, hogy a KISZ ma már milliárdos anyagi eszközökkel gazdálkodik. Az elmúlt időszakban a gazdálkodásban alapvetően rend uralkodott, a társadalmi tulajdon 'kezelése gondosabbá vált. Szükséges azonban a pénzelosztás mechanizmusát és a KISZ gazdálkodási szabályait tovább javítani — mondotta egyebek között. ★ A tanácskozás délelőtti szünetében Hámori Csaba találkozott a munkásmozgalom jelen lévő veteránjaival. köztük a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének több vezetőjével és tagjával. Vita Ezután megkezdődött a vita. Elsőként Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára kért szót. Öt követték: Rusz- nák András, a MÁV záhonyi csomópontja üzemi KISZ-bizottságának titkára, Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára. Sokhegyi Brigitta, a Balatonfüredi Szívkórház ápolónője, Kovács Sándor, a Bács-Kiskun Viktor Misin, a Lenini Kom- szomol első titkára felszólalás közben Megyei Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke, Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára dr. Pávó Imre, a Szegedi Or. vostudományi Egyetem klinikai orvosa, a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának tagja. Ezt követően Viktor Misin, az össz-szövet. ségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizzottságának első titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban kiemelte: a kongresszus is azt tanúsítja, hogy a Magyar Népköztársaság ifjúsága nem kíméli az erejét, és tudásával, szakértelmével. alkotó lelkesedésével járul hozzá szocialista hazája erejének fokozásához, a világbéke megóvásához. A testvéri szocialista országok népei a béke és az alkotás útján haladnak a nagy közös cél felé — hangsúlyozta a Lenini Komszo- mol Központi Bizottságának első titkára. A szovjet nép, az ifjúság életének ritmusát ma a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája határozza meg, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki. Az SZKP kongresszusának határozata óriási jelentőségű az ifjúság kommunista nevelésével kapcsolatos további munka tökéletesítésében. A Komszomol előtt álló feladatok nagysága és bonyolultsága. tekintélyének és a társadalmi életre gyakorolt befolyásának növelése megköveteli az ifjúsági munka módszereinek és formáinak átalakítását, tartalmának időszerűsítését — mondotta Viktor Misin. A Lenini Komszomol különleges figyelmet fordít az ifjúság magas fokú politikai és eszmei kultúrájára, kommunista erkölcsiségre való (nevelésére. A népek békéjének és biztonságának garanciája a szocialista államok ereje. Ezért különösen fontos feladat, hogy a szocialista közösség országainak ifjúsága egyre nagyobb mértékben vegye ki részét a társadalomépítő munkából. Végezetül Viktor Misin kiemelte: a KISZ méltó módon veszi ki részét a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom erősítéséből; nemzetközi elismerésének súlyát jelzi az is, hogy a DÍVSZ XII. közgyűlését ez év őszén Budapesten rendezik meg. Ezután Gerner Éva. az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának riportere szólt hozzád majd Ladányi István főhadnagy, KISZ-bizottsági titkár, Adám László, a Tatabányai Szénbányák vájára. Balogh Erika tanuló. Sza- bolcs-Szatmár megye küldötte, Petróczi István, Csong- rád megye küldötte. Molnár László, a Paksi Atomerőmű osztályvezetője, Budainé Kiss Mária, a KISZ Szolnok Városi Bizottságának titkára, Nagy Brigitta, kereskedelmi eladó. Merczel András zenész, a Szabadfoglalkozású Előadóművészek KISZ-bizottságának titkára. A tanácskozás szünetében, a kora délutáni órákban Hámori Csaba találkozott a megyei pártbizottságoknak a kongresszuson jelen lévő első titkáraival és munkatársaival. A kötetlen elvtársi légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A résztvevőket köszöntve Hámori Csaba hangsúlyoztam megyei pártbizottságok jelentős támogatást nyújtottak a KISZ előtt álló feladatok megoldásához. E hatékony segítségre a jövőben is számít az ifjúsági szervezet. Devecserné Óvári Ibolya. a KISZ Zala Megyei Bizottságának első titkára hozzászólása után Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese tartott beszédet. — Tisztelettel köszöntöm a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusának küldötteit, valamennyi résztvevőjét, külföldi vendégeinket. Élve az alkalommal, átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. Örömmel tolmácsolom köszönetünket ifjú küzdőtásainknak a legutóbbi kongresszusuk óta végzett munkáért. Pártunk nagyra értékeli az ifjúsági szövetség tagságának, aktivistáinak. tisztségviselőinek elkötelezettségét és a munkában, a tanulásban, a katonai szolgálatban tanúsított helytállását — mondotta elöljáróban. — A Kommunista Ijúsá- gi Szövetség a beszámolási időszak nehezebb viszonyai között is eredményesen dolgozott. Közreműködött a politika alakításában és valóra váltásában. Kivette részét az építőmunkából. a szocialista eszmék terjesztéséből. Képviselte és védte a fiatalok érdekeit, segítette társadalmi beilleszkedésüket. Jól oldotta meg a párt utánpótlásának neveléséből rá háruló feladató, kát. Volt értelme a munkának, az erőfeszítésnek. A párt ifjúsági szervezete betölti hivatását. Ugyanakkor jogos a kritika. hogy politikai befolyása, aktivitása. munkájának színvonala számos területen elmarad a követelményektől, vonzereje gyengült. A munka megjavításának igénye — amely a kongresszust meg- . előző tanácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult — kifejezésre jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt törekvéseivel. A szókimondó demokratikus, alkotó légkörű előkészítő viták az ifjúsági szövetség megújulásának biztató kezdetét jelenthetik. Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. De a család szerepe meghatározó abban, hogy a felnövő nemzedék szemlélete, magatartása, társadalomhoz való viszonya hogyan alakul. A családok többsége eleget tesz kötelezettségeinek. Nem ritka azonban, hogy a szülők elhanyagolják gyermekük nevelését vagy — ami legalább any- nyira rossz — agyonkényeztetik őket. Ügy tűnik, hogy ez az emberiség történetének vissza-visszatérő problémája. Ma is időszerű az arisztoteleszi mondás: „Azok a szülők, akik nevelték is gyermekeiket, nagyobb megbecsülésre érdemesek, mint azok, akik csupán világra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet tehetőségét, az előbbiek viszont a szép étet tehetőségét biztosították számukra. Kétségtelen, hogy ma is feladatunk a szülői felelősségérzet erősítése, a család társadalmi megbecsülésének növelése. A fiatal nemzedék politikai szervezetétől is joggal várja el a párt és a társadalom, hogy álljon ki a megfontolt házasságkötésért. a harmonikus családi életért, a gyermekek felelős vállalásáért. Ha az élet. és munkakörülményekben változást akarunk elérni, akkor mindenütt sziporú önvizsgálatot kell tartani, s erősíteni kell a rendet, a szervezettséget, javítani a termelést, a szolgáltatások minőségét, emelni a munka kulturáltságát. Ez olyan közfelfogás és érdekeltségi rendszer kialakítását is szükségessé teszi, amelyben vitathatatlanul első helyre kerül a fegyelmezett, jó munka. A felelős politikai gondolkodás, cselekvés és az anyagi ösztönzés együttes erejére kell támaszkodnunk. Fontos, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az ifjúkommunisták következetesen lépjenek fel a munka; a tudás, a tanulás nagyobb megbecsüléséért, a felelősségtudaton, a közösség szolgálatán alapuló magatartás fejlesztéséért. A felszabadulás óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalata, hogy hazánk felemelkedésének, népünk, s benne az ifjúság boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek építésében eredményesen részt venni egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatával. A párt, a KISZ, az egész társadalom feladata, hogy erre felkészítse a fiatalokat. Nagy visszhangot váltott ki, hogy a KISZ a jövőben a fiatalabb korosztályokra, elsősorban a diákokra, a pályakezdőkre és a családalapítókra kívánja összpontosítani figyelmét. E törekvés körül ma még sok a félreértés. Mi úgy látjuk: hibás volt az a felfogás, amely szerint az ifjúság fogalma kiterjedt a lakosságnak majdnem a felére, s ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy megtett emberek ügyeit- gondjait ifjúsági problémaként kezeltük. Ezen változtatni akarunk. Természetesen az ifjúsági korhatár nem szabható meg mereven, hiszen az egyes rétegek helyzete eltér egymástól. Nem arról van szó, hogy az ifjúsági szövetségben örömmel dolgozó 26 év felettiektől meg kellene válni. Ellenkezőleg, az ő munkájukra, tapasztalatukra a jövőben is építeni kell. Arra van szükség, azt kell elérnünk, hogy a mostaninál korábbi életszakaszban segítsük a fiatalok önállósulását, felelősség- vállalását és meghonosítsuk az ezt elősegítő szemléletet. A korhatár körüli viták okát szerintem abban is keresni kell, hogy a fiatalok számára nehezen nyílik meg az út a közélet más területei felé. Ezért elengedhetetlen, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak sokkal nagyobb figyelemmel és felelősséggel foglalkozzanak az ifjúsággal. Elsősorban a szak- szervezetektől és a Hazafias Népfronttól várjuk, hogy jobb és eredményesebb politikai munkát végezzenek az ifjúság körében, megteremtve ennek szervezeti feltételeit. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták fontos feladata, hogy meggyorsítsák ezt a folyamatot. — Belső körülményeinket döntően magunk alakítjuk Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a világban zajló politikai, gazdasági folyamatokat sem, amelyek javíthatják, de ronthatják is terveink, elképzeléseink megvalósításának feltételeit. Számunkra az a legfontosabb ami az egész emberiség szá(Folytatás a 3. oldaton)
