Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1986. május 17., szombat ÚJ MUNKASTÍLUST KÍVÁN Rugalmasabb napirend az óvodában Sokak szerint a hetvenes évek oktatási reformjainak jó része csak arra volt alkalmas, hogy mérhetően csökkenjen a gyerekek tudásszintje. Az epés megjegyzésben kétségtelenül van igazság, s a jelek azt mutatják, hogy az oktatásügy irányítói is levonták a tanulságot a sokszor megalapozatlan és elsietett intézkedésekből. A fejlesztés természetesen nem állt meg, de csak hosszabb próbák, a gyakorlati tapasztalatok összegzése után kapnak zöld utat a hasznosnak tűnő módszerek, melyeket alkotóik igyekeznek jobban a reális követelményekhez igazítani. A gyerekek kis csoportokra oszlanak, ■. • mások horgásznak az akvárium Egyesek festegetnek... tövében ... MINDENNAPI NYELVÜNK A nyelvhasználati alkalmazkodás A nyelvhasználati alkalmazkodás készségéről és képességéről, s ugyanakkor a nyelvi leleményesség merészségéről is szólunk akkor, amikor szólásaink mai Ínyei v/használatu n kban vállalt sajátos szerepéről mutáltunk be néhány valóban beszédes példát. Arról a nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról van szó. hogy egy-egy szólásunk nem eredeti formájában és használati értékében vállal kifejező, közlő saerepkört, hanem alaki és jelentésbeli variációjában, s a változat hordozza a lényeges, illetőleg a legmaibb mondanivalót. A szó- ilás formájának „átszerelése”, megcsonkítása, ,,kifordítása” azonban „visszakacsint” az eredeti, a teljes alakra: jelentésrétegeinek elcsúszása éppen ezáltal válik alkalmassá, hogy az olvasó képzetkapcsolási készségét is mozgásba hozza. Példatárunk erre vonatkozólag is nyújt ismeret- anyagot. Lapunk hasábjain jelent meg ez a szöveg- részlet : „Sophoklész nyomdokába lépni csak hasonló képességek birtokában leihet, illetve érdemes. Ellenkező esetben csak a ma- kó—jeruzsálemi távolságot érzékeljük” (Népújság. 1985. jún. 17.). A távolságot minősítő jelző egy régi magyar szólás alkotó részeként ismeretes. Az olvasó tudatában felképzik a teljes forma: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. A két alakváltozat csak együttesen biztosítja az idézett szövegrészletben szerephez jutott megcsonkított alak- változat külön sajátos mondanivalóját. Egy-egy megcsonkított szólásunk nem várt beszédhelyzetekben is vállalja a szinte képtelennek tűnő nyelvi szerepet, különösen akkor, amikor a megcsonkított alakváltozat nagyon messze távolodott a szólás eredeti formájától. Az Autó-motor lapjain jelent meg ez a szövegrészlet: „Lépni kell olyan irányban, ami az autójavításnak és az autós- társadalomnak is megfelelne. De egyre vigyázzunk: ami jó Boncidán. az nem biztos, hogy beválik Henci- dán is" (Autó-motor, 1986. febr. 4.). Az olvasóban az a gyanú is felmerül, hogy a szöveg megfogalmazója nem ismeri a szólás eredeti formáját és jelentését. A szólásnak két változatát ismerjük, illetőleg a két helynév eltérő alakban és Ihaisználatli értékben .vállal kulcsszerepet. Mint népmeséi fordulat így hangzik: Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé (messzi földön híres lakodalmat csaptaik: volt bőven sárga lé: sáfránnyal ízesített lakodalmi tyúkleves). A másik változat: Megveti magát, minta hencidai asszony (megmakacsolja magát). A két helység messze esik egymástól. A megcsonkítom változat tehát azt sugallja, hogy másmás vidék, eltérő igényekről is tanúskodhat. Találóbb és beszédesebb példát szolgáltat a nyelvhasználati alkalmazkodásra ez a szövegösszefüggés: „Az író is mondani akar valamit. Még az is, aki vak-tyúkalapon dolgozik” (Magyar Nemzet. 1986. febr. 8.). A megcsonkult változat magába sűríti ezeknek a teljesebb alak- változatoknak a furcsa fintort is sugalló mondanivalóját: Vak tyúk is talál néha szemet, vak tyúk is lel gyöngyszemet, a vak tyúk addig piszkál, míg szemre talál. Dr. Bakos József Egyre inkább tért hódít az elgondolás, hogy a tanulókat aktívabbá kell tenni, jobban bevonni a tanórai munkába — gondoljunk például a Zsolnay-féle magyar- tanítási kísérletre — s a nevelésben is nagyobb tekintettel kell lenni a „nebulók” személyiségére. Hasonló elvek alapján alakul át az óvodai munka is. A megyeszékhely nyolc „gyermekkertje” már az új rend szerint dolgozik, s munkájukat dr. Kelemen Sán- dorné, a Kallómalom utca 1—3. szám alatti óvoda vezetője, városi szakfelügyelő fogja össze. — Tulajdonképpen nem nagy a változás — tájékoztat. — A rugalmasabb napirenddel igyekszünk otthonosabbá tenni az óvodát. Különösen a kiscsoportosok számára, akik még fokozottan igénylik, hogy személyre szabottan foglalkozzanak velük. A délelőtt nekik játékkal telik, ehhez igyekszünk jobb feltételeket teremteni. Általában hamar kialakul néhány csoport: az egyik például festeget, a másik várat épít, a harmadik babázik. Az óvónő feladata, hogy mindegyikre figyeljen. Rugalmasan kezeljük a tízóraizást is, hiszen van, aki hajnali fél hatkor reggelizett, mások esetleg csak nyolc óra körül. Nálunk gyakorlatilag 9—10 óra között mindenki akkor ül az asztalhoz, amikor valóban éhes és önállóan étkezik. Amikor a lap 1946. május 1-én megindult, a hazai — s ezen belül a megyei — belpolitikai élet alapvető tényezője, a Baloldali Blokknak a reakciós erők ellen vívott harca volt. A reakciós, jobboldali erők elleni eredményes harc volt a feltétele a kiosztott föld megvédésének, az újjáépítés sikerének, a stabilizációnak és a szocialista forradalomba való fokozatos átmenet megvalósításának. A jobboldali, reakciós erők gyűjtőhelye megyénkben is a Független Kisgazda. Földmunkás és Polgári Párt volt. Az újságnak alig volt olyan száma, ahol ne kapott volna helyet a kisgazdapárt reakciósoktól való megtisztításának követelése. A reakció elleni harcot szolgálta a lap. a B-listázások lefolyásának bemutatásával, a népbírósági ítéletek közlésével. Természetesen a legna— Nem vezet ez a nagyobb szabadság anarchiához? — Egyáltalán nem. A kicsiket teljesen leköti még a játék, csodálatra méltó intelligenciával és bájjal művelik. Az ebéd már közös és nálunk is kötelező az alvás. A nagyobbaknál pedig egyre több a kötött, irányított foglalkozás. Ezenkívül számos követelménynek kell eleget tenniük és számos szokást be kell tartaniuk a gyerekeknek. Kezdve a köszönésen, folytatva az étkezés előtti kézmosáson, a kulturált táplálkozáson, vagy azon, hogy asztalát, játékait mindenki rendben tartsa, s társaival hogyan viselkedjen. Szó sincs anarchiáról: mindössze igyekszünk jobban alkalmazkodni a picinyek életkori adottságaihoz és megpróbáljuk otthonosabbá tenni az óvoda légkörét. A nevelési célok itt is ugyanúgy megvannak, de az elérésükhöz szükséges módszerek szabadabban választhatók. — Ez új szemléletet és elmélyültebb munkát kíván az óvónőktől. Hogyan fogadták ők a változást? — Valóban sok múlik az ő hozzáállásukon és ebből adódhatnak is kezdetben problémák. A munkájuk nem lesz nehezebb, de új stílust kíván. Kifinomultabb nevelői fogásokra van szükség. a gyerekekkel való gyob teret a baloldali erők megyei sikereinek bemutatása kapta. Több számban foglalkozott azzal a küzdelemmel, amelyet az egri, újonnan földhöz juttatott kisgazdák, a szőlőjét visszaperelni kívánó Petrő Kálmánná ellen eredményesen vívtak meg. Az újjáépítés hősi munkáját bemutató írások közül kiemelkedik a tiszafüredi hidcsatáról szóló cikk. Az új forint megteremtése után, annak megvédésére mozgósított. Népszerűsítette a parasztság szövetkezését. az akkortájt sorra alakuló földművesszövetkezetek legjobbjairól riportokat közölt. A munkás—paraszt szövetség erősítését szolgálta a falujárók (csepeliek. pestszenterzsébetiek, egercsehiek stb.) munkasikereiről szóló híradásokkal. Az 1947-es év eredményei közül a hároméves terv előkészítésének bemutatása, s az augusztusi választások méltatása került a középpontba. nagyobb azonosulásra. A fiatalok hamar megértették ezt és nagy kedvvel dolgoznak így. A gyerekekkel kialakított szorosabb kapcsolat végül is több sikerélményt kínál. — Nem fenyeget az a veszély, hogy a kicsinyek így szertelenebbek, nehezen kezelhetők lesznek? — A tapasztalataink ezzel éppen ellentétesek. A személyesebb kontaktus miatt jobban ragaszkodnak hozzánk, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. Szinte még az otthoni konfliktusaikat is kijátsszák magukból. — A szülők hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy gyermekükkel más módon foglalkoznak az óvodában? Elképzelhető például, hogy egy szigorú családi légkörben feszültséget okozhat az óvoda módszereinek és a papa, mama nevelési szokásainak eltérése... — A mi intézményünkben e téren is kedvezőek a tapasztalatok. Az új módszer „óvodai belügy” maradt, a szülőket nem is foglalkoztatja és még senki sem akarta ezért máshová vinni a csemetéjét. Az iskolaérettséggel sincsenek gondok, sőt véleményem szerint kreatívabb, élénkebb és érdeklődőbb iskolások lehetnek a mi óvodásainkból. — Az országos tapasztalatok is ilyen kedvezőek? — Egyértelmű igennel felelhetek. Annak ellenére, A lap 1947. augusztus 17-i számához melléklet készült, amelyben egy-egy cikkíró beszámolt arról, hogy a megye életének egyes területein mit hoz majd a hároméves terv. Az újság választási közleményei közül kiemelkedik Kádár János‘ nak, a megye listavezető képviselőjelöltje augusztus 24-i. választási beszédének ismertetése, az MKP megyei képviselőjelöltjeinek (Súlyán György, Szomolyai Ágostonná) bemutatása. A politikai és gazdasági sikerek mellett a kulturális élet új vonásai is az azokat megillető helyet kaptak a lapban. A közigazgatás számára munkás—paraszt származású hivatalnokokat képző egri közigazgatási tanfolyam, a megyei népi kollégiumok megszervezése. a Szabad Föld, Téli Esték mind-mind fórumot kaptak. A szerkesztőség fontos feladatának tartotta a megye forradalmi és haladó hagyományainak ismerteié' hogy látszólag nincs szó gyökeres változásról, alaposan felmérték a módszer hatásait és gondosan felkészítették a vezető óvónőket. Én például három évig jártam az Országos Pedagógiai Intézetbe továbbképzésre, s nagyon rokonszenves volt. hogy nem utasítottak bennünket, hanem csak ajánlották a kísérletet, s igyekeztek meggyőzni hasznosságáról. Nemcsak engem sikerült megnyerniük. . . Dr. Kelemen Sándorné szavait Balogh Lászióné, a megyei óvodai felügyelő is megerősíti. — Mi lényegében két éve gyűjtjük a tapasztalatokat, s azokat egyértelműen pozitívnak tartom, ahogy a rugalmasabb nevelési szemlélet pedagógiai előnyei is könnyen beláthatok. Egy három-négyéves gyermek számára még játék a világ, s a játék által ismeri meg a világot: hagyni kell hát játszani, s eközben úgy kormányozni, hogy ismeretei gyarapodjanak. Az is hasznos, hogy a kicsik kedvük szerint kialakított csoportokra oszlanak, hiszen ez közelebb áll a családmodellhez. A rugalmasabb napirend fokozza önállóságukat, kezdeményezőkészségüket, a személyesebb kapcsolat növeli kötődésüket az „óvónénikhez”. Akik egyébként a módszer kulcsai: szakmai igényességüktől, felelősségérzetüktől sét. a tudományos világnézet népszerűsítését is. Forradalmi és haladó hagyományainkat főként Kolacskov- szky Lajos mutatta be, míg a tudományos ismeretek terjesztésében Dancza János jeleskedett. Elismerésre méltó az a küzdelem is, amelyet Kolacskovszky Lajos a lap hasábjain az egri múzeum megteremtéséért vívott. Bár a lap alapvetően politikai jellegű volt, nem zárkózott el a szépirodalmi és művészeti anyagok közlésétől sem. Szépirodalmi anyagot (novella, tárca, vers, regény, könyvismertetés) természtesen csak nagyon keveset közölhetett. A heti egy, illetve egyidőben kétszeri megjelenés korlátot szabott ennek. A szépirodalmi anyagoknak csak a helyi szerzőktől származó része eredeti publikáció (pl. Tanner József novellái, tárcái), a többi utánközlés (például részlet Falujárás címmel Nagy István: Erdélyi úton című könyvéből). Ismertette többek között Ivó Andric: Híd a Drinán és Bölöni György: Az igazi Ady című könyvét. A lap művészeti anyaga a színházzal, a képzőművészettel és filmmel kapcsolatos. A színházi élettel a Színház, a képzőművészettel a Művészet, a filmmel pedig a Film rovatban foglalkozott a lap. Ismertetéseket. kritikákat közölt a különféle színtársulatok égés munkastílusuktól függ a siker. A kibontakozó új pedagógiai irányzatokat szemlélve úgy tűnik, hogy nemcsak gazdaságunk, de közoktatá- tunk is az „intenzív fejlesztés" korába lépett: mind több múlik a pályán dolgozók szakértelmén és elhivatottságán. A módszer egyébként kísérlet szintjéről hivatalos eljárássá lép majd elő. Az 1987 szeptemberében érvénybe lépő új nevelési program követelményként állítja majd alkalmazását az ország óvodái elé ... Kép és szöveg: Koncz János ri előadásairól. (Ebben az időszakban még Egerben nem volt állandó színtársulat.) Méltatta az újság többek között Bíró Lajos: Felszállott a páva és Steinbeck: Egerek és emberek című színművének bemutatását. A szerkesztőség hadat üzent a könnyűműfajoknak, főleg az operettnek, s a prózai, tartalmas darabok gyakoribb műsorra tűzését követelte. A Művészet rovatból Bíró Ákos budapesti festőművész és Hamza Tibor egri festőművész kiállításának méltatása emelhető ki. A Film rovatban főként a fel- szabadulás előtt nem látható orosz-szovjet filmek is- mertetéséyel foglalkozott. (Halló Moszkva. A népek ítélőszéke. Az ifjúság ünnepe.) A lap nemcsak a korabeli politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet hű krónikása, hanem a kommunista mozgalom és a baloldali mozgalmak szervezeti fejlődésének is. Természetesen az újság a legtöbbet a kommunista párt szervezeti életével foglalkozott. A párt szervei és szervezeteinek eseményeit a Párthírek rovatban közölte. Rovatot kapott a lapban a szakszervezet, a MADISZ, az MDSZ is. Végül megemlítem, hogy szót kapott a lapban a megye sportélete is. Ennek bemutatására a Testedzés rovat szolgált. (Folytatjuk) Szecskó Károly 40 ÉVVEL EZELŐTT Első kommunista lapunk: a Heves Népe IV 3. Dr. Kelemen Sándorné vezető óvónő; „Igyekszünk otthonosabbá tenni az óvodát”
