Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 17., szombat 5 KERECSEND — Az utak szétágaznak... Felújították az egri áfész vendéglőjét is (Fotó: Kőhíd) Imre) Kerccsend neve ismerős az egész országban. hiszen itt ágaznak el az utak. Akik a 3-as főközlekedési úton haladnak. Budapestre, Miskolcra. Debrecenbe. Eger. be. nem juthatnak el céljukhoz az 1800 lakosú község érintése nélkül. Kereesend a 3-as és 23-ös út felújított és korszerűsített átkelési szakaszánál közúti, közlekedési csomópont. A széles, városba is beillő. neonfénycsövekkel megvilágított főutca, virágos, kertes házaival kellemes fogadtatást nyújt az érkezőknek. Kereesend. Kger kapuja! A községközpontban az újabb elágazás pedig — a társközség — Demjén felé vezet. A községi közös tanácsnál Gémes László tanácselnök tájékoztat a faluról, az. emberek sikereiről, gondjairól és az 1977 óta testvérként fogadott Demjén község életéről is. — Milyen a jelen és a várható jövő? — A község népesség- megtartó ereje az utóbbi években észrevehetően megnőtt. Megszűnőben van az elvándorlás, sőt olyan jelenségeknek is tanúi lehetünk, hogy a megyeszékhelyről költöznek hozzánk családok Itt építkeznek, itt biztosítunk részükre is olcsó telket. Jelenleg 78 kimért, felkínálható házhelyünk van és mintegy negyven család — nagy többségükben fiatalok — már el is kezdték az építkezést. Új utcák nőnek majd ki az évek során a földből. Most. a Gárdonyi utca születésének lehetünk tanúi. Eger Város Tanácsával megállapodásunk van arra. hogyha egriek Kere- csendre költöznek és ott leadják lakásukat, akkor anyagi támogatásban részesítenek bennünket. Nagy József, az Aranykalász Tsz elnöke hajnalban körüljárta a határt. Félezer hektáron vetették el a napraforgót, befejeződött a vegyszerezés, a műtrágya- szórás, és igazi májusi nagyüzem van a földeken. Az irodában sípol, csipog a CB-rádió, innen is. onnan is keresik az elnököt: — Halló! Gépműhely? A szarvasmarhatelep jelentkezik. majd sorra a kiegészítő üzemágak telephelyei : forgácsolóüzem. varroda, lakatosüzem. — Keressék a határban! A kocsiban is szól a rádió . .. A főmezőgazdász, az ipari üzemágvezető, a szakemberek nem könnyen találhatók ezekben a napokban, amikor szorít a munka. A főkönyvelőnő sem a ceruzavéget rágok közé tartoA földeken a legkorszerűbb gépek dolgoznak zik. őt is viszi, hajtja a ítondja. A Takarékszövetkezetben némi képet szeretnénk kapni a két község gazdagságáról: Mennyi pénzük van az embereknek? Az 1985. évi lakossági betétállomány 40 millió volt. Nem kevesebb. mint kilencféle kölcsönnel állnak a lakosság rendelkezésére. így különösen megnőtt a családiházépítésre. tatarozásra nyújtott kölcsönök száma. Köl- csönállományuk tízmillió. A két községben a taglétszám 1250! Ezek a számok önmaguk helyett beszélnek . . . A hatodik ötéves terv jelentős. észrevehető változásokat hozott Kereesend életében. Tízmillióért új iskola. új orvosi rendelő és lakás. takarékszövetkezet, posta. vendéglátó központ épült egyebek mellett. Az iskolában Fecz Sándor igazgató beszél az életükről, sikereikről. gondjaikról. Tizenhat tanár és tanító, hat óvónő dolgozik, a tanulók létszáma 246. — Kerecsenden sok a cr gánytanuló? — A gyermekek 49 százaléka cigány. Örömmel mondhatom eljutottunk addig hogy kivétel nélkül minden hatodik életévét betöltött cigánygyermeket beiskolázunk és mind többen végzik el közülük a nyolc osztályt. — Később hol találnak munkát? — Sokan ipari tanulónak mennek, de tavaly is volt és az idén is lesz a GMSZ- ben érettségiző cigánytanulónk. A termelőszövetkezet ipari üzemei várják őket is A pedagógusokra fordítva a szót, arra gondolna az ember, hogy talán Egerből jár ki valamennyi. Kiderül. hogy a kerecsendi pedagógusok fele falubeli, itt jártak annak idején iskolába. — Próféták lettek itthon? — Így van! Méghozzá jó próféták, hiszen szeretik a gyermekeket és a szakmájuk jó ismerői. Többen itt építkeznek. itt alapítanak családot. A szép. új iskolában, az igazgatói irodában, a nevelői szobában, azonban gyorsan megfogalmazzák a lakosság sok évtizedes nagy gondját is: — Nincs a faluban közművelődési intézmény! Sem művelődési ház, sem mozi, sem könyvtár. Most az iskola a minden, ahol az ok' tatás, a közművelődés zajlik reggeltől késő estig. A községi tanácsnál szerződést mutatnak. A GENE- RÁLART tervez megrendelésre egy iskolabővítést, amely komplex intézmény- nyé tehetné a 10 milliós költséggel épült szép új iskolát Az utcán járókelőket állítok meg. Beszéljenek a falujukról! Mi az. ami szép. jó, ami tetszik és ami nem. Az asszonyok közül többen örülnek a szabás-varrás tanfolyamnak, oda készül délután Román Antalné is. a tsz adminisztrátora, megyei tanácstag. Mások a népdalkórust említik. Alig akad valaki, aki a község közepén lévő új vendéglátó és üzletközpontot nem kifogásolná: kicsi az ABC. rosszabb a helyzet, mini volt — mondják. — Túlméretezték a vendéglőt! Itt átmenő a forgalom, fele is elég lett volna. Ezen sürgősen változtatni kell! A tanácsnál, a tsz-ben. de másutt is úgy vélekednek. hogy már-már minősíthetetlen a telefonhelyzet Kocsmár Antal, Jakob Imre és Boros István napraforgót vet van. tőle remél változást a falu . . . Demjén szép falu! A sziklák alá bújó csinos házak. a kanyargós, tiszta, rendes utcák, a kövezett utak. mind a falu népét dicsérik és azokat az embereket. akik a politikai, társadalmi szervezetekben, a községi közös tanácsban tevékenykednek. A nemzeti ünnepeken kívül nagy hagyományai vannak itt az öregek napjának, a nőnapnak és nem utolsósorban a majálisnak. Kézimunkaszakkörük híre már régen túljutott a falu határán és az itt élő lányok, asszonyok ügyességét, szépérzékét dicséri. Egy negyven körüli férfi az út szélén a kerékpárjára támaszkodik. — Szereti a faluját, vagy elkívánkozik? Tekintetével átvizsgál tetőtől talpig, aztán úgy dönt. hogy bárkinek is kelljen adnia a választ, hitvallását nem fojtja magába: — Ez a legszebb falu az országban! Most már ivóvizünk is van és ezzel együtt jövőnk is. Ha egyszer ott. a tanácsban meg a népfront, nál majd a jobb ellátást is „kikövetelik", akkor Demjén — nem is olyan sokára — üdülőközséggé válhat. A gyógyvíz itt füstölög egy kődobásnyira ... Elmenőben, mielőtt felülne a biciklijére még visszaszól: — Ahhoz, hogy friss ke' nyér, tej, liszt, cukor legyen. nem beruházás, nem pénz kell. Csak akarat! Azok részéről, akik tehetnek róla és akarják, hogy mi itt Demjénben jól érezzük magunkat . . . Szalay István Eszenyi Ferenc és Kövér Antal meleg ebédet kap a földeken dolgozva is: ételhordóban viszi utánuk az GAZ A tanácselnök, a vb-titkár keserűsége is a telefon! Távhívásban reménykedtek, de úgy tűnik, hogyha még meg is lenne az 5,7 millió, egyelőre akkor sem menne simán a dolog, ígv azután várniuk kell és belenyugodniuk abba. hogy esetenként, még a segélykérő telefon is csődöt mondjon . . . — Mennyibe került az új orvosi rendelő? — Kétmillióba! Most mind a két községben öregek napközi otthonára vágynak az emberek. Bővül Kerecsenden az út-, a járdahálózat is a hetedik ötéves tervben. méghozzá úgy. hogy a járdához a tanács az anyagot adja. a lakosok a munkát! Gépkocsival egy nótahosz- szányira van innen a társközség. Demjén. Ott az iskolába és az óvodába vezet az utam. — Menjen csak be. majd ott mindent megmondanak! — biztat egy kedves asszony az utcán. — Az elöljárót keresem! — Ma nincs fogadónapja, de mindenre választ kap az is kólában. Ficere Kálmánná és Gas- parovics Istvánná tanítja Demjénben az alsó tagozatot. 38 gyermeket. Fiatalok — és ami meglepő —. úgy ismerik a falut, az emberek gondjait, mint sajátjukat. — Szeretünk itt élni és tanítani, szeretjük az embereket. és ők is szeretnek minket! Kovács Istvánná vezető óvónőnek ugyanez a véleménye. ő kilenc esztendeje dolgozik itt. a községben. Ez őszinte vallomás! — Mi az, ami igazi változást hozott a falu életébe? . — A viz! — A huszonhét közkút, a csaknem 13 kilométeres vízhálózat — mondják a fiatal pedagógusok szinte egyszerre. Valamennyien visszaemlékeznek a közelmúltra, amikor még lajtokkal hozták a faluba a jó. iható, nitrátmentes ivóvizet. Kiderül, hogiv a község 220 lakásából már 180-ban ott az éltető, jó víz. És mindaz, ami ezzel jár. A vízvezeték, a fürdőszoba, a tisztább, kényelmesebb élet. — Demjén kihaló falu? Rámcsodálkoznak. — Szó sincs róla! Itt a víz máról, holnapra telje' sen más irányba terelte az emberek életét. Telkeket osztanak, új házak épülnek, olyan család is akad, aki egyszer már elköltözött, de most — hogy a vízből valóság lett — újra itt építkeznek. Demjénben van mozi! A szép. új pártház kulturális központ is egyben, bár ebben a vonatkozásban még további lépéseket is terveznek. — Mi az. ami kevés? — A heti „egy" orvosi rendelés. — A szolgáltatás nem kielégítő! Nincs fodrász, szerelő. hiányoznak a mesteremberek, és ami még ettől is nagyobb baj. gond van a bolti ellátással. Akadozik esetenként a faluban a kenyér. cukor. liszt, tej érkezése. Egy hónapja új boltos Demjén: ahol a pincék a padlás fölött vannak Az új posta Kerecsenden
