Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 1., csütörtök * A munka ünnepeltjei Papócsi László miniszterhelyettes átadja a Dicsérő Oklevelet Molnár Gábor igazgatónak (Fotó: Szántó György) (Folytatás az 1. oldalról) Tóth János igazgató vál­lalati elismeréseket adott át 25 kiváló dolgozónak. To­vábbi 12 dolgozó részesült igazgatói dicséretben. Két szocialista brigád a Vállalat Kiváló Brigádja címet, egy brigád Kiváló Brigád okle­velet, egy pedig kongresszu­si emlékplakettet kapott. Ti­zenkét szocialista brigád nyerte el az aranykoszorús címet. A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja a gyöngyösi építőknél A klubhelyiségükben tar­tották meg a munka ünne­pét április 30-án, délután a Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Szövetkezet dolgozói. Beszédet mondott Tóth Mi­hály párttitkár. A szövetke­zet elnyerte a Kiszöv ván­dorzászlaját. A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntető címet kapta meg a Béke szo­cialista brigád, amelynek Sándor István a vezetője. A kitüntetést Szabó István, az Okisz főosztályvezetője ad­ta át. Elismerő Oklevél a kitérőgyáriaknak Zeltner Imre szb-titkár köszöntötte a Kitérőgyár dolgozóit a május 1-i ünnep­ségen, amelyet tegnap dél­után rendeztek meg. Beszé­dében Kelemen Árpád igaz­gató szólt az elmúlt évi tel­jesítményükről. A tervezett 603 millió forintos termelési értékkel szemben 670 milliót értek el. A közlekedési miniszter és a Vasutas Szakszervezet El­nöksége Elismerő Oklevéllel jutalmazta teljesítményü­ket. Az oklevelet Palik Dé­nes főosztályvezető adta át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Dudás Béla főműve­zető, Miniszteri Dicséretet pedig Bata László gyalus. Huszonhármán vették át a Kiváló Dolgozó kitüntető jel­vényt. összesen mintegy 350 ezer forint jutalmat osztottak ki a kitérőgyáriak között. Hatodszor kiváló a Csepel Autó Egri Gyára A közelgő május elseje alkalmából szerdán délután a Csepel Autó Egri Gyárá­ban megemlékező ünnepséget tartottak. Demeter Pál igaz­gató ünnepi beszédében visz. szapillantott az elmúlt tíz esztendő eredményeire, hi­szen egy évtizede már, hogy a Csepel Autógyár egri gyá­raként tevékenykednek. Szólt a kollektíva egyenletes, ki­emelkedő teljesítményéről, miután az utóbbi tíz évben az éves átlagos növekedés 13,5 százalék volt. Kiemelte a múlt évi munka eredmé­nyeit, melyek alapján im­már hatodszor nyerték el a Kiváló Gyár címet. Az el­ismerést Sarkadi Károly, a Csepel Autógyár vszb-titkára nyújtotta át a kollektívának. Ezt követően kitünteté­sekre, elismerésekre került sor. Átnyújtották a Kiváló Üzem, a Kiváló Osztály el­ismeréseket. A Vállalat Ki­váló Brigádja címet adomá­nyozták a Kossuth és a Nor­mába brigádnak. Ketten SZOT-oklevéliben, és har­mincötén Kiváló Dolgozó el­ismerésben részesültek. Miniszteri Dicsérő Oklevél és egy új üzem a húsipariaknál Kettős esemény tette em­lékezetessé április 30-át, a Heves Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat dol­gozóinak. Elnyerték a Mi­niszteri Dicsérő Okle­velet és új üzemet is avattak. Az ünnepség el­nökségében helyet foglalt többek között dr. Papócsi László MÉM-miniszterhe- lyettes, dr. Kiss Pál, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnök- helyettese, dr. Asztalos Mik­lós, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Vanek Béla, az Édosz Központi Ve­zetőségének titkára. A meg­jelenteket Donovár András párttitkár köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Molnár Gábor, a vállalat igazgatója. Szép eredményeket sorol­hatott fel a munka ünnepe alkalmából. Szerződéssel a VI. ötéves terv kezdetén 151 ezer sertést dolgoztak fel, ez tavaly már 224 ezer­re emelkedett. Ugyanennyi idő alatt a vágómarhák szá­ma 16 ezer 600-ról 20 ezer 500-ra nőtt. Exportjukat ta­valy 125 százalékra teljesí­tették. Évente 7—12 millió dollár értékben szállítottak árut a tőkés piacra, a ru­belelszámolású . megrende­lésük pedig 12 millió forint­ról 64 millió forintra emel­kedett öt év alatt. Tavaly 2,2 mill'iárdot tett ki az ár­bevételük. Gazdasági társu­lással megépítették 156 mil­lió forintért egy új marha- vágóhidat, saját pénzeszkö­zeikkel pedig egy ezertonnás hűtőházat 181 millióért. A Miniszteri Dicsérő Ok­levelet dr. Papócsi László adta át és ő avatta fel az új létesítményeket is. A He­ves Megyei Tanács Építőipa­ri Vállalata készítette el az üzemeket. Az építésvezető Handó István most Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést kapott. Ugyancsak ezt vehette át Darvas Erzsébet, a hűtőház létesítményfelelő­se. A vállalat dolgozói közül Kóczián Jánosáé szakmun­kás, Juhász József villany- szerelő, Balogh Lajosné ad­minisztrátor, Bogdány György gépkocsivezető, Ko­vács István szakmunkás és Baltovics Lászióné titkárnő vehette át a miniszteri ki­tüntetést. Kiváló Dolgozó lett az építők közül 6, a húsipariak közül pedig 40 személy, összesen mintegy 600-an részesültek jutalom­ban. A vállalat ifjúsági szer­vezete a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta meg. ame­lyet Szántósi Rafael, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át. A Kongresszusi-kupa a Dobó-laktanyáé Szerdán ünnepélyes állo­mánygyűlésre került sor Egerben, a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban, ahol a Dobó István Laktanya ka­tonái emlékeztek meg má­jus elsejéről, a munka ün­nepéről, s ez alkalommal nyújtotta át Tóth Sándor ezredes seregtest parancs­nokhelyettes azt a serleget és oklevelet, amelyet az ala­kulat katonái a kongresz- szusi és felszabadulási szo­cialista versenyben megsze­reztek. Az ünnepségen meg­jelent Kondráth József ez­redes, a magasabb egység parancsnokhelyettese, Ma­illé Gábor alezredes a ma­gasabb egység pártbizottsá­gának titkára, és Nagy Gé­za alezredes, helyőrségi pa­rancsnok is. Az ünnepi megemlékezést Erdélyi Sándor főhadnagy, az egységparancsnok megbí­zott politikai helyettese tar­tatta, a miniszteri parancso­kat plédig Farkas Gábor őr­nagy helyőrségparancsnok- helyettes ismertette a jelen­lévők előtt. A versenymoz­galomban elért sikereikért a miniszter Arany brigád­érmet adományozott a Do­bó István brigádnak (Csépe László), Kiváló Munkabri­gád címet szerzett a Kállai Éva brigád (Dobos József­nél, míg Kiváló Dolgozó lett Poczok Frigyes és Orsi László. A sorállományból hét katonát léptettek elő külön­böző tisztesi rendfokozatba, ugyanennyien részesültek di­cséretben és oklevélben is. Oklevél a hevesi takarékszövetkezetnek Ünnepi termelési tanács­kozást tartottak szerdán dél­előtt a hevesi takarékszö­vetkezet dolgozói. A szövet­kezet múlt évi eredményei­ről, a gondokról, problé­mákról Godó Pálné elnök adott számot. Elmondta töb­bek között, hogy a takarék- betétek összege egy év alatt 27 millióval nőtt és az év végére elérte a 273 millió forintot. Tagjaiknak 70 mil­lió forint kölcsönt adtak. El­sők között vezették be me­gyénkben tavaly a kedvez­ményes építési kölcsönök fo­lyósítását, amelyből néhány hónap alatt 10 millió forin­tot adtak-az igénylőknek. A munkaversenyben elért ki­emelkedő eredményeik alap­ján a Mészöv elnöksége és a KPVDSZ megyebizottsága a szövetkezetei elismerő ok­levéllel tüntette ki: ezt Fe- hérdi Béla, a Mészöv titká­ra adta át. Negyedikek az országos munkaversenyben Az Állami Biztosító He­ves Megyei Igazgatósága az elmúlt év gazdasági ered­ményeivel az országos mun­kaversenyben a negyedik helyezést érdemelte ki. Az ezzel járó elismerő okleve­let dr. Szabó Imre ügyveze­tő igazgató adta át az ÁB-s kollektívának. Négy szocia­lista brigád a Vállalat Ki­váló Brigádja címet nyerte el. „Bronzos” IBUSZ-brigád Az IBUSZ ismét kiváló vál­lalat lett, s elnyerte a KPVDSZ vándorzászlaját. Ez alkalomból az utazási iroda egri irodájának szocialista brigádja a munkaverseny­ben bronz fokozatot ért el. Kitüntetésben részesült: Sza- bóné Oszkay Agnes, a Vál­lalat Kiváló Dolgozója lett. Takács Ferencné és Czeglé- diné Tuza Katalin vezér- igazgatói dicséretben része­sült, Tarjányi Mária SZOT- oklevelet vehetett át. Kiváló Üzem a Tigáz horti palackozója A Tigáz horti töltő, és palackjavító üzeme — a vál­lalat tíz hasonló telepe kö­zül egyetlenként — kiváló címet nyert és a hatvani pártbizottság kongresszusi zászlaját érdemelte ki 1985. évi munkája alapján. Tavaly 48 ezer 900 tonna pb-gáz palackozását végezték el a dolgozók illetve Szolgálták ki öt megyére terjedően. Ez a mennyiség félmillió pb- gáz-fogyasztó évi igényének felel meg. Ami a javítási tevékeny­séget illeti, csaknem 330 ezer palack szerkezeti vizsgá­latával járultak hozzá a pa­lackkészlet jobb biztosításá­hoz: a 306 millió forint ár­bevételből hozzávetőlegesen másfél millió forint jut egy- egy dolgozóra. Az üzem nyereségtervét — 200 száza­lékos teljesítményével — 13 millió forintra teljesítette. A tegnap délután meg­tartott üzemi ünnepségen — Kádár János pártszervezeti titkár köszöntője után — mindezekről Király Mihály üzemvezető tájékoztatta a megjelenteket, közöttük Bá­nyai Istvánt, az MSZMP KB tagját, Virág Károlyt, a me­gyei pártbizottság és Her­mész Mátyást, a hatvani városi pártbizottság titkárát, valamint Kovács András or­szággyűlési képviselőt. Az ünnepség alkalmából Kivá­ló Dolgozó kitüntetéseken' kívül sor került szocialista brigádcímek és -jutalmak átadására. Ez utóbbi ősz- szege 230 ezer forintot tett ki. VIETNAM Áprilisi győzelem 100 ÉVE TÖRTÉNT A chicagói véres események A XIX. század utolsó harmada a „nagy fellendülés" időszakaként vonult be az amerikai történelembe. Az £861 és 1865 között zajló polgárháború befejezése után az Egyesült Államok egész területén felgyorsult a ka­pitalista fejlődés. Néhány évtized alatt uralkodóvá vált a gépi nagyipar, kiépült az országos vasúthálózat, létrejött a nemzeti piac. A gyors és látványos ered­ményeket azonban nem kis részben a munkásság ter­heinek fokozásával érték el. A bérek alacsonyak, a munkakörülmények rosszak, sokszor balesetveszélye­sek, a munkaidő hossza pedig átlagosan napi 10—14 óra volt. Tizenegy éve, éppien a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepének elő­estéjén Saigon (ma Ho Si Minh város) felett, az elnö­ki palotán már a Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának zászlaja lengett. A vietnami nép a legszebb május 1-i ajándéknak örvendezhetett: egész Del-Vietnam felszaba­dult! Évtizedekig tartott a küz­delem a japán, a francia, majd az amerikai elnyomók, a régi és az új gyarmatosí­tók ellen. A győzelemben oroszlánrésze volt annak az összefogásnak, amely Dél- Vietnam hazafias erői és északi testvérei között való­sult meg, s amelynek során hatékonyan kapcsolták ösz- sze a katonai, politikai és diplomáciai erőfeszítéseket. Ennek is köszönhető, hogy a véres küzdelem befejező szakasza nem kívánt fölös­leges áldozatokat és nem adott módot az imperializ­mus szélsőséges katonai kö­reinek a beavatkozásra. Most, e győzelem évfordu­lóján, ‘ha számvetést aka­runk készíteni, elmondhat­juk: a Dél-Vietnam felsza­badítása után hamarosan is­mét egységes Vietnam népe a munka frontján is szép sikereket ért el azóta, s re­mélhetőleg mihamarabb már teljes figyelmét és energiá­ját csak a békés országépí­tésnek szentelheti. William Z. Foster ameri­kai történész egy átlagos munkásnő, Hannah Bordent egy napját így jellemzi: ”... öt órakor ment \be az üzem­be, hogy elindítsa a szövő­gépet. Fél nyolckor egy órás reggeli szünetet kapott, fél kilenctől délig dolgozott, az­tán pedig a félórás ebédszü­netet követően, este fél nyol­cig dolgozott ismét; vagyis összesen napi 13 órát töltött a szövőgépek mellett.” A rendkívül rossz munka- körülmények megváltozta­tására a munkások ország­szerte tiltakozó megmozdulá­sokat szerveztek. Az akció­kat elősegítette, hogy ekkor­ra a dolgozók már megalakí­tották legfontosabb politikai és gazdasági szervezeteiket. Ezek közül a legjelentősebb az 1869-ben létrehozott „A Munka Lovagjainak Nemes és Szent Rendje” (Noble and Holy Order of the Knights' of Labor), valamint az 1881- ben egyesült szákszervezeti mozgalom, amely 1886-tól Amerikai Munkásszövetség (American Federation of Labor — AFL) néven mű­ködött. Az eseményeknek új len­dületet adott az a határo­zat, amelyet az Egyesült Ál­lamok Szervezett Szakmái­nak és Munkásszervezetei­nek Szövetsége az 1884-es chicagói konferenciáján fo­gadott el. Eszerint a mun­kásságnak ki kell harcolnia, hogy 1886. május elsejétől a munkanap törvényes hossza 8 óra legyen. Ennek kivívá­sáért az egész országban nagyszabású gyűléseket, sztrájkokat rendeztek, vala­mint felhívást intéztek Ame­rika minden munkásához hogy 1886. május 1-én vonulja­nak ki az utcára, s ezzel is támogassák a 8 órás munka­nap bevezetéséért folyó har­cot. Különösen serényen ké­szülődtek a május elsejei sztrájkokra és felvonulásokra a nagy ipari központokban: Chicagóban( New Yorkban, Pittsburgben, Bostonban, Baltimore-ban. A munkanap rövidítéséért indult mozga­lom már 1886 áprilisában csaknem negyedmillió ipa­ri munkást ragadott magá­val. Nem egy munkáltató igyekezett békés mederbe iterelni az eseményeket, s már a május elsejei orszá­gos megmozdulás előtt sa­ját vállalatánál bevezette a 8 órás munkaidőt. Végre elérkezett a várva várt nap! 1886. május else­jén az államokban több mint 350 ezren szüntették be a tnunkát és vonultak ki az utcára. A nyolcórás munka­napért folyó harc Chicagó­ban volt a leghevesebb. Itt sztrájkoltak a legnépesebb szakmák képviselői, a vas­utasok, a villamosipari al­kalmazottak, a ^rakodómun­kások, a vágóhidak mun­kásai és mások. A megmoz­dulások még május 3-án és 4-én is folytatódtak. 1886. május 3-án a rendőrség a békésen tüntető chicagói munkások közé lőtt. Hat em­r bér meghalt, sokan megse­besültek. Ezt követően má­jus 4-én a Haymarket té­ren nagy tiltakozó gyűlés volt a tüntetőkre leadott sor­tűz miatt. A téren éppen a felvonulók egyik vezére, Al­bert R. Parson beszélt, ami­kor — máig kiderítetlen kö­rülmények között — bom­ba robbant. A merénylet kö­vetkeztében (hét rendőr és négy munkás meghalt. A hatóságok a munkásvezető­ket tették felelőssé a véres eseményekért, a nemzetközi tiltakozás ellenére négyet közülük (A. R. Parsont, A. Spiest, G. Engelt és A. Fi- schert) 1887. november 11-én.^ kivégeztek. Ennek ellenére a munkás­megmozdulások eredményei sek voltak. Az amerikai munkásmozgalom kutatói­nak legújabb számításai sze­rint az Egyesült Államok­ban ímegközelítőleg 185 ezer munkás ettől kezdve csak napi nyolc órát volt köteles dolgozni. A II. Internácio- nálé I. kongresszusán pe­dig határozatot hoztak; esze­rint minden esztendőben nemzetközi munkástüntetést rendeznek „hogy meghatáro­zott napon a dolgozók min­den városban és ’ minden or­szágban követeljék a társa­dalmi hatóságoktól a nyolc­órás munkanap bevezeté­sét ...” Az 1886-os chicagói események emlékére május elsejét ia nemzetközi mun­kásszolidaritás . ünnepévé nyilvánították, s 1890. má­jus 1-itől .kezdve minden év­ben szerte a világon meg­emlékeznek arról a száz év­vel ezelőtti napról. Földesi Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents