Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 1., csütörtök 3. Létérdekünk a haladás meggyorsítása a NSiwjmq kérdez — válaszol dr. Müller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese (Fotó: Kőhidi Imre) A VII. ötéves tervtörvény kimondja, hogy a kö­vetkező években a tudományos kutatás fokozottan járuljon hozzá a tudománypolitikai .és gazdaság­fejlesztési céljaink megvalósításához. A növeke­dés, a versenyképesség legfontosabb felhajtó ereje ugyanis a tudományos és műszaki haladás. Ennek jelentőségéről beszélgettünk dolgozószobájában dr. Müller Istvánnal, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökhelyettesével. Dr. Müller István szerszámlakatosként kezdte. Aztán elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett. Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek elejéig, az akkori Kohó- és Gépipari Minisztériumban« dolgozott. Később, 1975—77 között a Magyar Kábelművek vezérigazgatója, majd 1978-tól 1980-ig kohó- és gépipari miniszterhelyettes, 1981. január 1. óta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Címzetes fő­iskolai tanár Budapesten, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán. — Korunk a tudomá­nyos-technikai forrada­lom kora. A 80-as évek közepén miként értel­mezzük a tudományos­műszaki fejlesztést? — Ahogy a lexikonok, a tankönyvek megfogalmaz­zák és tanítjuk az iskolák­ban, egyetemeken, az ma is fedi a valóságot. Ezek sze­rint a műszaki fejlesztés olyan tevékenység, amely­nek célja az új termékek, termelési eljárások kifejlesz­tése és bevezetése, továbbá a meglevők tökéletesítése. Magába foglalja az eszkö­zök, a termelési folyamatok szervezettségének tökélete­sítését, a tudományos ered­mények alkalmazását a gaz­daságban. A gyártmány- és gyártásfejlesztés egyaránt ré­sze a műszaki fejlesztésnek. Ez utóbbi pedig a népgaz­daság dinamikus fejlődésé­nek és a vállalati gazdálko­dásnak fontos feltétele. Tá- gabb értelemben ennek kö­rébe tartozik az alkalmazott és a technológiai kutatás is. Az így kibővített műszaki fejlesztés megjelölésére nap­jainkban a kutatás-fejlesztés fogalma használatos. Száz esztendővel ezelőtt egyetlen ember papírral, ceruzával átfogta a műszaki tudomá­nyokat. Mai korunkban, szá­zadunk 80-as éveiben vi­szont ez elképzelhetetlen. A műszaki fejlődés ugyanis nem ismer határokat. Fel­gyorsult világunkban forra­dalmi változásokat hoz lét­re. Egészen új tudomány­ágak születnek, mint példá­ul a biotechnológia, amely módszerei révén képes be­hatolni az élő anyagba, és minőségi változásokat ered­ményez. A műszaki tudomá­nyok rendkívül nagy hatás­sal vannak a társadalom fejlődésére, ezen keresztül pedig az emberre, annak életére. — Hazánkban hogyan valósul meg a tudomá­nyos-műszaki haladás ál­lami irányítása? — Erre hozták létre már korábban az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottságot, amely az ágazati miniszté­riumokkal közösen közpon­ti alapokat biztosít. Ezekből támogatást nyújtanak a vál­lalatoknak, a kutatóintéze­teknek, az erejüket megha­ladó, vagy a nagy kockáza­tot jelentő, de a népgazda­ságnak fontos műszaki-fej­lesztési feladatok megoldásá­hoz. — Fejlettsége alapján hol helyezkedik el a ma­gyar gazdaság Európá­ban? — Készítettünk elemzést arról, hol is tart hazánk műszaki-technikai fejlettség­ben. összehajsonlítva a nyu­gat-európai országokkal. A reális értékelés alapján a követőkhöz tartozunk a kon­tinensen. A nyolcvanas évek első felében viszont a köz­ismert beruházási gondok miatt hazánk és a fejlett ipari államok között a mű­szaki haladásban a rés na­gyobb lett. A magyar mun­ka a nemzetközi piacokon leértékelődött, amelyet cse­rearányaink romlása jól ki­fejez. Az MSZMP XIII. kongresszusán ezt mérlegel­ték és felmérték azt a ve­szélyt, amely ennek a fo­lyamatnak a továbbélése ese­tén fenyegeti országunkat. Ezért a Vll. ötéves terv egyik fontos célja, hogy a műszaki és technológiai szín­vonal romlását megállítsuk, a fejlődést pedig jelentősen felgyorsítsuk. Kitűzhetünk tehát olyan célokat, ame­lyek megvalósításával egyes területeken megközelíthet­jük a legfejlettebbeket. Ma­gyarország anyagi-szellemi erejét figyelembe véve ké­pes arra, hogy követő fej­lesztéseket valósítson meg. A műszaki értelmiség fel­kér-ül tsége, helytállása, szor­galma alapján — amely nem loss l a nyugat-európai átlagr ól —, alkalmas arra, hogy meghonosítsa a fejlett technikát és technológiát. Vannak viszont olyan terü­letek, amelyekben az élenjá­rókhoz közel vagyunk, pél­dául a gyógyszerkutatásban és -gyártásban, a biotechno­lógiai eljárások alkalmazásá­ban, vagy úgy mint a szoft­verkészítésben, amelyet el­ismernek világszerte. Ma több ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a fejlett nyugat-európai or­szágok egyetemein szerző­déssel dolgoznak. Ez elisme­rést és egyben hasznot is jelent hazánknak. Akadnak viszont lemaradásaink, így például számítástechnikai eszközeink hiányosak, vagy nagy az elmaradásunk a tö­megcikkek gyártásában, a járműiparban, leszűkült a szerszámgépgyártás is. Ami tehát a műszaki fejlesztés jelenlegi színvonalát illeti, ma az úgynevezett „gödör” felső szélén vagyunk. Erről pedig mihamarabb el kell, hogy kerüljünk, mert má­sok is folyamatosan fejlőd­nek és versenyképesebbé válnak. — A nemzeti jövedelem mekkora hányadát for­dítjuk kutatásra, műsza­ki fejlesztésre? — A VII. ötéves tervidő­szakban a nemzeti jövede­lem belső felhasználásának 3 százalékát. Ez összegben 152—164 milliárd forintot jelent fél évtized alatt. Eb­ben benne van a költségve­tési támogatás, valamint a vállalatoknál képződő mű­szaki fejlesztési alap, együt­tesen. összehasonlítva a töb­bi szocialista országokkal ez valamivel magasabb. Né­hány fejlett ipari országnál, így Japánnál, az Egyesült Államoknál vagy a Német Szövetségi Köztársaságnál azonban kevesebb. A VI. öt­éves tervidőszakban 103 mil­liárd forintot terveztünk és 114 milliárdot költöttünk kutatásokra, műszaki fej­lesztésre, amely 10 százalék­kal többet jelentett. Tizen­hat országos program volt, most az új ötéves tervre vi­szont kilencet hagyott jóvá a kormány. Ez tehát kon­centráltabb területeket ölel fel, és több pénz is jut egy- egyre. — A VII. ötéves terv mennyire irányozza elő műszaki haladásunk gyorsítását? , — A magyar népgazdaság történetében ez az első kö­zéptávú tervidőszak, amikor a kormány a központi gaz­daságfejlesztési programok mellé kutatás-fejlesztési programokat is kapcsolt a gyorsítás érdekében. Ezek­nek kijelölte a felelőseit és a pénzügyi támogatást is ezekre irányítja. A főbb te­rületek a következők: az elektronika társadalmi-gaz­dasági alkalmazása és elter­jesztése, az energiagazdál­kodás ésszerűsítése, a gaz­daságos anyagfelhasználás és a technológiák kor­szerűsítése. a hulladé­kok és másodnyersanya­gok hasznosítása, az elekt­ronikai alkatrészek és rész­egységek gyártásának fej­lesztése, az automatizálás és a finommechanika, továbbá a gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermediergyártás, az élelmiszeripari fejlesztés. Végül, de nem utolsósor­ban a talaj temékenységé- nek fokozása és az úgyne­vezett biomassza alkalma­zása. Mindezek a népgazda­ság korszerűsítését és haté­konyságának növelését tá­masztják alá. Az említettek mellett az is cél, hogy a ku­tatóhelyek, a tudományos műhelyek többet kapjanak korszerű műszerek, berende­zések beszerzésére. Ehhez a Magyar Tudományos Akadé­mia két-, míg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság 2 és fél milliárd forint­tal járul hozzá. Az összeget az érintetteknek pályázat út­ján, versenyeztetve ítélik oda. — A tudományos kuta­tómunkában mely terü­letek kapnak elsődleges­séget? — A fejlett tőkés orszá­gokban tapasztalható, a ko­runkra jellemző technikai fejlődési irányok kapnak zöld utat. így az elektroni- záció, azon belül a mikro­elektronika, a robottechnika és a számítógépek, továbbá a biotechnológia és az ener­gia-, nyersanyag-felhaszná­lás ésszerűsítése. Mint már említettem, a VII. ötéves tervi kilenc kiemelt gazda­ságfejlesztési programhoz, öt fő területen kutatás-fejlesz­tési program is kapcsolódik. Ez az elektronizálás, az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztése, az energiagazdálkodás, továb­bá az elektronikai alkatré­szek kutatása, fejlesztése, va­lamint a gyógyszer-, nö­vényvédőszer-, intermedier­gyártás, -fejlesztés. Ezek nagy jelentőségű munkák, amelyekhez a tudományos műhelyek aktív közreműkö­dését várjuk. Az iparban például az említett célok, a műszaki fejlesztésre rendel­kezésre álló összegek csak­nem 70 százalékát használ­ják fel. — Mennyiben segíti elő a KGST-országok veze­tői által 1985 decembe­rében Moszkvában alá­írt, 2000-ig szóló komp­lex fejlesztési program a magyar elképzeléseket? — Egyértelműen a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsítását segíti elő a szocialista országokban, így nálunk is. A program öt fő fejezetből áll, nevezetesen az elektronizáció, a gyártás­automatizálás, az atomener­gia hasznosítása, új anya­gok kifejlesztése és a bio­technológia alkalmazása cí­mű fejezetekből. Ebből há­rom : az elektronizálás, a biotechnológiai eljárások ku­tatása, fejlesztése a gyártás­automatizálás és a finom- mechanika fejlesztése ben­ne szerepel, mint kiemelt gazdaságfejlesztési program a VII. ötéves terv feladatai között. A kormány nemrég döntött a KGST-országok komplex programjában való magyar részvételről. A mun­kához az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Ma­gyar Tudományos Akadé­miával és az Ipari Minisz­tériummal közösen bízza meg a hazai intézeteket, hogy milyen kutatásokkal lépje­nek be. Ugyanakkor azt is felmérjük, hogy melyek azok a területek, ahol más orszá­gok tapasztalatait hasznosít­hatjuk. Bizonyos, hogy ösz- szehangolt munkával, a mű­szaki haladás gyorsítását szolgáló komplex program megvalósul, hiszen előremu­tató, konkrét célokról van szó. Ezzel az ezredfordulóig a tagállamok felzárkózhat­nak a világ élvonalához. — Ma egyes közgazdá­szok szerint, amennyi­ben nem sikerül erőtel­jesebben fejleszteni a magyar gazdaságot, ak­kor elképzelhető, hogy a jelenleginél alacsonyabb szintre süllyedünk. Ké­pesek leszünk-e a mű­szaki, az innovatív meg­újulásra? — Már korábban utaltam arra, hogy a magyar mű­szaki értelmiség felkészült­sége alapján csaknem azo­nosnak tekinthető a fejlett nyugati országokban élő és tevékenykedő műszaki ér­telmiség átlagával. Képesek a megújulásra. Az is tény, hogy lehetőségeink, a nép­gazdaság teherbíró képessé­ge alapján követő fejleszté­seket tudunk megvalósítani a legfontosabb területekre irányítva erőinket. De na­gyon fontos, hogy a jövő­ben tovább fejlesszük az át­vett licenceket. Létérdekünk a műszaki haladás felgyor­sítása, hogy csúcstechnoló­giákhoz közeli technikát, technológiát szerezzünk be. Ehhez viszont tovább kell tökéletesíteni a közgazdasá­gi szabályozókat, hogy a vál­lalatok a mostanival szem­ben jobban érdekeltek le­gyenek a 3—5 év alatt meg­térülő műszaki fejlesztések­re, a hosszabb távú előrelé­pésekre. Ezzel együtt az in­novációs készség és képesség kibontakoztatására is. Tehát a vállalati célok elérésére irányuló műszaki fejlesztés váljon a gazdálkodás szer­ves részévé. Ugyanakkor erősödjék a közös érdekelt­ség a gazdálkodó egységek és a kutatószervezetek kö­zött. Ezek természetesen csak lépésről lépésre, nagy kö­rültekintéssel valósulhatnak meg. — Köszönjük a beszél­getést. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents