Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 1., csütörtök 3. Létérdekünk a haladás meggyorsítása a NSiwjmq kérdez — válaszol dr. Müller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese (Fotó: Kőhidi Imre) A VII. ötéves tervtörvény kimondja, hogy a következő években a tudományos kutatás fokozottan járuljon hozzá a tudománypolitikai .és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósításához. A növekedés, a versenyképesség legfontosabb felhajtó ereje ugyanis a tudományos és műszaki haladás. Ennek jelentőségéről beszélgettünk dolgozószobájában dr. Müller Istvánnal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesével. Dr. Müller István szerszámlakatosként kezdte. Aztán elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett. Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek elejéig, az akkori Kohó- és Gépipari Minisztériumban« dolgozott. Később, 1975—77 között a Magyar Kábelművek vezérigazgatója, majd 1978-tól 1980-ig kohó- és gépipari miniszterhelyettes, 1981. január 1. óta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Címzetes főiskolai tanár Budapesten, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán. — Korunk a tudományos-technikai forradalom kora. A 80-as évek közepén miként értelmezzük a tudományosműszaki fejlesztést? — Ahogy a lexikonok, a tankönyvek megfogalmazzák és tanítjuk az iskolákban, egyetemeken, az ma is fedi a valóságot. Ezek szerint a műszaki fejlesztés olyan tevékenység, amelynek célja az új termékek, termelési eljárások kifejlesztése és bevezetése, továbbá a meglevők tökéletesítése. Magába foglalja az eszközök, a termelési folyamatok szervezettségének tökéletesítését, a tudományos eredmények alkalmazását a gazdaságban. A gyártmány- és gyártásfejlesztés egyaránt része a műszaki fejlesztésnek. Ez utóbbi pedig a népgazdaság dinamikus fejlődésének és a vállalati gazdálkodásnak fontos feltétele. Tá- gabb értelemben ennek körébe tartozik az alkalmazott és a technológiai kutatás is. Az így kibővített műszaki fejlesztés megjelölésére napjainkban a kutatás-fejlesztés fogalma használatos. Száz esztendővel ezelőtt egyetlen ember papírral, ceruzával átfogta a műszaki tudományokat. Mai korunkban, századunk 80-as éveiben viszont ez elképzelhetetlen. A műszaki fejlődés ugyanis nem ismer határokat. Felgyorsult világunkban forradalmi változásokat hoz létre. Egészen új tudományágak születnek, mint például a biotechnológia, amely módszerei révén képes behatolni az élő anyagba, és minőségi változásokat eredményez. A műszaki tudományok rendkívül nagy hatással vannak a társadalom fejlődésére, ezen keresztül pedig az emberre, annak életére. — Hazánkban hogyan valósul meg a tudományos-műszaki haladás állami irányítása? — Erre hozták létre már korábban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, amely az ágazati minisztériumokkal közösen központi alapokat biztosít. Ezekből támogatást nyújtanak a vállalatoknak, a kutatóintézeteknek, az erejüket meghaladó, vagy a nagy kockázatot jelentő, de a népgazdaságnak fontos műszaki-fejlesztési feladatok megoldásához. — Fejlettsége alapján hol helyezkedik el a magyar gazdaság Európában? — Készítettünk elemzést arról, hol is tart hazánk műszaki-technikai fejlettségben. összehajsonlítva a nyugat-európai országokkal. A reális értékelés alapján a követőkhöz tartozunk a kontinensen. A nyolcvanas évek első felében viszont a közismert beruházási gondok miatt hazánk és a fejlett ipari államok között a műszaki haladásban a rés nagyobb lett. A magyar munka a nemzetközi piacokon leértékelődött, amelyet cserearányaink romlása jól kifejez. Az MSZMP XIII. kongresszusán ezt mérlegelték és felmérték azt a veszélyt, amely ennek a folyamatnak a továbbélése esetén fenyegeti országunkat. Ezért a Vll. ötéves terv egyik fontos célja, hogy a műszaki és technológiai színvonal romlását megállítsuk, a fejlődést pedig jelentősen felgyorsítsuk. Kitűzhetünk tehát olyan célokat, amelyek megvalósításával egyes területeken megközelíthetjük a legfejlettebbeket. Magyarország anyagi-szellemi erejét figyelembe véve képes arra, hogy követő fejlesztéseket valósítson meg. A műszaki értelmiség felkér-ül tsége, helytállása, szorgalma alapján — amely nem loss l a nyugat-európai átlagr ól —, alkalmas arra, hogy meghonosítsa a fejlett technikát és technológiát. Vannak viszont olyan területek, amelyekben az élenjárókhoz közel vagyunk, például a gyógyszerkutatásban és -gyártásban, a biotechnológiai eljárások alkalmazásában, vagy úgy mint a szoftverkészítésben, amelyet elismernek világszerte. Ma több ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a fejlett nyugat-európai országok egyetemein szerződéssel dolgoznak. Ez elismerést és egyben hasznot is jelent hazánknak. Akadnak viszont lemaradásaink, így például számítástechnikai eszközeink hiányosak, vagy nagy az elmaradásunk a tömegcikkek gyártásában, a járműiparban, leszűkült a szerszámgépgyártás is. Ami tehát a műszaki fejlesztés jelenlegi színvonalát illeti, ma az úgynevezett „gödör” felső szélén vagyunk. Erről pedig mihamarabb el kell, hogy kerüljünk, mert mások is folyamatosan fejlődnek és versenyképesebbé válnak. — A nemzeti jövedelem mekkora hányadát fordítjuk kutatásra, műszaki fejlesztésre? — A VII. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem belső felhasználásának 3 százalékát. Ez összegben 152—164 milliárd forintot jelent fél évtized alatt. Ebben benne van a költségvetési támogatás, valamint a vállalatoknál képződő műszaki fejlesztési alap, együttesen. összehasonlítva a többi szocialista országokkal ez valamivel magasabb. Néhány fejlett ipari országnál, így Japánnál, az Egyesült Államoknál vagy a Német Szövetségi Köztársaságnál azonban kevesebb. A VI. ötéves tervidőszakban 103 milliárd forintot terveztünk és 114 milliárdot költöttünk kutatásokra, műszaki fejlesztésre, amely 10 százalékkal többet jelentett. Tizenhat országos program volt, most az új ötéves tervre viszont kilencet hagyott jóvá a kormány. Ez tehát koncentráltabb területeket ölel fel, és több pénz is jut egy- egyre. — A VII. ötéves terv mennyire irányozza elő műszaki haladásunk gyorsítását? , — A magyar népgazdaság történetében ez az első középtávú tervidőszak, amikor a kormány a központi gazdaságfejlesztési programok mellé kutatás-fejlesztési programokat is kapcsolt a gyorsítás érdekében. Ezeknek kijelölte a felelőseit és a pénzügyi támogatást is ezekre irányítja. A főbb területek a következők: az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása és elterjesztése, az energiagazdálkodás ésszerűsítése, a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése. a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása, az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fejlesztése, az automatizálás és a finommechanika, továbbá a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, az élelmiszeripari fejlesztés. Végül, de nem utolsósorban a talaj temékenységé- nek fokozása és az úgynevezett biomassza alkalmazása. Mindezek a népgazdaság korszerűsítését és hatékonyságának növelését támasztják alá. Az említettek mellett az is cél, hogy a kutatóhelyek, a tudományos műhelyek többet kapjanak korszerű műszerek, berendezések beszerzésére. Ehhez a Magyar Tudományos Akadémia két-, míg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 2 és fél milliárd forinttal járul hozzá. Az összeget az érintetteknek pályázat útján, versenyeztetve ítélik oda. — A tudományos kutatómunkában mely területek kapnak elsődlegességet? — A fejlett tőkés országokban tapasztalható, a korunkra jellemző technikai fejlődési irányok kapnak zöld utat. így az elektroni- záció, azon belül a mikroelektronika, a robottechnika és a számítógépek, továbbá a biotechnológia és az energia-, nyersanyag-felhasználás ésszerűsítése. Mint már említettem, a VII. ötéves tervi kilenc kiemelt gazdaságfejlesztési programhoz, öt fő területen kutatás-fejlesztési program is kapcsolódik. Ez az elektronizálás, az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztése, az energiagazdálkodás, továbbá az elektronikai alkatrészek kutatása, fejlesztése, valamint a gyógyszer-, növényvédőszer-, intermediergyártás, -fejlesztés. Ezek nagy jelentőségű munkák, amelyekhez a tudományos műhelyek aktív közreműködését várjuk. Az iparban például az említett célok, a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló összegek csaknem 70 százalékát használják fel. — Mennyiben segíti elő a KGST-országok vezetői által 1985 decemberében Moszkvában aláírt, 2000-ig szóló komplex fejlesztési program a magyar elképzeléseket? — Egyértelműen a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását segíti elő a szocialista országokban, így nálunk is. A program öt fő fejezetből áll, nevezetesen az elektronizáció, a gyártásautomatizálás, az atomenergia hasznosítása, új anyagok kifejlesztése és a biotechnológia alkalmazása című fejezetekből. Ebből három : az elektronizálás, a biotechnológiai eljárások kutatása, fejlesztése a gyártásautomatizálás és a finom- mechanika fejlesztése benne szerepel, mint kiemelt gazdaságfejlesztési program a VII. ötéves terv feladatai között. A kormány nemrég döntött a KGST-országok komplex programjában való magyar részvételről. A munkához az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Magyar Tudományos Akadémiával és az Ipari Minisztériummal közösen bízza meg a hazai intézeteket, hogy milyen kutatásokkal lépjenek be. Ugyanakkor azt is felmérjük, hogy melyek azok a területek, ahol más országok tapasztalatait hasznosíthatjuk. Bizonyos, hogy ösz- szehangolt munkával, a műszaki haladás gyorsítását szolgáló komplex program megvalósul, hiszen előremutató, konkrét célokról van szó. Ezzel az ezredfordulóig a tagállamok felzárkózhatnak a világ élvonalához. — Ma egyes közgazdászok szerint, amennyiben nem sikerül erőteljesebben fejleszteni a magyar gazdaságot, akkor elképzelhető, hogy a jelenleginél alacsonyabb szintre süllyedünk. Képesek leszünk-e a műszaki, az innovatív megújulásra? — Már korábban utaltam arra, hogy a magyar műszaki értelmiség felkészültsége alapján csaknem azonosnak tekinthető a fejlett nyugati országokban élő és tevékenykedő műszaki értelmiség átlagával. Képesek a megújulásra. Az is tény, hogy lehetőségeink, a népgazdaság teherbíró képessége alapján követő fejlesztéseket tudunk megvalósítani a legfontosabb területekre irányítva erőinket. De nagyon fontos, hogy a jövőben tovább fejlesszük az átvett licenceket. Létérdekünk a műszaki haladás felgyorsítása, hogy csúcstechnológiákhoz közeli technikát, technológiát szerezzünk be. Ehhez viszont tovább kell tökéletesíteni a közgazdasági szabályozókat, hogy a vállalatok a mostanival szemben jobban érdekeltek legyenek a 3—5 év alatt megtérülő műszaki fejlesztésekre, a hosszabb távú előrelépésekre. Ezzel együtt az innovációs készség és képesség kibontakoztatására is. Tehát a vállalati célok elérésére irányuló műszaki fejlesztés váljon a gazdálkodás szerves részévé. Ugyanakkor erősödjék a közös érdekeltség a gazdálkodó egységek és a kutatószervezetek között. Ezek természetesen csak lépésről lépésre, nagy körültekintéssel valósulhatnak meg. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly
