Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 12., szombat 5. Dr. Rác Szabolcs és Kalocsai Ferencné előkésziilnek a vizs­gálatra. Előtérben a képerősítő berendezés látható: ennek segítségével ellenőrzik a katéter titját A katétert steril körülmények között vezetik be Dr. Fazekas Péter főorvos és dr. Rác Szabolcs a röntgen­képek ismeretében az értágítás mellett döntenek tgy látják az orvosok a képernyőn. Baloldalt: jól látható a szűkület. Jobboldalt: a beavatkozás eredményeképpen ismét normális a keringés Fazekas doktor és Németh doktor értékelik 'a lezajlott értá­gítás eredményét vérkeringés zavartalansá­gát, és szükség esetén meg­ismételhető. A betegeinket folyamatos kontroll alatt tartjuk, így elmondhatjuk, hogy az esetek túlnyomó részében az eredmény tar­tósnak bizonyult. Az eljárás tehát valóban hasznos. Segítségével orvo­solhatók a test bármely pontján az erek kisebb-na- gyobb rendellenességei. An­nál érthetetlenebb, hogy egyetlen szocialista ország sem gyártja a még csak nem is bonyolult technoló­giájú katétereket és kiegé­szítőiket. Mindezeket nyu­gatról kell beszerezni ke­mény valutáért, s ráadásul az ellátás sem egyenletes. Tavaly például ihárom hó­napra jel kellett függeszteni emiatt az értágításokat. Az árak is magasabbak, mint­ha a KGST-n belül lehetne hozzájutni a felszerelésekhez. Egy-egy beavatkozás költ­sége elérheti a 11—12 ezer forintot is! Bár ez még mindig olcsóbb, mint ami­be egy hagyományos műtét s hosszabb ápolás kerül... Megérkezik a kontroli- kép és tanúsága szerint is sikerült a beavatkozás. A vér útja ismét szabad, a keringés újra normális. A páciens lába lassan felme­legszik és kipirul, bizonyít­va, hogy újra elegendő oxi­génhez jutnak a sejtek. A katétert eltávolítják, őt pe­dig Tasnádi István és Tóth János műtőssegédek vissza­szállítják a szobájába. Köz­ben már érkezik is a „vál­tás”, és kezdődik minden újra elölről. Én pedig dolgom végezté­vel visszaszolgáltatom az egyenzöld gyógyuniformist, majd elköszönök. — Viszontlátásra — mond­ják kedvesen, ám közben tapintatosan, de határozott tekintettel vizsgálgatják a lábamat. Úristen! Csak nem vettek észre máris vala­mit? Míg átvágok a belvá­roson, erősen figyelem a járásomat. Egyik vádlim sem zsibbad! Legalábbis egyelőre... És Önöknek? Kép iés szöveg: Koncz János A beavatkozás három fázisa: 1. A szűkülethez vezetik a katétert; Z. Három-négy atmoszférás nyomással szétfeszítik az érfalakat; 3. A katéter eltávolítása után újra szabad a vér útja (dr. Németh Mihály rajza) Gyógyító kezek... A katéter elérte a megfelelő pontot, kezdődhet az érfal tágítása pencső alatt a beteget, és néhány másodperc alatt el­készíti a felvételeket. A masina nemzetközi, ahogy dr. Németh Mihály szakor­vostól megtudom: — A vezérlőberendezés NSZK—svéd kooperációban készült. a nagynyomású fecskendő és a röntgencsö­vek az NDK-ból származ­ónknak. A motoros asztal, a generátor és a képerősítő Medicor-gyártmány. Az ösz- szehangolásuk nem volt egyszerű. Szerencsére na­gyon jó szerelőt kaptunk. Egy darabig nézelődött, mé­ricskélt. aztán hátat fordí­tott az egésznek és a sarok­ból diktálta, melyik vezeté­ket hová kell kötni. A fan­tasztikus az. hogy a gép beindult és azóta is jól mű­ködik. Ha probléma adódikf fölhívjuk és elmondjuk mi a baj. Egy ideig hümmög, utána közli, hogy hol a hi­ba és hogyan javítsuk ki. Eddig még mindig eltalálta. 0 a mi „telefondokto­runk" ... Az az öt perc, mig meg­érkeznek az előhívott és megszorított , röntgenfelvé­telek, csendes várakozás­sal telik. Kiértékelésük dön­ti el mi legyen a pá­ciens további sorsa. Ha a betegség Imár előrehala­dott. akkor az érsebészekre vár ia gyógyítás, ha viszony­lag rövid a szűkület vagy az elzáródás, akkor itt hely­ben bonyolódik a „második felvonás" is r— mint ese­tünkben, amikor a képek a hasüregben lévő főverőér­ben mutatnak egy rövid „akadályt”. Gyors tanácskozás után Rác doktor újabb katétert kér dr. Gyulái Györgyné és Kalocsai Ferencné asz- szisztensektől, majd feszült figyelemmel, a képernyőn folyamatosan ellenőrizve az előrehaladást, a verőér kri­tikus pontjához irányítja. Ezután folyadékkal felpum­pálja a katéter fejét. Az ki­tágul, megvastagodik és szétnyomja a szűkületet, szabad utat engedve ezzel a véráramlásnak. Üjaihb kontrallfelvétel ké­szül, s míg az előhívásra várakozunk, ismét sikerül Fazekas főorvossal néhány szót váltani. A „forgalom­ról” faggatom. Kellemetlen egy betegség ez, szó se róla. Ügy hívják: meszesedéses érszűkület. Pontos okait még ma sem ismerjük. Hosszú idő kell végleges kifejlődéséhez, de azért jobb az első jelekre orvoshoz fordulni. Az egy­szerűbb esetek ugyanis ma már apró beavatkozással gyógyíthatók. Hogy mi módon? Meglát­juk. Kérem, kövessenek! A színhely a megyei kórház röntgenosztályának dr. Frey József által vezetett angi- ográfiás Laboratóriuma. A remény színe lassan ugyanolyan jelképévé válik a gyógyításnak, mint a fe­hér. A zöld műtőben, zöld gépek között zöld ruhás or­vosok asszisztensek sürgö­lődnek, s én sem úszom meg a beöltözést. Zöld ing, zöld nadrág, zöld sapka, fe­hér kalucsni és fehér gáz­álarc — az „álcázás” teljes. Maga a beteg is úgy néz rám, mint az egészségügy oszlopos dolgozójára. — Nem szédül a vértől? — kérdezi dr. iFazé kas Pé­ter főorvos, ia team vezetője. Megnyugtatom, hogy ifjú koromban egészen a műtő- segédségig vittem, s csak magamban teszem hozzá, hogy bizony az már elég ré­gen volt... Itt azonban alig látni vért. — Az erek vizsgálata (az angiográfia), illetve a szük­ség esetén ezt követő értá­gítás (angioplasztika) katé­terek segítségével történik, így mindössze egyetlen szú­rásra van szükség a jóval nagyobb sebbel járó vágá­sok helyett — tájékoztat a főorvos, miközben társai a beteg előkészítésével fogla­latoskodnak. — Jelenleg ha­zánkban csak három helyen végzik nagy számban ezt a beavatkozást: Budapesten. Pécsett, illetve itt Egerben. Mostanában terjed igazán, így elég sok kolléga jön hozzánk tapasztalatokat gyűjteni. Itt a gyakorlatban is kipróbálhatják a fogáso­kat: ezzel járulunk hozzá a katéteres értágítás ter­jesztéséhez. Jelenleg is van vendégünk, dr. Rác Sza­bolcs zalaegerszegi adjunk­tus tanulja a „mesterfogá­sokat”. A vizsgálat tulajdonkép­pen egyszerű. \Helyi érzés­telenítés után egy katétert — dróttal merevített vé­kony műanyag csövet — ve­zetnek föl a Icombtól a hasi aortáig, majd ebbe olyan kontrasztanyagot fecsken­deznek, amely a röntgenké­pen kirajzolja a kóros el­változásokat. Az érfesték adagolását és a fényképezést egy lyuk- kártyavezérlésü, rendkívül szellemes gép végzi. Miután mindenki sugárvédett hely­re vonul, a iberendezés ön­működően mozgatja a rönt­— Előfordul, hogy napon­ta három-négy vizsgálatra, illetve beavatkozásra is sort kerítünk. Az 1983-as indulás óta gyakorlatilag változat­lan a csapatunk, így kellően összecsiszolódtunk az eddig végzett 1500 vizsgálat, illet­ve háromszázharminc értá­gítás alatt. Sok tapasztala­tot gyűjtöttünk, s így a tu­dományos tanácskozásokon is részt veszünk. Épp most állítjuk össze az anyagot a ■magyar radiológiai kong­resszusra. Eredményeinkben nagy szerepe van annak, hogy rendkívül jó a viszo­nyunk az érsebészekkel. Számos példa mutatja, hogy kölcsönös bizalom nélkül ez a munka egyszerűen nem megy. Pedig az előnyei je­lentősek; a katéteres értá- gítás kockázata jóval ki­sebb, mint a hagyományos műtété. A páciensek három- négy nap múlva már haza­mehetnek. Az apró beavat­kozás évekre biztosítja a Egri értágítók Szike helyett: a tűszúrás Tulajdonképpen évekbe telik a dolog. Az ember­nek időnként el-elzsibbad a lába. Később már sajog, majd egyre rövidebb távot tud megtenni az erősödő fájdalomtól. Aztán már fekve is állandó kínjai vannak, a bőre mind szederjesebb, a láb­feje mindig hidegebb lesz, végül kisebesedik, majd üszkösödni kezd. |A végső pontot akár meg se nevezzük...

Next

/
Thumbnails
Contents