Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 10., csütörtök Igény szerint Konzervált vitaminok A háziasszonyok a megmondhatói, mennyire nehéz időszak ez a mostani. A kérdés mindig: mit főzzünk? A téli készletek már kimerülőben vannak, a tavaszi zöldségfélék pedig még nagyon gyéren mutatkoznak, az áruk pedig ... ! Ilyenkor jön jól a gyors- fagyasztott karfiol, zöldborsó és sárgabarack. Jön jól ... Honnan jön? Nehéz év Megl'énkben jól ismert a Nagyrédei Szölöskert Tsz mirelitsorozata. A szövetkezet elnöke, Frecska Sándor most a gondokkal kezdte a tájékoztatást. — Még az előző szezonból is maradt meg árunk, méghozzá a korábbi évi hasonló tételnek mintegy ötven százalékával nagyobb mértékben. Ehhez jött az 1985. évi termelés. Mi a Magyar Hűtőipari Vállalat révén értékesítjük külföldön a termékeinket. Mostanában a tőkés piac eléggé telített az élelmiszerekben. Ennek következménye az is, hogy alacsonyak az árak. — Mi a megoldás? — Meg kell keresni a megfelelő partnert. Sok múlik tehát az üzletkötők ügyességén, Nincs könnyű dolguk, mert a tőkés cégeket nem hatják meg a mi gondjaink. Mindenre odafigyelnek. A nehézségeinket igyekeznek a maguk javára kihasználni. — Hogyan sikerült az itthoni partnergazdaságokkal az együttműködés tavaly? — Termeltetési és felvásárlási gondjaink nem voltak. Csupán a málna nem volt annyi, mint amennyit vártunk. De valamit meg kell jegyeznem. A mező- gazdasági termelés költségeit jelentősen befolyásolja, ■hogy a szükséges ipari származású anyagok ára hogyan alakul. Senki sem akar „veszteséget” termelni. Az ipari eredetű cikkek ára pedig megnőtt. A lényeg tehát: nehéz értékesítés, csökkenő külföldi árak, és mindehhez hozzájön a termelési költségek növekedése. Tessék számolni. Ahogy kivárják A hűtőház vezetője Nagy- rédén Kívés János. Az adatokat ő sorolta fel. — Elég jelentős mennyiségű áru van még a raktárainkban. A belföldi értékesítésre az igényeknek megfelelő mennyiségben tudunk szállítani málnát, egrest, őszibarackot, zöld- és sárga hüvelyű zöldbabot, karfiolt, kockára aprított paradicsompaprikát, zöldfözelé- ket valamint gyalult tököt. Kisebb mennyiségben kínálunk cukrozott szamócát, egész paprikát, (lecsót és csöves kukoricát. — Mennyiért adják a zöldborsót? — Mi is bekapcsolódtunk a kedvezményes értékesítésbe. A mi zöldborsónknak is húsz százalékkal kisebb az ára, mint az egyébként lenne. — Milyen az exportértékesítés jelenlegi helyzete? — Pillanatnyilag még bizonyos mennyiségű árut tudunk kínálni külföldi értékesítésre is. — Hogyan teljesítették az elmúlt évi tervüket? — A legfontosabb adat: a tervhez kép>est 104 százalékot produkált a hűtőházunk. Ez a szám önmagáért beszél. A mennyiségi mutatókon túl van még egy nagyon fontos tényező: a minőség. Erről maguk a fogyasztók tudnak a legtöbbet. De elég csak annyit közölni, hogy a reklamációt „nem ismerik”, mert szigorú vizsgálatok sora a biztosíték ahhoz, hogy ami gyomfagyasztott termék kikerül Nagyrédéről, az mind kifogástalan legyen. Érthetően: kényesek a hírnevükre. (gmf) Női vezetőként Meggyőző ... Még szinte végig sem mondtam, mi járatban vagyok, máris csattant az egyértelmű válasz: Nem! — Határozott egyéniség — jegyeztem fel képzeletbeli noteszembe a portré első vonásait —, majd újra megkértem, szánjon rám néhány percet. Egy kicsit még töprengett, de aztán arca megenyhült, és mosolyogva hely- lyel kínált. Föltettem tehát kérdéseimet Túri Margitnak. a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet ágazatvezetőjének, aki november óta immár a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés birtokosa. — Mióta él Tarnamérán? — Itt születtem, nevelkedtem és csak akkor költöztem ideiglenesen Egerbe, illetve Gyöngyösre, amikor azt iskoláim megkívánták. 1972- ben kaptam üzemmérnöki diplomát a gyöngyösi főiskolán, növénytermelési sza. kon. Ezt követően helyezkedtem el a Lenin Tsz-ben, és azóta itt is dolgozom. — Utasításait ugyanúgy elfogadják az emberek, mint a férfi vezetőkét? — Tudom, hogy kevés nő dolgozik ilyen beosztásban. A főiskolán is mindössze öten voltunk lányok a csoportban. Ennek ellenére azt hiszen, el tudom úgy látni a muníkám, mint a férfi kollégáim. Ismerem a paraszt- emberek mentalitását, szokásait és hibáit. Igyekszem mindenki számára határozottan kijelölni a feladatokat. Ezt nagyon fontosnak tartom. — Mi vonzotta erre a pályára? — Látványos, sikerélményeket magában rejtő hivatás az enyém. Kevés szebb dolog van a világon, mint a természet évenkénti újraéledése! Nagyon jó érzés tudni, hogy a határ képének kialakításában az én munkám is benne van. Minden évben új örömök forrása az örökké megújuló élet. Elsősorban ezért választottam ezt a munkát. — Általában hogyan telik el egy napja? — Nyáron már fél hatra kimegyek a területre. Néhány perccel az emberek előtt illik odaérni. Nyolctól délig az irodában találni. Gyakran fogadok vendégeket, tárgyalok velük, szükség esetén kalauzolom őket a tsz-ben. Délután ismét meglátogatom a földeken dolgozókat, és velük vagyok, amíg csak munka van. Olyankor sok mindenről szó esik, osztozom velük örömeikben, gondjaikban. Gyakran az embereimmel együtt szombaton és vasárnap is a határban vagyunk, különösen nyáron, dologidőben. — Pihenésre és szórakozásra jut-e ideje? — Hozzám a szövetkezetben a cukorrépa, a kukorica és napraforgó termelése tartozik. Ezekkel a növényekkel augusztusban viszonylag kevesebb munka van, ezért ilyenkor nem annyira feszített a tempó. Igv több idő jut kikapcsolódásra is. Emellett mint a mezőgazdaságban dolgozók többségének, nekem is télen van a legtöbb szabad órám. Szeretek olvasni, ren. geteg újságot járatok. A szépirodalmat is kedvelem. Mostanában az erdélyi Írók műveit forgatom a legtöbbet. A könyvespolcomon pedig gyorsan hosszabbodó sorban állnak a Világirodalom remekei sorozat kötetei. Szenvedélyem az utazás is. Jó néhány európai országban jártam már. Szívesen megyek moziba és színházba is. Néha a tsz szervezésében eljutunk Budapestre. Legutóbb a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Budai Parkszínpadon néztünk meg egy-egy előadást. Ezen kívül a környékbeli fiatalokból egy „baráti társaság” alakult, velük is gyakran megyek szórakozni. — Egy családi házban beszélgetünk. Kikkel osztja meg ezt a szép lakást? — A szüleimmel lakom együtt. Kényelmesen elférünk mindannyian, függetlenül, egymás zavarása nélkül élünk. — Es a mozgalmi munka? — Már egy évtizede párttag vagyok és igyekszem becsülettel kivenni a részem az alapszervezet munkájából. Társadalmi feladatként a Heves Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nőbizottságának elnökeként is tevékenykedem. Immár a második választási periódusban látom el ezt a feladatot. A fő munkám azonban továbbra is a határhoz, az évről évre megújuló szövetkezeti földekhez köt. Szeretem a hivatásom, örülök, hogy ezt a pályát választottam. Móró István Négymillió parfüm-desodor Szombathelyről A szombathelyi Claudia Ipari Szövetkezet évente több. mint 4 millió palack parfüm-desodort gyárt. Termékeik illatjellege mindig követi a legújabb divatirányzatokat. Különösen kedvelt a férfiak számára készült For Men DM. s a nők részére készült Muschus-sorozat. A jelenlegi deso- doraik mindegyike BNV-díjas és termékeik 90 százaléka a Kiváló Áruk Fóruma emblémával kerül forgalomba (MTI-fotó: Czika László) Négy nap az Aranyvárosban Prágai emberek és műemlékek II 2. Aki még nem járt Prágában, annak igazán meglepetés a Vencel tér. No, nemcsak elbűvölő szépsége, gyönyörű műemlék épületei miatt, hanem azért is, mert ha valaki sétál rajta, egy- csapásra kiderül, ez a tér egy hosszú-hosszú utca. Tulajdonképpen ez a cseh főváros bevásárlónegyede. Üzlet üzlet mellett, ízléses kirakatok. Nemcsak a világhírű porcelánboltok előtt ámul el az ember, hanem a gusztusosán berendezett húsboltok és zöldségesek kill rakatat előtt is. Érdemes egyedül bandu- f kölni Prága utcáin. Felfedezni az embereket, megfigyelni csöndben egy-egy életképet. Mivel mi épp a nőA hangulatos Óváros uteá: in jólesik sétálni napon jártunk ott, nem lehetett nem észrevenni: hosz- szú-ho6szú sorok álltak a virágüzletek, a -bódék előtt. Minden harmadik férfi kezében egy csokor tulipán, nárcisz vagy nőszirom. A 12-es villamos megállójában, a Beranek Szálló mellett fiatal férfi várt egy lányt, s a sarkon átnyújtotta neki kedves ajándékát. Vagy amikor az iskolából rajzanak ki a gyerekek hátitáskával, sportfelszereléssel; s megtárgyalják a nap eseményeit. Szombat délután a Vencel téri mozi pénztáránál egy amerikai filmre váltottak jegyet az emberek. Vagy nem szabad kihagyni a Kehely sörözőt, amely Hasek immár világhírű hősének, Svejknek kedvenc helye volt. De élmény betérni a halasbüfébe is, ahol az ínycsiklandó rusz- lit kínálják, s legalább 15 féle halsaláta kapható. ★ Az Óváros szépségét már sokan megénekelték. A dísz- burkolatos kis utcácskák, a különböző stílusban épült házak mesés hangulatot árasztanak. A főtéren a városháza. Tornyában a híres nevezetes Orloj, az órajáték. Nekünk szerencsénk volt. Pontban déli 12 órakor nézhettük meg a bábjátékot, s a téren több száz ember gyülekezett. Nemcsak a külföldiek, a turistacsoportok látogatnak el ide, de maguk a prágaiak is előszeretettel nézik a mutatványt. A csengőszóra a 12 apostol figurája jelenik meg az ablakban, sorra elvonulnak és fejet hajtanak a nézők előtt. Közelünkben egy francia csoport csodálta a látványt, s amikor az véget ért, hur- ráztak és tapsban törtek ki. Az építészeti stílusok ka- valkádja különösen az úgynevezett Kisoldalon észlelhető. Barokk, reneszánsz, neogótikus, szecessziós házak gyönyörködtetik a látogatót. Egyébként az Óváros téren található a Smetana alapította első, cseh muzsikusok egyesületének épülete Szomorú memento a zsidótemető. Nem kevesebb, mint 100 ezer halott fekszik itt. A terezini koncentrációs táborban 1945-ig 40 ezer zsidó pusztult el. A temetőben már tíz új földréteg van egymáson, s a sírkövek egymást érik. Rajtuk virág helyett — régi zsidó szokás szerint — apró kövek, kavicsok. A kegyelet kifejezői. Itt találjuk Európa legöregebb zsinagógáját. A középkori zsidótemplom főhajójában a nők galériája, a keleti falában a tóratartó szekrény, amely Mózes öt könyvét tartalmazza. Ez a zsinagóga egyébként ma is működik. A vallási ünnepeken megnyitják kapuit, s ilyenkor szertartásokat is tartanak itt. Az értékes szőnyegek, textíliák között egy zászló, amelynek adományozásával a XVI. században Rudolf császár megerősítette a zsidók kiváltságait. Az aprólékos munkával, kézzel szövött tóraszőnyegek legnagyobb gyűjteménye az egész világon Prágában található. Megrázó ennek a történelmi oka. Hitler, amikor az egész európai zsidóságot „halálra ítélte”, itt szándékozott alapítani egy múzeumot. E zsinagóga épületén láthattuk azt a híres órát is, amely ugyan az európai időt mutatja, de visz- szafelé jár. ★ A XIII. században Vencel király lányának, Ágnes- nak építtette a Bodugames kolostort. A gótika egyik leggazdagabb tárházában később domonkosok, majd klarisszák laktak. II. József megszüntette e kolostort, s a XIX. századiban menedékhellyé lett. Majd 1951-ben állami bizottság alakult az Európában páratlan épület megmentésére. Több évtizedig tartott a restaurálása. Ma már iparművészeti és képzőművészeti kiállításnak ad otthont. Itt láthatjuk a XIX. századi cseh üvegművészet és porcelán- gyártás remekeit, valamint a múlt századi festőművészet rangos gyűjteményét. Közülük is kiemelkedők az úgynevezett „nemzeti színházi festők” alkotásai Ugyanis 1881-iben leégett a Prágai Nemzeti Színház. Számos festőművész ajánlotta föl segítségét; valamint a nemzet adományából két év alatt építették újjá a gyönyörű neorene- szánsz épületet. (Vége) Mikes Márta is. ★ A stílusok egyik uralkodója, a gótika
