Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 10., csütörtök Igény szerint Konzervált vitaminok A háziasszonyok a meg­mondhatói, mennyire nehéz időszak ez a mostani. A kérdés mindig: mit főzzünk? A téli készletek már ki­merülőben vannak, a tavaszi zöldségfélék pedig még na­gyon gyéren mutatkoznak, az áruk pedig ... ! Ilyenkor jön jól a gyors- fagyasztott karfiol, zöldbor­só és sárgabarack. Jön jól ... Honnan jön? Nehéz év Megl'énkben jól ismert a Nagyrédei Szölöskert Tsz mirelitsorozata. A szövet­kezet elnöke, Frecska Sán­dor most a gondokkal kezd­te a tájékoztatást. — Még az előző szezon­ból is maradt meg árunk, méghozzá a korábbi évi hasonló tételnek mintegy ötven százalékával nagyobb mértékben. Ehhez jött az 1985. évi termelés. Mi a Magyar Hűtőipari Vállalat révén értékesítjük külföl­dön a termékeinket. Mosta­nában a tőkés piac eléggé telített az élelmiszerekben. Ennek következménye az is, hogy alacsonyak az árak. — Mi a megoldás? — Meg kell keresni a megfelelő partnert. Sok mú­lik tehát az üzletkötők ügyességén, Nincs könnyű dolguk, mert a tőkés cége­ket nem hatják meg a mi gondjaink. Mindenre odafi­gyelnek. A nehézségeinket igyekeznek a maguk javára kihasználni. — Hogyan sikerült az itthoni partnergazdaságok­kal az együttműködés ta­valy? — Termeltetési és felvá­sárlási gondjaink nem vol­tak. Csupán a málna nem volt annyi, mint amennyit vártunk. De valamit meg kell jegyeznem. A mező- gazdasági termelés költsége­it jelentősen befolyásolja, ■hogy a szükséges ipari szár­mazású anyagok ára hogyan alakul. Senki sem akar „veszteséget” termelni. Az ipari eredetű cikkek ára pe­dig megnőtt. A lényeg tehát: nehéz ér­tékesítés, csökkenő külföldi árak, és mindehhez hozzá­jön a termelési költségek növekedése. Tessék számol­ni. Ahogy kivárják A hűtőház vezetője Nagy- rédén Kívés János. Az ada­tokat ő sorolta fel. — Elég jelentős mennyi­ségű áru van még a raktá­rainkban. A belföldi értéke­sítésre az igényeknek meg­felelő mennyiségben tudunk szállítani málnát, egrest, őszibarackot, zöld- és sár­ga hüvelyű zöldbabot, kar­fiolt, kockára aprított para­dicsompaprikát, zöldfözelé- ket valamint gyalult tököt. Kisebb mennyiségben kíná­lunk cukrozott szamócát, egész paprikát, (lecsót és csöves kukoricát. — Mennyiért adják a zöldborsót? — Mi is bekapcsolódtunk a kedvezményes értékesítés­be. A mi zöldborsónknak is húsz százalékkal kisebb az ára, mint az egyébként len­ne. — Milyen az exportérté­kesítés jelenlegi helyzete? — Pillanatnyilag még bi­zonyos mennyiségű árut tu­dunk kínálni külföldi érté­kesítésre is. — Hogyan teljesítették az elmúlt évi tervüket? — A legfontosabb adat: a tervhez kép>est 104 százalé­kot produkált a hűtőházunk. Ez a szám önmagáért be­szél. A mennyiségi mutató­kon túl van még egy na­gyon fontos tényező: a mi­nőség. Erről maguk a fo­gyasztók tudnak a legtöb­bet. De elég csak annyit közölni, hogy a reklamá­ciót „nem ismerik”, mert szigorú vizsgálatok sora a biztosíték ahhoz, hogy ami gyomfagyasztott termék ki­kerül Nagyrédéről, az mind kifogástalan legyen. Érthetően: kényesek a hír­nevükre. (gmf) Női vezetőként Meggyőző ... Még szinte végig sem mondtam, mi járatban va­gyok, máris csattant az egy­értelmű válasz: Nem! — Határozott egyéniség — jegyeztem fel képzeletbeli noteszembe a portré első vonásait —, majd újra meg­kértem, szánjon rám néhány percet. Egy kicsit még töp­rengett, de aztán arca meg­enyhült, és mosolyogva hely- lyel kínált. Föltettem tehát kérdéseimet Túri Margitnak. a Tarnamérai Lenin Terme­lőszövetkezet ágazatvezető­jének, aki november óta im­már a Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetés birtokosa. — Mióta él Tarnamérán? — Itt születtem, nevelked­tem és csak akkor költöz­tem ideiglenesen Egerbe, il­letve Gyöngyösre, amikor azt iskoláim megkívánták. 1972- ben kaptam üzemmérnöki diplomát a gyöngyösi főis­kolán, növénytermelési sza. kon. Ezt követően helyez­kedtem el a Lenin Tsz-ben, és azóta itt is dolgozom. — Utasításait ugyanúgy el­fogadják az emberek, mint a férfi vezetőkét? — Tudom, hogy kevés nő dolgozik ilyen beosztásban. A főiskolán is mindössze öten voltunk lányok a cso­portban. Ennek ellenére azt hiszen, el tudom úgy látni a muníkám, mint a férfi kol­légáim. Ismerem a paraszt- emberek mentalitását, szo­kásait és hibáit. Igyekszem mindenki számára határozot­tan kijelölni a feladatokat. Ezt nagyon fontosnak tar­tom. — Mi vonzotta erre a pá­lyára? — Látványos, sikerélmé­nyeket magában rejtő hiva­tás az enyém. Kevés szebb dolog van a világon, mint a természet évenkénti újra­éledése! Nagyon jó érzés tudni, hogy a határ képé­nek kialakításában az én munkám is benne van. Min­den évben új örömök for­rása az örökké megújuló élet. Elsősorban ezért válasz­tottam ezt a munkát. — Általában hogyan te­lik el egy napja? — Nyáron már fél hatra kimegyek a területre. Né­hány perccel az emberek előtt illik odaérni. Nyolctól délig az irodában találni. Gyakran fogadok vendége­ket, tárgyalok velük, szük­ség esetén kalauzolom őket a tsz-ben. Délután ismét meglátogatom a földeken dolgozókat, és velük vagyok, amíg csak munka van. Olyankor sok mindenről szó esik, osztozom velük örö­meikben, gondjaikban. Gyak­ran az embereimmel együtt szombaton és vasárnap is a határban vagyunk, különö­sen nyáron, dologidőben. — Pihenésre és szórako­zásra jut-e ideje? — Hozzám a szövetkezet­ben a cukorrépa, a kukori­ca és napraforgó termelése tartozik. Ezekkel a növé­nyekkel augusztusban vi­szonylag kevesebb munka van, ezért ilyenkor nem annyira feszített a tempó. Igv több idő jut kikapcsoló­dásra is. Emellett mint a mezőgazdaságban dolgozók többségének, nekem is té­len van a legtöbb szabad órám. Szeretek olvasni, ren. geteg újságot járatok. A szépirodalmat is kedvelem. Mostanában az erdélyi Írók műveit forgatom a legtöb­bet. A könyvespolcomon pe­dig gyorsan hosszabbodó sorban állnak a Világiroda­lom remekei sorozat kötetei. Szenvedélyem az utazás is. Jó néhány európai ország­ban jártam már. Szívesen megyek moziba és színház­ba is. Néha a tsz szervezé­sében eljutunk Budapestre. Legutóbb a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Budai Parkszínpadon néz­tünk meg egy-egy előadást. Ezen kívül a környékbeli fiatalokból egy „baráti tár­saság” alakult, velük is gyakran megyek szórakozni. — Egy családi házban be­szélgetünk. Kikkel osztja meg ezt a szép lakást? — A szüleimmel lakom együtt. Kényelmesen elfé­rünk mindannyian, függet­lenül, egymás zavarása nél­kül élünk. — Es a mozgalmi munka? — Már egy évtizede párt­tag vagyok és igyekszem be­csülettel kivenni a részem az alapszervezet munkájából. Társadalmi feladatként a Heves Megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége nőbizottságának elnö­keként is tevékenykedem. Immár a második választási periódusban látom el ezt a feladatot. A fő munkám azonban továbbra is a ha­tárhoz, az évről évre meg­újuló szövetkezeti földek­hez köt. Szeretem a hivatá­som, örülök, hogy ezt a pá­lyát választottam. Móró István Négymillió parfüm-desodor Szombathelyről A szombathelyi Claudia Ipari Szövetkezet évente több. mint 4 millió palack parfüm-desodort gyárt. Termékeik illatjellege mindig követi a legújabb divatirányzatokat. Különösen kedvelt a férfiak számára készült For Men DM. s a nők részére készült Muschus-sorozat. A jelenlegi deso- doraik mindegyike BNV-díjas és termékeik 90 százaléka a Kiváló Áruk Fóruma emblémával kerül forgalomba (MTI-fotó: Czika László) Négy nap az Aranyvárosban Prágai emberek és műemlékek II 2. Aki még nem járt Prá­gában, annak igazán meg­lepetés a Vencel tér. No, nemcsak elbűvölő szépsége, gyönyörű műemlék épületei miatt, hanem azért is, mert ha valaki sétál rajta, egy- csapásra kiderül, ez a tér egy hosszú-hosszú utca. Tu­lajdonképpen ez a cseh fő­város bevásárlónegyede. Üz­let üzlet mellett, ízléses ki­rakatok. Nemcsak a világ­hírű porcelánboltok előtt ámul el az ember, hanem a gusztusosán berendezett húsboltok és zöldségesek ki­ll rakatat előtt is. Érdemes egyedül bandu- f kölni Prága utcáin. Felfedez­ni az embereket, megfigyel­ni csöndben egy-egy élet­képet. Mivel mi épp a nő­A hangulatos Óváros uteá: in jólesik sétálni napon jártunk ott, nem le­hetett nem észrevenni: hosz- szú-ho6szú sorok álltak a virágüzletek, a -bódék előtt. Minden harmadik férfi ke­zében egy csokor tulipán, nárcisz vagy nőszirom. A 12-es villamos megállójá­ban, a Beranek Szálló mel­lett fiatal férfi várt egy lányt, s a sarkon átnyújtot­ta neki kedves ajándékát. Vagy amikor az iskolából rajzanak ki a gyerekek há­titáskával, sportfelszerelés­sel; s megtárgyalják a nap eseményeit. Szombat dél­után a Vencel téri mozi pénztáránál egy amerikai filmre váltottak jegyet az emberek. Vagy nem szabad kihagyni a Kehely sörözőt, amely Hasek immár világ­hírű hősének, Svejknek ked­venc helye volt. De élmény betérni a halasbüfébe is, ahol az ínycsiklandó rusz- lit kínálják, s legalább 15 féle halsaláta kapható. ★ Az Óváros szépségét már sokan megénekelték. A dísz- burkolatos kis utcácskák, a különböző stílusban épült házak mesés hangulatot árasztanak. A főtéren a vá­rosháza. Tornyában a híres nevezetes Orloj, az órajáték. Nekünk szerencsénk volt. Pontban déli 12 órakor néz­hettük meg a bábjátékot, s a téren több száz ember gyülekezett. Nemcsak a kül­földiek, a turistacsoportok látogatnak el ide, de ma­guk a prágaiak is előszere­tettel nézik a mutatványt. A csengőszóra a 12 apostol figurája jelenik meg az ab­lakban, sorra elvonulnak és fejet hajtanak a nézők előtt. Közelünkben egy francia csoport csodálta a látványt, s amikor az véget ért, hur- ráztak és tapsban törtek ki. Az építészeti stílusok ka- valkádja különösen az úgy­nevezett Kisoldalon észlel­hető. Barokk, reneszánsz, neogótikus, szecessziós há­zak gyönyörködtetik a láto­gatót. Egyébként az Óváros téren található a Smetana alapította első, cseh muzsi­kusok egyesületének épülete Szomorú memento a zsi­dótemető. Nem kevesebb, mint 100 ezer halott fekszik itt. A terezini koncentrációs táborban 1945-ig 40 ezer zsi­dó pusztult el. A temetőben már tíz új földréteg van egymáson, s a sírkövek egy­mást érik. Rajtuk virág he­lyett — régi zsidó szokás szerint — apró kövek, ka­vicsok. A kegyelet kifejezői. Itt találjuk Európa leg­öregebb zsinagógáját. A kö­zépkori zsidótemplom fő­hajójában a nők galériája, a keleti falában a tóratar­tó szekrény, amely Mózes öt könyvét tartalmazza. Ez a zsinagóga egyébként ma is működik. A vallási ünne­peken megnyitják kapuit, s ilyenkor szertartásokat is tartanak itt. Az értékes sző­nyegek, textíliák között egy zászló, amelynek adományo­zásával a XVI. században Rudolf császár megerősítette a zsidók kiváltságait. Az ap­rólékos munkával, kézzel szövött tóraszőnyegek leg­nagyobb gyűjteménye az egész világon Prágában ta­lálható. Megrázó ennek a történelmi oka. Hitler, ami­kor az egész európai zsidó­ságot „halálra ítélte”, itt szándékozott alapítani egy múzeumot. E zsinagóga épü­letén láthattuk azt a híres órát is, amely ugyan az eu­rópai időt mutatja, de visz- szafelé jár. ★ A XIII. században Ven­cel király lányának, Ágnes- nak építtette a Bodugames kolostort. A gótika egyik leggazdagabb tárházában később domonkosok, majd klarisszák laktak. II. József megszüntette e kolostort, s a XIX. századiban menedék­hellyé lett. Majd 1951-ben állami bizottság alakult az Európában páratlan épület megmentésére. Több évtize­dig tartott a restaurálása. Ma már iparművészeti és képzőművészeti kiállítás­nak ad otthont. Itt láthat­juk a XIX. századi cseh üvegművészet és porcelán- gyártás remekeit, valamint a múlt századi festőművészet rangos gyűjteményét. Közülük is kiemelkedők az úgynevezett „nemzeti színházi festők” alkotásai Ugyanis 1881-iben leégett a Prágai Nemzeti Színház. Számos festőművész aján­lotta föl segítségét; vala­mint a nemzet adományá­ból két év alatt építették új­já a gyönyörű neorene- szánsz épületet. (Vége) Mikes Márta is. ★ A stílusok egyik uralkodója, a gótika

Next

/
Thumbnails
Contents