Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 83. szám ÁRA: 1986. április 9., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MSZMP-küldöttség utazott az Olasz Kommunista Párt kongresszusára Az Olasz Kommunista Párt meghívására Olaszország­ba utazott az MSZMP küldöttsége, amely övári Miklós­nak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével részt vesz az OKP Firen­zében szerdán kezdődő XVII. kongresszusán. A dele­gáció tagja Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának alosztályvezetője. Vendéglátás Általában szeretjük a ven­dégeket. Éppen ezért szeret­nek hozzánk vendégségbe járni. Érvényes ez kicsiben s nagyban is, azaz a családi, baráti, rokoni vendégeske­déstől egészen az idegen- forgalomig. Mint már arról megannyiszor beszámol­tunk, országunk végszám­lájának jelentős tétele származik ebből. Megyénk pedig nem kis részt vállal az ilyen formában megter­melt valutából. Persze, a vendéglátást a legmagasabb szinten mű­velők között akadnak olya­nok is, akik csakis a re­mélt haszon fejében tény­kednek, s ezzel nem kevés bosszúságot okoznak ma­gának a vendégnek is. Az egyik egri étteremben pél­dául szinte majd az egész ét­lapot felsorolta az éhes ven­dég kívánságként, csakhogy mindenre az volt a felelet, most fogyott el. A közel­ben levő templomtorony órája alig ütötte el a de­let... A pozitív példák sze­rencsére többségben van­nak. Bizonyára élénken él emlékezetünkben a római és a bécsi repülőtéren tör­tént lövöldözés borzalma. Nos, éppen akkor hazánk­ba tartott egy olasz cso­port, amelynek tagjai már Bécsben élték át a rette­netét. Voltak, akik vissza­fordultak, voltak, akik mégis eljöttek hozzánk, Heves megyébe. Többük­nek orvosi segítségre volt szüksége a történtek után. Ám olyan vendéglátásban részesültek, hogy végül is teljesen sikerült kipihenni­ük magukat, s húsvétra új­ra eljöttek, hogy kikapcso­lódjanak. Mit tesz egy ötlet? Er­re valószínű, hogy csak ké­sőbb válaszolhat a belvá­ros egyik vendéglőjének vezetője Egerben. Minden­esetre a megvalósítása so­kat ígér. Havonta úgyne­vezett törzsvendégnapot rendeznek. Ekkor az egyik vállalkozó vendég főz, s az árak is a szokottnál ala­csonyabbak. A meghívott vendégek pedig elsősorban az alkalmi szakács baráti köréből kerülnek ki. Mindezeken kívül is so­rolhatnánk a jó ötleteket, példákat. Azokat a műso­ros esteket, gasztronómiai összejöveteleket, amelyek rendszeresek nemcsak Egerben s a környező ki­rándulóhelyeken, hanem például a Mátrában, Far- kasmályban vagy Gyön­gyösön, s esetenként Hat­vanban is. Mintha kezdene megva­lósulni a régi óhaj, ami szerint nem elég a termé­szeti kincsekre alapozni, hanem programot, ínyenc­séget, csak ránk jellemzőt kell adni a vendégnek. Nemcsak az a lényeg ugyanis, hogy eljöjjenek hozzánk, hanem, hogy visz- sza is jöjjenek. S egyre több ilyen vendégünk van. Ez pedig vendéglátásunk dicsérete. Remélhetőleg a szezon után is leírhatjuk ezt a megállapítást... Kis Szabó Ervin H Varsói Szerződés tagállamainak felhívása A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai államok­hoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A dokumentum — amelyet a VSZ-tagállamok nevében a Bolgár Népköztársaság Külügyminisztériuma jut­tatott el a címzettekhez, így hangzik: (Folytatás a 2. oldalon) Cukorgyáraink répaszükséglete biztosított Befejezéséhez közeledik a vetés A Mátravidéki Cukorgyá­rak Vállalat szakemberei most leginkább az időjárás­ra figyelnek, éspedig azon meggondolásból, hogy a part­nergazdaságok vetés tekin­tetében behozzák azt az 5— 8 napos késést, amelyet a szokatlanul hosszúra nyúlt tél okozott. Nagy István, a mezőgazdasági főosztály ve­zetője a téma kapcsán el­mondotta különben, hogy a népgazdaság követelményei­hez igazodva, az idén 15 ezer 400 hektárnyi cukorrépa ter­mesztésére kötöttek szerző­dést a tájkörzet állami gaz­daságaival, termelőszövetke­zeteivel. Ezekben április 1- én indult a vetés, most tart voltaképpen a dandárjánál — az összés terület 70 szá­zalékán már földben van a mag —, és ha minden jól megy, április derekára be­fejeződik ez a munkafázis. A főosztályvezető elmon­dotta még, hogy ha jó mag­ággyal tudnak rajtolni a kü­lönböző gazdaságok, köny- nyen behozható a vetés okozta késedelem, továbbá reális a vállalat számítása, miszerint 355 mázsás hektá­ronkénti átlagterméssel fizet az idei esztendő, s meglesz a répa 16 százalékos cukor­foka is. Ez esetben tehát mind mennyiség, mind pe­dig minőség tekintetében hozhatja tervét a feldolgo­zóipar, a hatvani és a sely- pi cukorgyár. Szólt Nagy István néhány jelentős partnergazdaságról is! A Hatvani Lenin Termelő- szövetkezet például változat­lanul kitart a cukorrépa mellett: az idén 850 hektár­ra szerződött. Meghaladja az ezer hektárt az állampusztai célgazdaság vetése, továbbá 700 hektáron termeszt a vál­lalat részére „nyersanyagot” a Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet, amely szintén régi üzletfélnek szá­mít. Kisebb aggodalomra csupán a kiskunsági tájkör­zet gazdaságai tekintetében van okuk a vállalat szak­embereinek. A Duna—Tisza közén ugyanis belvízfoltosak a földterületek. Ez azonban döntően nem befolyásolja a két gyár terv szerinti nyers­anyagellátását. Vetnek a kerekharaszti határban A Hatvani Lenin Terme­lőszövetkezet földjein há­rom hét késéssel indultak meg — az időjárás miatt — a vetőgépek. Az árpa földbe ültetésével kezdődtek a tavaszi munkálatok, ame­lyet majd a borsó, cukorré­pa, napraforgó és kukori­ca vetése követ. A gépek és emberek meg­feszített munkával dolgoz­nak, hogy a közel 3500 hek­tár területen, időben, kése­delem nélkül kerülhesse­nek a magvak a földbe. A szövetkezet dolgozói re­ménykednek abban, hogy a munka ünnepére — május elsejére — végeznek teen­dőikkel. Dolgoznak a nagyteljesítmény ti IH 6200 típusú vetőgépek Kerekharaszt határában a le­endő cukorrépatáblákon • (Fotó: Szabó Sándor) Elutazott az ír külügyminiszter Kedden befejeződött Peter Barry ír külügyminiszter hi­vatalos magyarországi láto­gatása. Az ír diplomácia vezetője kedd délelőtt a Halászbás­tyáról a főváros panorámá­jában gyönyörködött, majd a Mátyás-templomot kereste fel. Ezután a Nemzeti Mú­zeumban megtekintette a magyar koronázási jelvénye­ket. Peter Barry magyaror­szági programja délután Esztergomban ért véget. Itt Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke fogadta. Az ír külügyminisz­ter ezután a Keresztény Mú­zeum gyűjteményét tekin­tette meg. Peter Barry, Írország kül­ügyminisztere, aki Várkonyí Péter külügyminiszter meg­hívására tartózkodott ha­zánkban, hivatalos látogatá­sa befejeztével hazautazott. Peter Barryt Várkonyi Pé­ter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Ken­neth Thompson, Írország Bu­dapestre akkreditált nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Ülésezett a Fogyasztók Országos Tanácsa A Fogyasztók Országos Ta­nácsa kedden a HNF OT székházában ülést tartott, amelyen a fogyasztói érdek- védelem és a fogyasztói szo­kások összefüggését tekin­tette át. Az értekezleten elsősorban a háztartások tevékenységét vizsgálták, mégpedig köz- gazdasági szempontjából, ab­ból kiindulva, hogy a ház­tartás olyan üzem, ahol a szolgáltatások egész tömegét kell elvégezni. Megállapítot- .ták, hogy az itt elvégzett munkák jelentős része nem helyettesíthető szervezett szolgáltatásokkal. Természe­tesen az ipari szolgáltatások fejlesztése nem állhat meg, ám világszerte megfigyelhe­tő, hogy a háztartásokban végzett szolgáltatási munka mértéke egyre nagyobb. Új adózás az épületeknél Már érvényes, de elkép­zelhető, hogy nem minder\- ki figyelt fel rá: a nem la­kás célját szolgáló építmé­nyek után az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alap­ján az idén már adózni kell. A felsőbb rendelkezés nyo­mán a helyi tanácsnak kell meghatároznia az adózás módját. Döntenie kell olyan kérdésekről, hogy milyen övezeteket állapítsanak meg az adózás mértékével össze­függésben. Vagy arról, ho­gyan alkalmazzák az alap­adó növelését, illetve csök­kentését befolyásoló ténye­zőket, és mikor ellenőrizzék az adómérséklés feltételeit. A törvényerejű rendelet úgy szól, hogy az adó 500 forintnál nem lehet keve­sebb évente. Vonatkozik ez nemcsak az üdülőikre, ha­nem a műhelyekre, a ren­delőkre, a műtermekre és az úgynevezett szerszámos- kamrákra is. Gyöngyös ese­tében természetesnek vehe­tő, hogy Mátrafüred, Kékes, Mátraháza és Sástó kiemelt kategória. Ezeken a helye­ken tehát az alapadó eme­lése látszik indokoltnak. Már csak azért is, mert éppen elhelyezkedésüknél fogva az itteni üdülőépületek értéke nagyobb, mint amilyen a város más területén lévő építményeké. Ha fából készült vagy műszakilag gyengébb álla­gú, csökkenteni lehet az adó mértékét. De az ellenkező­je is lehetséges. Például olyan esetekben, ha az épít­mény luxus célokat szolgáló berendezésekkel van ellátva, mint amilyennek számít a fürdőmedence vagy a szau­na. Különbséget kell tenni a zártkertekben levő épületek esetében is aszerint, hogy pince található-e alatta vagy a tetőterét hasznosítot­ták valamilyen módon. Ezek a körülmények az adóalap emelését vonhatják maguk után. Gyöngyös belső területén, meghatározott körzetekben a nem lakásnak számító építmények, szintén felemelt adó fizetését teszik lehető­vé, mert fekvésük szerint az értékük magasabb az át­lagosnál. Csökkenthető az adó akár 50 százalékkal is abban az esetben, ha a kérelmező iga­zolja, hogy három vagy több gyermek ellátásáról gondos­kodik, illetve akkor, ha az egy személyre jutó jövede­lem a családban nem éri el a 2500 forintot. Figyelembe kell venni minden munka- viszonyból származó bérjel­legű keresetet, ahogyan a szövetkezeti tagsági viszony­nyal kapcsolatos illetménye­ket is. Beszámít a nyugdíj és a társadalombiztosításból származó kifizetett összeg is. De az általános jövede­lemadóra és a kiegészítő gazdaságok jövedelemadója alá eső keresetek is figye­lembe veendők. A rendelet-tervezetet a megyei tanács pénzügyi osz­tálya áttekintette, és nem talált benne kifogásolnivalót. Hatálya 1986. január 1-től 1990. december 31-ig tart. amennyiben ezt Gyöngyös Város Tanácsa jóváhagyja. Az adóbevalláshoz úgyne­vezett betétlapot kell kitöl­teni, amely a tulajdonos sze­mélyi adatain túl az épít­mény közművesítettségét, a berendezések mértékét és minőségét, az építési anyag milyenségét és az épület szerkezetének műszaki álla­potát körvonalazza. A kése­delmes adóbevallás, illetve az adó érvényességének el­titkolása pénzbírságot von maga után.

Next

/
Thumbnails
Contents