Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 9., szerda A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az európai államokhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi, bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor Európa népei, az egész emberiség számára teljes élességgel vetődik fel annak kérdése, hogy békében éljen vagy atomháború áldozatává váljék, a Varsói Szerződés tagállamai minden korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása, a leszerelésre való áttérés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében. Ezzel összefüggésben támogatják a Szovjetuniónak az ezredfordulóig szóló, a nukleáris és vegyi fegyverek teljes és egyetemes felszámolását célzó programját, amely előirányozza a hagyományos' fegyverzet és fegyveres erők csökkentését is. Meggyőződésük, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítása Európa és az egész bolygó népei számára biztonságos világ kialakításához vezetne. Rendkívül fontos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése, az európai biztonság erősítése céljából a Szovjetunió és az Egyesült Államok közepes hatósávol- ságú rakétáinak teljes felszámolása. A nukleáris fenyegetés elhárítására irányuló erőfeszítések sorába tartoznak az atomfegyvermentes övezeteknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerződés tagállamai következetesen és szilárdan síkraszállnak. Megállapítják, hogy az atomfegyvermentes övezetek a világ néhány térségében már politikai realitássá váltak. Európában atomfegyvermentes övezetek létrehozása napjainkban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes méreteket öltött a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, magasabb a nukleáris szembenállás szintje, nagyobb a nukleáris háború véletlenszerű kirobbanásának kockázata, mint máshol. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges államok meggyőződése szerint az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az ilyen övezetekben részt vevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást és a kölcsönös bizalmat, hozzájárulna az enyhüléshez való visszatéréshez, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítéséhez, az atomenergia békés célú felhasználásának kiterjesztéséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szorosan összefügg a jó szomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. Számos más európai állam kormánya ugyancsak síkraszáll azért, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamentek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián és más, nemzetközi fórumokon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. Síkraszállnak a nukleáris fegyverek további európai telepítésének megszüntetéséért, azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsék a közepes hatótávolságú és taktikai atomfegyverektől egyaránt. Ide vágó javaslataik továbbra is érvényesek. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Európa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától, közös döntésétől függ. Részükről további erőfeszítések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájárulásukat. Az atomfegyvermentes övezetek létesítéséről szóló megállapodásoknak meg kell felelniük a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyen övezetek nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének fenntartását. Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státusának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megtelelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üdvözlik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi, tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetben részt vevő államoknak — két- vagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió kész más, konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jó szomszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelése céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve e fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Kö- zép-Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyverkészleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott tapasztalatokat, a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az össz-európai folyamat fejlesztésére törekedve, a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint, a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton. Mihail Gorbacsov beszéde TogliaRiban Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden ta- találkozott a volgai autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozó kollektíváinak képviselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alkalomból mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: A mostani találkozó célja az SZKP XXVII. kongresszusáról megkezdett párbeszéd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történelmi jelentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásait. Az SZKP XXVII. kongresszusán — folytatta — összegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelőerőkiben, szociális és szellemi vonatkozásban. A szovjetunió katonai-hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehetőségeit egy nukleáris háború kirobbantására. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utóbbi években észrevehető lemaradás mutatkozott a gazdaság fejlődésében. Vonatkozik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a hatékonysági mutatókra és a műszaki-tudományos haladás eredményeinek lassú átvételére. Lelassult az a lendület, amely a szovjet gazdaság egész korábbi fejlődését jellemezte. A gazdasági gondok — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — éreztették hatásukat társadalmilag is, márpedig ez a legfontosabb terület, mivel itt valósulnak meg a szocializmusnak, mint társadalmi rendszernek legmagasabb rendű céljai, itt érvényesülnek legmagasabb rendű értékei, itt mutatkozik meg a legteljesebben a szocialista életmód emberséges és demokratikus jellege. A pártot és a népet aggodalommal töltötték el az elosztás területén mutál kozó kedvezőtlen folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyen- lősdi mutatkozott a bérezésben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemelték. Márpedig ez tűrhetetlen a szocialista társadalomban, nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi megfontolásokból is. Mihail Gorbacsov a kongresszusi határozatok megvalósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszögezte: az elkövetkező 15 évben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjet hatalom majd 70 éves fennállása alatt termelt. A társadalmi-műszaki fejlesztés terén a feladat a termelési potenciál megkétszerezése, a termelékenység két és félszeres növelése, hogy ezen az alapon lehessen magasabb szintre emelni a nép jólétét, a jelenleginél kétszerié több erőforrást irányítva erre a területre. — Nem szabad ragaszkodnunk a régihez, az idejét múlthoz, a megszokotthoz, a kényelmeshez. Abból kell kiindulni, hogy az új feladatok nem oldhatók meg a régi módszerekkel és a régi hozzáállással. A másik, hasonlóan fontos kiindulópont az, hogy az átalakításokat maguknak az embereknek az átalakításával kell kezdeni. Világosan meg kell különböztetni: ki az, aki válóban átalakul — még ha közben esetenként mulaszt, vagy melléfog is, de keresi az újat, a jobbat — és ki az, aki csak köpönyeget fordított, ám valójában mit sem változtatott korábbi gyakorlatán. Most már nem elég szóbeli nyilatkozatokat tenni a párt terveinek támogatásáról. Gyakorlati tettekre van szükség, és másképpen kell dolgoznunk, mint eddig tettük — húzta alá Gorbacsov. Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírálat kérdéeéről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget ért a kongresz- szus, „kibírálták’’ magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számunkra a bírálat és önbírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálatnak állandó helyet kell biztosítani a társadalom életében. Mindent bírálni kell, ami zavarja a haladást, a fejlődés meggyorsítását. Nem szabad elnézőnek lenni a hibákkal és fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírálat és az önbírálat egyfajta divatjelenséggé váljék. Sajnos, van, ahol ilyesmi történik: beismernek minden hiányosságot, ám a dolgok a régi módon mennek. Ezt nem szabad megengedni. A bírálat és az önbírálat cselekvést követel, s ha a hibák beismerése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség, s a szavakat nem követik a tettek — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásosságát és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modern világunk problémáinak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempontból ellentétes rendszerrel, s a béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — Ez a tény azonban nem akadályoz meg bennünket a szembenállásból való kiút keresésében. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkatasztrófához vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lépett fel egész sor jelentős kezdeményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ott elért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. — Kétszer meghosszabbítottuk az atomrobbantásokra kimondott egyoldalú moratóriumot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet beszüntetéséről, a Nyugatnak kompromisszumos javaslatokat tettünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű kezdeményezés volt január J 5-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a tömegpusztító fegyverek felszámolására, más fegyverek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta többek között az SZKP KB főtitkára. Befejezésül Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: Rendkívül fontos körülmény, hogy a békepolitikát a többi szocialista országgal közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a béke érdekében tett elvi lépéseinket — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majd végezetül kijelentette: sohasem szabad elfelejteni, hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, népgazdaságunk fejlesztése, a szovjet állam szellemi és erkölcsi erejének növelése. Dobrinyin Washingtonban Az előre jelzett 15 perc helyett egy óra 15 percig tartott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai elnök és Anatolij Dob- rinyin találkozója. Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresszusán a Központi Bizottság titkárává választottak, csaknem negyedszázadon át volt a Szovjetunió washingtoni nagykövete és ebben a minőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai fél közlése szerint a szívélyes hangulatú megbeszélésen áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét, időszerű kérdéseit, beleértve a csúcstalálkozó előkészítését is. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország vezetőinek közvetlen, személyes találkozója igen fontos, időpontról azonban nem született megállapodás. Azt azonban bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter várhatóan május közepén Washington. ba látogat, hogy amerikai kollégájával, George Shultz, cal megkezdje a találkozó előkészítését. Shultz egy későbbi időpontban Moszkvába utazik, az előkészítő munka befejezésére. Amerikai részről azt mond- ták, hogy a csúcstalálkozó elé egyik fél sem szab fel. tételeket. Korábban Washing, ton álláspontja az volt, hogly a Szovjetunió „feltételt" szabott Reagan és Gorba. csőv újabb találkozója elé, amikor a szovjet vezető az SZKP kongresszusán kije. lentette: a csúcstalálkozón érdemi előrelépést kell tenni a fontos nemzetközi kér. dések, így a leszerelés egyes kérdései megoldására. Anatolij Dobrinyin átadta Reagan elnöknek azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov küldött az amerikai államfőnek. Ez értékelte a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét és rámutatott, milyen lépések szükségesek azok javítása érdekében. Elmaradt az amerikai nukleáris robbantás Nem hajtották végre az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre tervezett föld alatti nukleáris kísérleti robbantást. A hírt Washingtonban közölte az energiaügyi minisztérium egyik tisztség- viselője. Indoklást nem fűzött hozzá, és azt sem mondta meg, hogy végleg létettek-e a robbantás tervéről, vagy csak halasztásról van szó. A hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a kísérletet azon a napon fújták le, amikor Reagan elnök találkozott Anatolij Dobrinyinnal, a Szovjetunió távozó nagykövetével.
