Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 8., kedd iBillg* 3. Sorkötelesek figyelmébe „Borzongtató tények“ Olcsón és jól A tervezéstől a kulcsátadásig Az elkövetkező napok—hetek a fiatalok életében kiemelt jelentőségűvé válnak. A vonatkozó miniszter^ tanácsi rendelet értelmében az állampolgárokat a hadköteleskorba lépésük évében katonai nyilvántartásba kell venni. Ez elsősorban az 1968. évben született férfiakat érinti. Nem kellemes a téma, de nem árt szembenézni a tényekkel. Okulási lehetőséget feltétlenül nyújtanak azok a számok, amelyek a megyei tűzoltó-parancsnokságon gyűltek össze. Miről tanúskodnak és mire figyelmeztetnek? A tény: a parancsnokság majdnem ötszáz jelentősebb vállalat tűzbiztonságával törődik. Ezzel a körülménnyel is magyarázzák, hogy az összes tűzeseteknek csak a tíz százaléka keletkezett ezekben az üzemekben. Ha fordítunk egyet a tényeken. azt is megtudhatjuk, hogy az összes tűzeseteknek több mint a fele mezőgazdasági üzemekben okozott kárt. Ehhez a számhoz azt lis tudni kell, hogy a megyei parancsnokság felügyeleti munkájában a mező- gazdasági üzemek csupán a negyedrészt képviselik. így már érzékelhetőbb az arányok jelentős mértékű elto. lódért«. Még rosszabb eredményt kapunk, ha a károk értékét vetjük össze. Akkor kiderül, hogy a tűzesetek által elpusztult javaknak a négyötödét a mezőgazdaságban regisztrálták. Mi lehet ennek a nagy arányeltolódásnak az oka? Mindenekelőtt a hanyagság. Aminek következtében szabálytalanul szerelnek be elektromos vezetékeket, nemtörődöm módon üzemeltetnek fűtőberendezéseket, vagy hanyag felületességgel eldobnak egy el nem oltott cigarettát vagy egy szál, még pislákoló gyufát. De a hanyagság, a felületesség számlájára írandó az a körülmény is, hogy a gazdaságok tűzvédelmi szervezetei nem látják el hiánytalanul a feladataikat. Olykor azért sem, mert megfelelő képesítéssel nem is rendelkeznek. Mindezek arra késztették a megyei tűzoltó-parancsnokságot, ahogy azt Fehér Zoltán tű. főhadnagy tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy lehetőséget nyújtsanak a szakismeretek megszerzésére tanfolyamokon, illetve előadásokon. A nagyobb önállóság kedvéért döntöttek az önálló gazdasági munkaközösségi forma mellett, amikor létrehozták az egri Epszolg Gazdasági Munkaközösséget. Vezetője Mészáros Imre, az előzményekről így beszél: — Korábban a társulás az Épületkarbantartó Szövetkezet szakcsoportjaként működött más néven. Bővíteni akartuk profilunkat. Ma már önálló magántervezéssel is foglalkozunk, ezt szakcsoportként nem tehettük meg. Így kisebb a gazdasági függés is, nagyobb szabadságunk van a döntésekben, s az adózás is kedvezőbb. — Sokan bizalmatlanok önökkel szemben, azt mondják, drágán dolgoznak ... — Nem így van. Tizenhárom tagú kollektívánk szakképzett építészekből, gépészeikből áll. Pontos és naprakész muníkát végeznek. Az árak tekintetében is rugalmasak vagyunk. Erre több lehetőségünk is van, rpint a nagy vállalatoknál. Bár rendeletekben rögzített díjszabás szerint szervezzük az építkezéseket. Vállalunk tervezést, megszervezzük az építkezéseket és műszakilag ellenőrizzük. — Önök a kivitelezők is? — Bár van erre engedélyünk, főként kisiparosokkal dolgoztatunk, néha vállalatoknak, szövetkezeteknek adunk megrendeléseket. Leginkább társasházak építtetését vállaljuk, főként magánmegrendelőink vannak. Igaz, néhány Heves megyei tanácsi intézményt is felújítottak. Mint például az ügyészség épületét Egerben vagy Aldebrön az ABC-áruházat. — Munkatársainak anyagilag megéri-e ez a tevékenység? — Tévhit az, hogy aki itt dolgozik, milliomos lesz. A társasági adó mellett sokféle illeték fizetésére vagyunk kötelezve. Emellett kollektívánk minden tagja saját vagyonával garantálja a cég működését. Az egyik legfőbb nehézségről most szereztünk tudomást. A gmk-ban eltöltött idő jogilag nem számít munkaviszonynak. Aki főállásban tagja a munkaközösségnek, hivatalos szabadságban nem részesül, s nem illeti meg például a gyed sem. Egyik kolléganőnk sem részesülhet ebben a támogatásban. Az 1986-os elképzeléseket a gmk vezetője így vázolja: — A tervezett létszámbővítés mellett szeretnénk megrendelőink körében népszerűsíteni az energiatakarékos padlófűtést. A jövőben korszerű szigetelési technológiákat fogunk alkalmazni. Ebben az évben a korábbiaktól eltérően kivitelezést is vállalunk. Elvünk: olcsón és jól dolgozni a tervezéstől a kulcsátadásig. (jámbor) A Magyar Népköztársaságban a hadkötelesek katonai nyilvántartását az állandó lakóhely szerint illetékes megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság látja el. A katonai nyilvántartással egyidőben sorozási feladatok is végrehajtásra kerülnek. Ennek célja a hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságának meg. állapítása és a fegyvernemi, szolgálati ághoz történő előzetes beosztása. A hadkötelesnek a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság névre szóló felhívást küld. Az ebben megjelölt helyen és időpontban kötelesek megjelenni. A sorozáson való megjelenési kötelezettségnek a hadköteles annak az évnek december 31. napjáig köteles eleget tenni, amelyben a 23. évét betölti. Ha a hadköteles eddig az időpontig sorozáson bármely okból nem jelent meg, megjelenési kötelezettsége annak az évnek december 31. napjáig terheli, amelyben a 40. évét betölti. A személyre szóló felhívás mellett a sorozás helye és időpontja „Hirdetmény" útján is közlésre kerül. A hadköteles fiatal a hirdetmény alapján akkor is köteles megjelenni, ha a személyre szóló felhívást bármely okból nem kapta meg. Ha a hadköteles a sorozáson való megjelenési kötelezettségét bármely okból teljesíteni nem tudja, illetőleg elmulasztotta, köteles azt írásban vagy szóban (esetleg hozzátartozója útján) a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságnak jelenteni, és a távolmaradas okát igazolni. A sorozás ideje egybeesik az érettségi vizsgákkal. Amennyiben a sorköteles a felhívás alapján ilyen egybeesést tapasztal, a felhívásán szereplő napját megelőzően szombat, vasárnap kivételével jelenjen meg a feltüntetett helyen. Fontos tudnivalók A hadköteleseknek a sorozásra magukkal kell hozniuk a felhívásban szereplő, illetve a hirdetmény által megjelölt okmányokat: — személyi igazolványon kívül; — az útlevelet; — a magasabb iskolai végzettségét igazoló bizo- nyitványt (iskolalátogatási vagy tanulói viszony igazolást); — a gépjárművezetői engedélyt ; — a személyi, szociális körülményeit tanúsító egyéb okmányokat (saját és vele közös háztartásban élők kereseti kimutatásait, az esetleges betegségekről szóló i kórházi zárójelentést, orvosi igazolást); — az MHSZ keretén belül kiképzésben részesültek az arról szóló igazolást. A fiatalok legyenek tájékozottak és tudják: — szüleik személyi adatait, foglalkozását, jelenlegi munkahelyüket; — testvéreik személyi adatait. Készüljenek fel az alábbi kérdések megválaszolására: — továbbtanulási szándék esetén melyik felsőoktatási intézménybe vagy szakmunkásképző iskolába jelentkeztek felvételre; — milyen — az MHSZ keretén belül szervezett — szaktanfolyamokra kívánnak jelentkezni. Részletes tájékoztató Heves megye területén a sorozás két helyen kerül végrehajtásra az alábbi időpontokban : — április 14-től május 23- ig: Megyei Művelődési Központ, Eger, Knézich K. u. 8. — április 14-töl május 26-ig: Mátra Művelődési Központ. Gyöngyös, Nemecz J. tér 5. A hadköteleseket a sorozás helyére a tanácsokat képviselő személyek kísérik el. A sorozáson a hadkötelesek orvosi vizsgálaton esnek át. Megállapításra kerül egészségi alkalmasságuk, valamint katonai alkalmasságuk foka. Ezt követően a sorozóbizottság minden hadkötelessel külön-külön elbeszélget. Ennek keretében tájékozódik a hadköteles fiatal felkészültségéről (politikai, szakmai, általános katonai ismeretekről, személyi, családi körülményeiről, munkájáról, továbbtanulási terveiről, a katonai szolgálattal kapcsolatos elképzeléséről, mikor, milyen fegyvernemi alakulathoz szeretne bevonulni stb.). A sorozóbizottság elnöke a hadköteles tudomására hozza a bizottság döntését, majd a szükséges tájékoztató után a hadköteles kézhez kapja a személyi és katonai igazolványát, továbbá a korábban leadott más okmányokat. Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Hogy az alkony is szép legyen... A nagymamák iskolája és a jövő Nyugdija» főiskolások 1984-ben (Fotó: Perl Márton) III 3. Hevesen nem elégedtek meg a már addig elért eredményekkel. A Szegő házaspár új formákat, mó~ dókat keresett azért, hogy az öregkor napjait még szebbé, tartalmasabbá le* hessen tenni. S az új elképzelés szinte önként adó* dott, pontosabban a gerontológiai szakrendelés tapasztalatai segítették elő a megszületését. — így igaz — erősít meg Szegő Imre —, ugyanis a vizsgálatok során figyeltünk fel egy érdekes jelenségre. Arról van szó, hogy a nyugdíjas időszak mindenki életében jelentős fordulópont. Ezt ki így, ki úgy vészeli át. A nagy többségnél elég simán lezajlik az „átállás”, másoknál viszont komoly megrázkódtatások forrása. Ez utóbbi megállapítás különösképpen érvényes az értelmiségiekre, s ezen belül is főként a tanárokra és orvosokra, őket csak úgy lehet átvezetni az új életformára, ha valami nívós elfoglaltságot biztosítunk a számukra. — így indult meg a nyugdíjasok főiskolája... — Igen. Ezzel az oktatással kapcsolatos ötletünkkel felkerestük az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát. Ők rögtön megértették a tervünket, s partnerekké lettek. Kísérleteztek az idős korúak iskolarendszerű tanításával, mára ez szabad- egyetemmé változott. Ez persze, afféle speciális értelmiségi program. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt nem leértékelt dologról beszélhetünk. Azaz: az átadott ismeretanyag igenis színvonalas, s a főiskola tanárai is komolyan veszik ezt a szép feladatot. Arra is ügyelnek, hogy az ott tanultak hasznosíthatók legyenek. — ön miben látja ennek az akciónak az értelmét? — Nézze, egy kérdés nyitott. Természetesen az vitatható, hogy van-e jelentősége annak, ha valaki hatvanöt esztendősen főiskolai oklevelet szerez. Az viszont nem, hogy mind a főiskolai, mind a szabad- egyetemi képzésnek pozitív hatása volt. S a számok is mellettünk vallanak, hiszen évente mintegy negyven idős nő és férfi ül be újra az iskolapadba. Először mindig kicsit elfogó- dottan, félve jönnek, aztán már egyre jobban érzik magukat. S ez a lényeg ... Külön öröm, hogy mostanra más főiskolákon is megpróbálkoztak ezekkel a formákkal. Ennél jóval fiatalabb múltra tekinthet vissza — hiszen még nincs egyéves — a nyugdíjasok középiskolája. Hevesen hozták létre, s talán azt sem kell mondanom, kik bábáskodtak születésénél. A házaspár itt újra önzetlen segítőtársra akadt dr. Ciller Lászióné, angol—magyar szakos tanárnő személyében. — Igen nagy perspektívát jósolok ennek az iskolának is — mondja Szegő doktor. — Annál is inkább, mivel ez minden nehézség nélkül tömegessé tehető. Maximalizmusra nem törekedtünk. Elsősorban olyan tantárgyakat iktattunk be, amelyek szükségesek, s amelyek előmozdíthatják a különböző generációk közötti különbségek áthidalását. Így például fontos szerepet szánunk a modern történelem és irodalom oktatásának. Amit talán a legkomolyabban vettünk, az a politechnika. A férfiak megtanulhatják például az ablaküvegezést, az egyszerűbb háztartási gépek javítását stb. Erről egy oklevelet is kapnak. Ez természetesen nem mesterlevél, tehát nem jogosít fel kisipari munka elvégzésére. A megszerzett jártasság azonban otthon — a ház körül — remekül kamatoztatható. — Gondoltak a nagymamákra is? — Hogyne. Az nyilvánvaló, hogy az ő egyik legfőbb feladatuk — s ezt határtalan örömmel teszik — az unokákkal való foglalkozás. Annak érdekében, hogy ez még tudatosabb legyen, megismertetjük őket a gyermeklélektannal, a csecsemő és kisgyermek ellátásának „fortélyaival”, a kamaszkor problémáival, a mesekincs átadásának lehetőségeivel. Nem csupán az elmélettel törődünk. A „na. gyik” rendszeresen járnak a helybeli óvodába hospitál- ni, ahol az óvónők a saját tapasztalataikkal is kiegészítik az iskolában hallottakat. Az igényekről csak annyit, magam sem véltem, hogy ennyi jelentkezőnk lesz majd ... Ez azt mutatja, helyes úton haladunk. A gerontológiai gondozó immár tízesztendős. A2 első öt-hat évet javarészt a meg nem értés, a gyanakvás légköre jellemezte. Ezeken ma már — úgy tűnik — túljutottak. Szegő Imre; — A város értékeli, megbecsüli, magáénak tekinti a tevékenységünket. Ezt jelzi, hogy tavalytól már költségvetésünk is van. De azt, hogy értékes dolgot csinálunk, nem a rólunk írt cikkeknek, rólunk szóló rádió- és televízió-riportoknak kellene igazolniuk, hanem annak, hogy a módszerünk elterjed szerte az országban. A hevesi kezdeményezésből ez idáig mégsem lett országos modell. Miért? Talán azért, mert hazánkban az egészségügyi hálózat és a szociálpolitikai intézmény- rendszer összefogása, együttműködése még sok kívánnivalót hagy maga után. S talán azért, mert hiányoznak azok az orvosok, akik önzetlenül munkálkodnának e cél eléréséért. Szegő Imre: — Nem kell megszállottnak lenni... Elégséges az, ha valaki a minimális empátiával bír. Csak az szükségeltetik, hogy az ember ne csak magával törődjön, hanem lássa, érezze a társadalom bajait is. Ahogyan a művész látja ... Eleddig három miniszteri állásfoglalás jelent meg, amely elismeri a házaspár munkáját, s országos modellnek javasolja azt. A végső siker azonban még várat magára ... Dt. Medve László, egészségügyi miniszter: — Az idős korúak ellátásának gondja gyors orvoslást követel. Nagyra becsülöm a Szegő házaspár „misszióját”, s országos modellként is elképzelem. Annál is inkább, mivel az ottani gyakorlat minden különösebb buktató nélkül adaptálható bárhol. Szegő Imre: — a jövő felvázolására egyelőre nem merek vállalkozni. Tudom, nem könnyű kiépíteni egy országos hálózatot. így csak lassú növekedésre, a módszer fokozatos elterjedésére számítok. Nagyon szeretném, ha az „áttörés” még a mi életünk során bekövetkezne. Éreznénk, nem dolgoztunk hiába ... (Vége) Sárhegyi István
