Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 30., szerda 3 « Határozott cin és köuetkezetesen A népi ellenőrzi1', szervezetében az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordítottunk a társadalmi tu­lajdon védelmének. vizsgálatára, a vállalatok és in­tézmények gazdálkodását szabályozó határozatok és rendeletek végrehajtására, a bizonylati fegye­lem szigorítására. A gazdaságpolitikai és a társa­dalompolitikai kérdések vizsgálatán túl, fokozot­tabb figyelemmel intéztük és vizsgáltuk a lakos­ságtól érkezett jelzéseket, a lakosság panaszait. \ Mivel e lap hasábjain a fontosabb vizsgálatok ta­pasztalatairól korábban mái jelentek meg tudósítások, most csak utalnék néhány jelentősebb vizsgálatra. Fog­lalkoztunk a zöldség-gyü­mölcs ellátás helyzetével — abból a célból, hogy miként lehetne rövidíteni azt az utat. amelyen a megtermelt zöldség eljut a fogyasztóig, hogyan lehetne „a hosszú út során" indokolatlanul rá­rakódott forintokat csökken­teni. Foglalkoztunk a szénellá­tással. az egészségügyi el­látás javításával, a vállala­ti szociális tervek végrehaj­tásával, a lakossági fuvar­igények kielégítésével és nem utolsósorban a leltá­rozási felelősség érvényesí­tésével. Ezen túl kiemelt fi­gyelmet fordítottunk a fe­lelősségi rendszer érvénye­sítésének szélesítésére. A népi ellenőrzési munkánkat jó társadalmi közegben, csaknem 1200 népi ellenőr aktív közreműködésével, a munkahelyi pártszervezetek, a kollektívák egyetértő tá­mogatásával végeztük. 1985-ben a megyében ösz- szesen 31 témában folytat­tunk átfogó vizsgálatot, 106 esetben pedig a lakossági bejelentések, jelzések, pana­szok alapján célvizsgálatot. Ezen túl az illetékes szer­vek figyelmét felhívtuk 158 közérdekű bejelenték elin­tézésére. Az ilyen — más szerveknek átadott — be­jelentések intézését figye­lemmel kísértük. Ezek jelentős része to­vábbra is alapvetően a ke­reskedelem, a mezőgazdaság és az államigazgatás terü­letét érintette. A bejelenté­sek 47 százaléka névtelen, ami növekvő tendenciájú, 30 százalékuk alaptalan, nem bizonyítható kérdéseket ve­tett fel. A lakossági bejelentések és panaszok többsége valós gondokat, kifogásolható kö­rülményeket. sok esetben visszaéléseket jeleznek. Olyanokat, amelyek jelentősen befolyásolják a közhangulatot és sértik a dolgozók igaz­ságérzetét. Mindezekért a lakosság jelzéseivel, javas­lataival, továbbra is számo­lunk és az eddigieknél még következetesebben intézzük és vizsgáljuk azokat. Rendszeresen foglalkoz­tunk a népi ellenőrzés szer­vezeti életét érintő kérdé­sekkel. az ellenőrzés mód­szereinek továbbfejlesztésé­vel. Eredményesen szervez­tük a hatáskörünkbe tarto­zó városi NEB-ek újjává- lasztását. Az új bizottsági tagokkal kiegészülve a testü­leti munka tovább erősödött, s a felkért szakemberek szí­vesen és nagy hozzáértéssel végzik e fontos megbízatá­sukat. A vizsgálatba bevont népi ellenőrök 22 százaléka fiatal, 21 százaléka nő és 12 százaléka munkásember volt. Alapvető cél volt a múlt évben is, hogy az ellenőr­zés tapasztalatainak felhasz­nálásával segítsük a megye gazdaságának fejlődését, a népgazdasági tervek végre­hajtását. Arra törekedtünk, hogy vizsgálatainkkal se­gítsük elő a megyei párt- és tanácsi testületek döntései­nek előkészítését és megyei tapasztalatokat szolgáltas­sunk a központi vizsgálatok összegezéséhez. Ügy gondol­juk. hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai jól hasznosul­tak. a megyei és a városi szervek munkájában és a vizsgált terület vezetési szintjén is. A népi ellenőrzéshez ér­kezett közérdekű bejelenté­sek intézése, a lakossági pa­naszok rendezése feladatunk jelentős részét adta. A be­jelentések intézése során szerzett tapasztalatok válto­zatlanul azt bizonyítják, hogy az állampolgárok jel­zéseinek intézése — az ese­tek egy részénél — nem megfelelő, több esetben a felügyeleti intézkedések is elmaradnak. Ez a körülmény nehezíti a döntésre meg­érett ügyek gyors lezárását, a hibák megszüntetését és az indokolt felelősségre vo­násokat. Ezért — egy or­szágos vizsgálathoz kapcso­lódva a közeljövőben szé­leskörűen megvizsgáljuk a közérdekű bejelentések in­tézését a tanácsi, az álla­mi, szövetkezeti szerveknél és a szolgáltató vállalatok­nál. Feltehetően ezzel is ja­vítani lehet majd az ügy­intézés színvonalát. A bejelentések tartalma alapvetően — a korábbi évekhez viszonyítva — nem mutat nagy eltérést, az vi­szont tapasztalható, hogy az utóbbi időben még éleseb­ben, türelmetlenebbül irá­nyítják ia figyelmet a bi­zonylati rend megsértésére, a kifogásolható vezetői ma­gatartásokra, a jogtalan és tisztességtelen haszonszerzé­sekre, a visszaélésekre. Nö­vekszik az olyan nagyobb súlyú, átfogó kérdésekkel foglalkozó — egyes esetek­ben nagyon nehezen bizo­nyítható — politizáló hang­vételű bejelentések száma, amely már „több hivatalt" is megjárt. A hozzánk érkezett ügyek hangvétele azonos abban, hogy gazdasági gyakorla­tunk nehézségeit, esetleges visszásságait, társadalmi fej­lődésünk ellentmondásait jelzik, amelyek a napi po­litizálás tárgyai is. A beje­lentések különbözőségei csak konkrétságukban mutatha­tók ki. Kedvezőtlen tapasz­talat —, s ez egyben az ügy­intézést is nehezíti —, hogy a bejelentések és panaszok egy része az intézésre hiva­tott szervektől eltávolodik és a központi szervekhez ér­kezik. pedig a vizsgálatokat az adott helyen kell elvégezni és intézkedni a megállapí­tott hibák és azok okainak megszüntetésére. Ezért az ügyintézés nagyobb időigé­nyességet és gyorsaságot igé­nyel. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével, a vállalati önállóság növelésé­vel szélesedett a vállalati kezdeményezések, vállalko­zások mozgástere. Ezzel pár­huzamosan sajnos, az is meg­állapítható, hogy ezzel egy­idejűleg növekedett az ügyeskedők, jogszabálysér­tők mozgástere is. Előfor­dul, hogy a munkahelyi ve­zetők egy része nem lép fel hatékonyan a szabálytalansá­gokkal és visszaélésekkel szemben. Jelentős gond. hogy a bel­ső ellenőrzés, a vezetői és a munkafolyamatokba épí­tett ellenőrzés színvonala és hatékonysága sök helyen változatlanul alacsony szín­vonalú és van olyan eset. amikor a felügyeleti ellen­őrzés is — a hatékony in­tézkedés helyett — érdek- képviseleti gyakorlatot ér­vényesít. Ügy gondolom, hogy ezeken változtatni kell. mert a folyamatos munkát akadályozó körülményeket a helyszínen kell megállapíta­ni és a helyszínen kell in­tézkedni a bizonylati fegye­lem szilárdítására, a társa­dalmi i tulajdon fokozottabb védelmére. Ha ez történik mindenütt, akkor kevesebb hibát állapíthatnak meg a külső ellenőrzések és fel­gyorsulhatnak az intézkedé­sek is. A társadalmi tulajdon vé­delmének egyik legkézen­fekvőbb módszere és gya­korlata a vagyon nyilván­tartása, a leltározási munka pontos megszervezése, bi­zonylati rendjének biztosítá­sa és érvényesítése, s a lel­táreltérésekért a felelősség következetes érvényesítése. A jó tapasztalatok mellett a népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy e te­rületen több gazdálkodó szervnél jelentős hiányossá­gok vannak. Általában nem vizsgálják érdemben a hiá­nyok és többletek okait, nem követelik meg kellő hatékonysággal a bizonylati fegyelem érvényesülését, a vagyonvédelem, valamint a fogyasztói érdekvédelem biz­tosítását. Megállapítottuk azt is. hogy a leltárhiányokért és -többletekért az anyagi és erkölcsi felelősségre vonás elmarad a mulasztások sú­lya, veszélyessége, a társa­dalmat ért veszteség mérté­kétől. A vizsgálati tapaszta­latok hasznosítása során felléptünk a „látszat felelős­ségre vonások" ellen. Meg­előző intézkedéseket sürget­tünk és több esetben kez­deményeztük a törvényes állapot helyreállítását. Tet­tük ezt azért, mert ha a gazdálkodó szervek vagyon­nyilvántartása és annak bi­zonylatolása rendben van. akkor nehezebben lehet jogtalan anyagi előnyökhöz jutni, nehezebben lehet meg­találni az egyéni haszon- szerzés kiskapuit. Az állami és állampolgári fegyelem betartása területén ellenőrzéseink évek óta visszatérő gondokat tükröznek Ezek elsősorban a bizony­lati fegyelem lazaságaira, a társadalmi tulajdon hiányos­ságaira, a szerződéses fe­gyelem figyelmen kívül ha­gyására. a felelősség érvé­nyesítésének el ma rád ása ra. vagy a cselekménnyel nem arányos felelősségre voná­sokra utalnak. A társadalmi tulajdon védelmét változat­lanul nehezíti és sarkalatos okaként vehető figyelembe, bogy a gazdálkodó szervek egy részénél a hiányossá­gok. visszaélések a helyszí­nen — saját hatáskörben — nem kerülnek megállapí­tásra. A felelősség érvényesítésé­ben az utóbbi időben bizo­nyos mértékű javulás kö­vetkezett be, amely elsősor­ban — az ellenőrzési tevé­kenység javításáról, a fele­lősségre vonás szigorításáról megjelent — a Politikai Bi­zottság 1984. február 28-i | határozatának következmé- ! nye, valamint az állami el­lenőrző szervek összehangol­tabb munkájának köszönhe­tő. Tovább fokozódott a hi­bák következetesebb meg­állapítására, a felelősség ér­vényesítésére irányuló po­litikai és társadalmi igény. Mindezek kifejezésre ju ot- tak a XIII. kongresszus elő­készítése során, a párttag­gyűléseken. pártértekezlete­ken, a kongresszus doku­mentumaiban is. A népi ellenőrzés mun­kájában, a külső hatásokat is érzékelve, alapvető fel­adatnak tartjuk, hogy a fel­tárt. elítélendő magatartás minden esetben párosuljon súlyának megfelelő jogkö­vetkezményekkel. Szélese­dett munkánkban az úgy­nevezett „jogi irányú” meg­oldás. Néhányat ezek közül megemlítek: mintegy 47 szá­zalékkal több esetben tet­tünk javaslatot a vétkes sze­mélyek fegyelmi felelősség­re vonására. Növekedett a kártérítési eljárások száma és a szabálysértési eljárások­ra irányuló intézkedéseink száma is. A vizsgált szervek vezetőihez és a felügyeleti szervekhez 459 javaslatot juttattunk el és 106 esetben felhívást adtunk ki a tör­vényes állapot helyreállítá­sára. A népi ellenőrzés munká­ját a jövőben is úgy szer­vezzük, hogy vizsgálataink­kal még jobban segítsük a megyei és városi párt- és tanácsi szervek munkáját. Tesszük ezt azért, hogy fej­lődésünk útjából minél több akadályt tudjunk elhárítani, olyan akadályt, ami nehezí­ti a folyamatos munkát és ellentétes a közvélemény igazságérzetével. A jövőben még következetesebben lé­pünk fel a visszásságokkal, a hibákkal és a visszaélések­kel szemben. Indokolt eset­ben a felelősségre vonást még határozottabban kez­deményezzük. Mindezekre bennünket a nemrégen meg­tartott országos népi ellen­őri tanácskozás állásfoglalá­sa is kötelez. Szélesítjük az utóvizsgálatok körét, hogy a hibák megszüntetését folya­matosan figyelemmel tudjuk kísérni. A közeljövőben meg­tartásra kerülő megyei né­pi ellenőrzési aktíván érté­kéljük a népi ellenőrzés öt­éves munkáját és még pon­tosabban megszabjuk a so­ron következő feladatokat." Végezetül: ezúton is meg­köszönöm a népi ellenőrzés munkájában részt vevő szak­embereknek a köz érdeké­ben kifejtett eredményes munkájukat azzal, hogy a jövőben is számítunk segít­ségükre. Csepelyi Károly a megyei NEB elnöke Goethe volt a nyomravezető Avagy: vázlat egy ,,vörös csillagos” rendőr őrnagyról Hogyan lesz valakiből rend­őrtiszt? Mi több: a Vörös Csillag Érdemrend friss ki­tüntetettje? Amikor a csak­nem három évtizedes, hiva­tástudattal végzett munka után erről kérdezzük Nanai József őrnagyot, a hatvani városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának veze­tőjét. egyszeriben kinyílik a messzi múlt: a gyermekévek időszaka egy Pest megyei falucskában, földmunkás szü­leinek elvesztése szinte kö- lyökként. a bátyós meleg segítő szándéka, traktoros évek a nagyteleki gazdaság­ban, majd az ifjúkommunis­ta mozgalom, s persze az újoncélet Pécs környékén. Tizedesi sarzsival — Ez az. ami az indítta­tást adta. A katonaság, a szolgálat színessége, meg a tudat, hogy embertársaim biztonságát, nyugalmát vi­gyázhatom — kapja el kér­désünket Nánai József. — így aztán nem sokat kel­lett mondani leszerelés után, hogy lépjek a rendőrség kö­telékébe. 1957 márciusában váltottam mundért, két évig a lőrinci őrsön teljesítettem szolgálatot, 1959-től pedig már tizedesi sarzsival. kör­zeti megbízottként Apc tér­ségének közrendjét vigyáz­tam. Azaz hogy: közben el­végeztem a kétéves rendőr- tiszti akadémiát, s alhad­nagyként rövidesen újabb fordulatot vett az életem. Hatvanban a vasúti őrs parancsnoka lettem, ami bi­zony alaposan próbára tette mindenféle képességemet. A vasút különös világ, más a munka mechanizmusa, ami­hez kötődik a rendőr felde­rítő, megelőző ténykedése. És sajnos, volt mivel törődnünk az 527 kilométernyi vasút­vonalon. Egyszer egy olyan vagonfosztogató bűnszövet­kezetet lepleztünk le, amely­nek tizenkét tagja italtól a sugárhajtású röpcsik alkat­részéig mindent lopott, ra­bolt. . . Újabb fordulópont Az 1978-as esztendő me­gint jelentős fordulópont Ná­nai József életében. Ekkor fejezi be tanulmányait a rendőrtiszti főiskolán, s előbb közlekedési csoportve­zető Hatvanban, majd ugyan­itt bűnügyi alosztályvezető­ből osztályvezetővé avan­zsál. A hosszú szolgálat, a rengeteg ember- és életis­meret természetesen mind­inkább segítségére van, köny- nyíti bűnüldöző munkáját. S eközben odáig jut cso­portjával, hogy nincs a vá­rosban, a város környékén földeritetlen betörés, rablás! Továbbá megérik benne egy sajátos fölismerés, különös életfilozófia: ő nem a bű­nözők ellen dobja be ma­gát, hanem a kifoszlottakért dolgozik, és minden tudá­sával a legkülönbözőbb bűn­cselekmények megelőzését szolgálja. Ez a magatartás- forma viszi őt a cigányügyi társadalmi koordinációs bi­zottságba is, ahol Tóth Já­nos tanácselnök-helyettessel kitűnő partnerek. Nemcsak jótékonykodás — Nehéz ez a terület is — mondja elgondolkodva. — Nem is lehet csak lépésről lépésre haladni. Még sze­rencse, hogy a hatóság je­lentősen segíti ezt a mozga'- mat. Ha érezzük, hogy egy- egy fiatalt megfelelő mun­kakörülményekkel még talp­ra lehet állítani, már ki-’ nálkozik is valamelyik vál­lalat. Máskor lakáshoz jut­tatják azt, akiről észrevehe­tően sugárzik, hogy a nor­mális családi otthonban em­berséges életre képes. De kapunk rendre segítséget a rászoruló cigánygyerekek be­iskoláztatásához, vagy szo­ciális segélyt eszközlünk ki az arra érdemesekre. Per­sze nemcsak „jótékonyko­dik" ez a bizottság! Mun­kánkban rendszeres példá­ul a cigánytelepek szigo­rú egészségügyi ellenőrzése, tisztasága, máskor jogpropa­ganda-előadásokkal köny- nyen rossz útra tévedők ele megyünk. Két norvég Mint említettük már, . a bűnügyi osztályvezető sze­rint nagy személyi és hely­ismeret kell ahhoz. hogy sikeres bűnüldöző munkát végezzen bárki is. Hatvan­ra és környékére vetítve a dolgot, mondja: egy-egy cse­lekményt követően szinte ér­zi már, hová kell nyúlnia. Az idegenforgalom növeke­dése azonban nem csak számban növeli a rendőri eseteket, hanem azok jel­legükben is változnak. Amíg él, emlékezetes lesz számá­ra például egy tavaly elkö­vetett bűntény. A hatvani népkertben, az Aranyfácán Étterem mellett két ittra­gadt norvég turista burko­lózott hálózsákjába egy éj­szakán. De csak addig, mig ismeretlen támadók ki nem fosztották és meg nem ver­ték őket. Ki mutatta meg a nyomukba vezető utat Ná­nai Józsefnek? Goethe, a nagy német költő! Akinek verseskötetét, mely szere­pelt a meglovasított vagyon­tárgyak listáján, egy Boldog alatti nádasban megtalálta valaki. Az őrnagynak eny- nyi elég is volt. Huszonnégy órán belül „kóterba” kerül­tek a tettesek, s megkerült a rablóit tárgyak jelentős hányada. ★ Hogy meddig még? Ami­kor jövője felől faggatjuk a bűnügyi osztály vezetőjét, csak legyint. Bő öt aktív esztendője van. De ha nyug­díjba megy, akkor sem vá­lik meg a kapitányságtól, amelynek van egy közel- hatvan tagot számláló tár­sadalmi nyugdíjas bizottsá­ga. Ennek az ügyes-bajos dolgaival már most Nánai József foglalkozik, s ilyetén tisztétől később sem kíván megválni. Moldvay Győző

Next

/
Thumbnails
Contents