Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 1., kedd 3. AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK 11/1. Két szomszéd eltérő fejlettsége I Ausztria és Magyarország gazdasági helyzetének, fejlődésének két- vagy többoldalú nemzetközi összehasonlítása mind a gazdaságirányítás számára, mind pedig a kölcsönös információcsere szempontjából igen hasznos. A Központi Statisztikai Hivatal csaknem két évtizede végez ilyen összehasonlításokat, a nemzeti jövedelemre, a termelésre, a termelékenységre, a fogyasztásra vonatkozóan. Nehezíti ugyan az összehasonlítást az egyes államok különböző társadalmi-gazdasági berendezése, mégis meg lehet találni azokat a módszereket, amelyek megnyugtató módon biztosíthatják az egyezőségeket és különbözőségeket. Egyéni vonások Az összehasonlítások különösen hasznosak olyan szomszéd országok között, amelyeknek nagysága, földrajzi helyzete hasonló. Az igaz, hogy Ausztria gazdaság-földrajzi adottsága eltérő hazánkétól, hiszen nyugati szomszédunk közismerten a „hegyek országa” ás az ipar kialakulása, fejlődése jó néhány évtizeddel megelőzte hazánkét. Noha Ausztria és Magyarország európai viszonylatban egyaránt a kis országok közé tartozik, területük, népességük azonos nagyságrendű. Aktív Ország Terület Népesség, Népsűrűség, Aktív keresők száma keresők aránya a népesség km2 1000 fő fő km2 1000 tő °/0-ában Ausztria 83 850 r550 90 3 280 43,7 Magyarország 93 030 10 540 113 4 970 46,4 Ausztria fekvése, természeti adottságai ás történelmi múltja miatt sajátos egyéni vonásokkal is rendelkezik, amit még inkább hangsúlyoz az ország jelenlegi nemzetközi, politikai helyzete. Egyébként az a körülmény, hogy a tengerek felé — a Duna völgyében — természetes jó utak vezetnek, az ország helyzetére, kereskedelmi kapcsolataira évszázadokon keresztül hatással voltak és Európa fontos „átjáró vidékévé” avatták. A gazdasági fejlettség színvonala Ausztriában kétségkívül magasabb, mint hazánkban. A különböző nemzetközi vizsgálatok alapján az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék (GDP) 8800—8900 dollár, csaknem háromszorosa, mint hazánkban. A nemzeti jövedelem forrásának és felhasználásának összehasonlítása is figyelemre méltó. Ausztriában a bruttó hazai termék forrása 39 százalékban az iparból és építőiparból ered, 35—36 százalékát pedig az egyéb különféle szolgáltatásokat magába foglaló ágak adják. Ehhez az idegenforgalmi bevételek 10 százalékban járulnak hozzá. Hazánkban az ipari és építőipari termelés a nemzeti jövedelem előállításában 58—59 százalékos arányban van képviselve, ás a nagyobbrészt szolgáltatást végző szektor részesedése mintegy 12—13 százalék. A bruttó hazai termék felhasználása viszont már sok hasonlóságot mutat. A nemzeti jövedelem fogyasztásra márt hányada mindkét országban 75—77 százalék körüli, a felhalmozás aránya pedig 24—25 százalékos. Alacsony infláció A gazdaság fejlettségét jellemzi, hogy Ausztriában ezer lakosra 320 személy- gépkocsi és 44 távbeszélő állomás jut, hazánkban ugyanez 125, illetve 13,5. Viszonylag jobbak a lakásellátottsági mutatók is, Ausztriában egy lakásra 2,4, hazánkban 2,8 lakos jut. Á bérek, illetve jövedelmek nemzeti különbségeinek igen sok összetevője van, így az országok közötti összehasonlítás megbízhatóan nehezen végezhető el. Kétségtelen, hogy magasabbak a névleges bérek és azok reálértéke is. Mégis az elmúlt években az árnövekedések és adóterhek növekedése miatt a reáljövedelmek Ausztriában is csökkentek valamelyest. Az elmúlt 4 évben az árak éyi 3—6 százalékkal növekedtek átlagosan, az átlag osztráknak még sincs különösebb panaszra oka. Ausztria továbbra is büszke lehet arra, hogy a nyugati szomszédaival ellentétben, évek óta viszonylag alacsony szinten tartja az inflációt, másrészt itt a legalacsonyabb a munka- nélküliség. A kis ország ásványi kincsekben és nyersanyagokban viszonylag gazdag. A „fehér szén”, a régóta kiépített vízi erőművek az ország legismertebb gazdasági létesítményei közé tartoznak. Legfontosabb ásványi kincsei: magnezit, különböző ércek, fekete- és barnaszén, ‘gipsz, mangán, kősó, földgáz. — Ausztria földünk egyik legnagyobb magnezit- kitermelője és -exportőre. — Az ország villamosenergiatermelésének mintegy 70 százalékát a vízi erőművek szolgáltatják, az éves villa- mosenergia-termelés 43 milliárd kilowattóra, hazánkban 26 milliárd kilowattóra. — Az érc- és sóbányászat több évszázados múltra tekint vissza. Az évi 2,6—3 millió tonna vasérctermelés döntő részét Erzbergben, Európa legnagyobb külszíni bányájából nyerik. Viszont a fejlett osztrák nehézipar, illetve vasipar évente mintegy 2 millió tonna import vasércet is felhasznál. A földgáztermelés az utóbbi 30 évben lendült fel, a belföldi szükségleteket kielégíti. A nagy múltú sóbányászat a belföldi szükséglet kielégítése mellett exportot is ad. Az osztrák ipar előnye Ausztria ipari fejlettségének időelőnye hazánkkal szemben közismert. Ezt jól jelzi a termelékenység ma- gabb színvonala is. Különböző összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az osztrák ipar termelékenysége jóval magasabb mint Magyarországon. Ennek színvonala és a növekedési ütemben mutatkozó különbségek nem vezethetők visz- sza csupán egy vagy két tényezőre. A technika, a szakképzettségi, a munka- szervezési elemek, továbbá a termelési feltételeket biztosító infrastruktúra, a nemzetközi munkamegosztás foka, az értékesítés lehetősége együttesen, egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik, így azt hiszem,, érthető, az osztrák ipar bizonyos előnye. A nemzeti valutában mért termelés alapján mindkét országban a gépipar aránya a legnagyobb, jelentős még a vegyipar, a kohászat és az építőanyagipar részesedése. A kedvezőbb természeti körülmények hatására az élelmiszeripar súlya Magyarországon lényegesen nagyobb, mint Ausztriában. Dr. Miklós Endre, a KSH Heves Megyei Igazgatóságának vezetője VÁLLALKOZÓ SZAKCSOPORT Megvalósult ötletek A látszólag békés családi ház Egerben, a Hajdú hegyen egy jól bevezetett üzlet, az egri áfész tojás- és tésztatermelö szakcsoportjának székhelye. A hátsó műhelyépület bejáratánál tojáshegyek sorakoznak. Tüzetesebben megnézve kiderül: üresek. — Ezekből lesznek a hi- mes tojások — fűzi a látványhoz magyarázatul a házigazda. Krasznai László, a szakcsoport elnöke. — Egy iparművésszel vettük fel a kapcsolatot még tavaly ilyenkor. Mi az alapanyagot szolgáltatjuk, Varró Ilona pedig családtagjaival a kézi munkát és az ötleteket adja. Mintegy nyolcvanféle hí- mes tojást forgalmazunk. Ami eddig a szemétbe került, most felhasználjuk és esztétikus kivitelben ajándéktárgyként eladjuk. Tizenkétezerre volt vevő eddig, s még további háromezer vár szállításra. — Ezek szerint könnyen találtak megrendelőt? — Olyannyira, hogy még NSZK-ból is érdeklődtek a termék iránt. Tavaly már az Iparművészeti Vállalat forgalmazásában kétezer került a német vevőkhöz, és nagy sikert aratott. Egyelőre megfelelő külkereskedőt keresünk. Olyan magyar vállalatot, amely hajlandó lenne a termék külhoni értékesítésével foglalkozni, s pontosan határidőre szállítani, mert a külföldi átvevők nagyon kényesek. Pedig szezonon kívül is vennék az árut. például kis háncskosárban souvenirként, vagy karácsonyfadísznek „álcázva”. — Ügy látszik, még mindig akadnak feltáratlan piaci lehetőségeik.. . — Csak most látjuk, még mennyi mindenre hasznosíthatnánk a tojáshéjat. Például megőrölve emberi táplálkozáshoz csonterősítőnek, szűrőanyagként, ipari célokra, vagy akár takarmánynak a tyúkoknak. Ezek persze még ábrándok. De úgy tűnik, ebben a kisvállalkozásban semmi sem lehetetlen. A továbbiakból az is kiderül, emögött sok ötlet, s mintegy száz ember munkájának átgondolt szervezése rejlik. Belépünk a műhelybe. Az itt dolgozó asszonyok már épp befejezték a mai műszakot. A raktárban útra- készen, csomagolva aranyló húslevesbe kínálkozó, gusztusoson csomagolt sárgálló tészták sorakoznak. Működik a szárító is, az aznapi terméssel tele. A -villanymeghajtású nyújtó- és metélőgépek nyolcféle levesbeva- lót gyártanak. Hátul a raktárban patyolattiszta liszt, sok friss tojás vár a holnapi feldolgozásra. Mint az itteniek mondják, a higiénia elsőrendű követelmény. Mindenki mindenféle munkafolyamatot végez, összehangoltan, gyorsan napi 156 kilogramm kerül ki a kezük alól. A fegyelem saját érdekük. Az ünnepek előtti hajrában mindenki kész akár a szabadnapját is feláldozni. — A jó teljesítmény fejenként évi százezret is jövedelmez — mondja Hajdú Mihályné csoportvezető. — Az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt nincs se szabadság, se táppénz, bár baleset ellen biztosítva vagyunk. — Egerbaktán még két hasonló üzemünk van — feleli kérdésünkre Krasznai László. — S már készülünk egy újabb beindítására. A gépek, épületek a dolgozóink tulajdonában vannak, így a további fejlesztés számukra is anyagi áldozattal jár. Amúgy nem panaszkodhatunk, cikkeink keresettek. Szállítunk a környező megyékbe is. A minőség ellen sem merült föl még kifogás. . — A szakcsoport igazi profilja mindezek mellett a tojás termeltetése és felvásárlása. Mennyire jó üzlet ez manapság? — Ilyen körülmények között megéri. Korábban az áfész alkalmazottjaként is tojásfelvásárlással foglalkoztam. Az 1983-tól indult új gazdasági forma jobban bevált. Már az első évben húszmillió forint volt az árbevételünk, s ez az áfésznak is 220 ezer forint hasznot hozott, holott annak előtte veszteséges volt ez az ágazat. Igaz viszont, hogy napi 16 órát dolgoztam, mindig úton voltam, szerveztem, s ha kellett, még állategészségügyi tanácsokat is adtam. Ma már könnyebben megy minden. Harminc alkalmazottunk van, s mintegy százan dolgoznak nekünk a háztáji baromfitelepeken. A tojókat a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttól szerezzük be, s évente cseréljük. Ezen fajtájú tyúkok évente átlagosan 280 étkezési tojást adnak. Felvásárolva az üzletekbe és nagyüzemeknek továbbítjuk, öt teherautónk járja a környéket most is. A szakcsoport állatorvost, jogászt, könyvelőt is alkalmaz. Az ö munkájuk nagyban segíti a kockázatmentes termelést. No persze, sok segítséget kapunk az áfésztől hitelben, eszközökben. Csak így éri meg. Most az 1985-ös év zárásakor kilencszázezer forintot osztottunk szét a termelők között. Az idén 60 százalékkal gyarapítjuk az állományt, s tápértékesítéssel is foglalkozunk. — A vállalkozás tehát sikeres. S ha aranyat nem is tojnak, mindenesetre jó megélhetést biztosítanak ezek a jószágok gazdáiknak... — Emögött sok munka, vállalkozói merészség és rugalmas szervezés van — ösz- szegzi a szakcsoport elnöke. — No és még egy: kölcsönös bizalom az áfész, a termelők és a kereskedelem részéről. Jámbor Ildikó TEJFELDOLGOZÁS GYÖNGYÖSÖN Ki fölözi le a hasznot? Kamatátvállalással a több tejért! Ezt a faramuci jelszót sugallja a tejipar új taktikai lépése. A hiány árnyékát vetítette előre ugyanis, hogy a honi gazdaságok tejtermelő kedve az utóbbi időben érezhetően hanyatlott. Kedvcsinálásként — a felvásárlási árak igazításán kívül — üszőkihelyezésre kínált anyagi ösztönzést a pénzügyi kormányzat. Lényege, hogy a gazdaságok hitelt kapnak — tehenenként 30—35 ezer forintot — a tejtermelő ágazat fejlesztésére. A vastagon felszámított: 13—14 százalékos kamatot a tejipar vállalja át az üzemektől. Ennek fejében hat esztendőn át tehenenként évi három és fél ezer liter tejet kell szállítaniuk a feldolgozóknak. A gyors gazdasági manőver szükségességét jól megvilágítja egy-két adat: a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme tavaly a szerződött pneny- nyiségnél 21 ezer hektoliter tejjel kevesebbet tudott felvásárolni szállítóitól. A beérkezett folyadék az előző évi felvásárlásnál is kevesebb volt 3,3 százalékkal, azaz mintegy 10 ezer hektoliterrel ! Húsmarhák pálfordulása A lakosság semmit nem érzett meg a hiányból — bizonygatják meggyőződöt- ten az üzemiek. Ugyanis volt hová nyúlniuk az illetékeseknek: Kecskemétről, Nagykőrösről, Alsónémediből hoztak kiegészítésként tejet (ott a leadott mennyiségből tejport készítettek volna a sütőiparnak). Gondolhatni, hogy a szállítási költség mérhetően megkurtította az üzemi eredményt. Emellett még egy módszert alkalmaztak a\jíjesett tejmennyiség pótlására, finomító elnevezéssel: választékbővítést. Magyarán az azt jelenti, hogy a meglévő tejet jobban lefölözték, és a korábbinál nagyobb meny- nyiségben kínálták a 20 százalékos, dobozonként 7 forintba kerülő tejföl mellett a 12 százalékos zsírtartalmú tejfölt, mely 5 forint 20 fillérbe kerül. Ugyanígy a tejből is többfélét dobtak piacra, természetesen a szigorú szabványok precíz, sokak által ellenőrzött betartásával! A vásárlóközönség jól „vette a lapot”; a tavalyi forgalomban csak a január 20-i áremelés okozott átmeneti visszaesést, de március végén már ismét a „rendes” mennyiséget igényelte a kereskedelem. A háztájiban kedvezőbb Várhatólag a jövőben nem kényszerülnek hasonlóan gyors választékbővítésre a gyöngyösiek: ugyanis élénk az érdeklődés az üszőkihelyezési lehetőség iránt a gazdaságokban. Eddig 622re szerződtek összesen, többek közt hevesi, vámosgyör- ki, átányi, tarnaörsi, zagyvaszántói üzemekkel. További bővülésre számítanak, mert gazdasági szempontok alapján erősödik a szándék egyes tsz-ekben, hogy korábbi húsmarhákat tejelésre állítsanak át. (Hogy ehhez a húsipar mit szól, az másik, színgazdag kérdéscsokor.) Az új módszer mellett természetesen a régi oldja meg az ellátás túlnyomó részét: a 17 tsz és 1 állami gazdaság a tavalyihoz hasonló mennyiség eladására szerződött. A kistermelőktől 12 helyen vásárolják föl az anyagot: tavaly csaknem 28 ezer hektót adtak el a háznál gondozott tehenek tejéből, tíz százalékkal többet az előző évitől. Becslések szerint a háztájiban valamivel kedvezőbbek a jövedelmezőségi feltételek, mint az üzemi tejtermelésben (persze ehhez a gazdáknak lenne néhány szavuk). „Túró Rudolf" ötszázharminc vevőnek — üzletnek, szanatóriumnak, iskolának, üdülőnek — viszik a tejet Gyöngyösről Fallóskút, Heves, Pély, Hatvan, Túra, Szűcsi — és még egy sor helység — kapja innen a túrót, vajat, sajtot, s az eredeti, Gyöngyösön gyártott Túró Rudit, Fincsit, a tej mellett. Árbevételként tavaly 351 millió forint gyűlt össze a kasszában, ebből hatmillió nyéreséget lehetett „lefölözni” — mint Gyurko- vics Mihály adminisztratív vezető közölte. Ez a pénz egészében is csak a fele annak, amit idén a vállalat beruházásra: hűtőtér bővítésre fordít az üzemben. Ha a 400 négyzetméteres csarnok — 1988-ra — elkészül, nagyobb területen tárolhatják majd az évi 25 millió liter tejből előálló, különféle termékeket. Ennek hasznát igazából a vásárlóközönség „fölözi le”. Molnár Pál Szorgos kezek csomagolják a friss tésztát... (Fotó: Perl Márton)
