Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 23., szerda mmmatmmsm 3. Orvosdiagnosztika/ műszerek a világ minden tájára Esztergomban, a Medicor Elektronikai és Finommechanikai Gyárában az idén mintegy 600 millió forint értékben állítanak elő különböző orvosdiagnosztikai műszereket amelyek 70 százalékát exportálják A szocialista orszá gok piaca mellett jelentős vásárló a tőkés piac is, India. Venezuela. Franciaország. Brazília, de szállítanak ezekből a műszerekből Zimbabwébe. Nigériába és eljutnak készülékeik Törökországba is. ER—661 hat- csatornás EKG-készülék, amely Brazíliába kerül. A képen Móla Ferenc bemérő munka közben (MTI-fotó: Jusztin Tibor) Szörfruhák Hajdúnánásról A Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemében az országban elsőként kezdték meg az egyre népszerűbb vízi sport — a szörfözés — speciális ruházatának gyártását. Az újszerű gumírozott és vízhatlan anyagból ötféle ruhamodellt gyártanak. Az idén 4 ezer szörföltözéket készítenek egy ausztriai cég számára (MTI-foto: Oláh Tibor — KS) Ha egyszer nyilvános... ■ló volna egyszer megtudni, hányán ismerik a rendeletet, amely szerint a tanácsülések mindenkor nyilvánosak. Ami azt is jelenti, hogv azokon bárki részt vehet. — Mindenkor tisztelettel várjuk a választóinkat a testületi üléseinkre — mondta érdeklődésünkre dr. Tir Dezső. Gyöngyös tanácselnöke — Reméljük, tanácstagjaink ebben az esetben is vállalják a iközvetítő szerepét. — Honnan tudhatják meg az emberiek, hogy mikor lesz a következő tanácsülés, és azon mivel foglalkoznak? — A tanácstagoknál a munkatervet is megnézhetik, de náluk elolvashatják, áttanulmányozhatják az ülés napirendjére kerülő jelentéseket, írásbeli anyagokat is. Az megtörténhet, hogy a végrehajtó bizottság úgy határoz, a jelentés előterjesztője még szóban fűzzön kiegészítést az írásos anyaghoz. Ezért a sokszorosított és kiküldött jelentés nem lehet teljes ilyen esetekben. — Milyen más lehetőség áll még a választók rendelkezésére ahhoz, hogy az ülés anyagához hozzájussanak? — Az ügyfélszolgálati irodánkban és a könyvtárban is kézhez kaphatják. Természetesen nem vihetik el magukkal a jelentéseket. — Hogyan tájékoztatják a testület tagjait arról. mi történt a két tanácsülés közötti időszakban? — A végrehajtó bizottság készít jelentést erről, amit általában az elnök terjeszt a testület ele. Legutóbb például a város és a környéke kereskedelmi ellátásával kapcsolatban arról adtunk tájékoztatást, hogv az Ofo- tért-üzletet bővíteni kell. A tanács azzal segíti ebben tervében a vállalatot, hogy a bolt mögötti épületrész! átadja. A munkát júniusban ikezdik meg, és szeptember ben fejezik be. Foglalkozunk egy gyógynövén.v-szaküzlet létesítésével is, és tervünk az úgynevezett Angyal-csárda fogadóvá történő átalakítása. Szóltunk még a Vörös Hadsereg utca nyugati oldalának beépítési tervével kapcsolatban arról, hogy az épületeket egymástól távolabb kell elhelyezni annál, mint amennyit a terv megállapít. A zaj elleni védelem követeli ezt meg. A 3-as úl nagy átmenő forgalma az átlagosnál nagyobb zajt okoz ugyanis. Megemlítem, hogy a sástói motel téliesítését is szorgalmaztuk. — Minderről hogyan szerezhetnek tudomást a választók? — Ha eljönnék az ülésre, ajkkor maguk tapasztalhatnak mindent. Ha nem. ak kor a tanácstagjuknál érdeklődhetnek. Nincs tehát „titok" a testületi üléseken és a testületi ülésekkel kapcsolatban Ez is a demokráciához tartozik. De a város vezetőinek is az érdekük, hogy a választók mindenről tudjanak, hiszen nélkülük, a segítségük nélkül nehéz dolguk lenne. (gmf) „Nekem csatám volt az ..." Emlékezés a 90 éve született Zalka Mátéra A történelem lapjaira mint a spanyol polgárháború legendás hírű Lukács tábornoka került; az irodalomtörténet Zalka Máté néven tartja számon, s így él a köztudatban. Ma országszerte utcák, terek, iskolák, intézmények, művészeti csoportok, munkásbrigádok őrzik emlékét. — Városunkban legutóbb 1953-ban került sor a Hadnagy utcai lakótelepen egy róla elnevezett emlékpark és emléktábla felavatására: ám ma is kevesen tudják, milyen erős szálak kötötték Egerhez a Szamos menti Matolcs község kocsmárosának fiát, Franki Bélát, aki csak később vette fel iskoláztatása egyik színhelye, Mátészalka nevének játékos megfordításával írói álnévként a Zalka Máté nevet. A szatmári újonckiképzés után 1915. júl. 15-én vezényelték városunkba tartalékos tiszti tanfolyamra. Közben rövid időre Miskolcra került, de októberben már újra Egerben találjuk egy továbbképző tanfolyamon. amelynek elvégzése után az olasz frontra viszik. Hogy Eger annyira a szívéhez nőtt, annak oka nem annyira a kedves történelmi város, mint inkább az, hogy itt bontakozott ki első nagy szerelme egy Dobó téri fotográfusműhelyben dolgozó tanulólány. a tündöklő szépségű Klein Regina iránt. Ránk maradt, sűrűn teleírt verses füzetét az általa „Rel- lá’-nak becézett egri kislány személyének, s a közös élmények emlékének szánta. A füzet első oldalán pi- ros-fetyér-zöld keretben ez áll: „Jegyzetek katonaéletemből, Franki Béla hadapród, 1915. júl. 18.” S hogy a versek kiről és kihez szólnak, elárulja a 3. lapra írt magyar és orosz nyelvű „ajánlás”: „Ezen füzet Klein Regina kisasszony, Eger, Kertész u. 38. sz.. Heves m. Ungarn tulajdona.” Sok verse a füzet lapjain születhetett meg. látni a szövegen a javítgatást. Mindegyik alatt a keltezés ideje és helye: vagy félszázat közülük Egerben írt. néhányat valamelyik közeli helységben (pl. Noszvajon), ahová a hadgyakorlatok során jutott el. Megformálásukban a versek nem egyszer kezdetlegesek, iskolásak, de ezeket is vonzóvá teszi a bennük megnyilvánuló őszinteség. A Rel- la-szerelem nem futó kaland volt Zalka életében: komoly szándéka volt, hogy a frontról visszatérve feleségül veszi. Naplójából értesülünk, hogy szinte naponta irt verset. s küldött levelet éveken át Rellának; közben beszámol mindenről pontosan, ami személyes életével kapcsolatos. 1916 júniusában sebesülten orosz fogságba esik, s a nyizsnyij-novgorodi kórházban ápolják. Talán ekkor kezdi először latolgatni a társadalmi igazságtalanságokat: „A háború: Akik csinálják, csak távolról nézik, Akikért folyik — dicsők, nagyok. Akikkel csinálják, ronda söpredék, Ö, de most dicsők a rongyosok!” A fogolytábort később útnak indítják Szibéria felé. Alig rakják ki a foglyokat, Zalka gondolatai máris Eger felé szállnak. Azok a versek, amelyek ezekben az években keletkeznek, nemcsak egy mélylobogású szerelem vallomásai, de tükrözik azt a vívódást is, melyet az egri szerelem emlékei vívnak meg Zalka forradalmasodó nézeteivel. A háború az ő számára is értelmetlen, gyűlölt, de háborúellenessége még nem an- timilitarizmus, hanem csak az elhagyott szerelmes utáni sóvárgás kísérője. Az októberi forradalom felrázza a fogolytábort is, de Zalka továbbra is magában hordozza a kettősséget. Már- már úgy látszik, odaáll a forradalmárok élére, amikor újra megtorpan: „.. .a halál kacag rám nyugat felől és lehet, hogy én megyek elől, — de rám int az élet Eger felől.” Hazamenni! — még mindig ez az erősebb érzés, de közbeszól az önvád is: „Elveim zsenge testére lépek az önzés szöges bakancsával.” Az elvek és a szerelem közt dúló harcban egyelőre az elvek maradnak alul: „Nekem csatám volt elveimmel. És te voltál az én fegyverem!” 1918 május elején feldereng a hazatérés lehetősége: már úton vannak, amikor arról értesülnek, hogy a Monarchia nem fogadja őket; nyilván tart a hadifoglyok esetleges forradalmasító hatásától. Innen kezdve már a történelem diktálja Zalka lépteit. Ügy érzi, a nagyobb feladatok érdekében hosszú időre, talán örökre le kell mondania a hazatérésről. Franki Bélából Kraszno- jarszkban lesz végleg Zalka Máté, a Vörös Hadsereg katonája. Már nem vívódik önmagával, már nincs ideje a Napló vezetésére sem. A mindennapos harcok hevében sápadnak az egri emlékek is, hogy majd helyet adjanak egy újabb szerelemnek. s a házasságnak. Űtja helyességét egyre világosabbnak érzi: a szibériai és távol-keleti hadifogoly a a Szovjetunió polgárháborújában válik internacionalistává, s lesz a Vörös Hadsereg internacionalista parancsnoka. A polgárháború befejeztével megválik a hadseregtől, de mint írónak legfőbb témája továbbra is a katonaélet marad. Regénytrilógiája harmadik részének ezt a címet adta: Hazatérés, de ha megírása valahol szóba került, mindig hozzátette: „Ezt először megcsináljuk, aztán majd megírom.” Erre azonban már nem kerül sor. 1936 nyárutóján újra felölti a „mundért", s mint Lukács tábornok spanyol sorstársai <8 Klein Regina népviseletben megsegítésére indul. A XII. nemzetközi brigád vezetőjeként három hónapon át hősiesen harcol Madrid alatt, míg 1937. jún. 11-én parancsnoki felderítés közben egy fasiszta gránát halálra sebzi. ★ És mi lett Rellával?... Amikor a 60-es évek derekán dr. Györkei Jenő, a kiváló Zalka-kutató biztatására elkezdtem Regina sorsa után kutatni, nagyon szerény nyomon indulhattam el: egy név, egy feltételezett születési évszám, egy házszám állott rendelkezésemre. Az egykori Kertész u. 38. házat, ahová Zalka valamikor leveleit címezte, már régen lebontották; a környék lakói is kicserélődtek. A kép lassanként mégis összeállt. Regina utoljára Habarovszkból kapott levelet Frank Bélától, s mert a posta elmaradt, csak arra gondolhatott, hogy hősi halált halt. Feleségül ment a királydaróczi Szép Jenőhöz. A deportálások idején az egész családot elhurcolták. A férj, az egyik fiú és az egyik lány haláltáborban pusztul el. Reginának, s a másik fiuknak, s lányuknak sikerül különböző utakon hazavergődniük. A fiú Izraelbe megy, ahová később anyja is követi. Györkeinek a Magyarok Világszövetsége segítségével sikerült Reginára találnia Tel Avivban, aki előbb levélben, majd magnószalagra mondva számol be sorsa alakulásáról, s emlékezik a kedves egri évekre. Valójában csak most tudta meg, hogy Lukács tábornok, Zalka Máté és az ö egri „kiskatonája” egyazon személy. Annak, hogy minderről értesültünk, közel húsz esztendeje. Regina fia elesett az arab—izraeli harcokban, s ma már talán „Rella” s^m él; de bizonyos, hogy ő volt Zalka számára az az emlék. s maga a szerelem, az a szándékosan szított érzés, amelynek tüzénél hitvallássá érett Zalka Naplójában megfogalmazott őszinte meggyőződése: „ Internacionalisták vagyunk, de a szülőföld mindig úgy él szivünkben, mint az első szerelem, amely életcélt is adhat. Ha nem szereted hazádat, ahol születtél, a földet, mely táplált, az eget, a falvakat, a szülői házat, úgy igazán meg sem értheted az internacionalizmust és a más népekhez fűződő kapcsolatokat. Enélkül az internacionalizmus csak üres szó.’’ Abkarovits Endre
