Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-22 / 94. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 22., kedd 5, A XVIII. században a bútorok és képek mellett nagyon sok váza és kisebb dísztárgy ke. rült Európába a Távol-Keletről. A 104 cm magas faváza egy szolgát ábrázol és karcsú úrnőjét. A vázát a szolgatartja (jobbra). Színes, fekete alapon tarka mintás teáskanna Kelet-Ázsiából (balra) Műtárgyhamisítások Lakk táblácska a XVIII. századból, Bajorországban készült A lakk művészete Európa számos múzeumában őriznek Távol-Keletről származó tárgyakat, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy felületük igen ellenálló anyaggal van bevonva és ez jellegzetes fényt, csillogást ad a tárgynak. Ezek a tárgyak készülőe.nek agyagból, fémből, de leginkább fából, lehetnek bútorok, edények, dobozok, képek, ivópoharaik, sőt kardok. A fényes, konzerváló bevonat, a lakk, az így készült tárgyakkal a lakkművészet foglalkozik. A lakkművészet legrégibb emlékei Kínából származnak. ahol már az i. e. III. században készítettek lakktárgyakat. A Han-dinasztia alatt (i. e. 206—i. sz. 220) már dísztárgyakat is készítettek, amelyekre stilizált sárkányokat festettek. A kínaiak tanították meg a lakkművészet mesterségére a japánokat, akik túlszárnyalták mrstereiket, és a műfaj legszebb készítményeit állították elő. A kínai— japán lakkművészetre különösen a Ming-időből (1368— 1644) a nagy virágminták, állatképek, tájképek és élő, mozgó emberalakok jellemzők, ezek egyedülálló technikája világhírűvé vált. A japán lakkművészet fénykora a XV—XVII. századra esik. A lakktárgyak festői díszítése a keleti festészet stíluselemeit vette át, felületüket gyakran arany-, ezüst-, elefántcsont, gyöngyház stb berakásokkal dí„A Paradicsom kapujában álltam. Azok közül, akik beléptek, a legtöbben szegények voltak; és a pokol kapujában álltam, s akik ott bementek, a legtöbben nők voltak.” Ezt a mondást Mohamed prófétának tulajdonítják, aki indoklásul így jellemezte a nőket: „Elárulják, akire rábíztak valamit, csökönyösek, amikor kérnek, és hálátlanok, amikor ajándékot kapnak”. A Korán sok helyen rögzíti a nő alárendelt helyzetét. Például: „A férfiak a nők felett állnak, mert Isten kitüntette őket... És ha attól (féltek, hogy a nők fellázadnak, akkor figyelmeztessétek, (kerüljétek őt a hitvesi ágyban és verjétek!” Milyen a nők helyzete egy olyan országban, ahol évszázadokon át az iszlám hagyomány határozta meg a patriarchális életformát, ahol azonban most az alkotmány rögzíti a nő egyenjogúságát? A Kaszpi-tenger partján elterülő Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság szociálisügyi miniszterasszonyával beszélgetek A nők egyenjogúsításában nagy szerepet játszott a forradalom után megkezdett alfabetizálási kampány. „Akkoriban jöttek olyan idős asszonyok is, akik még soha nem láttak betűt.” szítették. A japánok lakkozott tárgyait számos kiváló tulajdonsága páratlanná teszi : könnyedség, tartósság, szép díszítés, keménység, fény, ellenállóképesség Nagy keménysége ellenére nem törik, nem repedezik, fényét évszázadokon át megőrzi, nem támadja meg sem a forró víz, a hamutartót az égő cigaretta parazsa, de ellenáll a hideg alkoholnak és savaknak is. A japánok nagyon sós és forró levese nem árt meg a lakkozott facsészének, amelyből egykor a teát szürcsöl- ték. A lakk egyébként oldat vagy emulzió, amely illő alkotórészeinek az elpárolgása után a tárgyak felületén összefüggő bevonatot ad. Régen a Kínában, Japánban nagy gonddal termesztett lakkfa (Rhus ver- nicifera) nedvéből készült a lakk, illetve a Ficus-féle fák gallyain é'.ő nőstény tetvekből (Coccus lacca) és ezeken az állatokon kérget képező növényi nedvekből. A legaktívabbaknak a pártfunkcionáriusok lányai és az értelmiség képviselői bizonyultak. Vidéken nehezebben ment a nőkérdás megoldása. „Egyes anyák sem rendezvényekre, sem moziba nem engedték el lányaikat.” Ez ma már nem probléma, mondja a miniszterasszony. „Ma a foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka nő: Egyes ágazatokban, például az egészségügyben és az oktatásban mintegy 70 százalék az arányuk. És mi a helyzet a magánéletben ? A törvény és az alkotmány értelmében a nő egyenrangú a férfival. De hogy fest a helyzet a magánéletben? „A forradalom előtt a férfinak több felesége lehetett. Ma már csak egy. Azelőtt a feleséget meg kellett vásárolni. Egyesek hatalmas összegeket követeltek; a hegyekben olcsóbb volt az asszony. »Menyasz- szonypénz ma már természetesen nem létezik«" — mondja a miniszterasszony. És a köztársaságban általános. hihetetlen méretű gyermekáldás — a családonként az átlag hat gyerek: egyes nők 17 gyermeket is szülnek — vajon nem akadályozza a nőket a szakmai és társadalmi előrejutásban ? „Szép hagyomány, hogy az asszonyt tisztelik. Senki A XVIII. században Európában divattá vált a lakktárgyak gyűjtése, illetve utánzása, különösen Németországban, Ausztriában és Hollandiában. Ezek az utánzatok azonban minőség szempontjából meg sem közelítik az eredeti kínai és nem sértheti meg; tisztelik benne az anyát. Minden az asszonytól indul ki... " A rendületlenül optimista szociálisügyi miniszterasz- szonynak alapjában véve bizonyára igaza van. A hagyományok azonban szívó- sabbak és erősebbek a papírra vetett törvényeknél. A szociálisügyi miniszterasz- szony például valószínűleg vágyálmát is hozzászőtte ahhoz az állításához, hogy a városi és a falusi nők között „talán csak az öltözetükben" van különbség. Hatalmas fejlődést jelent, hogy egy nő, aki azelőtt még olvasni sem tanulhatott volna meg, most egy szanatórium osztályvezető-helyettese lehet. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy egy-egy klinikán vagy szanatóriumiban csaknem kizárólag orvosnők dolgoznak, a főorvos vagy a klinika vezetője szinte minden esetben férfi. A hagyományok szívósak ... Dagesztánban ma egyetlen nőnek sem kell fátylat viselnie, egyetlen asz- szonynak sem kell attól tartania, hogy a válóperes bíró a Korán alapján ítélkezik felette. Egyetlen asz- szonynak sem tilthatják meg többé, hogy elhagyja faluját, egyetlen nő előtt sem marad zárva az egyetem kapuja. japán darabokat, már csak azért sem, mert ezek sokkal gyengébb minőségű gyantalakkból készültek. Európában Kölnben található a híres Lakktárgyak Múzeuma, az itteni tárgyak közül mutatnak be néhányat képeink. H TT • I I et elejen — Az orvos azt mondta, levegőváltozásra van szükségem — mondja a skót felesége. — Szerencséd van! Éppen megfordult a szél — válaszol a skót. :k — Másnapos vagyok. Tudna ajánlani valami jót? — Mi legyen az? — Mindegy, csak nagy legyen, hideg és sok gin legyen benne. — Egy pillanat. . . Jim, küldd ide a sztriptiztáncos- nőt! ■k Jaroslaw úr meséli az ismerősének: — Londonban akkora köd volt, hogy három lépésnél tovább nem láttam! — En viszont a szabadságom alatt egy olyan városban voltam, ahol még ennél is sokkal sűrűbb volt a köd ... — Hol? — Azt nem tudom, olyan nagy volt a köd . ., ★ — Nézze meg ezt a fényképet. Keresse meg ezt a férfit és kövesse, mint az árnyék! Megértette? Mint az árnyék! — mondja a rendőrfőnök a nyomozónak. — Megértettem — válaszol a nyomozó — és mit csináljak, amikor nem süt a nap? Valamikor az időszámítás előtti VI. században kezdtek el műtárgyakat hamisítani. amikor a képzőművészeti alkotások elvesztették eredeti kultikus, vallási szerepüket, és önálló esztétikai értékké váltak, s polgárjogot nyert a műkereskedelem, a képek, szobrok, érmék, bútorok adásvétele. S ahogy nőtt a gyűjtőszenvedély, úgy emelkedett a műkincsek ára; ezzel párhuzamosan pedig a hamisítók tevékenysége is. Már a XVI. századtól szokásos volt, hogy a művész vagy műhelye egy-egy sikerültebb alkotásról másolatot 'készített — gyakran több példányban is. De egyéb Okokból is találkozunk egyazon mű több változatával. Nagy művészek gyakran másolták nagy elődeik műveit. Rafaello Peruginóét, Rubens Tizianóét, Rembrandt Dürerét. Ránk maradtak ókori görög szobrok korabeli római másolatai. S hogy korunkhoz közelítsünk, ismerjük Barabás Miklós, Székely Bertalan külföldi tanulmányútjain készült, mfsteri vízfestményeit, Tizianor Palma Vecchio, Tintoretto, Giorgione festményeinek mesteri átköltéseit. Kovács Mihály — az egyik legkorábbi magyar történeti festő — mint ■a madridi Prado egykori restaurátora, számos másolatot készített spanyol mesterművekről. Hasonlóan Ba'- lo Ede, -ki jóformán egész életét remekművek másolásának szentelte, é> e gyűjteményét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozna. A másolat — nem hamisítvány. Akkor válik azzá, amikor a művész nevét, szignóját is rávezetik, azzal a céllal, hogy mint eredeti alkotást értékesítsék. Tudvalevő, hogy a kép valódiságának megállapításánál számottevő bizonyíték a művész névaláírása. Az egyik bécsi képtárban őrzött Greco-műről — éppen a mester nevének hibás aláírása révén — derült ki, hogy hamisítvány. Tudunk olyan esetről is, amikor „jó szignó” hitelesített hamis képet; amikor például az eredeti mű részben vagy egészben megsemmisült, csak az aláírás maradt meg, és a képet idegen kéz átfestette. Szerepelhet hamis aláírás valódi képen is, mint egyik-másik Mednyánszky- műnél, ahol a mester nem jelezte alkotását, és halála után barátja, Pálmay, pótolta a hiányt. Egry József esetében is ez történt; olykor az elmaradt aláírásokat utólag kanyarították a kép alá, sőt, nemegyszer festményeit „be is fejezték”. A műtárgyak „iparszerű” hamisítása a XIX. században kezdődött, és azóta a szigorú büntető intézkedések ellenére egyre nagyobb méreteket ölt. Az 1930-as évek elején óriási feltűnést keltett Berlinben az a bírói döntés, melynek értelmében Otto Wuchert egyévi és héthónapi fegyházna és 30 000 márka pénzbüntetésre ítélték Van Gogh képeinek hamisításáért, áruba bocsátásáért. A szélhámos festeke- reskedő hosszú évekig a legavatottabb szakértőket is megtévesztette. Ugyancsak a bíróságon végezte — bár meglehetősen enyhe ítélettel — Hans van Meegeren, Vermeer zseniális hamisítója. Bevallotta: tizennégy „klasszikus holland mesterművet” hamisított, közülük kilencet hozott forgalomba. Ügy beleélte magát Vermeer világába, festői • módszereibe, hogy külön olasz korszakot alkotott a művész osuvre- jébe. Képei múzeumokba, világhírű gyűjteményekbe kerültek, és csak akkor derült ki, honnan származnak, amikor Van Mesge- ren leleplezte magát. A régi képek hamisítói korabeli anyagot, fát, vásznat, festéket, alapozó anyagot, szerszámot szereznek, vagy a többé-kevésbé új anyagokat változtatják régivé, átfestenek régi képeket, de más anyagot is felhasználnak (például régi szekrény hátlapját). A festéket, az alapozó anyagot régi receptek alapján teszik hasonlóvá az eredetihez. Túl az anyagismereten, a művész sajátos technikáját, ecsetkezelését, művészi törekvéseit is ismeri a hozzáértő hamisító, hogy elfogadható, megtévesztő képet festhessen. Ám a sokfajta, különféle technikai, kémiai vizsgálat, amely a ma művészettörténészének rendelkezésére áll, a legtöbb csalót leleplezi. A gynge minőségű hamisításokat a fenti vizsgálatok nélkül is észreveszi a műtörténész avatott szeme. Még a megtévesztésig sikerült h-misi- tások is röntgen-, kvarcéi: k trón-mikroszkópos, dsk- tiloszkópos vizsgá’at, vegy- elemzés, színképelemzés, fényképezés, nagyítás, különböző fény adagolással készült felvétel stb. segítségével „színt vallanak”. Röntgenfelvétel segített például a valódi és hamis Van Gogh-ok megkülönböz’e- tésében. A hamis Greco-kép alól a röntgenfelvételen tűnt fel egy XVIII. századi festmény. Fizikai és kémiai vizsgálatok során derült ki, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött Lorenzo Let'o-hamisítvány valójában sokkal értékesebb; egy átfestett Perugio- no-festmény. A legegyszerűbb hamisítási eljárás — a másolás — alkalmazása kockázattal jár. Előlkerülhet ugyanis az eredeti mű, és az összehasonlítás során minden kiderül. Nagyobb igényű vállalkozás a festő szellemében, több motívumának felhasználásával készült új kép alkotása. Genthon István írja, hogy a Rippl Rónai- hamisítványok között gyakoriak a nagyobb kompozíciókból kimásolt és önállósított részletek. Soká volt ismert Budapesten egy pipás Biacssk bácsi, amely a jól ismert „Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett’ című kép egyik részletét ábrázolta. A „Kug- lizók” néhány alakja is, eredeti összefüggésekből kiszakítva, mint „vázlat” jelent meg. Az ilyen és hasonló csalásokat leleplezi a szakértő, ha egyáltalán elé kerül a műtárgy. De ezeknek csak igen kis részük jut el múzeumi bírálatra, a hamis képek meglehetősen szabadon mozognak, cserélnek gazdát a magánkereskedelemben. Kádár Márta Amikor a fátylak lehulltak... A nők és az iszlám a Szovjetunióban Eger Város Tanácsa V.B. Munkaerő-szolgálati Iroda. állásajánlatai: EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz J. u. 11. Felvételre keres belső ellenőrt; betanított öntödei munkásokat — több műszakos munkarendbe. BUBIV 7. SZ. GYÁREGYSÉGE: Eger, Faiskola u. 7. Felvesz felsőfokú szakirányú végzettséggel tmk-vezetőt; közgazdasági végzettséggel anyaggazdálkodót; középnyomású vizsgával kazánfűtőt; lakatost élező munkakörbe; asztalosokat; targoncavezetőt; betanított és segédmunkásokat. FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ V.: Eger, Lenin út 55. Felvételre keres felsőfokú számviteli vagy közgazdasági végzettséggel rendelkező elemzőt; középfokú végzettséggel energetikust; gyakorlattal rendelkező szakácsot és cukrászt. AMFORA — ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvételre keres targoncavezetőt. HEVES MEGYEI PATYOLAT VÄLLALAT: Eger, Tinódi u. 28. Felvesz egri munkahelyre, betanított munkára női munkaerőket, valamint gyors- és gépírót. HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT: Eger, Klapka u. 9. Káli telephelyére (Vasút u.) felvesz érettségivel rendelkező árudiszponenst. Jelentkezni lehet: Kál. Vasút u„ telepvezetőnél. ÉPtlLETKARBANTARTÖ SZÖVETKEZET: Eger, Csákány u. 11. Gyakorlattal rendelkező közgazdasági elemzőt keres felvételre. Továbbá felvesz kőműves szakmunkásokat. Szervezett kőművesbrigádok jelentkezését előnyben részesíti. (15—20 fő). Füzesabony, Besenyőtelek, Dormánd, Tenk községekből munkásszállítást biztosít. HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI V.: Eger, Sas út 94. TPA—L számítógépéhez gyakorlott szervező-programozót keres felvételre. Érdeklődni lehet a vállalat szervezési osztályán. Telefon: 10-622 198
