Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 21., hétfő

3;

Küldöttgyűlés Egerben és Hatvanban

(Folytatás az 1. oldalról)

Szót kért és kapott a tanácskozáson Németh László, a városi pártbizottság első titkára is. Mint említette: — Nagy jelentőséget tulajdonítunk az ifjúság körében végzett munkának. A végrehajtó bizottság is többször tárgyalta az életük főbb kérdéseivel kapcsolatos témákat. Nagy reménnyel, várakozással és bizalommal vagyunk a véleményük iránt. Már csak azért is, mert — az adatok is bizonyítják — többségükre számíthatunk országépítő tevékenységünkben. Ez a nemzedék műveltebb, igényesebb, mint a korábbiak. A megélhetés gondjai viszont csökkentik történelmi eredményeink hajtását körükben. Épp ezért, még nagyobb lendületre van szükség, s ebben a közös erőfeszítéseknek kell elsődlegeseknek lenniük.

Az egész napos tanácskozáson a résztvevők négy szekcióban külön is megvitatták az őket érintő, legfontosabb kérdéseket, témaköröket. Számos, hasznos észrevétel és javaslat hangzott el ezeken a foglalkozásokon, amelyek jegyzőkönyveit továbbítják a felsőbb KISZ-szervekhez.

A vita összefoglalóját követően, a küldöttek egyhangúan elfogadták az írásos dokumentumokat, s az azokhoz fűzött hozzászólásokat. A fórum befejező részében választásra került sor. A szavazati joggal rendelkezők 17 tagú testületet választottak meg az ifjúságmozgalmi munka irányítására. A KISZ Eger Városi Bizottságának első titkára ismét Farkas József, titkára pedig Bernáth István lett. A 11 tagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Bíró Valéria, titkára Szeredi Lajos. Végül a küldöttek bizalmat szavaztak annak a 70 személynek, akik a megyei küldöttgyűlésen képviselik majd Eger és körzetének fiataljait.

Tárgyilagosan múltról, jövőről

Királyné Zólyomi Erzsébet köszönti a hatvani fórum résztvevőit

Az alapszervezetek és a vállalati, községi KISZ-bi- zottságok számvetését követően, 4394 fiatal véleményét hozta el a hatvani ülésre a 105 küldött. Az elnökségben helyet foglalt többek között Bányai István, az MSZMP KB tagja, dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Mária, a KISZ KB tagja, Kiss György, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Szántási Rafael, a megyei KISZ-bizottság titkára, Angeli József, a városi tanács elnöke, valamint Nagy Józsefné és Kovács András országgyűlési képviselő.

Királyné Zólyomi Erzsébet köszöntötte a résztvevőket, majd Ságiné Szűcs Klára, a városi KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a tartalmas és kritikus hangvételű írásos beszámolóhoz. Elmondta, hogy ezen a területen is találhatók gyengén működő szervezetek, a jók és a kiemelkedők mellett. Megállapítható, hogy az alapszervezetek és a bizottságok kritikusan értékelték önmagukat. Ezt jelzi, hogy a nem megfelelő hozzáállás, illetve a létszám erőteljes csökkenése miatt, négy alapszervezetet megszüntettek, 199 tag kilépett, 45-öt pedig töröltek, kötelességük elmulasztása miatt.

Minden helyen az útkeresés, a jobbítás szándéka tapasztalható. Az értékelésekben nagy teret kapott a gazdasági és a tanulmányi munka, de bemutatták az eszmei-politikai nevelés hiányosságait, eredményeit, a politikai képzés iránti érdeklődés csökkenését is. A minősítéseket reálisnak nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyéni vállalások összegezése az előző évekhez képest felületesebb volt. Az előrelépéshez viszont szükséges a személyre szabott dicséret vagy bírálat.

összegezte a Mi a teendőnk? című vitadokumentumról elhangzottakat is, hangsúlyozva, hogy az erről mondott véleményekből kitűnt: a megnyilatkozók felelősséget éreznek az ifjúsági szövetség iránt, s egyetértenek a megújulási törekvésekkel. A tanulók sokat várnak az öntevékeny diákcsoportok életre hívásától, a

követelmények emelésétől, de konkrét feladatrendszer megalkotását kérik és várják a kongresszustól. A dolgozó tagság szerint helyre kell állítani a nyolcórás munkaidő becsületét és fontosnak tartják a lakáshoz jutás, az otthonteremtés feltételeinek javítását. A szak- szervezeti ifjúsági tagozatokkal kapcsolatban azt is megjegyezték, hogy csak ott hozzanak ilyeneket létre, ahol azok minőségi változást eredményezhetnek. Lényegesnek tekintik, hogy konkrétabbá kell tenni a KISZ-nek adott pártfeladatokat, és a párttagság példamutatását erősíteni kell.

Szinte mindenütt szóvá tették: szét kell választani a tanulói és a dolgozói kitüntetési formákat, hisz egy diák sokszor két-három év után átveheti ugyanazt az elismerést, amit egy üzemben levő fiatal csak 8—10 esztendő után kap meg.

Egyebek mellett beszélt még a szabadidő-eltöltési, művelődési lehetőségekről és a tagkönyv bevezetésének visszhangjáról is.

Ezután szekcióülésekkel folytatódott a program, majd plenáris vitára került sor. Ebben tizenöten kértek szót, s az idő rövidsége miatt, nyolcán írásban nyújtották be hozzászólásukat.

Schrej Józsefné lőrinci küldött az úttörők KISZ- taggá nevelésére hívta fel a figyelmet. Mint hangsúlyozta, már az általános iskolákban el kell kezdeni a kisdiákok felkészítését. A Csányi Állami Gazdaság dolgozója, Simon Attila beszámolt arról, hogy mivel az idénymunkák a mezőgazdaságban nem teszik lehetővé az aktív alapszervezeti tevékenységet, így kísérletképpen kis csoportokban végezték a feladatokat. Próbálkozásaikat sikeresnek minősítették. A város kórházának fiataljai nevében Nyári Eleonóra azt javasolta, hogy éljenek az „Alkotó ifjúság” pályázat adta lehetőségekkel, mert ez módot ad az alkotói kedv kibontakozásának. Felvetette, hogy szeretnék kiszélesíteni az egészségnevelési propagandamunkát. Főképp a közép- iskolásoknak tartanak majd előadásokat. A „Ki miben tudós?” című vetélkedősorozatban elért sikereikről is beszámolt Kaszás Mónika, a Bajza Gimnázium diákja, aki azt is javasolta, hogy az elkövetkezőkben a tanulók kapjanak még nagyobb szerepet a városi KlSZ-bizott- ság munkájában.

Szántási Rafael a megyei KISZ-bizottság értékelését ismertette. Mint megállapította, jó színvonalon tevékenykedtek az itteniek. A megyében elsőként hozták létre az „Alkotó ifjúság” egyesülés aktívahálózatát, kiemelt figyelmet fordítottak a fizikai dolgozókra, igaz. arányuk kevés a párttag KISZ-tagok között. A jövő teendői között említette a lakóterületi és a kisüzemi tevékenység javítását, a szakszervezeti ifjúsági tanácsok és tagozatok szervezését.

Szokodi Ferenc hangsúlyozta, hogy számtalan jó példa található a fiatalok helytállására a gazdasági munkában. Ezeket mindenütt követni kell! Az előrelépéshez nélkülözhetetlen a még meglevő tartalékok feltárása, kiaknázása. Szóvá tette azt is, hogy jobban kell élni a szabadidő-eltöltés, a művelődés meglevő lehetőségeivel. Ebben a körzetben eredményesen gazdálkodtak a vállalatok, termelőszövetkezetek, ezt igazolja, hogy az elmúlt évben nem volt veszteséges gazdaság. Ehhez hozzájárultak az ifjúkommunisták is.

A küldöttek választással folytatták munkájukat, ennek érdekessége volt, hogy a KISZ-bizottság titkárának két személyt jelöltek. Végül is Lisztik Istvánt tartották alkalmasnak erre a tisztre. Megválasztották a városi KISZ-bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait, utóbbi testület elnöke Tapolczainé Képes Zsuzsanna, titkára Bakó Margit lett. Bizalmat szavaztak az április 26—27-én sorra kerülő megyei küldöttgyűlésen részt vevő harminc KISZ-es fiatalnak.

Tudósítás: Szalay Zoltán Homa János

Kép:

Perl Márton Kőhidi Imre

A szirmok vándorai

Mézes mesék

A méhészkedés a magyarságnak ősi foglalkozása volt. Bizonysága ennek, hogy a méh és méz szavaink ugor eredetűek, s a velünk rokon volgai finn és török népek ma is jeles művelői e gyűjtögető foglalkozásnak. Okleveleink is többször emlegetnek királyi és egyházi méhészeket, méz. zel, viasszal, méhsörrel adózókat. Helyneveinkben is nem egy őrzi azt, hogy mily elterjedt mesterség volt ez hajdanán. Elég, ha csak Fedémes, Méznevelő, Méhkerék — elnevezésekre gondolunk. A méhtenyésztés csak a múlt században indult hanyatlásnak amikor a táplálékul szolgáló mézet a gyárilag előállított cukor háttérbe szorította, s ez. zel egy egészségre veszélyes édesítőszer vette át az uralmat asztalainkon.

(Fotó: Tóth Gizella)

Azt tudjuk, hogy madarat dobbal nem lehet fogni. De méhet zongoraszóval kasba lehet „terelni”. Ez sikerült egy egri férfinak. Révász István neve ugyanis még jól cseng zenei berkekben is, hisz az általa vezetett triók muzsikájára oly sokan bújtak össze a Hotel Eger, a Grill táncparkettjein. Ám nyilván tartják már méhészkörökben is. Immár fél évtizede, hogy a háromlábú zongora székéről felállva csatlakozott a szirmok vándoraihoz, azokhoz, akik kora tavasztól késő őszig követik a virágkely- hek szorgos szüretelőit.

Aki már kóstolta, az általa pergetett akácmézet, azt állítja, hogy még a nagy erdei ínyenc, a halhatatlan Mici Mackó is vevője lenne. Bár a gazda ezzel a sikerével sohasem dicsekszik.

— Javában zongoráztam még, amikor megismerkedtem a méhek zárt világának intim titkaival. Belefásultam az állandó éjszakázásba. Feleségem, s két lányom is csak elvétve találkozott velem. A szórakoztató zenésznek ugyanis nincsenek hétköznapjai és ünnepei. Lebilincselt a sajátos foglalkozás, no meg maguk a méhek is. S azt mondhatom, így már többszörösen is nagycsaládos lettem, hiszen egy jó kaptárból való família 60 ezer tagot is számlál.

— Viszont úgy tudom, ez sem. afféle othonülős, karos, székes elfoglaltság.

— Nem, viszont a család \is részt vesz benne. Együtt pergetjük a virágok aranyát, s a kis eldugott Tisza menti településen, ahol évek óta felállítom a kaptáraimat, közösen csodáljuk a parányi szárnyasok gigászi munkáját. Ám tévedés volna, ha azt hinnénk, hogy csak ennyiből áll az egész. Ugyanis csak az a méhész boldogul egyről a kettőre, aki maga is olyan szorgos, mint kasbeli népe.

— Kérem, ossza meg velünk is élményeit.

— Sajátosan szervezett, magas rendű világ a méheké. Egyetlen olyan élőlényt sem ismerünk, aki olyan nemű utódot tudna létrehozni, amilyenre épp közösségének szüksége van. Egyedül a méh ilyen csodálatos. Ha egy családnak anyára, dolgozóra, sőt herére van szüksége, olyan jön a világra. Megkapó az a rituálé, amely- lyel a táncos hirnönök jelzik a nagy családoknak a szirombontás, a rajzás idejét. A gyűjtés alatt éjjelnappal dolgoznak. Először a táplálékuknak számító virágport, majd a nektárt gyűjtik be. S amit napközben szüretelnek, azt éjszaka mézzé alakítják.

— Mondhatjuk akkor, hogy ők a bogárvilág „japánjai”?

— Ha a hatékonyságra gondol, akkor igen. Csak van egy szépséghiba, a parányi szorgos szárnyasok élete is rügyfakadástól sziromhullásig tart. A szó szoros értelmében halálra dolgozzák magukat.

— Akkor tehát mégis igaz az is, hogy kizsákmányolja őket a méhesgazda?

— Valóban a mézet elvesszük, de egyébként gondoskodunk repülő nyájunkról is. Az emberi társadalmait idézi az is, hogy 'bármily nagy létszámú is a csalód, anya vagy királynő nélkül elpusztul.

— A méhészeket a virágok vándorainak is nevezik. Kora tavasztól követik a kincseket kínáló, éppen termést hozó szirmokat. Hogyan vesznek tudomást arról, hogy most épp melyik virág bontja szirmait?

— Szervezés kérdése az egész. Nekem jó barátaim is segítenek ebben, hiszen az egész felvidéket becsatangoljuk Debrecentől a Mátra aljáig. Lehet, hogy ma még a Tisza árterében vagyok, holnap pedig már a nyíló akácosra „szállunk”. Nemegyszer levelezőlapok, sürgősebb esetben telefon útján értesülünk a színhelyről.

— Végezetül, mennyire népszerű elfoglaltság ez az ősi mesterség manapság?

— Ismerek olyan idős veterán kollégát, aki a szó szoros értelmében méheiért él. Valóságos felelősséget érzünk irántuk. S a törődési, gondoskodást a szárnyas család is meghálálja. Jómagam húsz családdal dolgozom együtt, s az elmúlt szezonban 20 mázsa mézet pergettem ki. Növekedett a méhészek száma, de a környezetszennyezési ártalom lemérhető nálunk is. Különösen veszélyes a repülőgépes permetezés. A vegyszerek az apró lények milliárd- jaival végeznek. Tudjuk,ez is az emberi létet szolgálja, de nem ártana méhkímélő per- metet alkalmazni, hisz milliárdos hasznot hozunk nemcsak a mézszürettel, hanem a beporzással is.

Révász István kiegyensúlyozott, megelégedett emberbenyomását kelti. Régi szenvedélyéhez, a zenéhez sem lett hűtlen. Amikor ideje engedi, s no persze kedve is van hozzá, leül a zongorája melllé, hogy egy-egy klósz- szikus vagy táncdallammal kipihenje fáradalmait. Lehet, hogy a zümmögő kórus hangsorait is gyakran dúdolja?

Soós Tamás

Elköltözik a Dobó térről a könnyűipar — Tovább bővül a főiskola - Dolgoznak a Grassalkovich-kastélyban — Otthonosabb lesz a Csebokszári-lakótelep

Tervek a rajzasztalon

Az utcai járókelőt mindig jó érzéssel tölti el az, ha látja, hogy lakóhelye új épülettel 'gyarapodik, legyen az lakóház vagy középület. Azt már magyarázni sem kell, hogy mennyire megváltoztatja közérzetünket, ha például egy 'lakótelepre fáikat, virágokat ültetnek, s az olykor bizony sivár környezet barátságos pavilonokkal, padokkal gazdagodik. Sokakat érdekel megyénk településeinek változása, szépülése. Korábban már hírt adtunk a megyeszékhelyen épülő létesítményekről, ezúttal a tervezéssel foglalkozó cégek közül a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalatot kerestük fél. Igazgatóját, Borics Jászlát arra kértük, ismertesse azokat az elképzeléseket, amelyek a közeljövőben valósulnak -meg. Elsősorban a tervezési és településrendezési feladatokról érdeklődtünk.

Megtudtuk, hogy Egerben a tervek szerint új telephelyet kap a cipőipari és a ruhaipari szövetkezet. E két üzem a Dobó téri minorita- rendház épületéből az északi lakótelepre költözik a közeljövőben. A Leányka utcában építik fel a Ho Si Minh

Tanárképző Főiskola közel háromezer négyzetméteres oktatási komplexumát,

amelyben az állattani és növénytani tanszéket, valamint az idegen nyelvű lektorátust helyezik el.

A hatvani Grassalkovich- kastély nyugati szárnyának felújítási terveit folyamatosan végzik, egyébként már megkezdődött az építkezés 'is. Az újjávarázsolt épület közművelődési célokat szolgál majd. Hatvanban az ipari szakközépiskola számára terveznek egy nyolc tantermes épületet, s a ti- szanánai általános iskola is négy oktatási helyiséggel ibőviül.

'Elkészült a tanulmányterve a Füzesabony központjában létesülő egészségügyi kombinátnak és a pétervásári egészségügyi központnak.

A tervezés alatt álló lakóházaikból csak néhányat emelünk ki. Rajzasztalon vannak a gyöngyösi Vörös Hadsereg úti lakótelep tervei, s megrendelést kaptak a Mátrai út keleti oldalán épülő lakóházak elképzelésednek kialakítására. A füzesabonyiak számára nyolclakásos társasházat terveznek az Egyetértés utcában, amelynek földszintjén üzlet- helyiség kap helyet.

Borics László szólt a településrendezés érdekében végzett munkálatokról is. A Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói kiveszik részüket Eger belvárosi tömbrekonstrukciójának megvalósí tásából.

Jó hír, hogy kialakultak az elképzelések Eger északi városrészének részletes rendezésére, parkosítására, egyáltalán otthonosabbá tételére. Az építészek intimebb belső terekkel s szebb utcaképekkel szeretnék megörvendeztetni az itt élőket. Foglalkoznak továbbá a Cifrakapu utca keleti oldala és a vasút közötti szabad területen .garázssor kialakításával. Ezek persze még csak elképzelések.

Nagy és szép feladat a gyöngyösi úgynevezett Zsellér közös beépítésű terület tervezése, valamint, fontos munka Hatvan város központjának részletes rendezése. A községek közül dolgoznak Ecséd, Apc, Márkáz, Sarud, Szilvásvárad, továbbá Bélapátfalva és a környező települések összevont rendezési tervén.