Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 14., hétfő 3 KlSZ-küldöttgyűlésekről jelentjük Gyöngyösön Bodor Marianna nyitotta meg a küldöttértekezletet ELŐTÉRBEN: A TERÜLETI MUNKA A kamara Eszak-Magyarországon A Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységi köre az elmúlt öt évben fokozatosan bővült. Ezt tovább erösitette az Elnöki Tanács 1985-ben hozott törvény. erejű rendelete, amely alapján a Magyar Kereskedelmi Kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdek- képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezetté vált. A kamara tehát a vállalatok szervezete, tevékenységét tagjai szabják meg, munkáját tagjai érdekében végzi. A rendelet alapján a kamara bevonása a gazdaságirányítási döntések előkészítésébe nem esetleges, hanem intézményesített. (Folytatás az 1. oldalról) hogy a leköszönő KISZ-bi- zottság tagjai — akik még a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért munkálkodtak — ajándéktárgyakat kaptak emlékül. A vita összefoglalójából kiemelkedik a munkafegyelem, a hatékonyabb munkavégzésre való felhívás. A választások során ismét a KISZ Gyöngyös Városi Bizottsága eddigi titkárának. Bodor Mariannának szavaztak bizalmat a fiatalok. A kilenctagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Hejjei Sándor lett. Ezen túl megválasztották a 15 testületi tagot, s a megyei küldött- gyűlés 45 résztvevőjét. Igényes értékelés Hevesen Az ifjúsághoz illő szenvedéllyel összegezte mondanivalóját szombaton Hevesen, a KISZ városi küldöttgyűlésén a vitában felszólaló egyik résztvevő: Kozma Richárd gimnáziumi tanuló, akinek nemcsak mondanivalója, — többet akarunk, újat és jobbat —, de hangsúlyai is híven tükrözték az egész tanácskozótestület, a jelenlévő csaknem száz fiatal hangulatát. Ez érződött már az igen alapos beszámolóból is, melyet — szóbeli kiegészítéssel — Heves Város KlSZ-bizott- ságának titkára, Tóth Mihály terjesztett az egybegyűltek, így többek közt — a külön is köszöntött — Hubai László, a KISZ KB osztályvezetője, Kiss Barnabás, a megyei pártbizottság munkatársa, Szántási Rafael, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára, Juhász Lajos, a városi pártbizottság első titkára és Barcsik János országgyűlési képviselő elé. A KISZ-titkár a X. kongresszus óta végzetteket kritikusan — az eredményeket kiemelve, ám a gondokat sem felejtve — összegezte. Az egyik legtöbb problémát az önálló életkezdés feltételeinek megteremtésében látta, mert a jövedelemszerzésre „külön fordítandó idő” alaposan csökkenti a közéletre szánható órákat. Pedig, mint mondotta: „a fiatalok közül sokan és egyre nyíltabban élnek az egyre bővülő demokrácia lehetőségeivel". A szervezeti életről szólván megállapította, hogy míg a mozgalomban a tanulók aránya dinamikusan növekszik, a fizikai és szellemi foglalkozásúaké folyamatosan csökken. Általában elmondható az is, hogy megnehezült a „kádermunka’. A megbízatásokat csak rövid ideig vállalják az alkalmasnak véltek. Hevesen és környékén az alapszervezeti vezetőségekben dolgozó párttagok arányát is alacsonynak ítélték. A fölsorolt problémákból egyértelműen következnek a feladatok, melyeket Tóth Mihály kiegészítőjében nyomatékosított. Ezek szerint erősíteni kell a mozgalom politikai jellegét, többet foglalkozni az egyes rétegekkel, s kiemelten törődni a 14—22 éves korosztályival. A tanácskozók egy harmada vett részt a vitában: Kóczián Tibor, a Metallo- glóbus dolgozója az érdek- képviseletről szólván a saját konkrét példájukat említette: máshol a központ, s így információ híján csak formális beleszólási ,lehetőségük van a vállalati ügyekbe. Sallai Éva, az 1-es számú pedagógus KlSZ-alap- szervezettöl sérelmezte, hogy kollektívájukat kettéválasztva erőiket is szétforgácsolták. Szükség tenne pedig arra, hogy hatásosan léphessenek föl, hisz a fiatal tanárok, tanítók letelepítése az új városban számtalan megoldandó gondot vet föl. Elmondta azt is, hogy erősíteni kellene az „együttérzést”, visszaszerezni a mozgalom lendületét. A megyei bizottság titkára, Szántási Rafael csatlakozott ehhez a véleményhez. Mindenekelőtt azonban értékelte az ifjúsági mozgalom helyi fejlődését. Tapasztalataik szerint a -meglévő belső tartalékok kihasználásában még vannak tennivalók. Igaz, ez annak ellenére, hogy az irányító városi bizottság és a KISZ- szervezeték összességükben eredményesen látták el feladatukat. Kezdeményezéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy az itt élő dolgozók és tanuló fiatalok jelentős irészt vállaltak a térség fejlesztésében és azt becsülettel teljesítették. Bencze László arról panaszkodott, hogy tarnamé- rai közösségükből nagyon hiányoznak a műszakiak, a fiatal igazdásági vezetők, akik talán jobban tudnák irányítani a mostaninál a KISZ-es kollektíva életét is. Bodó Irén, a Hevesi Háziipari Szövetkezet szakmunkástanulója társai számára o beilleszkedést tartja a legfontosabbnak. Kovács Gábor Kisköréről felhívta a figyelmet arra, ihogy nagyközségük bárkikapcsolódási lehetőséget kínál a Tisza II-nél. Nagy László a szakszervezetek és a KISZ, Varga István a népfront és az ifjúsági mozgalom kapcsolatának lehetőségeit dlemezte. Kontra Nóra gimnazista hiányolta, hogy csak negyedikben vezetik be a világnézeti tantárgyat. Palotás Csilla, Tárnáméra küldötte jó példákat sorolt arra, miként foglalkozhat a KISZ az újabb nemzedékkel, az úttörőkkel. Hozzászólásában éppen azokra a kérésekre reflektált, melyeket derűs köszöntőjükben a vörös nyak- kendősök hangoztattak. Labdával, gereblyével, bűvös kockával emlékeztették az ifiket arra, miben várnak több segítséget. „Kapcsolatunk olyan mint a tandem kerékpár” — fejtegette Hollók Tibor. Juhász Lajos, az MSZMP Heves Városi Bizottságának első titkára arról szólt: milyen nagy figyelemmel kísérik az ifjúkommunisták készülődését a kongresszusra. Nem is lehet ez másképp, hisz arányuk jelentős a környéken, több mint 40 tszázaléka a lakosságnak 30 éven aluli. Nagy a szerepük a gazdasági eredmények elérésében, ezért elismerés illeti őket. Biztatva a jelenlevőket, figyelmükbe ajánlotta: „ Legyenek nagyratÖTŐ I terveik, számításaik. Csak annak van joga átalakítani a világot, aki jót, jobbat tud helyette alkotni, ez pedig alapos ténybeli ismeretek alapján lehetséges.” A „hogyan tovább”-ot vetette föl a KISZ KB képviselője, Hubai László is. Mint kiemelte: e feladatot, s a végrehajtás irányítását ma már nem lehet a központtól elvárni. Az élénk vitát Tóth Mihály összefoglalója, majd a határozathozatal követte, végezetül megválasztották a KISZ Heves Városi Bizottságát, a PEB tagjait és a tizenegy tagú megyei kül- döttértekezileti delegációt. A KISZ városi titkára ismét Tóth Mihály lett. Tudósítás: Kis Szabó Ervin Németi Zsuzsa Fotó: Kőhidi Imre Folyamatosan tájékoztatja az ország gazdasági vezetését a tagvállalatok tevékenységéről, javaslatairól és informálja a vállalatokat a gazdasági vezetés célkitűzéseiről és elvárásairól. A Magyar Kereskedelmi Kamarának 1985 végén csaknem 1100 vállalat és szövetkezet volt a tagja. Ezeket megfelelő tagozatokba tömöríti. A szakmai tagozatok egy-egy iparág, például a gépipar, a fa- és bútoripar, a kohászat kérdéseivel foglalkozna!-. A funkcionáiis tagozatott a gazdasági élet, a gazdálkodás egyes átfogó területeivel foglalkozó testületek. Ide tartoznak: a kooperációs, marketing, közgazdasági, fővállalkozási tagozatok. A viszonylati tagozatokba tömörülnek az egy bizonyos országgal folytatott kereskedelem fejlesztésében leginkább érdekelt tagvállalatok. A területi bizottságok az ország különböző részein működnek, szervezetileg magukban foglalják a működésükkel érintett megyék területén tevékenykedő kamarai tagokat. A Magyar Kereskedelmi Kamara Északmagyarországi Bizottsága 1982-ben újraszerveződött, létrehozták a területi irodáját. A bizottság működésével Nógrád, Heves és Borsod megyét fogja össze. A tagvállalati létszám évről évre nő, 1985 végén 128 egység tartozott a területi bizottsághoz, ebből Heves megyében 25. A kamara tevékenységi köréből egyértelműen a területi bizottságokhoz kötődnek a megyei tanácsokkal kötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok. A Heves Megyei Tanács és a kamara észak-magyarországi bizottsága 1983 júliusában írta alá a megállapodást. Ennek keretében a bizottság közreműködhet egyebek között a helyi gazdaságpolitikai, munkaerő-gazdálkodási. ipar- és mezőgazdaságfejlesztési. valamint energiagazdálkodási elképzelések kialakításában. Speciálisan a területi munkához kapcsolódik továbbá a helyi exportlehetőségek bővítése, importmegtakarítások elősegítése. Ezenkívül a kishatármenti forgalom irányítása, testvérmegyei, testvérvárosi és tartományi kül- :kapcsolatok gazdasági tartalommal való kitöltése, a Külkereskedelmi MinisztéOrszágos agrárifjúsági fesztivált rendez Békéscsabán, augusztus 29—31. között a KISZ KB mellett működő Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa. A fesztivál a most szerveződő agrárifjúsági mozgalom első kiemelkedő rendezvénye .lesz. Rdcz Ernő, a KISZ KB osztályvezetője, a Mezőgazda- sági Fiatalok Tanácsának titkára elmondta, hogy a mezőgazdaságban dolgozó mintegy 90 ezer KISZ-tag csaknem 3500 alapszervezetbe tömörülve meghatározó módon részese az állami és szövetkezeti mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság, a víz- és erdőgazdálkodás és a fogyasztási szövetkezetek mindennapi gazdasági munkájának. E falun élő, mezőgazdaságban dolgozó fiatalok igénye, hogy legyen önrium megyei, illetve a szakkülkereskedelmi vállalatok regionális megbízottjaival való szoros együttműködés. A helyi szervezetekkel elősegítik a területi bizottságok: a vállalatok közötti partnerkapcsolatok erősítését, a helyi kapacitások gazdaságosabb kihasználását, háttéripari problémák megoldását. Szervezik a helyi ipari szakvásárokat, kiállításokat, termékbemutatókat, ezzel elősegítik az adott térség vállalatainak külföldiekkel való megismertetését. Ellátják az adott terület gazdálkodó egységei, valamint a megyei párt- és tanácsi szervek, továbbá a társszervezetek közötti információ- áramoltatást helyileg és országosan a kamara központján keresztül. A területi bizottságok tevékenységében mind jelentősebb szerephez jutnak a helyi érdekképviseleti. érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatok. Ebből a helyi irányító szervek hatáskörébe tartozókhoz kapcsolódóak (tisztességtelen haszon, foglalkoztatáspolitika, szakmai képzés, áruforgalom, minőség, kereskedelempolitika, tervezés). A vállalati gazdálkodást érintő vizsgálatok, működésre vonatkozó megállapítások (NEB, Fogyasztók Tanácsa, különféle bizottságok, szakszervezet). A területi székhelyű vállalatok önálló törekvéseinek véleményezése, alacsony haté- konyságúakkal kapcsolatos intézkedések megvitatása. Az érdekegyeztetés keretében az illetékességi területen működők közötti érdekegyeztetés. A termelők és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak javítása. A tudományos intézetek, kutatási szervezetek és a termelők programegyeztetése. A határmenti árucsere-forgalomban részt vevő vállalatok és partner területi kamarák együttműködése. A területi bizottságok elő kívánják segíteni a zökkenőmentes tagvállalati kapcsolattartást, a gazdaság önszervező tevékenységének erősítését szolgáló kezdeményezések felkarolását. A továbbítandó vélemények, javaslatok területi egyeztetését is. Bihall Tamás a kamara észak-magyarországi titkára álló, csakis nekik és róluk szóló fórumuk, rendszeres találkozási lehetőségük. A Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa az agrárifjúsági mozgalom szárnyra bocsátását a KISZ közelgő, XI. kongresszusán tervezi. Itt módjuk lesz szekció keretében beszélgetniük a mező- gazdaságban dolgozó fiataloknak, s ez alkalommal kialakítani konkrét élképzelé- seiket. Az előzetes elgondolások szerint az agrárifjúsági mozgalom központját, magját mindenütt a helybeli KISZ-szervezetek adnák. E köré gyűlhetnének mindazok a falun élő — tehát nemcsak a mezőgazdaságban dolgozó, hanem például pedagógus — fiatalok is, akik e mozgalom keretében kívánnak tevékenykedni. (MTI) mely közösség számára jó A hevesi értekezleten Nagy Sándor a szakszervezetek és az ifjúsági mozgalom kapcsolatainak erősítéséről szólt AGRÁRIFJÚSÁGI MOZGALOM Fesztivál Békéscsabán
