Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 75. szám ÁRA: 1986. március 29., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hagyományok Néhány ismerős gyűlt össze a minap családostul. Hamarosan a húvéti lo- csolkodás került szóba. Az egyik szülő büszkén újságolta, hogy alig több mint kétéves kisfia már tudja az ilyenkor szokásos verseket. Sőt azt is hozzáfűzte, hogy elviszi gyermekét a kislányokhoz. Természetesen locsolkodni. A társaság fele jót derült ezen. Néhány an ki is fejtették, hogy fölösleges olyan hagyományt ápolni, amely kihalásra ítéltetett. Meg egyébként is arra való az ilyen kétnapos ünnep, hogy mindenki kipihenje a fáradalmait, hiszen ki örül ma annak, ha az évközben ritkán látott rokona, ismerőse váratlanul beállít, elkántálja a strófákat, s mindenféle kölnivel beszórja a lányok, asszonyok hajfürtjeit. Meg, hogy a vendégek sáros cipőikkel tönkreteszik a szőnyegpadlót, netán terjesztik az influenzát. Kiderült, hogy a jelenlevő lánygyermekes anyák közül ma már egy sem fest tojásokat, pedig amint felidézték, hajdanán ezt is megtették. Akik számítanak a locsolásra, azok csoki nyuszikkal lepik meg a betérőket. így helyes ez — állapították meg a hangadók. A modern embernek túl kell lépnie az idejétmúlt szokásokon. Merthogy fejlődünk. S ugye ki csodálkozik ma már azon, hogy szinte senki sem hordja a népviseletet? Az érvelések felszínre hozták azt is, hogy amelyik hagyomány1 bizonyította életképességét, az megmaradt. Sokan említették példaként a menyasz- szonytáncot. Ez ugye még sok helyen dívik. Minden bizonnyal azért, mert ez egy jó dolog. Rövid idő alatt sok pénz állhat a házhoz, ha jól ropja a menyecske. Mindezeket hallva magától értetődik a felvetés: szabad-e amiatt keseregni, hogy a néphagyományokra, szokásokra a feledés fátyla borul? Persze, így is meg lehetne fogalmazni a kérdést: jó dolog-e az, ha hagyjuk kihullani életünkből ezeket? Manapság megfigyelhetjük, hogy a legtöbb ember alkotónak, kreatívnak tartja magát. Ezzel szinte együtt jár, hogy sokszor a jól bevált módszereket semmisnek tekintik. Nem kívánnak rálépni a már megfelelően kitaposott ösvényre, mert nem szeretik az unalmas dolgokat. Valahogy így állnak a szokásokkal is. Fölöslegesnek ítélik azt, amelyet évek hosszú során keresztül valamiféle rituális egyhangúsággal végeztek őseink. Természetesen a hagyományokra is ráfér a meg- j újulás. De ki vitatja, hogy például a húsvéti lo- csolkodás szokásának elfe- ledésével utódaink sokkal szegényebbek lesznek? ! Persze, az is lehet, hogy • kitalálnak helyette valami { jobbat?! Homa János ELFOGADTÁK SZŐKÉBB HAZÁNK VII. ÖTÉVES TERVÉT ÉS A 2000-IG SZÓLÓ TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓIT Ülést tartott Heves Megye Tanácsa Schmidt Rezsőt választották meg új elnöknek Pénteken ülésezett megyénk parlamentje. A megjelenteket — iköztük dr. Papp Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, Bálint Tibort, az MSZMP KB munkatársát, és Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát — Maróti Sándor általános elnökhelyettes köszöntötte. A testület tagjai munkájuk során megvitatták szűkebb hazánk 2000-ig szóló terület- és településfejlesztési koncepcióját, továbbá a VII. ötéves terv legfontosabb teendőit, annak ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatait. Ezen a tanácskozáson került sor a megyei tanács új elnökének megválasztására is. Az előzetesen írásban kiadott hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepcióhoz Molnár Miklósné, a megyei tanács tervosztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Leszögezte, a fő célok kialakítását igen alapos feltáró munka előzte meg. Mindennek alapján különösen fontosnak tartják a fejlődés gyorsítását a gazdaságilag és az ellátásban elmaradottabb hevesi és északi térségben. Az elkövetkező esztendők feladata a természeti erőforrások, a helyi adottságok, ásványkincseink eddiginél jobb hasznosítása. A foglalkoztatásban meglevő feszültségek csökkenését a munka- és a lakóhelyek közelítésével kell előmozdítani. Szükséges továbbá a jövendő csaknem másfél évtized alatt a lakás- gazdálkodás, az idős kordákkal való törődés további javítása, a közlekedés és a hírközlés feltételeinek jobbítása. Mindezek sürgető tennivalókként hangzottak el abban a széles körű társadalmi vitában, amely a koncepció kidolgozását megelőzte. Hasonlóképpen a tanácsülésen felszólalók is — Schmidt Rezső, Kontra Gyula, Heves Város Tanácsának elnöke, Blahó István, a Mát- ravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának igazgatója, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára, és Zsidei Istvánná országgyűlési képviselő — hangsúlyozták: a hosszú távú elképzelés nagy körültekintéssel. alapos előkészítő munkával készült. Egyúttal elmondták, a megvalósítás kulcsa a társadalmi összefogás és az, hogy elfogadása után az előkészítéshez hasonló legyen a végrehajtás irányítása, összehangolása. Az előterjesztést ezek után a tanács egyhangúlag jóváhagyta. Az elmúlt év augusztusától napjainkig tartó, széles körű megfontolás előzte meg szűkebb hazánk VII. ötéves tervi elképzeléseinek kidolgozását. A tervjavaslatot Maróti Sándor, szóbeli kiegészítéssel terjesztette a plénum elé. — A testület tavaly augusztus 16-án fogadta el a Vll. ötéves tervi koncepciót — mondotta. Azóta a gazdálkodó szervezetekkel, az ágazati főhatóságokkal való egyeztetések jelentettek feladatot számunkra. Véleményezték elgondolásainkat a párt- és társadalmi szervek. A társadalmi vitát erősítették a februári gazdaság- politikai pártnapok is. Több mint háromszázötven fórumon, összesen harminc ezren vettek részt. Bevált tehát a kétfordulós tervkészítés. A kiegészítésben arról is szó esett, hogy a koncepcióhoz képest — a tárgyalások során — előrelépést sikerült elérni a lakáshelyzettel, a vízgazdálkodással és az általános iskolai tanteremfejlesztéssel kapcsolatban. A leírt anyagból is kitűnik, a végső javaslat összeállításakor igyekeztek maximálisan figyelembe venni a vitákon elhangzottakat. Néhány említésre érdemes elképzelés a tervidőszak feladataiból: az ipari termelés növekedését elsősorban a meglevő adottságok jobb kihasználásával, a műszakitechnikai színvonal emelésével kell megvalósítani. Nagy- beruházás ugyan nem lesz, jelentős feladat viszont a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciója, a ligniltevmelés korszerűsítése. Nagyobb méretű fejlesztésre vállalkozik a Finomszerelvénygyár és a Mikroelektronikai Vállalat. A terv szerint a mezőgazdaság előrehaladását főképp az adottságokhoz igazodó termelési rendszerek és az agrotechnikai eljárások fokozottabb elterjesztésével kell segíteni. Az élelmiszergazdaságban az elhasználódó gépek és berendezések cseréjét határozták el, mindenekelőtt Heves, Füzesabony és Hatvan üzemeiben. Az építőiparral szembeni követelmény, hogy termelési szerkezete jobban igazodjon az igényekhez. Az elképzelések sorában szerepel kapaszkodósávok kialakításával a 3-as számú főút Gyöngyös—Kerecsend közötti szakaszán az áteresztőképesség növelése, a füzesabonyi közúti felüljáró felújítása, több vasúti pályaudvar rekonstrukciója, valamint a hírközlés feltételeinek javítása érdekében a távbeszélő-központok automatizálása. A kereskedelmi hálózat a fél évtized alatt várhatóan 15—17 ezer négyzetméterrel bővül. Szélesíteni kívánják a vendégfogadás lehetőségeit a közép-tiszavi- déki üdülőkörzet Heves megyei partszakaszán. A megye tanácsai erre a tervidőszakra összesen mintegy 26 milliárd forint bevételt irányoztak elő. A működtetési kiadásokra 48, a fejlesztésekre 40 százalékkal nagyobb összeget kívánnak fordítani, mint az előző tervidőszakban. A terv alapján 9 ezer 500—10 700 lakás épül majd, közülük 800—1000 tanácsi szociális bérlakás. Emellett jelentős összeget fordítanak az okta(Folytatás a 3. oldalon) A megyei tanácsülés elnöksége Kádár János varsói látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztár. saság Államtanácsa elnökének meghívására, baráti munkalátogatásra pénteken, a kora délelőtti órákban Varsóba utazott. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Őszi István, a KB osztályvezető-helyettese. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Havasi Ferenc és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője és Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, valamint Földesi Jenő, belügyminisztériu. mi és Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár. Jelen volt Andrzej Zabinski a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost a varsói katonai repülőtéren Wojciech Jaruzelski, Józef Czyrek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marian Orzechowski. a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter fogadta. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói, és Jerzy Zielinski. Lengyelország budapesti nagykövete. Az MSZMP főtitkára és Wojciech Jaruzelski a találkozón (Népújság-telefotó: MTI — KS) Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára pénteken ebedet adott Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának tiszteletére. Ezen részt vettek a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának és titkárságának tagjai, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának kíséretében Varsóba érkezett magyar személyiségek. A LEMP KB első titkára pohárköszöntőjében a többi között kijelentette, hogy lengyel részről igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a rendszeres magas szintű találkozóknak. Ezek a nyílt és őszinte eszmecserék rendkívül értékes új tapasztalatokkal gazdagítják a lengyel felet. A jelenlegi helyzetben ez különösen igaz és fontos, hiszen a Lengyel Egyesült Munkáspárt most készül X. kongresszusára, és az összes szocialista ország jó tapasztalatait hasznosítani szeretnénk — mondta Wojciech Jaruzelski. Kádár János válaszában a többi között kitért arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Magyarország és Lengyelország kapcsolatai mindkét nép megelégedésére eredményesen fejlődnek, a sokoldalú együttműködés egyre tartalmasabbá válik, minden remény és lehetőség megvan arra, hogy a további fejlődéssel számoljanak. Nagyra értékeljük a lengyel politikai helyzet konszolidálódását, s örömünkre szolgál, hogy e tekintetben komoly eredményeket tudnak felmutatni — mondta Kádár János. ★ Kádár János és Wojciech Jaruzelski tárgyalásaival egyidejűleg Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára megvizsgálta a két ország és a két párt sokoldalú együttműködését. Megállapították, hogy a kapcsolatok hasznosan, jó irányban. fejlődnek. Eszmecserét folytattak a szocialista építés és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is.- ^ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kísérete a baráti munkalátogatást befejezve tegnap az esti órákban hazautazott a lengyel fővárosból és megérkezett Budapestre. A varsói repülőtéren a magyar vendégeket Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára búcsúztatta. Jelen volt Biczó György. Magyarország varsói és Jerzy Zielinski. Lengyelország budapesti nagykövete. (A magyar—lengyel tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, melyet lapunk 2. oldalán közlünk.) Ülésezett az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését, és módosította a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1979. évi 6. számú törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések szerint az Akadémia a jövőben nemcsak résztvevője, hanem irányítója is lesz valamennyi tudományág területén folyó alapkutatásnak és az állami tervekben szereplő társadalomtudományi kutatásoknak. Ezentúl az Akadémia szabja meg a kutatások művelésének. fejlesztésének irányát és kereteit. Az új szabályozás meghatározza a főtitkár szerepét is a tudományos kutatások országos irányításában. A jogszabály az Akadémia szerepének növelésével összhangban fokozza az ottani testületi szervek közreműködését, ezért az alapkutatásoknál és a társadalomtudományi kutatásoknál a közgyűlés és az elnökség állásfoglalásai irányadóak. A tudományos kutatás országos irányításában részt vevő minisztériumok és országos hatáskörű szervek tevékenységének jobb összehangolását szolgálja, hogy e szervek vezetői az ország tudományos életét érintő és a kutatási tevékenységet jelentősen befolyásoló ügyekben az Akadémia testületéi, illetőleg főtitkára állásfoglalásának figyelembe vételével vagy egyetértésével döntenek. Az egyetértési jog gyakorlásának .részleteit külön jogszabály állapítja meg. Az Elnöki Tanács határozott hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéb időszerű kérdésékről tárgyalt.
