Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1986. mórcius 26., szerda Gyökerek fényben és árnyékban Kepes György kiállítása a Megyei Művelődési Központban R obert Capa 1939-ben készítette híres fotó­ját Kepes Györgyről és Júliáról. Ez a kép indít­ja a kiállítást, majd a le­nyűgöző, dekoratív fény- és árnyjátékok, a vonalak tán­ca következik. A Megyei Művelődési Központban láthatjuk a vi­lághírű művész, Kepes György fotogramjait. A ka­maratárlat március 17-én, hétfőn délután fél 6 órakor nyílt meg. Vártuk, nagyon vártuk a művészt is. Ám, egészségi állapota nem en­gedte meg, hogy akár a Bu­dapesti Tavaszi Fesztiválra is eljöjjön, s így Egerben sem ünnepelhettük. Nyolc­vanéves. Dr. Bodri Ferenc {művészeti író a művelődési központban megrendezett 'kiállítás megnyitásán el- imondta, hogy február 8-án .Kepes György még azt ír­ta neki — mint jó barátjá­nak —, hogy örömmel ké­szül az utazásra. Sajnos, né­hány nappal később már le 'kellett mondania a látoga­tást. ★ Amint elmesélte, a ma már világhírű művésszel va­ló ismeretsége a hatvanas évek elején kezdődött. Több művet is írt a művészről: Huszthy Zoltán arcképe 1936-ból K olozsváron született 1894-ben. Zenei ta­nulmányait tizen­nyolcévesen a Zenemű­vészeti Főiskolán, mint Ko­dály Zoltán zeneszerzés tanszakának növendéke kezdte. Sajnos, azonban ott már az első tanévet sem fe­jezte be. Az elkövetkező évek során képzettségét ma­gánúton igyekezett fejlesz­teni. Az első világháború kavargása sodorta Egerbe, ahol megtelepedett, nagy lendülettel látva hozzá az álmos kisváros zenei ér­deklődésének felkeltéséhez. Miközben első kezdeménye­zéseivel jelentkezett, polgá­ri állása szerint mint váro­si napidíjas a minimumból volt kénytelen megélni. No­ha ő maga zenei tevékeny­ségét 1918-tól keltezte, hi­vatalosan csak 1922-ben lép színre, mint az Egri Dalkör másodkarnagya. A következő évben azonban már ő a karnagy, majd is­mét eltelik egy év, s az akkori egri Népújság azt ír­ja róla: „ ... a dalosok megérezték, hogy művész került a Dalkör élére Huszthy személyében", és ezt: „Huszthy és az Egri Dalkör büszkeségévé vált a városnak." A nagy fel­lendülés évei jönnek ez­után, s a fiatal karnagy munkája nyomán a Dalkör iránti országos érdeklődés is egyre nő. Több erőpróba után neveznek be az 1929- es debreceni országos kó­rusversenyre, melyen az Egri Dalkör Huszthy veze­tésével valóban rendkívüli teljesítményt produkált. A versenyen majd kétszáz kórus hogy csak néhányat említ­sünk, „gyorsfényképet" ké­szített róla. Irt fotogram jaj­ról és Kepes György vizuá­lis alapvetéseiről is jelent meg tanulmánya. ★ Kepes György 1906-ban Selypen született. Fiatalon került a budapesti Képző­művészeti Főiskolára, ahol Csók István és Vaszary ta­nítványa volt. A most lát­ható fotogramjain is érez­hető Vaszary hatása. A te­ret felbontó, a fényt és ár­nyékot játékosan, olykor drámaian megjelenítő ké­pein látjuk ezt. Később Kas­sák Munka-körének tagja lett, majd Moholy-Nagy László meghívásával Ber­linbe került. Ma már művé­szettörténeti tény, hogy ér­deklődését a fotográfia kel­ti fel igazából. Első kiállítása Chicagóban szerzett számára először nemzetközi elismerést. A dátum: 1939. Igaz, már két évvel ezelőtt az Egyesült Államokban élt. Előbb Chi­cagóban az Űj Bauhaus „fénytanszékének" vezetője, majd a massachusetts-i mű­szaki főiskola tanszékén pro­fesszor lett. Vendégelőadó volt a Harwardon és más amerikai és külföldi egye­temeken. A Modern Vizuá­lis Tudományok Központja igazgatója lett 1967-ben. Közben sok egyéni kiállí­tása volt, amelyen íotogra- mokat, ..fénykisérleteket', „környezeti méretű műal­kotásokat" és ‘ festményeket mutatott be. Kedvence a fal- dekoráció: o freskó, a vilá­gító falfestmény, a fény­mennyezet, a mozaik, az üvegablak, mi több. a kine­tikus fényfal. Kepes György tagja az Amerikai Művészeti és Tu­dományos Akadémiának; je­les címek és kitüntető dí­jak birtokosa. ★ A Megyei Művelődési Központban látható kiállítá­son az érdeklődő azon fo- togramjaiból kap ízelítőt, amelyek felbontják a síkot és csaknem térré változtat­ják. Nem pusztán dekoratí­vak ezek a képek, nemcsak a szemet gyönyörködtetik, de magukban hordozzák az ember, a nagy művész vi­láglátását; aki megtalálja a pontos formát, a szigorú rendet, a művészi tökély felsőfokát. Reméljük, Kepes György beváltja barátjának tett ígé­retét, és májusban öröm­mel üdvözölhetjük hazánk­ban. Mikes Márta Régi egriek Liszt Ferenc vonzásában 111/3. A régi egriek közül, akiket Liszt Ferenc szelleme megérintett, Huszthy Zol­tánnak, a legendás hírű Egri Dalkör karnagyának alakja áll térben és idő­ben hozzánk legközelebb. Személyisége példa nélküli Eger zenei művelődésének történetében. Egy teljes élet minden energiáját a város zenekultúrájának fel­lendítésére áldozta. A ma élők közül sokan emlékeznek még rá. Idézik egy-egy szavát, gesztusát. Hajdani kórustagok, akik még énekeltek a keze alatt, emle­getik régi próbák hangulatát, fellépésének átszellemült pillanatait, sikerek má­morát. A fiatalabbak emlékezetében már csak a város utcáit kitartóan rovó, magányos, őszhajú jellegzetes alak tűnik fel. A mai egriek közül pedig egyre ke­vesebben tudják, hogy ki volt ő igazán, ki volt az a Huszthy Zoltán, aki többek között az 1936-os Liszt-év egri rendezvényeit megálmodta és megvalósította. mintegy tízezer énekese vett részt. Az akkori két leg­magasabb minősítést jelen­tő „királydíjat" és a „kor­mányzódíjat’’ a Dalkör nyerte el, s ezzel „az or­szág első dalárdája" cím birtokába jutott. Az Orszá­gos Dalosszöveitség a kar­nagy munkáját pedig azzal honorálta, hogy legközeleb­bi közgyűlésén országos társkarnaggyá választotta. A nagy siker után az együt­tes sajnos hullámvölgybe került. A zászlós, lobogós, szónoklatos fogadtatások és ünneplések után a vá­ros közönye hűtötte le az énekesek kedvét. Huszthy ekkor mint a polgármester titkára, a hivatalsegédeké­nél alig magasabb fizetés­ből él. Karnagyi munkájáért úgyszólván semmit sem kap, de tovább dolgozik. Képzett énekhangját és ko­moly zongoratudását teszi próbára: szólóesteket ren­dez, közben pedig kérő, néha könyörgő levelekkel igyekszik kórustagjai lany­huló lelkesedését élesztget­ni. A sok fáradozás meg­hozta gyümölcsét. Elérke­zett az 1936-os év, Liszt Ferenc halálának ötvene­dik évfordulója. A nagy név és alkalom új lendüle­tet adott a karnagynak és énekeseinek egyaránt. Meg­mozdult a' város közönsége is, s az Egri Dalkör művé­szete ismét múltjához mél­tó színvonalra emelkedett. Ez az esztendő valóság­gal felrázta Eger kulturá­lis életét. Elsőként a Gár­donyi Társaság hívott ösz- sze ülést, melyen Harsányi Zsolt tartott Lisztről elő­adást. A zenei részt a vá­rosban működő kiváló mű­vésztanár, Fógelné Kaufmann Emmy hegedűszámai jelen­tették, aki Llszt-hegedűát- iratokat játszott Huszthy Zoltán kíséretével. Majd egymás után zajlottak le az ünnepi hangversenyek a nagy zenei géniusz emléké­re, Huszthy három koncer­tet tervezett: egy zenekari estet a Kaszinó nagytermé­ben április 16-án, amely zsúfolt ház előtt zajlott le a Zeneegylet előadásában, egy templomi koncertet a Fö- székesegyházban május 18- án és egy szabadtéri hang­versenyt május 31-én, pün­kösd vasárnapján a székes- egyház előtti téren. A prog­ram kiemelkedő eseménye volt a Zeneegylet hang­versenye, amelyen többek között a Les Preludes, az Esz-dúr zongoraverseny és a XIV. magyar rdpszódia szólalt meg Huszthy Zoltáv vezényletével a helyi erők­ből álló zenekarral és egri szólistákkal. Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb várakozás a szabadtéri hangversenyt előzte meg, amely az ünnepségek, de ta­lán a szellemi hajtóerőt jelentő Huszthy Zoltán ed­digi működésének is csúcs­pontja volt. A világi és egyházi ható­ságok elviekben nagy kész­séggel támogatták az ün­nepségek gondolatát. Maga az érsek írt a rendezőbi­zottság elnökének: „ ... ér­tesítem Nagyságodat, hogy főkáptalanommal egyetért tésben készséggel hozzájá­rulok ahhoz, hogy az egri Liszt ünnepségek keretében Főszékesegyházamban má­jus havának valamelyik er­re alkalmas napján egyházi hangverseny tartassák . .. ugyancsak hozzájárulok ah­hoz is. hogy a június hóban tervezett szabadtéri hang­verseny a föszékesegyház lépcsözetén rendeztessék meg. Egyben arról is érte­sítem, hogy intézkedtem az iránt, hogy a főhatóságom alá tartozó tanítóképző in­tézet és leánygimnázium, valamint a tanítóképzőinté­zet és papnevelöintézetem is énekkarával az előterjesz­tésben részletedet módon, de a tanulmányi rend meg­zavarása nélkül, belekap­csolódjék a tervezett ünnep­ségekbe.’’ Ezt követően azonban már ö is kényte­len volt kitérni az elvi hoz­zájárulás hátterében meg­húzódó valós problémák egyikére: „Szóvá kell ten­nem egyébként, hogy a hoz­zám beérkezett jelentés szerint a tervezett hang­versenyhez szükséges kotta­anyagból eddig mindössze egy éneknek kottája adatott ki az egyes iskoláknak és az is csak a közeli napok­ban ...” — írja. (A levél januárban kelt!) A nagyobb gondot azonban a szükséges anyagiak előteremtése je­lentette. Nem volt mecé­nás, aki előlegezte volna a költségeket. Ezért a rende­zőség húszpengős kötvé­nyeket bocsátott ki az elő­re felmerülő kiadások fede­zésére. Hiába árulták a be­lépőjegyeket elővételben. A bemutató előtt három nappal a város lakói mind­össze kétszáz darabot vásá­roltak. Azonban az ingyen belépők iránt nagy volt az érdeklődés. Az élelmeseb­bek a környező házak abla­kait szemelték ki, ahonnan minden anyagi áldozat nél­kül lehetett a műsort hall­gatni ... . • A szervezés és előkészítés munkái már a szerepeltet­ni kívánt rendkívül nagy apparátus miatt is komoly összegeket emésztettek fel. Huszthy Zoltán kezdetben kétszázötven tagú kórusra és nyolcvanszemélyes ze­nekarra gondolt. Végül az össszes elérhető énekes és hangszeres beolvasztásával a bemutató napjára a kórus létszáma ezerkétszáz, a ze­nekaré százra emelkedett. Heti könyv­ajánlat Akadémiai Kiadó MOLNÁR LÁSZLÓ: Női élettörténetek. Esettanulmányok. (Szo­ciológiai tanulmányok) Corvina Kiadó MALEVICS, KAZI­MIR: A tárgynélküli világ. Európa Könyvkiadó SPENDER, STE­PHEN: A kettőzött szé­gyen. (Napjaink költé­szete) WERFEL, FRANZ: Ravatal a bordélyház­ban. Elbeszélések. Helikon Kiadó TÓTH ÁRPÁD köl­teményei. Ifjúsági Lap- és Könyv­kiadó DIETL, JAROSLAV: Kórház a város szélén. Kossuth Könyvkiadó Szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Genf. 1985. november 19—21. A szabadtéri Liszt-hangver seny műsora (Fotó: Perl Márton) Az elhangzó műsor ke­resztmetszetet adott Liszt Ferenc egyházi és világi műveiből. Több, ritkán hall­ható alkotása is megszólalt. A hatalmas itömeg fegyel­mezett éneke megrendítő hatású volt,. méltó a nagy zeneszerző emlékéhez. A gyermekkari műveket Kádár László, a tanítóképző ifjai- nak kórusát Bitter Dezső, az összes többi művet Huszthy Zoltán vezényelte. Szalay Lajos keze alatt zen- dült meg a főtemplom ha­talmas orgonája, amelynek hangja a nyitott kapukon keresztül áradt a térre. Végül a vállalkozást a sok baljós előjel és nehéz­ség ellenére teljes siker koronázta. Huszthy Zoltán­nak sikerült az egri Liszt­ünnepségeket országos je­lentőségűvé emelni. A sza­badtéri hangverseny napjá­ra a város egy kicsit job­ban bekapcsolódott a ma­gyar kultúrá vérkeringésé­be. Két kedvezményes árú különvonat hozta Egerbe az érdeklődőket, a koncertet a rádió egyenes adásban köz­vetítette. De elért Huszthy valami mást és talán ennél többet is: Liszt szellemétől érintve, Liszt szellemében — törek­vései eredményeként — ez­rekkel ismertethette meg a nagy magyar muzsikus zené­jének lélektisztító erejét. Ocskay György Robert Capa: Kepes György és Júlia (Fotó: Perl Márton) A kivilágított Föszékesegyház az 1936. évi Liszt emlék, hangversenyen

Next

/
Thumbnails
Contents