Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. mórcius 26., szerda Gyökerek fényben és árnyékban Kepes György kiállítása a Megyei Művelődési Központban R obert Capa 1939-ben készítette híres fotóját Kepes Györgyről és Júliáról. Ez a kép indítja a kiállítást, majd a lenyűgöző, dekoratív fény- és árnyjátékok, a vonalak tánca következik. A Megyei Művelődési Központban láthatjuk a világhírű művész, Kepes György fotogramjait. A kamaratárlat március 17-én, hétfőn délután fél 6 órakor nyílt meg. Vártuk, nagyon vártuk a művészt is. Ám, egészségi állapota nem engedte meg, hogy akár a Budapesti Tavaszi Fesztiválra is eljöjjön, s így Egerben sem ünnepelhettük. Nyolcvanéves. Dr. Bodri Ferenc {művészeti író a művelődési központban megrendezett 'kiállítás megnyitásán el- imondta, hogy február 8-án .Kepes György még azt írta neki — mint jó barátjának —, hogy örömmel készül az utazásra. Sajnos, néhány nappal később már le 'kellett mondania a látogatást. ★ Amint elmesélte, a ma már világhírű művésszel való ismeretsége a hatvanas évek elején kezdődött. Több művet is írt a művészről: Huszthy Zoltán arcképe 1936-ból K olozsváron született 1894-ben. Zenei tanulmányait tizennyolcévesen a Zeneművészeti Főiskolán, mint Kodály Zoltán zeneszerzés tanszakának növendéke kezdte. Sajnos, azonban ott már az első tanévet sem fejezte be. Az elkövetkező évek során képzettségét magánúton igyekezett fejleszteni. Az első világháború kavargása sodorta Egerbe, ahol megtelepedett, nagy lendülettel látva hozzá az álmos kisváros zenei érdeklődésének felkeltéséhez. Miközben első kezdeményezéseivel jelentkezett, polgári állása szerint mint városi napidíjas a minimumból volt kénytelen megélni. Noha ő maga zenei tevékenységét 1918-tól keltezte, hivatalosan csak 1922-ben lép színre, mint az Egri Dalkör másodkarnagya. A következő évben azonban már ő a karnagy, majd ismét eltelik egy év, s az akkori egri Népújság azt írja róla: „ ... a dalosok megérezték, hogy művész került a Dalkör élére Huszthy személyében", és ezt: „Huszthy és az Egri Dalkör büszkeségévé vált a városnak." A nagy fellendülés évei jönnek ezután, s a fiatal karnagy munkája nyomán a Dalkör iránti országos érdeklődés is egyre nő. Több erőpróba után neveznek be az 1929- es debreceni országos kórusversenyre, melyen az Egri Dalkör Huszthy vezetésével valóban rendkívüli teljesítményt produkált. A versenyen majd kétszáz kórus hogy csak néhányat említsünk, „gyorsfényképet" készített róla. Irt fotogram jajról és Kepes György vizuális alapvetéseiről is jelent meg tanulmánya. ★ Kepes György 1906-ban Selypen született. Fiatalon került a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Csók István és Vaszary tanítványa volt. A most látható fotogramjain is érezhető Vaszary hatása. A teret felbontó, a fényt és árnyékot játékosan, olykor drámaian megjelenítő képein látjuk ezt. Később Kassák Munka-körének tagja lett, majd Moholy-Nagy László meghívásával Berlinbe került. Ma már művészettörténeti tény, hogy érdeklődését a fotográfia kelti fel igazából. Első kiállítása Chicagóban szerzett számára először nemzetközi elismerést. A dátum: 1939. Igaz, már két évvel ezelőtt az Egyesült Államokban élt. Előbb Chicagóban az Űj Bauhaus „fénytanszékének" vezetője, majd a massachusetts-i műszaki főiskola tanszékén professzor lett. Vendégelőadó volt a Harwardon és más amerikai és külföldi egyetemeken. A Modern Vizuális Tudományok Központja igazgatója lett 1967-ben. Közben sok egyéni kiállítása volt, amelyen íotogra- mokat, ..fénykisérleteket', „környezeti méretű műalkotásokat" és ‘ festményeket mutatott be. Kedvence a fal- dekoráció: o freskó, a világító falfestmény, a fénymennyezet, a mozaik, az üvegablak, mi több. a kinetikus fényfal. Kepes György tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának; jeles címek és kitüntető díjak birtokosa. ★ A Megyei Művelődési Központban látható kiállításon az érdeklődő azon fo- togramjaiból kap ízelítőt, amelyek felbontják a síkot és csaknem térré változtatják. Nem pusztán dekoratívak ezek a képek, nemcsak a szemet gyönyörködtetik, de magukban hordozzák az ember, a nagy művész világlátását; aki megtalálja a pontos formát, a szigorú rendet, a művészi tökély felsőfokát. Reméljük, Kepes György beváltja barátjának tett ígéretét, és májusban örömmel üdvözölhetjük hazánkban. Mikes Márta Régi egriek Liszt Ferenc vonzásában 111/3. A régi egriek közül, akiket Liszt Ferenc szelleme megérintett, Huszthy Zoltánnak, a legendás hírű Egri Dalkör karnagyának alakja áll térben és időben hozzánk legközelebb. Személyisége példa nélküli Eger zenei művelődésének történetében. Egy teljes élet minden energiáját a város zenekultúrájának fellendítésére áldozta. A ma élők közül sokan emlékeznek még rá. Idézik egy-egy szavát, gesztusát. Hajdani kórustagok, akik még énekeltek a keze alatt, emlegetik régi próbák hangulatát, fellépésének átszellemült pillanatait, sikerek mámorát. A fiatalabbak emlékezetében már csak a város utcáit kitartóan rovó, magányos, őszhajú jellegzetes alak tűnik fel. A mai egriek közül pedig egyre kevesebben tudják, hogy ki volt ő igazán, ki volt az a Huszthy Zoltán, aki többek között az 1936-os Liszt-év egri rendezvényeit megálmodta és megvalósította. mintegy tízezer énekese vett részt. Az akkori két legmagasabb minősítést jelentő „királydíjat" és a „kormányzódíjat’’ a Dalkör nyerte el, s ezzel „az ország első dalárdája" cím birtokába jutott. Az Országos Dalosszöveitség a karnagy munkáját pedig azzal honorálta, hogy legközelebbi közgyűlésén országos társkarnaggyá választotta. A nagy siker után az együttes sajnos hullámvölgybe került. A zászlós, lobogós, szónoklatos fogadtatások és ünneplések után a város közönye hűtötte le az énekesek kedvét. Huszthy ekkor mint a polgármester titkára, a hivatalsegédekénél alig magasabb fizetésből él. Karnagyi munkájáért úgyszólván semmit sem kap, de tovább dolgozik. Képzett énekhangját és komoly zongoratudását teszi próbára: szólóesteket rendez, közben pedig kérő, néha könyörgő levelekkel igyekszik kórustagjai lanyhuló lelkesedését élesztgetni. A sok fáradozás meghozta gyümölcsét. Elérkezett az 1936-os év, Liszt Ferenc halálának ötvenedik évfordulója. A nagy név és alkalom új lendületet adott a karnagynak és énekeseinek egyaránt. Megmozdult a' város közönsége is, s az Egri Dalkör művészete ismét múltjához méltó színvonalra emelkedett. Ez az esztendő valósággal felrázta Eger kulturális életét. Elsőként a Gárdonyi Társaság hívott ösz- sze ülést, melyen Harsányi Zsolt tartott Lisztről előadást. A zenei részt a városban működő kiváló művésztanár, Fógelné Kaufmann Emmy hegedűszámai jelentették, aki Llszt-hegedűát- iratokat játszott Huszthy Zoltán kíséretével. Majd egymás után zajlottak le az ünnepi hangversenyek a nagy zenei géniusz emlékére, Huszthy három koncertet tervezett: egy zenekari estet a Kaszinó nagytermében április 16-án, amely zsúfolt ház előtt zajlott le a Zeneegylet előadásában, egy templomi koncertet a Fö- székesegyházban május 18- án és egy szabadtéri hangversenyt május 31-én, pünkösd vasárnapján a székes- egyház előtti téren. A program kiemelkedő eseménye volt a Zeneegylet hangversenye, amelyen többek között a Les Preludes, az Esz-dúr zongoraverseny és a XIV. magyar rdpszódia szólalt meg Huszthy Zoltáv vezényletével a helyi erőkből álló zenekarral és egri szólistákkal. Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb várakozás a szabadtéri hangversenyt előzte meg, amely az ünnepségek, de talán a szellemi hajtóerőt jelentő Huszthy Zoltán eddigi működésének is csúcspontja volt. A világi és egyházi hatóságok elviekben nagy készséggel támogatták az ünnepségek gondolatát. Maga az érsek írt a rendezőbizottság elnökének: „ ... értesítem Nagyságodat, hogy főkáptalanommal egyetért tésben készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy az egri Liszt ünnepségek keretében Főszékesegyházamban május havának valamelyik erre alkalmas napján egyházi hangverseny tartassák . .. ugyancsak hozzájárulok ahhoz is. hogy a június hóban tervezett szabadtéri hangverseny a föszékesegyház lépcsözetén rendeztessék meg. Egyben arról is értesítem, hogy intézkedtem az iránt, hogy a főhatóságom alá tartozó tanítóképző intézet és leánygimnázium, valamint a tanítóképzőintézet és papnevelöintézetem is énekkarával az előterjesztésben részletedet módon, de a tanulmányi rend megzavarása nélkül, belekapcsolódjék a tervezett ünnepségekbe.’’ Ezt követően azonban már ö is kénytelen volt kitérni az elvi hozzájárulás hátterében meghúzódó valós problémák egyikére: „Szóvá kell tennem egyébként, hogy a hozzám beérkezett jelentés szerint a tervezett hangversenyhez szükséges kottaanyagból eddig mindössze egy éneknek kottája adatott ki az egyes iskoláknak és az is csak a közeli napokban ...” — írja. (A levél januárban kelt!) A nagyobb gondot azonban a szükséges anyagiak előteremtése jelentette. Nem volt mecénás, aki előlegezte volna a költségeket. Ezért a rendezőség húszpengős kötvényeket bocsátott ki az előre felmerülő kiadások fedezésére. Hiába árulták a belépőjegyeket elővételben. A bemutató előtt három nappal a város lakói mindössze kétszáz darabot vásároltak. Azonban az ingyen belépők iránt nagy volt az érdeklődés. Az élelmesebbek a környező házak ablakait szemelték ki, ahonnan minden anyagi áldozat nélkül lehetett a műsort hallgatni ... . • A szervezés és előkészítés munkái már a szerepeltetni kívánt rendkívül nagy apparátus miatt is komoly összegeket emésztettek fel. Huszthy Zoltán kezdetben kétszázötven tagú kórusra és nyolcvanszemélyes zenekarra gondolt. Végül az össszes elérhető énekes és hangszeres beolvasztásával a bemutató napjára a kórus létszáma ezerkétszáz, a zenekaré százra emelkedett. Heti könyvajánlat Akadémiai Kiadó MOLNÁR LÁSZLÓ: Női élettörténetek. Esettanulmányok. (Szociológiai tanulmányok) Corvina Kiadó MALEVICS, KAZIMIR: A tárgynélküli világ. Európa Könyvkiadó SPENDER, STEPHEN: A kettőzött szégyen. (Napjaink költészete) WERFEL, FRANZ: Ravatal a bordélyházban. Elbeszélések. Helikon Kiadó TÓTH ÁRPÁD költeményei. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó DIETL, JAROSLAV: Kórház a város szélén. Kossuth Könyvkiadó Szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Genf. 1985. november 19—21. A szabadtéri Liszt-hangver seny műsora (Fotó: Perl Márton) Az elhangzó műsor keresztmetszetet adott Liszt Ferenc egyházi és világi műveiből. Több, ritkán hallható alkotása is megszólalt. A hatalmas itömeg fegyelmezett éneke megrendítő hatású volt,. méltó a nagy zeneszerző emlékéhez. A gyermekkari műveket Kádár László, a tanítóképző ifjai- nak kórusát Bitter Dezső, az összes többi művet Huszthy Zoltán vezényelte. Szalay Lajos keze alatt zen- dült meg a főtemplom hatalmas orgonája, amelynek hangja a nyitott kapukon keresztül áradt a térre. Végül a vállalkozást a sok baljós előjel és nehézség ellenére teljes siker koronázta. Huszthy Zoltánnak sikerült az egri Lisztünnepségeket országos jelentőségűvé emelni. A szabadtéri hangverseny napjára a város egy kicsit jobban bekapcsolódott a magyar kultúrá vérkeringésébe. Két kedvezményes árú különvonat hozta Egerbe az érdeklődőket, a koncertet a rádió egyenes adásban közvetítette. De elért Huszthy valami mást és talán ennél többet is: Liszt szellemétől érintve, Liszt szellemében — törekvései eredményeként — ezrekkel ismertethette meg a nagy magyar muzsikus zenéjének lélektisztító erejét. Ocskay György Robert Capa: Kepes György és Júlia (Fotó: Perl Márton) A kivilágított Föszékesegyház az 1936. évi Liszt emlék, hangversenyen
